News here
hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Négy évtized alatt 247 millióval csökkent a háziveréb-állomány Európában

Ma 378 madárfajból él velünk kevesebb egyed, mint a '80-as években.
Címkép: Pixabay/Camera-man - szmo.hu
2021. november 16.


Link másolása

hirdetés

A Royal Society for the Protection of Birds, a BirdLife International, illetve a Cseh Ornitológus Társaság készített egy elemzést 455 Európában őshonos madárfaj populációját vizsgálva. A Guardian az így kapott adatok elemzése után azt írja: 378 fajból él ma kevesebb velünk, mint 1980-ban. A teljes csökkenés nagyjából 17-19%-os, és különösen érintettek benne azok a fajok, amelyek mezőgazdasági területek mellett élnek – írja a 444.hu.

A madárfaj, amelynek egyedszáma különösen megcsappant ebben az időszakban, a házi veréb. A populációja ugyanis a felére zsugorodott, de a mezei verebek is 30 millióval lettek kevesebben.

Az elemzés ennek fő okait a megváltozott mezőgazdasági gyakorlatokban keresi: a nagyiparivá válással a madarak természetes élőhelyei visszaszorultak. Sokan pedig táplálék nélkül maradtak a különböző növényvédő szerek és gyomirtók miatt, amelyek elpusztítják a rovarokat. De a városi állomány is jelentősen csökkent, amit magyarázhatnak élelemhiánnyal, járványokkal és a légszennyezéssel is.

Ezzel szemben van 203 olyan madárfaj, ami képes volt növelni a populációját, mégpedig 340 millióval.

Ennek a növekedésnek kétharmadát nyolc fajnak köszönhetjük: a barátposzátának, a csilpcsalpfüzikének, a fekete rigónak, az ökörszemnek, a tengelicnek, a vörösbegynek, az örvös galambnak és a kék cinegének. Mellettük tizenegy ragadozómadár is megduplázta a populációját ezalatt a 40 év alatt: ilyen például az egerészölyv, a szirti sas, a réti sas és a vándorsólyom is.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Egy 80 éves beteg kaphatta meg itthon először az újfajta rákgyógyszert, amit eddig csak külföldön lehetett elérni
Mérföldkőhöz érkezett a neuroendokrin daganatos betegek hazai ellátása. A terápiában a sugárzó izotópot infúzión keresztül juttatják be a szervezetbe, ahol elpusztítja a rákos sejteket.

Link másolása

hirdetés

Új, eddig Magyarországon nem elérhető eljárással gyógyítják a neuroendokrin daganatos betegeket a Semmelweis Egyetemen (SE); az első izotópos infúziós kezelést a múlt héten végezték el az intézményben.

Az egyetem hétfői közleményében azt írta, hogy a belgyógyászati klinikán az első ilyen kezelést egy 80 éves neuroendokrin tumorban szenvedő férfi kapta.

A beteg az első infúzióra jól reagált, négy nappal később hazamehetett. A terápia néhány hét múlva folytatódik, mivel az izotópos kezelést 8-12 hetente szükséges megismételni, összesen 3-4 alkalommal.

A neuroendokrin tumorok a daganatos betegségek mintegy 5 százalékát teszik ki, évente 40-60 új esetet diagnosztizálnak, vagyis

Magyarországon több száz embert érinthet ez a betegség, amelynek felismerésekor a páciensek fele már előrehaladott stádiumban van

- ismertették.

hirdetés

Lakatos Péter, az SE Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának egyetemi tanára szerint a teljes gyógyulás a tumor korai felfedezéskor várható, amikor a daganat sebészileg még jól eltávolítható. A műtéttel nem gyógyítható betegek kezelésére napjainkban Magyarországon csaknem mindegyik, világszerte elfogadott gyógyszeres kezelési mód elérhető.

Azt is hozzátette, hogy a gyógyszeres terápiák lassítják ugyan a daganatos betegség előrehaladását, ám egy ponton túl a hatásukat vesztik, ilyenkor az előrehaladott, már szóródott daganat esetén az izotópkezelési módszerek nyújthatnak segítséget.

A szakember elmondta,

az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) 2017-ben fogadta el a lutécium 177 alkalmazását felnőttek neuroendokrin tumorainak kezelésére.

Ezzel egy időben kezdték meg a magyarországi bevezetés feltételeinek megteremtését a másik három orvosképző egyetemmel közösen - tette hozzá.

A szomatosztatin-PRRT kezelés az elmúlt másfél évtizedben több európai onkológiai centrumban is elérhetővé vált Bázeltől Milánóig, míg Kelet-Európában először Krakkóban végezték. A hazai betegek 2005 óta vehették igénybe társadalombiztosítási támogatással, de csak külföldön, főként Svájcban és Németországban. Eleinte évi 2-5, az utóbbi években évi 30-40 kérelem érkezett az egészségbiztosítóhoz.

A Magyarországon diagnosztizált neuroendokrin betegek nagy részét a Semmelweis Egyetemen látják el, ezért e kezelés itthoni megteremtése mindenképpen mérföldkőnek számít a hazai endokrinonkológia történetében - fűzte hozzá Lakatos Péter.

A Semmelweis Egyetemen elvégzett beavatkozás után néhány órával a Debreceni Egyetemen is alkalmazták az izotóp-infúziós kezelést.

Ide kattintva megtudhatod, milyen betegségeket neveznek pontosan neoroendokrin daganatnak.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Kapura hasonlító kőképződményt talált a Marson a NASA marsjárója
Egy Mars-kutató tisztázta, hogy nem a marslakók titkos rejtekhelyére, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezet a rejtélyes „bejárat”.

Link másolása

hirdetés

A NASA marsjárói számos érdekes felvételt készítettek már a vörös bolygóról, amelyek olykor összeesküvés-elméleteket is szítottak a marslakó-hívők körében. Most ismét egy furcsa dolgot sikerült lencsevégre kapni.

A Curiosity nevű marsjáró fotózott le egy sziklás domboldalt, amelyben mintha egy mesterségesen kialakított bejárat lenne.

A képet látva sokan elkezdtek találgatni, hogy vajon a marslakók titkos rejtekhelyére, egy földalatti sírba, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezethet-e a kapura hasonlító képződmény, de a tudósok eloszlatták a kételyeket. A május 7-én készült felvételen minden bizonnyal egy geológiai jelenség eredménye látható.

Ashwin Vasavada, a Mars Tudományos Laboratóriumának kutatója a Gizmodo-nak elmondta, hogy a terület ősi homokdűnékből alakult ki, amelyek az idők során összeolvadtak, a változó nyomás alatt pedig különböző helyeken a tömbök megrepedtek.

Egy-egy természetes rengés miatt pedig darabok is kitörhettek belőle, valószínűleg ez történt a rejtélyes, nagyjából 1 méter magas "bejárat" esetében is.

A szakértő szerint vagy két függőleges törés történt, és a repedések közötti szikladarab kitört a helyéről, vagy egy függőleges törésről van szó, amely miatt a tömbök kissé eltávolodtak egymástól.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Brutálisan erős napkitörést észlelt a NASA kedden, felvételt is készítettek róla
Magyar idő szerint délután négy óra körül volt a jelenség csúcspontja.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. május 11.


Link másolása

hirdetés

Nagyon erős napkitörést észlelt a NASA kedden, mégpedig a legintenzívebb, X-osztályú besorolásút – írja a phys.org.

A napkitörés olyan erőteljes energiakilökődés, amely a rádiótávközlésre, az elektromos hálózatra, a navigációs jelekre is hatással lehet, és veszélyt jelenthet az űrhajókra és az űrhajósokra.

Magyar idő szerint délután négy óra körül volt a jelenség csúcspontja, ekkor sikerült elkapni a NASA Napdinamikai Obszervatóriumának, és felvételt is készítettek a kitörésről.

A napkitörés azt jelenti, hogy a naplégkör egy körülhatárolt része hirtelen, erősen kifényesedik, emellett van a koronakidobódás, vagyis a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe, harmadikként pedig a napkoronában hosszú ideje egy helyben lebegő, a környező gáznál sűrűbb és hidegebb felhő hirtelen, gyorsuló felemelkedése és elszállása is megtörténik - általában ez a három jelenség egyszerre megy végbe.

Az Időkép grafikonján is játszik a röntgensugárzás nagymértékű növekedése.

hirdetés

A napkitörések a 11 éves napciklussal lesznek gyakoribbak vagy ritkábbak, de csak kevés olyan történik, amely megbolygatná a Föld mágneses mezejét. Egy ilyen nagyobb kitörés viszont végzetes is lehetne a technológiára, megbénítaná az elektromos -és kommunikációs hálózatot, kilökhetné a pályáról a műholdakat, azaz megszüntetné az internetet - írja az Időkép. Pár hete egy ilyen eseményből keletkezett geomágneses vihar 40 műholdat semmisített meg, a napokban pedig egy másik hatalmas napkitörés történt, de szerencsére az nem a Föld felé irányult.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Elkészült a világ első fotója a Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyukról
A felvétellel igazolták, hogy valóban egy ilyen égitest található a galaxisunk közepén.

Link másolása

hirdetés

Sikerült lefotózni a Tejútrendszer magját az Eseményhorizont Távcső segítségével írja a hvg.hu.

Az első fotót három éve közölték a tudósok a Szűz csillagképben lévő Messier 87-es óriásgalaxis közepén található fekete lyukról.

Most pedig

a Tejútrendszer szívében lévő szupermasszív fekete lyukat, a Sagittarius A-t örökítették meg. A tudósok megjegyzik, hogy ez az első olyan fotó, ami bepillantást enged a galaxisunk magjába.

A gravitációja olyan erős, hogy még a fény sem tud kiszabadulni belőle. Az eseményhorizontja látszik, ahol az anyag fénysebességgel örvénylik, majd végleg elnyeli a Sagittarius A - írja a Guardian.

A felvétellel igazolták, hogy valóban egy ilyen égitest található a galaxisunk közepén.

hirdetés

VIDEÓ: A fekete lyukról

A 26 ezer fényévnyire lévő fekete lyuk megfigyelése komoly tudományos kihívás is volt. Öt éven keresztül dolgoztak a 2017-ben rögzített adatok elemzésén. Megjegyzik, hogy a munkához olyan felbontásra volt szükség, mintha egy Holdon lévő zsemlét akarnánk megfigyelni.

A kép folyamatosan változik, mivel a körülötte levő por és gáz a mérete miatt csak pár percing kering körülötte. A szakemberek szerint így olyan nagy kihívás volt képet készíteni róla, mintha egy alacsony zársebességű fényképzőgéppel akarnánk jó képet készíteni egy farkát kergető kutyáról. Ráadásul a Föld és a fekete lyuk közötti csillag sugárzását ki kellett szűrni, hogy láthatóvá váljon a Sagittarius A.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: