Megállás nélkül rengett a föld a magyarok kedvelt nyaralóhelyén, kiderült, hogy miért
Több mint 28 ezer földrengés rázta meg tavaly év elején Santorinit, most pedig egy friss tanulmány lerántotta a leplet a rejtélyről – írta a Blikk.
Santorini Európa egyik legaktívabb geológiai régiójában, a hellén vulkáni ívben fekszik, és maga is egy 3600 évvel ezelőtti gigantikus robbanás után visszamaradt kaldera peremén helyezkedik el. A tőle mindössze 7 kilométerre, északkeletre található Kolumbo pedig egy szintén aktív, tenger alatti vulkán.
A folyamat már 2024 júliusában megkezdődött, amikor a Santorini alatti sekély magmatározók elkezdtek feltöltődni, amitől a sziget néhány centiméterrel meg is emelkedett. A szeizmikus aktivitás tavaly januárban érte el a csúcspontját, amikor a földrengések epicentrumai fokozatosan északkelet felé, egyenesen Kolumbo irányába tolódtak.
A kutatók szerint nagyjából 300 millió köbméter magma tört fel a földkéreg mélyéről, és körülbelül négy kilométerrel a tengerfenék alatt állt meg. Ez a mozgás repedéseket okozott a kőzetekben, ami a földrengések ezreit váltotta ki. A Kolumbo alatti magma beáramlása során a tengerfenék akár 30 centimétert is süllyedt, miközben Santorini előbb megemelkedett, majd fokozatosan visszasüllyedt. A földalatti folyamatokat a legmodernebb technológiával térképezték fel.
Egy mesterséges intelligencia által vezérelt rendszer hatalmas mennyiségű szeizmikus adatot elemzett, míg a MULTI-MAREX projekt keretében telepített tengerfenék-érzékelők nemcsak a rengéseket, hanem a tengerfenék mozgását is rögzítették.
– magyarázta Dr. Marius Isken, a GFZ Helmholtz Földtudományi Központ geofizikusa.
A felfedezés kulcsfontosságú a régió biztonsága szempontjából, hiszen a vulkáni aktivitás nemcsak a helyi lakosságot, hanem a turizmust is veszélyezteti. A kutatók az eredményeket folyamatosan megosztják a görög hatóságokkal, hogy szükség esetén gyorsan és pontosan tudjanak reagálni. Bár a szeizmikus aktivitás azóta csökkent, a megfigyelés nem állt le: Santorinin rendszeresen mérik a vulkáni gázokat és a talaj hőmérsékletét, Kolumbo környékén pedig nyolc tengerfenék-megfigyelő platform működik.