TUDOMÁNY
A Rovatból

Mellékhatások, hatékonyság, meddig véd - minden új infó, ami a kínai vakcináról eddig kiderült

Már több mint 100 millió dózist hoztak forgalomba, és 60 millió oltást be is adtak. Így egyre több tapasztalat gyűlik össze a Sinopharm oltóanyagáról.


„Orbán Viktor magyar kormányfő mindenkinél gyorsabb volt”. - így kommentálta cikkében a Die Welt, hogy Magyarország az átoltottsági mutatóban lakosságarányosan élre került az Európai Unióban. Egyedül Málta előz meg bennünket.

A lap szerint kezdetben sokan PR-fogásnak tartották a kínai vakcina alkalmazását, de kiderült, hogy ez egy „sikeres oltási stratégia”.

A nyugati vakcinákból ugyanis egyelőre nincs elég a piacon. A kínai oltások már a múlt héten is a teljes hazai oltáskészlet 32 százalékát tették ki, és ez az arány csak még tovább tolódott a most megérkezett újabb, csaknem félmillió adagot is beszámítva.

Igaz, mivel a kínai oltóanyag nem esett át az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezési eljárásán, a kormánynak magának kell vállalnia a felelősséget, ha később bármilyen probléma merülne fel.

De Magyarország nincs egyedül. A Pekingben gyártott Sinopharm oltást jelenleg már 14 országban használják világszerte.

Magyarország mellett Bahrein, Kambodzsa, Egyiptom, Jordánia, Makaó, Marokkó, Pakisztán, Peru, Szenegál, Szerbia, a Seychelle-szigetek, az Egyesült Arab Emírségek és Zimbabwe kapott belőle.

Többen adományként, így érkezett például 500.000 adag Pakisztánba, 600.000 Kambodzsába, 300.000 Peruba, valamint Laoszba. De az afrikai országok is nagyon várják már a kínai szállítmányokat, nekik ugyanis szinte esélyük sincs arra, hogy a nyugati oltóanyagokból rövid időn belül érdemi mennyiséget kapjanak.

Peking olyannyira komolyan veszi a nemzetközi piacot, hogy a Financial Times szerint oltóanyagával jelentkezett a Covax rendszerbe, ami arra hivatott, hogy a gazdag országok segítsék a szegény nemzetek lakosságának minél gyorsabb átoltását.

A kínaiakat ugyan sok bírálat éri, amiért mind a mai napig nem tették nyilvánossá az úgynevezett 3. fázis részletes vizsgálati eredményeit, de a legtöbb fejlődő ország hajlandó túllépni ezeken az aggodalmakon, és könnyen lehet, hogy nemsokára az uniós országok is erre kényszerülnek.

Kína pedig valóságos propagandahadjáratot folytat, amelyben felhasználja Orbán Viktor nevét is, mint az első olyan uniós vezetőét, aki a kínai vakcinával oltatta be magát. Sőt, már Rusvai Miklós is megjelent egy kínai csatornán, arról beszélt, mennyire biztonságos és hatásos a Sinopharm gyártmánya.

VIDEÓ: Rusvai Miklós a kínai New China TV adásában

Az tény, hogy a kínai oltóanyaggal kapcsolatban eddig nem láttak napvilágot olyan esetek, amikor súlyos mellékhatások jelentkeztek volna, annak ellenére, hogy a Global Times szerint már több mint 100 millió dózist hoztak forgalomba, és 60 millió oltást be is adtak.

A közel 10 milliós Egyesült Arab Emírségek 6 millió oltásnál tart. Az oltási kampányt decemberben kezdték, és az egyik helyi lap, a National News azt írja, a vakcina hatékonynak bizonyult.

A beoltottak csak enyhe mellékhatásokat tapasztaltak. Egyeseknek fájt a karjuk, és egy kisebb duzzanat keletkezett az oltás helyén, mások fáradtságot éreztek vagy fáztak, de ezek a tünetek is elmúltak néhány nap alatt.

Az orvosok alapvető mércének azt tekintették, hogy az oltás megállítja-e a beoltott páciensek súlyos megbetegedéseit. Az eddigi adatok szerint az Abu Dzabiban oltottak közül senki sem halt meg vagy került intenzívre.

A portálnak nyilatkozó Dr. Naval al-Kaabi azt mondta, azok, akik mindkét adagot megkapták, többségükben tünetmentesek maradtak vagy csak enyhe tünetek jelentkeztek náluk.

Az Egyesült Arab Emírségek hatóságainak vizsgálatai szerint a kínai oltás 86%-os hatékonysággal előzi meg a fertőzést. Ezt 31 ezer eset feldolgozására alapozták. Maga a gyártó, az eddig még nem publikált 3. fázisú vizsgálatok eredményeként először 79,34%-os adatot közölt. Legutóbb pedig a South China Morning Post a Sinopharm wuhani leányvállalatára hivatkozva azt írta, hogy az oltóanyag hatékonysági aránya 72,5 százalékos volt a 3. fázisú klinikai vizsgálatok adatainak időközi elemzése alapján.

Bár Kínában időseket sokáig nem oltottak vele, a vuhani intézet vakcináját a cég igazgatójának közlése szerint február 25-én ott is jóváhagyták az időseknek is. A legidősebb eddigi beoltott közel 100 éves volt.

Jelenleg kérdés, meddig véd a kínai oltás. Az Emírségek kormánya két beadott dózis esetén legalább 4-6 hónapra teszi ezt az időszakot, de ez lehet ennél lényegesen hosszabb idő is. Dr. Sally Mahmoud, az Abu Dzabi-beli Biogenix laboratórium vezetője szerint egyes megfigyelt személyekben még nyolc hónappal a fertőzés után is találtak antitesteket. Másoknál viszont ezek néhány hónap alatt eltűntek.

Ha sok is a bizonytalanság, a teljes inaktivált vírust tartalmazó Sinpharm vakcináról a tudósok többsége mégis azt gondolja, megfelelő immunválaszt generálhat, és a mutációk ellen is védelmet nyújthat, még ha nem is akkorát, mint az eredeti vírusváltozat esetében.

A vakcina „széles spektrumú védelmet nyújt, és jó keresztsemlegesítő hatása van a világ különböző régióiból származó törzsekre” - állította a cég elnöke, Liu Jingzhen is nemrég. A legújabb kísérletek a Sinopharm szerint azt mutatták, hogy oltásuk 10 féle koronavírus-variáció fertőzését képes megelőzni.

Ebben a hónapban a vállalat azt is közölte, hogy akár évi 3 milliárd adagot is gyárthatnak a vakcinából, amivel a Sinopharm a világ legnagyobb oltóanyag-gyártójává válna.

A jövőben Peking és Vuhan mellett Csangcsunban, Sanghajban, Lancsouban és Csengtuban is gyárthatják és csomagolhatják majd a covid-oltást. Az ugyanakkor még nem világos, hogy mikorra érhetik el ezt a gyártási kapacitást, ahogy az sem, hogy melyik oltóanyag-típusból mennyit gyártanának. A Sinopharmnak ugyanis két vakcina-változata is van, és a pekingi Sinovac Biotexh, valamint a tiencsini CanSinoBIO készítményei egyaránt megkapták a feltételes forgalmazási engedélyt.

Kínában ráadásul több másik oltóanyag is elért a gyártási fázisba, például a Sinovac biotechnológiai vállalat készítménye, amit szintén sikerrel exportálnak.

A legújabb hírek szerint pedig gyárat építenek Magyarország közvetlen szomszédságában, Szerbiában is.

Ezt Aleksandar Vucic szerb elnök jelentette be Abu-Dzabiban. Szerbia Kínával és az Egyesült Arab Emírségekkel közösen építi fel az üzemet, amely várhatóan október közepén kezdi meg a működését.

Peking eddig már félmilliárd adagot ígért oda 45 országnak - írja a Politico, hozzátéve, hogy már jelenleg is a világ legalább 25 országában használják valamelyik kínai vakcinát.

Ez nemcsak azokat aggasztja, akik maguk is megvizsgálnák a vakcinák hatékonyságát alátámasztó adatokat, hanem azokat is, akik attól tartanak, hogy Peking befolyásszerzésre használhatja fel az oltóanyag-készleteit. Afrikában korábban már az egészségügy más területein is megfigyelhető volt a tudatos kínai terjeszkedés, és sok nyugati országban most attól tartanak, hogy Kína még jobb pozícióba kerül a szuperhatalmi státuszért folyó küzdelemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Összeomolhat egy atlanti-óceáni áramlatrendszer, Izland már nemzetbiztonsági fenyegetésként kezeli
A szakértők drámai lehűlést jósolnak, ami az élelmiszer-ellátást is veszélyeztetheti. A kormány most a legrosszabb forgatókönyvre készül.


Izlandon november 12-én a kormány hivatalosan is nemzetbiztonsági kockázatnak és egzisztenciális fenyegetésnek minősítette az atlanti-óceáni áramlási rendszer lehetséges összeomlását, írja a Reuters A döntés célja, hogy az ország a legrosszabb forgatókönyvekre is felkészüljön, és összehangolt tervezést indítson az élelmiszer- és energiabiztonság, az infrastruktúra és a nemzetközi közlekedés védelmében.

„Most először került egy konkrét, klímával összefüggő jelenség a Nemzetbiztonsági Tanács elé mint lehetséges egzisztenciális fenyegetés”

– mondta a Reutersnek Jóhann Páll Jóhannsson környezet-, energia- és klímaügyi miniszter.

Az Atlanti-óceáni meridionális áramlási rendszer, röviden AMOC, egy hatalmas óceáni szállítószalag, amely a trópusokról meleg vizet szállít észak felé, enyhítve ezzel Európa teleit. A klímaváltozás és a grönlandi jégtakaró olvadása miatt beáramló édesvíz azonban megzavarhatja ezt a kényes egyensúlyt. Az áramlat összeomlása Európa északi és nyugati részén extrém hideg teleket hozhatna, miközben világszerte átrendezné a csapadékmintázatokat, veszélyeztetve Afrika, India és Dél-Amerika mezőgazdaságát.

A lépés hátterében friss tudományos eredmények állnak.

Egy augusztusi modellezés szerint az összeomlás már nem számít alacsony valószínűségű eseménynek. A szimulációk szerint magas kibocsátás esetén 70 százalék, de még alacsony mellett is 25 százalék az esélye, hogy a rendszer a századfordulót követő 50-100 éven belül leáll.

„A tudomány nagyon gyorsan fejlődik, és fogy az időnk bármit tenni, mert a billenőpont lehet, hogy már egészen közel van” – mondta Stefan Rahmstorf, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet oceanográfusa.

Izland számára a tét óriási. Az ország gazdaságának alapját jelentő halászatot és a tengeri közlekedést megbéníthatná a tengeri jég megjelenése, ami az importfüggő szigetország ellátási láncait is elvágná. A probléma azonban nemcsak Izlandot aggasztja. Az Egyesült Királyság több mint 81 millió fontot, átszámítva nagyjából 35 milliárd forintot különített el egy olyan korai előrejelző rendszer kiépítésére, amely évtizedes távlatban jelezhetné a klímabillenőpontok közeledtét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Nincs olyan messze a világvége, mint hitted – japán és NASA-kutatók megmondták, mikor ér véget az élet a Földön
A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


A Toho Egyetem tudósai a NASA kutatóival közösen, szuperszámítógépes szimulációk alapján azt állítják: a bolygónk az 1 000 002 021. évre válik lakhatatlanná, és addigra sem az ember, sem a mikrobák nem bírják majd a forróságot – írta a LADbible.

Elsőre ijesztőnek tűnik, de a cikk szerint legalább többé nem kellene adóval, e-mailekkel és csoportmunkákkal bajlódnunk. Sőt, még a napbarnított bőr is jól mutatna – egy ideig.

A tanulmány szerint a földi élet sorsa közvetlenül a Nap élettartamához és fejlődéséhez kötődik. A Nap évmilliárdok alatt egyre forróbb és nagyobb lesz, és fokozatosan ellenséges környezetté alakítja a bolygónkat.

A kutatók 400 000 szimulációt végeztek, és ezek alapján a bolygónk végül annyira felforrósodik, hogy szinte semmilyen élőlény nem marad. Ekkorra az óceánok elpárolognak, a légkör elvékonyodik, a felszíni hőmérséklet pedig lehetetlenné teszi az életet.

Viszont az emberiség jó eséllyel sokkal előbb eltűnik. A modellek szerint a Nap erősödő sugárzása olyan légköri és környezeti változásokat indít el, amelyek megemelik a hőmérsékletet, csökkentik az oxigénszintet, és rontják a levegő minőségét.

A cikk szerint ennek korai jelei már láthatók: a kutatók erősödő naptevékenységet figyeltek meg, például koronakidobódásokat és napviharokat, amelyek megzavarják a Föld mágneses terét, és egy picit csökkentik a légköri oxigént. Ha ehhez hozzávesszük az ember okozta klímaváltozást, a kép elég baljósnak tűnik.

„A Föld bioszférájának élettartamát évek óta a Nap folyamatos fényesedése alapján vitatják meg” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kazumi Ozaki. „Ha ez igaz, akkor várható, hogy a légköri O₂-szint is végül csökkenni fog a távoli jövőben.”

A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megvan a technológia a mamutok feltámasztásához, de egy borzalmas etikai kérdés áll a tudósok útjában
A terület legismertebb szereplője a Colossal nevű biotechnológiai cég, amely kifejezetten a kihalt fajok, köztük a mamut, a tasmaniai tigris és a dodó „feltámasztására” szakosodott. A cég célja nemcsak a tudományos szenzáció, hanem ökológiai helyreállítás is.


Egy tudományos áttörés egy lépéssel közelebb hozhatja a gyapjas mamutok visszatérését, miután kutatóknak sikerült ribonukleinsavat (RNS) kinyerniük egy 39 ezer éves, szibériai örök fagyban talált, rendkívül épen megmaradt mamutborjúból, Yukából – írta az UniLAD. A felfedezés azért számít mérföldkőnek, mert ez a valaha kihalt állat teteméből sikeresen kinyert legrégebbi RNS.

A koppenhágai Globe Institute munkatársa, Dr. Emilio Mármol szerint „módszereink és eredményeink valóban irányt mutathatnak, és segíthetik azokat a törekvéseket, amelyek egyes közismert állatok kihalásból való visszahozására irányulnak.”

A tanulmány társszerzője, Love Dalén, a Stockholmi Egyetem evolúciós genomika professzora ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a klónozás még nem lehetséges azonnal. „Közvetetten a tanulmánynak van relevanciája abban az értelemben, hogy az RNS visszanyerése a jövőbeni vizsgálatokban hasznos betekintést adhat abba, mely gének fontosak bizonyos tulajdonságok kialakulásához” – nyilatkozta. Az RNS elemzése ugyanis nemcsak a genetikai kódot tárja fel, hanem azt is megmutatja, mely gének voltak aktívak az állat halálakor, így segít megérteni a mamutokra jellemző tulajdonságok, például a vastag szőrzet és a zsírréteg kialakulását.

A technológiai fejlődés ellenére a projekt komoly etikai és gyakorlati akadályokba ütközik. Az egyik legégetőbb kérdés a magzat kihordása. Erre a legvalószínűbb jelölt egy ázsiai elefánt lenne, ami béranyaként adna életet a mamutborjúnak. Ez a helyzet rendkívül traumatikus lehet mind az anyaállat, mind a borjú számára, hiszen egy teljesen más fajt kellene felnevelnie – a cikk érzékletes példája szerint ez olyan, mintha egy ember lombikprogram után egy csimpánzt szülne.

A másik probléma egy életképes populáció létrehozása. Az első klónozott egyedek genetikailag azonosak lennének, így nem jönne létre valódi génállomány, csupán egy szűk „génpocsolya”. Ez a genetikai változatosság hiánya hosszú távon fenntarthatatlanná tenné a fajt.

A cikk szerzője felveti azt a szempontot is, hogy miközben a tudósok egy kihalt faj feltámasztásán dolgoznak, rengeteg ma is élő állatfaj van a kihalás szélén az emberi tevékenység, például a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt, amelyek megmentésére szintén lehetne fordítani az erőforrásokat.

A gyapjas mamut visszahozása nem új ötlet; a terület legismertebb szereplője a Colossal Biosciences nevű biotechnológiai cég, amely kifejezetten a kihalt fajok, köztük a mamut, a tasmaniai tigris és a dodó „feltámasztására” szakosodott. A cég célja nemcsak a tudományos szenzáció, hanem ökológiai helyreállítás is: érvelésük szerint a mamutok mint nagytestű növényevők visszatelepítése a szibériai tundrára segíthetne helyreállítani az ottani füves pusztát, ami lassíthatná az örök fagy olvadását és az üvegházhatású gázok felszabadulását.

A Colossal által kidolgozott módszer valójában nem a klasszikus értelemben vett klónozás, hanem génszerkesztés. A terv az, hogy legközelebbi élő rokonuk, az ázsiai elefánt DNS-ét módosítják a CRISPR technológiával.

Beillesztenék azokat a mamutgéneket, amelyek a hidegtűrésért, a sűrű szőrzetért és a vastag zsírrétegért felelősek, így létrehozva egy hideghez alkalmazkodott, mamutszerű elefánthibridet, amely betölthetné a kihalt faj ökológiai szerepét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton
Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.


Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.

Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.

Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.

Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.

A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk