prcikk: Mellékhatások, hatékonyság, meddig véd - minden új infó, ami a kínai vakcináról eddig kiderült | szmo.hu
TUDOMÁNY
A Rovatból

Mellékhatások, hatékonyság, meddig véd - minden új infó, ami a kínai vakcináról eddig kiderült

Már több mint 100 millió dózist hoztak forgalomba, és 60 millió oltást be is adtak. Így egyre több tapasztalat gyűlik össze a Sinopharm oltóanyagáról.


„Orbán Viktor magyar kormányfő mindenkinél gyorsabb volt”. - így kommentálta cikkében a Die Welt, hogy Magyarország az átoltottsági mutatóban lakosságarányosan élre került az Európai Unióban. Egyedül Málta előz meg bennünket.

A lap szerint kezdetben sokan PR-fogásnak tartották a kínai vakcina alkalmazását, de kiderült, hogy ez egy „sikeres oltási stratégia”.

A nyugati vakcinákból ugyanis egyelőre nincs elég a piacon. A kínai oltások már a múlt héten is a teljes hazai oltáskészlet 32 százalékát tették ki, és ez az arány csak még tovább tolódott a most megérkezett újabb, csaknem félmillió adagot is beszámítva.

Igaz, mivel a kínai oltóanyag nem esett át az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezési eljárásán, a kormánynak magának kell vállalnia a felelősséget, ha később bármilyen probléma merülne fel.

De Magyarország nincs egyedül. A Pekingben gyártott Sinopharm oltást jelenleg már 14 országban használják világszerte.

Magyarország mellett Bahrein, Kambodzsa, Egyiptom, Jordánia, Makaó, Marokkó, Pakisztán, Peru, Szenegál, Szerbia, a Seychelle-szigetek, az Egyesült Arab Emírségek és Zimbabwe kapott belőle.

Többen adományként, így érkezett például 500.000 adag Pakisztánba, 600.000 Kambodzsába, 300.000 Peruba, valamint Laoszba. De az afrikai országok is nagyon várják már a kínai szállítmányokat, nekik ugyanis szinte esélyük sincs arra, hogy a nyugati oltóanyagokból rövid időn belül érdemi mennyiséget kapjanak.

Peking olyannyira komolyan veszi a nemzetközi piacot, hogy a Financial Times szerint oltóanyagával jelentkezett a Covax rendszerbe, ami arra hivatott, hogy a gazdag országok segítsék a szegény nemzetek lakosságának minél gyorsabb átoltását.

A kínaiakat ugyan sok bírálat éri, amiért mind a mai napig nem tették nyilvánossá az úgynevezett 3. fázis részletes vizsgálati eredményeit, de a legtöbb fejlődő ország hajlandó túllépni ezeken az aggodalmakon, és könnyen lehet, hogy nemsokára az uniós országok is erre kényszerülnek.

Kína pedig valóságos propagandahadjáratot folytat, amelyben felhasználja Orbán Viktor nevét is, mint az első olyan uniós vezetőét, aki a kínai vakcinával oltatta be magát. Sőt, már Rusvai Miklós is megjelent egy kínai csatornán, arról beszélt, mennyire biztonságos és hatásos a Sinopharm gyártmánya.

VIDEÓ: Rusvai Miklós a kínai New China TV adásában

Az tény, hogy a kínai oltóanyaggal kapcsolatban eddig nem láttak napvilágot olyan esetek, amikor súlyos mellékhatások jelentkeztek volna, annak ellenére, hogy a Global Times szerint már több mint 100 millió dózist hoztak forgalomba, és 60 millió oltást be is adtak.

A közel 10 milliós Egyesült Arab Emírségek 6 millió oltásnál tart. Az oltási kampányt decemberben kezdték, és az egyik helyi lap, a National News azt írja, a vakcina hatékonynak bizonyult.

A beoltottak csak enyhe mellékhatásokat tapasztaltak. Egyeseknek fájt a karjuk, és egy kisebb duzzanat keletkezett az oltás helyén, mások fáradtságot éreztek vagy fáztak, de ezek a tünetek is elmúltak néhány nap alatt.

Az orvosok alapvető mércének azt tekintették, hogy az oltás megállítja-e a beoltott páciensek súlyos megbetegedéseit. Az eddigi adatok szerint az Abu Dzabiban oltottak közül senki sem halt meg vagy került intenzívre.

A portálnak nyilatkozó Dr. Naval al-Kaabi azt mondta, azok, akik mindkét adagot megkapták, többségükben tünetmentesek maradtak vagy csak enyhe tünetek jelentkeztek náluk.

Az Egyesült Arab Emírségek hatóságainak vizsgálatai szerint a kínai oltás 86%-os hatékonysággal előzi meg a fertőzést. Ezt 31 ezer eset feldolgozására alapozták. Maga a gyártó, az eddig még nem publikált 3. fázisú vizsgálatok eredményeként először 79,34%-os adatot közölt. Legutóbb pedig a South China Morning Post a Sinopharm wuhani leányvállalatára hivatkozva azt írta, hogy az oltóanyag hatékonysági aránya 72,5 százalékos volt a 3. fázisú klinikai vizsgálatok adatainak időközi elemzése alapján.

Bár Kínában időseket sokáig nem oltottak vele, a vuhani intézet vakcináját a cég igazgatójának közlése szerint február 25-én ott is jóváhagyták az időseknek is. A legidősebb eddigi beoltott közel 100 éves volt.

Jelenleg kérdés, meddig véd a kínai oltás. Az Emírségek kormánya két beadott dózis esetén legalább 4-6 hónapra teszi ezt az időszakot, de ez lehet ennél lényegesen hosszabb idő is. Dr. Sally Mahmoud, az Abu Dzabi-beli Biogenix laboratórium vezetője szerint egyes megfigyelt személyekben még nyolc hónappal a fertőzés után is találtak antitesteket. Másoknál viszont ezek néhány hónap alatt eltűntek.

Ha sok is a bizonytalanság, a teljes inaktivált vírust tartalmazó Sinpharm vakcináról a tudósok többsége mégis azt gondolja, megfelelő immunválaszt generálhat, és a mutációk ellen is védelmet nyújthat, még ha nem is akkorát, mint az eredeti vírusváltozat esetében.

A vakcina „széles spektrumú védelmet nyújt, és jó keresztsemlegesítő hatása van a világ különböző régióiból származó törzsekre” - állította a cég elnöke, Liu Jingzhen is nemrég. A legújabb kísérletek a Sinopharm szerint azt mutatták, hogy oltásuk 10 féle koronavírus-variáció fertőzését képes megelőzni.

Ebben a hónapban a vállalat azt is közölte, hogy akár évi 3 milliárd adagot is gyárthatnak a vakcinából, amivel a Sinopharm a világ legnagyobb oltóanyag-gyártójává válna.

A jövőben Peking és Vuhan mellett Csangcsunban, Sanghajban, Lancsouban és Csengtuban is gyárthatják és csomagolhatják majd a covid-oltást. Az ugyanakkor még nem világos, hogy mikorra érhetik el ezt a gyártási kapacitást, ahogy az sem, hogy melyik oltóanyag-típusból mennyit gyártanának. A Sinopharmnak ugyanis két vakcina-változata is van, és a pekingi Sinovac Biotexh, valamint a tiencsini CanSinoBIO készítményei egyaránt megkapták a feltételes forgalmazási engedélyt.

Kínában ráadásul több másik oltóanyag is elért a gyártási fázisba, például a Sinovac biotechnológiai vállalat készítménye, amit szintén sikerrel exportálnak.

A legújabb hírek szerint pedig gyárat építenek Magyarország közvetlen szomszédságában, Szerbiában is.

Ezt Aleksandar Vucic szerb elnök jelentette be Abu-Dzabiban. Szerbia Kínával és az Egyesült Arab Emírségekkel közösen építi fel az üzemet, amely várhatóan október közepén kezdi meg a működését.

Peking eddig már félmilliárd adagot ígért oda 45 országnak - írja a Politico, hozzátéve, hogy már jelenleg is a világ legalább 25 országában használják valamelyik kínai vakcinát.

Ez nemcsak azokat aggasztja, akik maguk is megvizsgálnák a vakcinák hatékonyságát alátámasztó adatokat, hanem azokat is, akik attól tartanak, hogy Peking befolyásszerzésre használhatja fel az oltóanyag-készleteit. Afrikában korábban már az egészségügy más területein is megfigyelhető volt a tudatos kínai terjeszkedés, és sok nyugati országban most attól tartanak, hogy Kína még jobb pozícióba kerül a szuperhatalmi státuszért folyó küzdelemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Hirtelen 10 fokot zuhan a hőmérséklet – a NASA szerint a közelgő napfogyatkozás félelmetes és lenyűgöző élmény lesz
Két különleges eseményre is készülhetünk, az első idén nyáron lesz, majd 2027-ben az évszázad egyik legsötétebb napfogyatkozása lesz látható. Aki a legjobb helyről szeretné látni, annak érdemes időben elkezdeni a szervezést.


Az asztroturizmus, vagyis az égbolt csodáinak megfigyelésére épülő utazás egyre népszerűbb, és a következő években két különleges napfogyatkozás is vár az érdeklődőkre.

Az első 2026. augusztus 12-én lesz,

amelynek különlegessége, hogy Izlandról is megfigyelhető lesz – írta a Blikk.

A valódi csúcspont azonban

2027. augusztus 2-án következik, amikor sokak szerint az évszázad egyik legsötétebb napfogyatkozása lesz látható. A teljes fázis 6 perc 23 másodpercig tart majd, ami rekordközeli időtartam.

Összehasonlításképpen a 2024-es észak-amerikai esemény 4 perc 28 másodpercig volt élvezhető, míg az 1999-ben Magyarországról is látható teljes napfogyatkozás 2 perc 23 másodpercig tartott. A rendkívül hosszú időtartam a Hold és a Nap különleges pályájának köszönhető, ami egy ritka együttállást eredményez.

Dr. Kelly Korreck, a NASA napfogyatkozási programjának kutatója szerint

a Föld az egyetlen ismert bolygó, ahol ilyen típusú napfogyatkozás előfordulhat.

„A Hold mérete és távolsága tökéletes ahhoz, hogy a Napot teljesen eltakarja, de mégis láthatóvá tegye annak külső rétegeit, például a napkoronát” – magyarázta a tudós. Ez az égi tünemény a tudósokat is lázban tartja, mivel a napkorona vizsgálatára csak ilyen alkalmakkor nyílik lehetőség.

A 2027-es napfogyatkozás több nagyvárost is érint, köztük Cádizt és Malagát Spanyolországban, Tangert Marokkóban, valamint Dzsidda és Mekka városait Szaúd-Arábiában. A legjobb helyszínnek mégis Egyiptom ígérkezik, különösen Luxor városa, ahonnan a leghosszabb ideig lehet majd látni a jelenséget. Dr. Korreck szerint a napfogyatkozást élőben végignézni semmihez sem fogható élmény. „A képek gyönyörűek, de nem adják vissza a teljes fizikai élményt” – mondta.

A jelenség során a hőmérséklet drámaian, akár 10 fokkal is csökkenhet. A hirtelen sötétség szokatlan érzéseket válthat ki, de a látvány mindenkit lenyűgöz.

Tiszta égbolt esetén a napkorona finom szerkezetei mellett még csillagokat és bolygókat is meg lehet pillantani. „Ez az élmény egyszerre félelmetes és lenyűgöző. Akárhányszor is látjuk, mindig újra és újra át akarjuk élni” – tette hozzá a kutató.

A napfogyatkozás megfigyelésekor a szem védelme kiemelten fontos. A teljes fázis rövid időtartamát kivéve speciális, az ISO 12312-2 szabványnak megfelelő szemüvegre van szükség. Ezek a szemüvegek több ezerszer sötétebbek, mint a hagyományos napszemüvegek. Alternatív megoldásként lyukprojektort is lehet használni, amelynek elkészítéséhez a NASA honlapján található útmutató.

A napfogyatkozások időtartamának elméleti maximuma 7 perc 32 másodperc. A NASA számításai szerint a leghosszabb ismert napfogyatkozás a civilizált emberiség korszakában 7 perc 28 másodperces volt, amelyet Kr. e. 743. június 15-én lehetett észlelni. A jövőben 2168-ban és 2186-ban is várható 7 perc 26 másodpercet meghaladó esemény. Mivel a 2027-es napfogyatkozás várhatóan milliókat vonz majd a legjobb megfigyelési pontokra, érdemes már most elkezdeni a tervezést, mert a legjobb helyek gyorsan betelhetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Áttörés a részecskefizikában: a CERN egy sosem látott, szupernehéz protont talált
A genfi Nagy Hadronütköztető felfedezése a kvantum-színdinamika elméletének eddigi legpontosabb tesztjét teszi lehetővé.


A Genf mellett működő Nagy Hadronütköztető kutatói egy franciaországi tudományos konferencián, a Rencontres de Moriond eseményen jelentették be az áttörést. A tudósok a detektorok friss, átfogó fejlesztése után bukkantak rá a Xi-cc+ nevű barionra, amely a kvantumvilág legfinomabb, legbonyolultabb szabályait is próbára teszi. A felfedezés horderejét jól mutatja, hogy a részecskefizikában az öt szigmás statisztikai bizonyosság már megkérdőjelezhetetlen tényt jelent, a mostani eredmény pedig jócskán meghaladja a hét szigmás küszöböt is. Körülbelül kilencszáztizenöt rögzített esemény bizonyítja, hogy a kvantum-színdinamika tankönyveiben új fejezet nyílik.

A most azonosított barion lényegében a hétköznapi proton egyfajta nehézsúlyú rokona.

Míg a protont két könnyű „up” és egy „down” kvark építi fel, addig a Xi-cc+ esetében a két „up” kvark helyét két jóval nehezebb „charm” kvark veszi át, a harmadik alkotóelem pedig egy „down” kvark marad. A charm kvarkok jelentős többlettömege miatt ez az új részecske közel négyszer nehezebb a protonnál, ami egyben a rendkívül rövid élettartamát is megmagyarázza. „Ez az első új részecske, amelyet az LHCb-upgrade óta azonosítottunk, és mindössze a második eset, hogy két nehéz kvarkot tartalmazó bariont figyelünk meg” – hangsúlyozta Vincenzo Vagnoni, az LHCb-kísérlet szóvivője.

A mostani eredmény előzménye a 2017-ben azonosított Xi-cc++, amely a most megtalált részecske legközelebbi rokona, úgynevezett izospin-partnere. A két barion kvarkösszetétele csak egyetlen elemben tér el, ám

az elméleti modellek szerint ez a kis különbség drámai következményekkel jár.

A fizikusok azt jósolták, hogy a Xi-cc+ élettartama a kvantummechanikai hatások, például a Pauli-interferencia miatt akár hatszor rövidebb is lehet a 2017-ben megfigyelt testvérénél, ezért a detektálása sokkal nagyobb kihívást jelentett.

Ez a rendkívül rövid életidő volt az oka, hogy a részecske eddig rejtve maradt a kutatók elől.

A siker kulcsa az LHCb detektor 2023-ban befejezett, átfogó modernizációja volt. A korábbi, kétszintű, hardveres előszűrést egy teljesen szoftveralapú adatgyűjtő rendszer váltotta fel, amely másodpercenként negyvenmilliós kiolvasási rátával működik. Ez lehetővé teszi, hogy a kísérlet a proton-proton ütközések összes adatát rögzítse, és a bonyolult, hadronokká széteső részecskék nyomait sokkal nagyobb hatékonysággal válassza ki, mint korábban.

A kutatók a Xi-cc+ nyomára a bomlástermékeinek aprólékos visszafejtésével bukkantak rá a 13,6 teraelektronvolt energiájú ütközésekből származó adatokban. Az elemzés során gépi tanulási algoritmusokat is bevetettek, hogy a hatalmas adatmennyiségből kiszűrjék a valódi jeleket a háttérzajból. A felfedezés egy két évtizedes bizonytalanságot is lezár. A SELEX nevű kísérlet kutatói 2002-ben már bejelentették a Xi-cc+ észlelését, de egy jóval alacsonyabb tömeggel, amit a későbbi kísérletek soha nem tudtak megerősíteni.

A mostani, rendkívül erős jel egyértelműen bizonyítja a részecske létezését, méghozzá pontosan ott, ahol az elméleti modellek és a 2017-es rokonlelet alapján várták.

A kettős nehézkvarkot tartalmazó barionok egyedülálló „kozmikus laboratóriumként” szolgálnak a kvarkokat összetartó erős kölcsönhatás, a kvantum-színdinamika tesztelésére. Ezek a rendszerek segítenek megérteni az egzotikusabb, négy vagy öt kvarkból álló részecskék, a tetra- és pentakvarkok viselkedését is. „Ez a nagy eredmény remek példa arra, hogyan vezetnek az LHCb-fejlesztések közvetlenül új felfedezésekhez” – mondta Mark Thomson, a CERN főigazgatója. A kutatók következő lépésként a részecske pontos élettartamát és egyéb tulajdonságait mérik majd meg, miközben már a család egy még ritkább tagja, a két charm és egy strange kvarkból álló Ωcc+ után kutatnak.

Via LHCb Outreach


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Belehajtott a tornádóba, és túlélte – egy kutató elképesztő története a vihar gyomrából
A szél szilárd tárgyként csapódott az autójának, a sötétségben pedig még a kamerája sem működött. Egyetlen kétségbeesett manőver mentette meg az életét.


„Láttam egy szörny közepét” – mondta Perry Samson, a Michigani Egyetem légkörkutatója, aki egyike azon keveseknek a Földön, aki autóval belehajtott egy tornádóba és túlélte, hogy elmesélje a történetét.

A tudós egyetemi hallgatókkal tanulmányozta a kansasi szupercellás zivatarokat, amikor egy hirtelen kialakuló tornádó egyenesen a csapata felé fordult.

Míg a diákok más járművekkel el tudtak menekülni, az ő autóját pillanatok alatt elnyelte a repülő törmelék olyan sűrű felhője, hogy még a motorháztetőt sem látta.

„Ahogy fogytak a lehetőségeim, kétségbeesett manőverbe kezdtem: közvetlenül a szélnek fordítottam az autót, abban bízva, hogy a jármű aerodinamikája a földhöz szögez, ahelyett hogy játékszerként felborítana” – emlékezett vissza a kutató.

Az örvény belsejében a fülét szinte szétfeszítette a gyors nyomásváltozás, a szél pedig úgy csapódott a karosszériának, mintha szilárd tárgy lenne. A közelben mért 241 km/órás széllökéseknél a tornádó magjában valószínűleg még jóval erősebb szél tombolt.

A filmekkel ellentétben a tornádó belseje nem egy tiszta „szem”, hanem egy sötét, barnás-fekete törmelékgolyó, amelyben annyira sötét volt, hogy a kamerája képtelen volt bármit is rögzíteni. A tankönyvi tanács szerint ilyenkor árokba kell feküdni, de a szél ereje ezt lehetetlenné tette.

„De a szél olyan erős volt, hogy ki sem tudtam nyitni az autóajtót. Csak lekuporodtam, és imádkoztam” – mondta Samson.

Amikor a vihar elvonult, Perry Samson bérautója sárba ragadva állt, antennája derékba hajlott, és a karosszéria minden résébe szalmaszálak fúródtak.

A tornádók kialakulásához több légköri összetevő erőszakos együttállása szükséges: a talaj közelében lévő meleg, párás levegő, amely felett szárazabb légréteg helyezkedik el.

Ezt a feszültséget egy stabil légréteg, egyfajta „sapka” tartja kordában, amíg a feláramlás át nem töri. Ezt a folyamatot segíti a szélnyírás, vagyis a különböző magasságokban eltérő irányból és sebességgel fúvó szél, amely vízszintes forgásba hozza a levegőt, ez pedig a feláramlással együtt függőleges tengelyűvé válik, létrehozva a mezociklont.

A kutatók nem a veszélyt keresik, amikor viharokat üldöznek.

Céljuk, hogy megmérjék azokat a kis méretű folyamatokat, amelyek a tornádók kialakulásáért felelősek, és a talaj közelében, percek alatt zajlanak le.

Ezeket a jelenségeket a radarok, műholdak és a hagyományos időjárás-állomások gyakran nem észlelik, ezért a helyszíni mérések kulcsfontosságúak a pontosabb előrejelzésekhez.

Via ScienceAlert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Kokain és fájdalomcsillapítók jelentek meg a bahamai cápák vérében - a kutatók szerint a turizmus tehet róla
A szakemberek úgy vélik, hogy a hajókról származó kezeletlen szennyvíz lehet a felelős. Még az egyik legelzártabb, érintetlennek hitt szigetnél is kimutatták a szennyezést.


A Bahamákon élő cápák szervezetében kokaint és koffeint is kimutattak, derül ki egy új tanulmányból. A kutatók 85, a paradicsomi Eleuthera sziget környékén befogott cápák vérmintáját elemezték, és 28 állatnál találtak valamilyen, emberi tevékenységből származó hatóanyagot.

A leggyakrabban kimutatott szer a koffein volt, de két cápa a kokainra is pozitív tesztet produkált.

A Bahamákon, Brazíliában és Chilében dolgozó kutatók a vérmintákban fájdalomcsillapítók – acetaminofen és diklofenák – nyomait is azonosították.

A vizsgálat azért is fontos, mert most először mutattak ki koffeint cápákból bárhol a világon, és ez az első alkalom, hogy a Bahamákon élő cápák szervezetében kokaint találtak - írta a Science Alert

A kutatók szerint a szennyezés a turizmushoz köthető: a cápákat népszerű búvár- és hajós túraútvonalak mentén fogták be, így valószínű, hogy a hajókról származó kezeletlen szennyvíz, valamint az urbanizáció és a turizmus általános növekedése okozza a problémát. A kokain esetében azt gyanítják, hogy az állatok a vízbe esett kábítószercsomagokba haraphattak bele.

„Harapdálnak, hogy felderítsenek dolgokat, és így végül ki vannak téve a hatásuknak” – magyarázta Natascha Wosnick biológus, a brazil Paraná Szövetségi Egyetem kutatója.

Bár a szerek pontos egészségügyi hatásait még nem ismerjük, a kutatók vizsgáltak néhány anyagcsere-jelzőt, amelyek arra utalnak, hogy a szennyezés magasabb stressz-szinthez és nagyobb energiafelhasználáshoz vezethet, miközben az állatok szervezete a méregtelenítéssel küzd.

A tanulmány szerzői szerint a probléma túlmutat a cápákon. „A gyógyszerek és az illegális drogok egyre inkább az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyezők közé tartoznak a tengeri környezetben, különösen az olyan területeken, ahol felgyorsult az urbanizáció és a turizmus vezérelte fejlődés” – írják a tanulmányukban. Hozzáteszik, hogy

a szerek „folyamatos bejutása nemcsak a tengeri biodiverzitást veszélyezteti, hanem az emberi egészséget is, például a tenger gyümölcseinek fogyasztásán és a vízben való rekreációs tevékenységeken keresztül.”

A kutatók szerint az eredmények rávilágítanak, hogy sürgősen foglalkozni kell a tengeri szennyezéssel még az olyan, érintetlennek hitt ökoszisztémákban is, mint a Bahamák. „Ez az első olyan jelentés, amely a Bahamák cápáiból származó ilyen szennyezőkről és a hozzájuk esetlegesen kapcsolódó élettani válaszokról számol be, rámutatva a sürgető igényre, hogy foglalkozzunk a gyakran érintetlennek vélt ökoszisztémák tengeri szennyezésével.”

A jelenség nem egyedi. Korábban Brazília partjainál élő cápák szervezetében is találtak már kokainnyomokat. Egy tavalyi tanulmány pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Északi-sarkvidékre látogató óceánjárók – lényegében úszó mini-városok – antibiotikumokat, gyógyszereket és más anyagokat bocsátanak a vízbe, ami súlyosan veszélyezteti az ottani élővilágot.


Link másolása
KÖVESS MINKET: