hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Minden, amit az indiai duplamutáns koronavírusról tudni lehet

A címkép illusztráció: Unsplash/JC Gellidon - szmo.hu
2021. április 20.

hirdetés

Egyelőre az sem világos, mennyire terjed gyorsan az Indiából indult vírustörzs. Szakértők ugyanakkor kiemelték, hogy március 20-tól kezdve az országban azonosított esetek 0,2 százalékáról két hét alatt 1 százalékra emelkedett az indiai duplamutánssal fertőzöttek száma. Hozzáteszik, hogy ezek többsége még mindig behurcolt eset lehet.

Aggódnak a tudósok?
Danny Altmann, a londoni Imperial College immunológus professzora szerint csak idő kérdése, hogy mikor kapja meg az indiai variáns az "aggodalomra okot adó" címkét. Más szakértők szerint azonban semmivel sem veszélyesebb ez a törzs, mint a korábban Brazíliában vagy Dél-Afrikában azonosított mutációk.

Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy jobb az elővigyázatosság, és inkább nem érdemes feleslegesen kockáztatni egy indiai utazást.

További aggodalomra ad okot, hogy már a kanadai egészségügy is jelentett eseteket az országból. Az április 4. és 14. között Delhiből érkező mind a 27 járat utasai között azonosítottak koronavírus-fertőzötteket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

78 ezer éves sírban egy 3 éves gyerek – megtalálták a Homo sapiens eddigi legkorábbi temetkezési helyét Kenyában

A gyermeket a barlang védett nyúlványa alatt temették el egy nem mély sírba, a fejét párnán nyugtatva, felsőtestét gondosan lepelbe burkolva.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 08.

hirdetés

Megtalálták a legkorábbi emberi temetkezési helyet Afrikában: a 78 ezer éves sírba egy két és fél-hároméves gyermeket temettek - írja a hvg.hu a Nature cikke alapján.

A sírt a kenyai partvidéken, Panga ya Saidi régészeti helyszínen egy karsztbarlangban találták meg.

A gyermeket a barlang védett nyúlványa alatt temették el egy nem mély sírba, a fejét párnán nyugtatva, felsőtestét gondosan lepelbe burkolva.

A kutatók a gyermeknek a Mtoto nevet adták, ami szuahéli nyelven gyermeket jelent.

„A gyermeket egy lakóhelyen temették el, közel ahhoz a helyhez, ahol ez a közösség élt, ami arra utal, hogy élet és halál milyen szorosan összefügg. Csak az emberek bánnak a halottakkal ugyanolyan tisztelettel, figyelemmel, sőt gyengédséggel, mint az élőkkel. Még akkor is, ha meghalunk, továbbra is fontosak vagyunk a csoportunk számára” - mondta el a tanulmány vezető szerzője, María Martinón-Torres.

A kutatók megállapították, hogy a gyereket - akinek nemét nem sikerült megállapítani - a kör alakú sírba úgy temették el, hogy testét behajlították, jobb oldalára fektették, térdeit a mellkasához húzták. A koponya és három nyakcsont a párna lebomlása után a helyén támadt űrbe esett. Egy vállcsont és két borda helyzete pedig arra utalt, hogy a felsőtestet szintén lebomló anyagba burkolták.

hirdetés

Nicole Boivin archeológus, a német Max Planck emberiség történetével foglalkozó tudományos intézet igazgatója szerint a temetés csoportos aktus lehetett, valószínűleg a gyermek családjának tagjai vettek benne részt.

A Homo sapiens először több mint 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, és később onnan népesítette be a világot.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

„Ez a felvétel egy aranybánya lesz” - a NASA videóján a Marson repülő helikopter zümmögő hangja

A NASA Perseverance marsjárója két mikrofonjának egyikét használva hallgatta az Ingenuity helikopter negyedik tesztrepülését. Videó is készült a repülésről.
MTI, nyitókép forrása: YouTube - szmo.hu
2021. május 07.

hirdetés

Először vette fel egy idegen bolygón egy űreszköz egy másik különálló űreszköz hangját: a NASA Perseverance marsjárója két mikrofonjának egyikét használva hallgatta az Ingenuity helikopter negyedik tesztrepülését április 30-án - adta hírül pénteken videofelvétellel kísérve az amerikai űrkutatási hivatal.

A videofelvételen jól látszik a napelemmel működő Ingeniuty repülése, amelyet felvett a marsjáró kamerája, és halkan hallható a rover SuperCam lézereszközének mikrofonján keresztül a helikopter hangja.

A Perseverance 80 méterre parkolt a helikopter felszállóhelyétől, a marsjáró földi irányítói azonban nem voltak biztosak abban, hogy a mikrofon felveszi a repülés hangját. A helikopter rotorlapátjai percenként ugyan 2537 fordulatot tesznek repüléskor, ám hangjukat alig hallani, mivel elnyeli a Mars ritka légköre. A marsi szelek is elnyomták a hangot a repülés kezdeti pillanataiban, ám a helikopter zümmögése halkan hallható a szelek hangja mögött.

"Ez nagyon kellemes meglepetés" - idézte a SuperCam mikrofonjainak kifejlesztését vezető David Mimoun bolygótudományi professzort a NASA honlapja.

"Végeztünk teszteket és szimulációkat, amelyek azt mutatták, hogy a mikrofon alig fogja felvenni a helikopter hangját, mivel a mars légköre erősen elnyomja a hang terjedését. Szerencsések voltunk, hogy felvehettük ezt ilyen távolságból. Ez a felvétel egy aranybánya lesz a Mars légkörének megértéséhez"

- magyarázta.

hirdetés

Az ultrakönnyű helikopter a Perseverance marsjáróhoz erősítve érkezett meg a Marsra február 18-án. A drón április 3-án vált le a roverről a tesztrepülések számára kijelölt 10x10 méteres területen.

A marsjáró olyan kőzetmintákat fog gyűjteni, amelyek a földi értelemben vett élet nyomaira utalhatnak a bolygó múltjából. Ezalatt azokra az adatokra és felvételekre fog támaszkodni, amelyeket a helikopter gyűjtött és készített.

VIDEÓ: Az Ingeniuty repülése

(Érdemes nagyobb hangerőn hallgatni - a szerk.)


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Nagy Moderna-bejelentés: a vakcinájuk 96 százalékban hatékony a kamaszoknál

A leggyakoribb mellékhatások megegyeznek a felnőtteknél tapasztaltaknál, komoly biztonsági aggály pedig nem merült fel a klinikai vizsgálatokon.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás - szmo.hu
2021. május 08.

hirdetés

96 százalékban hatékony a Moderna koronavírus elleni vakcinája a 12-17 éves korosztályban az első klinikai vizsgálatok alapján - jelentette be a biotechnológiai vállalat.

Az Egyesült Államokban végzett vizsgálatban 3235 kamaszkorú vett részt, kétharmaduk az oltóanyagot, egyharmaduk pedig placebót kapott.

Az eredmények pedig azt mutatták, hogy az oltás 96 százalékos hatékonysággal működik ebben a korcsoportban, és semmilyen komoly biztonsági aggály nem merült fel a cég közlése szerint.

A vakcina első dózisának beadása után 14 nappal mindössze 12 koronavírusos esetet találtak. Ezután átlagosan 35 nappal a második adag után vizsgálták meg újra a résztvevőket.

A vizsgálat során enyhe vagy közepesen súlyos mellékhatásokat tapasztaltak, a leggyakoribb az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalom volt. A második oltás után pedig többnyire fejfájásra, fáradtságra, izomfájdalomra és hidegrázásra panaszkodtak a fiatalok. Ezek megegyeznek azokkal a mellékhatásokkal, amelyek a felnőtteknél is jelentkeztek az oltás után.

A Moderna már megkezdte a tárgyalásokat a hatóságokkal arra vonatkozóan, hogy az oltóanyagukat a 12-17 évesek számára is engedélyeztethessék. Egyelőre ugyanis azokban az országokban, ahol engedélyezték ennek a vakcinának a használatát, csak a 18 év feletti felnőtteket lehet oltani.

A Pfizer és a BioNTech oltóanyaga volt az első a világon, amelyet engedélyeztek a 18 év alattiak számára is. A két vállalat már megkezdte a közös fejlesztésű vakcina engedélyeztetését a 12-15 éves korosztálynál az Egyesült Államokban és Európában is. Kanadában a világon elsőként már meg is kapták erre az engedélyt.

hirdetés

Egyébként már a Pfizer és a Moderna is végez klinikai vizsgálatokat az egészen kicsi gyerekek körében. Utóbbi márciusban kezdte meg az oltóanyag vizsgálatát a 6 hónapos gyerekektől kezdve a 11 éves korosztályig. A Pfizer és a BioNTech pedig már abban reménykedik, hogy szeptemberben benyújthatják kérelmüket a védőoltásuk vészhelyzeti engedélyeztetésére a 2-11 éves gyerekek számára az Egyesült Államokban.

Forrás: MedicalXpress


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Univerzális vakcinát fejlesztenének a koronavírus összes mutációja és fajtája ellen

Az oltás, amin több laborban is dolgoznak, megtanítaná az immunrendszert olyan variánsok felismerésére és leküzdésére, amelyek ma még nem is léteznek.
Címlapkép: MTI/EPA/The New York Times/Pool/Amr Alkify - szmo.hu
2021. május 07.

hirdetés

Másfél évvel kitörése után sem csitul a koronavírus-járvány, miközben a világon mindenütt hatványozott erőkkel folyik a lakosság beoltása. Most a legnagyobb aggodalmat az úgynevezett „indiai dupla mutáns” okozza. De félelem uralkodik Brazíliában is, ahol naponta 2500-an halnak meg és a kormány már ott tart, hogy lebeszéli a nőket a várandósságról az egyik vírusvariáns miatt.

Hetente 5 millió új fertőzést regisztrálnak világszerte, és az újabb mutációk elkerülhetetlenek. Ezek nyomon követésével talán elkerülhető a legrosszabb, de hosszú távon nem megoldás, hogy mindegyik variáns külön ellenszerét keressük, mert mire az egyiket megoldanánk, máris egy másik válik uralkodóvá – írja az Atlantic.

Egyes szakértők, köztük Anthony Fauci virológus, Joe Biden amerikai elnök egészségügyi főtanácsadója, úgy vélik, hogy átfogóbb megközelítésre van szükség, és a kutatóknak egy univerzális SARS-CoV-2 oltás kifejlesztésére kell összpontosítani erőfeszítéseiket. Egy olyanra, amely legalább részleges immunitást ad bármilyen újonnan felbukkanó variánssal szemben.

Már számos kutatócsoportban folynak az ilyen irányító kísérletek, de ez csak az első lépés.

„A második lépésnek egy olyan egyetemes koronavírus-vakcinának kell lennie, amely nemcsak a SARS-CoV-2 valamennyi formájától képes megvédeni bennünket, hanem az elkerülhetetlenül felbukkanó új és másfajta koronavírusoktól is, amelyek a jövőbeli pandémiákat okozhatják”

– hangsúlyozza Fauci.

hirdetés

Az alapvető probléma az, hogy a sejtjeink barátjuknak hiszik a koronavírust. Minden vírusrészecskét tüskefehérjék borítanak, és mindegyiknek a csúcsa úgy fest, mint egy normális emberi molekula, ezért az egészséges sejt hozzátapad. Ez végzetes tévedés. A vírus ugyanis behatol a sejtbe és belelövelli RNS-ét. Innentől kezdve felhasználhatja arra, hogy több millió példányban szaporodjon, majd szétrobbantsa a sejtet.

A tüskefehérje az oka mindennek, ugyanakkor remek célpont az oltások számára. A jelenleg használt vakcinák megtanítják az immunsejteket, hogy felismerjék, így még a vírus behatolása előtt semlegesítsék.

Csakhogy minden variáns tüskéje különbözik egy kicsit egymástól. A forgalomban lévő oltások a Vuhanban talált eredeti vírustörzs genetikai kódján alapulnak. Ez a törzs azonban már nem terjed, ezért az oltások nem tökéletesek számos variánssal szemben.

Ez nem azt jelenti, hogy az első generációs vakcinák hatástalanok, de a vírus további mutációi ronthatják a helyzetet.

A kihívás tehát olyan oltást kifejleszteni, amely képes megtanítani az immunrendszert olyan variánsok felismerésére és leküzdésére, amelyek ma még nem is léteznek.

Az egyik célpont a tüskefehérjének az a része lehet, amely lassabban fejlődik a többinél. A texasi állami egyetemen Jason McLellan laboratóriuma a SARS-CoV-2 tüskefehérje tövére koncentrál, amely nem mutálódik olyan gyakran, mint a csúcsa. Ha a vakcina megtanítja az immunrendszert a tüskefehérje tövének felismerésére, egyszerre adhat védelmet számos vagy akár az összes variánssal szemben, amíg ez a rész nem változik.

A gyakorlatban azonban az antitestek nehezen ismerik fel és célozzák be a tüskefehérje tövét, ha azt belesimul a protein-struktúrába.

Egy másik laboratóriumban olyan megoldáson dolgoznak, amely általános immunválaszt biztosítana: egy, az emberi sejtekhez tapadó tüske számos verzióját hordozó oltáson. Ezek „nanorészecske-mozaikot” alkotnak. Tavaly egereket oltott be a vakcina prototípusával, és megállapították, hogy minden olyan tüskefehérje ellen termelt antitesteket, amelyek benne voltak a mozaikban.

Hasonló kísérletre készülnek a hírvivő RNS-sel, amelyeken a Pfizer és a Moderna oltások alapulnak. Az észak-karolinai egyetem kutatócsoportja ígéretes egérkísérleteket hajtott végre a különböző koronavírusokból álló hírvivő mRNS-sel.

Fauci éveken át dolgozott a szezonális influenzák elleni általános oltáson, és úgy gondolja, hogy a SARS-CoV-2 elleni általános vakcina kevesebb akadályba ütközik, mert genomja egyszerűbb, mint az influenzáé.

Szerinte az univerzális vakcina már akár a pandémia vége előtt elkészülhet, mert a szükséges technológia már most is rendelkezésre áll, de ha nem, akkor is minden bizonnyal szükség lesz rá a későbbiekben is.

Több ezer hasonló kórokozó keringhet különböző élőlényekben, és ezek közül bármelyik átjuthat az emberre. Csak az elmúlt 18 évben három koronavírus okozott súlyos problémákat (SARS, MERS, Covid-19), és a szakemberek egyetértenek abban, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e következő járvány, hanem az, hogy mikor.

Egy valóban univerzális koronavírus-vakcina megalkotásához számos tudományág összefogására van szükség, köztük a sejt- és rendszerbiológiára, az immunológiára, a genetikára, a mesterséges intelligenciára, és a strukturális modellezésre. Ehhez a kormányoknak, a magánszektornak, az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) és a non-profit szervezeteknek együtt kell működniük.

„Milliárdokba kerülhet, de csak ez a pandémia trilliókba került. Nem tanultunk a SARS-ból, a MERS-ből, a HIV-ből, a sertésinfluenzából, de ezúttal tanulni fogunk” – ígérte az Atlanticnak Wayne Koff biokémikus, a New York-i központú Human Vaccines Project vezetője.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: