„Legőrültebb, legveszélyesebb” evakuálás – Menteni próbálják a tűzben rekedt állatokat is Los Angeles-ben

Magyar Péter a parlament alakuló ülése előtti egyeztetés után arról beszélt a sajtónak, hogy megkapták az Országgyűlés főigazgatójától azt a kimutatást, hogy eddig milyen képviselő- és frakciójuttatások voltak.

Szerinte egy képviselő havonta körülbelül 10 millió forintot kapott a fizetésén felül. A leendő miniszterelnök szerint összességében sok-sok tízmilliárd forint ment el így évente, hangsúlyozta, hogy nem a fizetésekre, hanem az egyéb költségekre.

Szerinte van arra lehetőség, hogy a képviselők átutalják ezt a pénzt a frakciónak. „A Fidesznél ezzel éltek. Az összes pénz - az a havi tízmillió forint - elment a frakcióhoz, a frakció meg egy mozdulattal átutalta a Fidesz nevű bűnszervezethez” - fejtette ki a metódust, majd azt mondta, hogy a jövőben ebben transzparencia lesz, és jelentősen szeretnék csökkenteni ezeket a kiadásokat.

„A báboknak nincs helye az Országgyűlés alakuló ülésén” – jelentette ki Magyar Péter pénteken, a parlamenti pártok egyeztetése után tartott sajtótájékoztatóján. A Tisza Párt elnöke jelezte, hogy a ceremónia vendéglistáját is újratárgyalná.

Magyar egy „kis színes” részletet is megosztott az egyeztetésről, amely szerinte jól mutatja a régi rendszer működését.

– fogalmazott, és azt mondta, hogy ezt újratárgyalják.

„A magyar emberek egy rendszerváltásra szavaztak, nem egy sima kormányváltásra. Nem árultunk zsákbamacskát.

- mondta.

Magyar Péter a választási győzelmük óta többször is lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, valamint több, a korábbi kormány által kinevezett intézményvezetőt. A Tisza Párt vezetője szerdán, a köztársasági elnökkel folytatott megbeszélése után azt is kilátásba helyezte: ha az érintettek nem távoznak önként, kétharmados többségükkel, alkotmánymódosítással fogják őket elmozdítani.

Orbán Viktor a választási vereség után csütörtökön adott interjújában reagált a felvetésekre. A leköszönő miniszterelnök szerint nem helyes intézményvezetőket lemondásra felszólítani. Úgy vélte, ha a győztes párt változtatni akar, akkor keresse meg ennek a jogi útját, ha meg tudják.

Arra a kérdésre, hogy a Tisza Pártnak van-e már jelöltje a köztársasági elnöki posztra, és elfogadhatónak tartanák-e Iványi Gábor személyét, Magyar Péter egyértelművé tette, hogy ezt a kérdést korainak tartja.

Ezzel ismét megerősítette, hogy a jelenlegi intézményvezetők távozását tartja az elsődleges feladatnak.

Magyar Péter az alakuló ülés előtti pártegyeztetésről kilépve éppen arról beszélt, hogy szeretnék bevonni a társadalmi szereplőket a kormány döntéseibe, egyeztetni a különböző civil szervezetekkel, szakemberekkel. Ennek az általa transzparenciának nevezett dolognak jegyében szerette volna elmondani, hogy a sajtóinformációk ellenére Rubovszky Rita oktatási miniszteri jelölését senki, ő pedig biztosan nem erősítette meg.

– mondta, majd mindenkit tisztelettel arra kért, hogy

Majd minden véleménynyilvánítót arra emlékeztetett, hogy eddig egy „nyugdíjas rendőr vitte az oktatást, az egészségügyet és a gyermekvédelmet.”

Majd hozzáfűzte: pontosan érzik a történelmi felelősséget, az óriási felhatalmazást, amivel nem visszaélni terveznek, hanem jobbá tenni a hazánkat. Kikérte magának, hogy keresztény iskola vezetője nem lehetne jó szakember. Majd azt mondta, nem belemenve a részletekbe, hogy

Mindenkit türelemre, megértésre, bizalomra kért, és arra, hogy szakítsanak a rendszerváltás előtti időszakkal ebben a tekintetben is, és próbáljanak tájékozódni, nem felülni a kacsának.

Egyébként Magyar Péter ma már másodszor tagadta az oktatási miniszter személyéről szóló pletykák valóságtartalmát.

Ahogy arról beszámoltunk, a Telex tegnap arról írt, hogy információik szerint a Tisza Párt oktatási minisztere Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója lehet. A nem megerősített jelöltről a 24.hu ezután azt állította, hogy a 2000-es években egy Fidesz-közeli cégnél tűnt fel.

Pankotai Lili politikai aktivista például azt írta a Facebookon, hogy „elfogadhatatlannak tartom, hogy egy világi intézmény – azon belül is az Oktatási Minisztérium – élére olyan, egyházi kötődésből jövő embert nevezzenek ki, amely egyház a Fidesszel karöltve lapátolta ki a pénzt az óvodákból, iskolákból, egyetemekből.”

Matolcsy Ádám, Matolcsy György volt jegybankelnök fia írásban válaszolt Telex kérdéseire, melyekben egyebek mellett a választás eredményeiről, a Tisza Párt által felállított új hivatal esetleges vagyonvizsgálatáról és az MNB-alapítványok ügyéről kérdezték.

Matolcsy Ádám válaszát azzal kezdte, hogy nem politikusként, hanem vállalkozóként nyilatkozik, aki távol tartja magát a sajtótól. Úgy gondolja, a választási időszakban „mindkét politikai oldal más-más érdekek mentén, illetve a média részéről is” hamis, rágalmazó és a jó hírnevét sértő állítások jelentek meg róla. Állítása szerint ezek jelentős része a kampány része volt.

A választás eredményével és a Tisza Párttal kapcsolatban mindössze annyit közölt: „A választás eredményét egyértelmű felhatalmazásként értelmezem az új kormány számára.”

A Tisza Párt által tervezett nemzeti vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló kérdésre azt felelte, a hivatallal kapcsolatos elképzeléseket nem feladata értékelni. Kijelentette: „Jövedelmem törvényes, átlátható vállalkozói tevékenységből származik.”

Meggyőződését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy „az új kormány és az illetékes hatóságok a jogszabályok megtartásával, tényszerű alapon hozzák majd meg döntéseiket.”

A Telex rákérdezett arra is, hogy a választások előtt valóban Dubajba szállította-e a vagyontárgyait, ahogy azt a 444.hu megírta. Matolcsy szerint az állítás valótlan.

– magyarázta

Az MNB-üggyel kapcsolatban arra a kérdésre nem válaszolt, hogy az elmúlt egy évben kereste-e őt bármilyen hatóság. Azt viszont hangsúlyozta, hogy „személyesen semmilyen formában nem vett részt az alapítványi befektetésekben és az azokkal kapcsolatos döntésekben.” Elmondása szerint, mivel a sajtóban rendszeresen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésére hivatkozva vádolják meg, alaposan áttanulmányozta a dokumentumot és a szakmai cáfolatokat is.

Úgy fogalmazott, egy olyan vállalatról van szó, amely jelentős értékű, hozamtermelő kereskedelmi ingatlanokkal rendelkezik. Szerinte „a vita lényege az értékelési módszertanban rejlik: az egyik megközelítés az ingatlanportfólió nettó értékéből (piaci érték mínusz hitelek), míg a másik a tőzsdei kapitalizációból indul ki.” Azt is mondta, hogy „a 150 és a 650 milliárd forintos szám is ebből az eltérésből adódik – hivatalosan senki, beleértve az ÁSZ-t is, nem állította, hogy közpénzt bárki eltulajdonított volna.”

Hozzátette, véleménye szerint „a nyomozó hatóság a nyomozati szakasz alatt ezt a tényt bizonyára megismerhette.” Végezetül kijelentette: „Ahogyan eddig, úgy a jövőben sem kívánok folyamatban lévő hatósági eljárásokat kommentálni.”