hirdetés

TUDOMÁNY

Most ismét azt tartják valószínűbbnek a tudósok, hogy a vuhani élőállat-piacról indult a koronavírus-járvány

De ezt két évvel a járvány kitörése után sem lehet 100 százalékos bizonyossággal kijelenteni.

Link másolása

hirdetés

Amikor 2019 végén kitört a koronavírus-járvány, egyértelmű volt, hogy a SARS-CoV-2 a denevér-koronavírusoktól származik. Az azonban nem volt világos, hogy hol, mikor és hogyan került át a denevérekről az emberekre.

A kínai hatóságok kezdettől fogva azt állították, hogy a vuhani Huanan élőállat-piac volt a kiindulópont. A feljegyzések szerint az első beteg egy nő volt, aki tengeri állatokat árusított, és aki 2019. december 11-én kaphatta el a fertőzést.

Később azonban kétségek merültek fel az adatok hitelességével kapcsolatban, és voltak tudósok, akik azt állították, hogy a vírus egy közeli kínai laborból szabadulhatott el. Ezt arra alapozták, hogy SARS-CoV-2-nek vannak bizonyos tulajdonságai, amelyek jelentősen eltérnek a többi koronavírustól. Ezek szerintük úgynevezett funkciónyeréses mutáció során kerülhettek a vírusba, amikor génszerkesztéssel mesterségesen megnövelték a vírus fertőzőképességét. Az ilyen vizsgálatok célja, hogy kiderítsék, milyen mértékű változások kellenek ahhoz, hogy egy vírus embereket is képes legyen megfertőzni, és hatásos ellenszereket fejleszthessenek ki.

A laboratóriumi elmélet hívei szerint tehát egy ilyen – alapvetően jószándékú – kísérlet során történhetett baleset, amit azután a kínai kormány megpróbált eltitkolni.

Nem segített a tisztánlátásban a WHO idén közzétett jelentése sem, amely szerint az első beteg nem a piaci árus, hanem egy 41 éves könyvelő lehetett, akinek semmilyen kapcsolata nem volt a vuhani piaccal.

Eszerint a könyvelő már december 8-án beteg lehetett, de fogproblémákkal került kórházba, és csak december 16-án jelentkeztek nála a koronavírus-fertőzés tünetei.

hirdetés

A WHO szóvivője ezzel kapcsolatban azonban azt mondta a New Scientist-nek, hogy küldöttségük valóban találkozott néhány korai beteggel, de ezek nem epidemológiai célzatú, egészségügyi adatokat gyűjtő beszélgetések voltak, amelyeket időrendbe lehetett volna állítani. Az ilyen jellegű interjúkat a kínai hatóságok készítették 2020-ban.

A WHO jelentése ugyanakkor azt is tartalmazta, hogy utólag azonosított 168 decemberi fertőzés egyharmadának köze volt a vuhani piachoz, ami összevág azzal a feltételezéssel, hogy a piac volt a forrás.

Michael Worobey, az arizonai egyetem kutatója szerint fontos lenne ellenőrizni, mi történt abban a három kórházban, ahol az orvosok először észrevették, hogy valami baj van. Mielőtt ugyanis riasztották volna a kínai hatóságokat, 19 gyanús tüdőgyulladás-esetet jegyeztek fel, amelyek közül 10-nek köze volt a piachoz. Ráadásul ezeket főleg a piac nyugati részéhez kötötték, ahol élő állatokat, például nyestkutyákat árusítottak. Ezek az állatok is potenciális közvetítők: megfertőződhetnek koronavírussal, de kevés tünetet mutatnak.

Közben laoszi denevérekben a SARS-CoV-2-höz nagyon közelálló vírusokat fedeztek fel, cáfolva azokat a feltételezéseket, hogy ilyen mutációkat csak laboratóriumokban lehet létrehozni, az úgynevezett „funkciónyerési” kísérletek során.

Mindez persze nem zárja ki teljesen a laboratóriumi baleset verzióját, de összességében tovább erősíti a természetes mutáció elméletét, és azt a feltételezést, hogy a kiindulópont valóban a vuhani piac lehetett.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

A Szputnyik V vakcinával oltottak kétharmadának nincs antitestje az oltás után hat hónappal egy friss tanulmány szerint

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy az emlékeztető oltások fontosak a koronavírus elleni hatékony védelem fenntartásához a Szputnyik vakcinával beoltottak számára.

Link másolása

hirdetés

A Szputnyik V orosz koronavírus elleni vakcina által kiváltott immunválasz hat hónappal az oltás után jelentősen gyengülhet, derült ki egy friss kutatásból a Moscow Times szerint.

A Lancet orvosi folyóiratban publikált kutatás az első független, ellenőrzött tanulmány, amelyben a Szputnyik-vakcina által kiváltott immunválaszt vizsgálták hosszú távon.

Az argentin kutatók a vizsgálatban 602 egészségügyi dolgozó ellenanyagszintjét vizsgálták, a mindkét dózisban részesültek mindössze 31%-a rendelkezett hat hónappal az első oltás után is antitestekkel.

A tanulmány szerzői szerint az antitestek szintje először két hónappal az oltás után kezdett csökkenni, de három hónap után is magas maradt a betegek 95 százalékánál. Hat hónap elteltével csökkent le ez az arány 31 százalékra.

Azok, akik felvették az oltást és korábban már megfertőződtek a koronavírussal, erősebb immunválaszt mutattak,

állapították meg a tanulmányban.

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy az emlékeztető oltások fontosak a koronavírus elleni hatékony védelem fenntartásához a Szputnyik-vakcinával beoltottak számára.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

A vakcinákat is képes lehet megkerülni a koronavírus legújabb, dél-afrikai variánsa

Minden jel arra utal, hogy a B.1.1.529 rekordgyorsan terjed, de nemcsak emiatt aggódnak a tudósok.

Link másolása

hirdetés

Még csak kedden azonosították, csütörtök estére már mégis mindenki a koronavírus legújabb, Afrikában azonosított variánsáról beszél. Az egyelőre még név nélküli, B.1.1.529 jelű vírus könnyen elképzelhető, hogy minden eddigi elődjénél veszélyesebb lehet a jövőben, mivel ellenállhat a vakcináknak, írja a New York Times.

A legújabb koronavírus ha lassan is, de már terjedni kezdett a világban. A B.1.1.529-et eddig a Dél-afrikai Köztársaságon kívül Botswanában, Hongkongban és Izraelben azonosították. Igaz, egyelőre csak összesen néhány tucat esetről van szó.

Az új variáns azért tűnik mégis különösen aggasztónak, mert csak a tüskefehérjében több mint 30 mutációt tartalmaz. Ez az a része a vírusnak, amit a vakcinák is használnak, hogy aktivizálják az immunrendszer védekezőképességét a fertőzéssel szemben.

A koronavírus ezzel a proteinnel kapcsolódik a több létfontosságú szervünkben is megtalálható ACE2 receptorhoz, melynek normális működését megakadályozza, és ezen keresztül jut be a sejtekbe. Az Afrika déli részén héten azonosított változat 10 különböző módon is tud kapcsolódni ezekhez a receptorokhoz, míg a korábban terjedő béta változat esetében 3, a világot és köztük Magyarországot is éppen letaroló delta variáns esetében ez csak 2.

hirdetés
A kutatók szerint a B.1.1.529 eddigi ismereteik alapján leginkább a Peruban azonosított, vakcinákat megkerülő lambda és a korábban szintén Dél-Afrikából indult, gyorsan terjedő béta koronavírushoz hasonlít. Mindezek együtt teszik különösen veszélyessé az új mutációt, ami nemcsak kivételesen gyorsan terjedhet, de képes lehet megkerülni az emberi immunrendszer védelmét is.

A B.1.1.529-et nagyrészt fiataloknál mutatták ki, éppen azok között, ahol a legalacsonyabb az átoltottság: a Dél-afrikai Köztársaságban a 18-34 évesek alig több mint egynegyede kapta már meg valamelyik vakcinát.

A tudósok szerint különösen aggasztó, hogy az új variánst főként az ország gazdasági központjában, vagyis Pretoriában mutatták ki. Innentől kezdve pedig csak idő kérdése, hogy mikor terjed el a legújabb koronavírus a hamarosan évvégi családlátogatásra és ünnepi utazásokra induló emberek között. Az Izraelben azonosított egyetlen fertőzött Malawiból tért vissza az országba, míg az egyik hongkongi fertőzött Dél-Afrikában járt a közelmúltban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Lenyűgöző felvételt készítettek kutatók a világ egyik legnagyobb medúzájáról

Karjai sálszerűen tekeregnek az állat körül, és azokkal hálózza be zsákmányát, mikor táplálkozik.

Link másolása

hirdetés

Lenyűgöző felvételt készítettek a Monterey Bay-i Akvárium Kutatóintézetének tengerbiológusai egy ritka medúzafajról, írja a LiveScience.

A Stygiomedusa gigantea-t, magyarul az óriás fantommedúza egy példányát először 1899-ben gyűjtötték be, azóta mindössze száz alkalommal találkoztak a kutatók a medúzafajjal. Az állat a bolygó legnagyobb medúzái közé tartozik, a sarkvidék kivételével a világ összes óceánjának mélyén megtalálható.

Az óriás fantommedúza szalmakalap alakú ernyője több mint 1 méter széles is lehet, négy hosszú karja pedig akár a tíz métert is elérheti. Karjai sálszerűen tekeregnek az állat körül, és azokkal hálózza be zsákmányát, mikor táplálkozik.

A medúzák a mélytengerek leggyakoribb élőlényei közé tartoznak, mert testük jól bírja a nagy nyomást. Ennek ellenére még rengeteg dolgot nem tudunk velük kapcsolatban. Korábban például azt feltételezték a kutatók, hogy a medúzák nem annyira jelentősek a mélytengeri ökológiában, a Monterey Bay-i Akvárium Kutatóintézetének 2017-es tanulmánya ugyanakkor rámutatott, hogy a mélytengeri tápláléklánc legfontosabb ragadozói között lehetnek.

Videó: Az óriás fantommedúza


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Omikron: a tudósok versenyt futnak az idővel, hogy minél előbb kiderüljön, mennyire veszélyes

Ha valóban képes megkerülni az eddigi oltások által adott védelmet, hónapokba telhet, mire a módosított vakcinák eljutnak a nagy tömegekhez.

Link másolása

hirdetés

A dél-afrikai Gauteng tartományban már napi 2300 új omikron-esetet regisztrálnak. Dél-Afrikában országos szinten egy hét alatt megháromszorozódott az új fertőzések száma, és a pozitív tesztek aránya 2%-ról 9%-ra nőtt.

Pedig az ország tudósai minden eddiginél gyorsabban léptek. Alig 36 órával az első esetek bejelentése után már 100 dél-afrikai fertőzött betegtől vettek mintát, és ezt megosztották az egész világgal. És az első riasztástól számított egy órán belül a helyi orvosok tesztelni kezdték a koronavírus-gyógyszereket az új variáns ellen. Hamarosan csatlakoztak ehhez öt kontinens kutatócsoportjai, köztük a Pfizer-BioNTech és a Moderna csapata is.

A tesztek eredményei legkorábban két hét múlva várhatók. Az omikron mutációi azonban arra utalnak, hogy az oltások az eddigieknél kevésbé lesznek hatékonyak, csak egyelőre azt nem lehet tudni, mennyivel kevésbé.

A dél-afrikai orvosok arra számítanak, hogy gyakoribb lehet az újrafertőződés azoknál, akik már átestek a betegségen, vagyis a variáns erősebb lehet, mint a természetes immunitás. Az omikronnak mintegy 50 mutációja van, ebből több mint 30 a tüskében, a felszíni vírusproteinben, amelynek felismerésére és megtámadására edzik az oltások a szervezetet.

Dr.Stephen Hoge, a Moderna elnöke szerint az omikronról kapott első konkrét adatok nélkül is egyértelmű volt, hogy veszélyezteti az oltások hatékonyságát.

Az új variánst „az eddigiek legerősebb tulajdonságaiból összerakott Frankenstein-szerű keveréknek” nevezte.

Egyes mutációkkal eddig még sosem találkoztak a kutatók. Némelyik a feltételezések szerint a béta-variáns oltás-kikerülő képességét erősítette fel, mások pedig a delta rendkívüli fertőzőképességét. Emellett az omikronnak van 26 egyedi tüskemutációja, szemben a deltában található 10-zel, vagy a béta 6 mutációjával. Közülük több is megnehezítheti a variáns felismerését és megállítását.

hirdetés

A New York Times megszólaltatta Penny Moore-t, a fertőző betegségek egyik legismertebb dél-afrikai szakértőjét, aki azt mondta, az omikron mutációi a tüskének éppen azon a részén vannak, amely érintkezésbe lép a test immunrendszerével.

Ők most teljesen védettnek tekintett emberek vérét felhasználva kísérleteznek az omikron szintetikus változatával. Az „álvírus-teszt” eredményeire előreláthatólag 10 napot kell várni.

A Moderna, a Pfizer-BioNTech, valamint a Johnson&Johnson közben ugyancsak az omikron oltásukra gyakorolt hatását vizsgálják.

Az mRNS-vakcinák technológiája lehetővé teszi a vakcinák gyors módosítását. A Pfizer szóvivője szerint kutatóik, ha szükséges, akár hat héten belül képesek adaptálni az oltásukat, és az első szállítmányok 100 napon belül útnak is indulhatnak. A Moderna is azt állítja, két hónapon belül képesek frissíteni jelenlegi vakcinájukat, és három hónap alatt a klinikai tesztek is elkészülhetnek.

Bár ez bravúros gyorsaság lenne, a korábbi tapasztalatok alapján ezután még hosszú hónapokba telne, hogy az új oltás ténylegesen el is jusson az emberekhez, még azokban az országokban is, amelyek képesek megfizetni az árát.

Nem is beszélve a nagyon szegény afrikai országokról, ahol pillanatnyilag a legnagyobb a fertőzésveszély, és a legkisebb az átoltottság.

Sokkal szerencsésebb lenne, ha az derülne ki, hogy a már létező oltások nagyobb dózisokban hatékonyan felvehetik a versenyt az omikronnal. Most ezt is tesztelik. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy az ismétlőoltások jelentősen növelik az antitest-szintet a szervezetben. Kérdés, hogy ez elég-e.

Ahhoz, hogy a vakcinák hatékonyságáról a tudósok teljes képet kapjanak, nemcsak az antitest-szinteket kell tanulmányozniuk, hanem az immunsejteket is, amelyek felismerhetik és megsemmisíthetik a fertőzött sejteket. Az úgynevezett T-sejtek kulcsfontosságúak a védekezésben.

Az omikron egyes mutációi sajnos pont a vírus T-sejtek által célzott részeiben vannak, ami azt jelenti, hogy nehezebb lehet a T-sejteknek a variáns felismerése.

Persze fontos faktor az is, hogy az omikron mennyire veszélyes. Az első hírek szerint rendkívül enyhe tünetekre, főleg izomfájdalmakra, fejfájásra, kimerültségre, ritkábban köhögésre panaszkodtak az ezzel a variánssal megfertőződött dél-afrikai betegek. Erről dél-afrikai orvosszövetség elnöke, Angelique Coetzee beszélt a BBC-nek. A dél-afrikai Országos Fertőző Betegségek Intézete ugyanakkor azt jelezte, hogy megnőtt a kórházakban kezelt, két éven aluli gyerekek száma.

Ahhoz mindenesere egyelőre nagyon kicsi az esetszám, és kevés idő telt el, hogy mindebből megalapozott következtetéseket lehessen levonni.

Amíg a világ az eredményekre vár, számos ország leállította a Dél-Afrikából érkező vagy oda irányuló légiforgalmat. Ennek ellenére máris féltucatnyi európai országban, valamint Ausztráliában, Izraelben és Hongkongban is azonosították az új variánst. Vagyis a légiforgalom korlátozása már nem tudja megállítani az omikron terjedését.

Dr.Jesse Bloom, a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ evolúciós biológusa ráadásul úgy gondolja, akkor is szükség lesz új oltásokra, ha az derül ki, hogy a jelenlegi vakcinák állják a sarat az omikronnal szemben. A vírus ugyanis szerinte sokkal gyorsabban mutálódik, mint ahogyan az várható volt. Ahogyan a szezonális influenzánál is mindig szükség van újabb és újabb oltásokra a gyakori mutációk miatt, ugyanez várható a koronavírus esetében is, csak itt még nagyobb versenyfutás várható a tudomány és a természet között.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: