HÍREK
A Rovatból

Kétszer annyi külföldi él most Magyarországon, mint az ezredfordulón

A Magyarországra érkezők harmada még mindig német, negyede ázsiai. A kivándorló magyarok száma pedig évek óta csökken.


Jelenleg majdnem 200 ezer külföldi él Magyarországon, kétszer annyian, mint az ezredfordulón - írja a Népszava a háromévente megjelenő Demográfiai Portré című tanulmánysorozat nemrég közzétett legfrissebb kötete alapján.

A Magyarországra egy évben bevándorló külföldi állampolgárok száma nagyjából tíz évig tartó stabil, 20-25 ezres adat után 2019-ben 55 ezer fölé ugrott, majd a koronavírus-járvány első évében, 2020-ban 44 ezer fő alá esett vissza.

A Demográfiai Portréból az is kiderül, hogy a magyar kormány intézkedéseinek következményeként jelentősen átalakult az utóbbi időben az itt munkát vállalók összetétele. Egy 2016-ban született rendelet értelmében ugyanis a szomszédos országokból érkezők külön engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon, ha hiányszakmákban akarnak elhelyezkedni. Ez a magyarázata, hogy a bevándorló külföldi állampolgárok majdnem fele 2019-ben négy szomszédos országból - Ukrajnából, Szlovákiából, Szerbiából és Romániából - érkezett.

2020-ban aztán a járvány miatt ez az arány lecsökkent 35 százalékra, a 2019-ben érkezett 21 ezer ukrán munkás helyett például csak 13 ezren jöttek. Négyszeresére ugrott viszont azoknak a szlovák állampolgároknak a száma, akik azért költöztek be egy magyar szállásra, hogy folytathassák korábban ingázóként végzett munkájukat a határ közelében.

Ha nem csak a szomszédos országokból érkezőket nézzük, a Magyarországra érkezők harmada még mindig német, negyede pedig Ázsiából jön.

Hasonló változásokat lehet látni a kivándorlásban is. A kivándorló magyarok a hazai népesség 7,3 százalékát adják, ami nagyon jó aránynak számít, hiszen például a lettek, litvánok, bolgárok vagy a román állampolgárok 20-24 százaléka él külföldön. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint

2016 óta már kevesebben mennek Magyarországról külföldre dolgozni, 2019-től pedig többen térnek haza, mint ahányan elindultak Nyugat-Európába. A visszavándorlás mérete azonban nagyon bizonytalan, mert van, aki nem haza, Magyarországra jön, hanem egy harmadik országba.

Az Egyesült Királyság sokat vesztett népszerűségéből a kivándorlóknál a Brexit és a járvány miatt. Míg az elmúlt évtizedben voltak olyan évek, amikor 20 ezer magyar kapott társadalombiztosítási számot a szigetországban, 2020-ban azonban már csak 4500. Arányaiban ennél kisebb a csökkenés a Németországban élő magyarok körében, illetve az osztrák lehetőségek zsugorodtak a legkevésbé.

A Demográfiai Portré című kötet szerzői szerint az elmúlt húsz évben összességében a Magyarországra bevándorlók száma minden évben meghaladta az országból távozókét. Összességében az Európai Gazdasági Térség országaiban (az EU tagállamokon túl az Egyesült Királyság, Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc) több mint 490 ezer magyar állampolgár él, közülük 400 ezren az ezredforduló óta hagyták el az országot.

Az ENSZ nyilvántartása szerint pedig a világ 64 országában összesen 714 ezer magyarországi születésű ember lakik.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pottyondy Edina feljelentése után tarthattak házkutatást Bede Zsoltnál
A youtuber a közösségi oldalán közölte, hogy idén februárban feljelentést tett, mert a propaganda célkeresztjébe került a gyermeke. Pottyondy bejegyzése azután született, hogy a sajtó házkutatásról számolt be a Vadhajtások alapítójánál.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Pottyondy Edina Facebook-posztban jelentette be, hogy idén februárban feljelentést tett, miután kiskorú gyermeke a „propaganda célkeresztjébe” került. A youtuber azzal kezdi bejegyzését, hogy „az elmúlt hat évben a propaganda nemtelen hazugságok sokaságával próbált a földbe tiporni. Voltam minden a rossz anyától a nem magyarig.”

Mint írja,

a rágalmak miatt korábban soha nem fordult a rendőrséghez, mert értelmetlennek tartotta a harcot egy olyan gépezettel szemben, amely szerinte végtelen erőforrással rendelkezik és a törvények felett áll.

A bejegyzés szerint egyetlen alkalommal tett kivételt, amikor a gyermeke került a támadások középpontjába.

„Úgy éreztem, hogy nincs jogom az ő nevében is tűrni, nincs jogom beletörődni abba, hogy a rendszer pribékjei az ő legalapvetőbb jogait megtapossák” – fogalmazott.

Emiatt idén februárban ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A posztban sajtóhírekre hivatkozva azt írja,

az ügyben házkutatást tartottak és elektronikai eszközöket foglaltak le „a Vadhajtások prófétájánál”.

Reményét fejezte ki, hogy a nyomozás eredményes és jogszerű lesz, és a kiskorú gyermek sérelmére elkövetett jogtiprás nem maradhat következmények nélkül, még akkor sem, ha az érintettek az eljárásból „médiacirkuszt és áldozati pózt akarnak gyártani”. A bejegyzést egy ironikus megjegyzéssel zárja: „A sors fintora, hogy Igeforrás uraságot pont Gaudi-Nagy Tamás, Kónya Endre egykori ügyvédje képviseli. Milyen kicsi a világ!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Rogán-Szendrei Cecília 20 millióért árul egy apró szőlőt Tihanyban
A most eladásra kínált rész egy nagyobb birtokhoz tartozik, amelynek háromnegyedét tavaly 125 millióért vette meg. Az ügylet a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt nyilvános.


Alig egy évvel azután, hogy egy nagyobb területtel bővítette tihanyi birtokát, Rogán-Szendrei Cecília most elad belőle egy részt: 200 négyzetméternyi szőlőt kínál 20 millió forintért. Az adásvételről szóló hirdetményt a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt kellett közzétenni – írta a 444.hu.

A Tihany Óvár városrészében található ingatlan hivatalosan szőlő művelési ágú, a szerződés nyilvános, hogy bárki élhessen elővásárlási jogával.

Az üzletasszony tavaly 125 millió forintért vásárolta meg egy szomszédos, bő 2000 négyzetméteres ingatlan háromnegyedét, amivel gyakorlatilag megduplázta a víz felé a már meglévő nyaralótelkét.

A most eladásra kínált 200 négyzetméteres darab ennek a tavaly megszerzett, nagyobb birtoknak a része.

Az ingatlan körül korábban voltak vitás ügyek. Az eredeti házat 2022-ben bontották le, az új építkezésről pedig Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be többször is. A politikus szerint a munkálatokat paravánnal próbálták eltakarni.

A kormányhivatal 2022-ben örökségvédelmi bírságot szabott ki és leállította a kivitelezést, de a tiltást később feloldották.

Később a képviselő egy olyan tűzivíztározóról is posztolt, ami szerinte feltűnően hasonlít egy medencére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hamarosan drágul az előfizetésed, ha Telekom-, Yettel-, vagy One-ügyfél vagy, mutatjuk a dátumokat
A Telekomnál és a Yettelnél július 1-jétől, a One-nál szeptember 1-jétől lép életbe a 4,4 százalékos díjemelés, és a 2026 előtti szerződéseket érinti. Az első, már emelt díjakat tartalmazó számlákat az ügyfelek augusztusban kapják meg.


Július elsejétől 4,4 százalékkal emeli a Magyar Telekom és a Yettel a régebbi előfizetések havidíját, őket ősszel a One is követi majd, a változás pedig már az augusztusi számlákon is látszani fog.

A három nagy hazai szolgáltató inflációkövető díjkorrekciót alkalmaz, amelynek mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által a 2025-ös évre megállapított éves fogyasztói árváltozáshoz kötik

– közölték a cégek az MTI-vel.

A Magyar Telekom és a Yettel esetében a díjváltozás 2026. július 1-től lép életbe, és a 2025. december 31. előtt létrejött lakossági, flottás és üzleti szerződések havidíjait érinti.

A Telekomnál az első, már emelt díjakat tartalmazó számlákat augusztusban kapják meg az ügyfelek.

A Yettelnél a július 1-jét követő első számlában még csak a díjváltozás időarányos része jelenik meg, a teljes, megemelt havidíj pedig az augusztus 3-át követő számláktól lesz érvényben.

A Yettelnél azoknál a díjcsomagoknál, ahol az adatkeret nem használható fel teljesen az EU-ban, a díjkorrekcióval együtt a felhasználható roaming adatkeret is nő.

A One később, 2026. szeptember 1-jétől érvényesíti a 4,4 százalékos emelést, de csak a 2025. november 14. előtt bevezetett lakossági mobil, flotta, valamint kisvállalati mobil és vezetékes havidíjas szolgáltatásoknál. A cég kiemelte, hogy a korrekciót a kedvezmények nélküli havi előfizetési díjra érvényesítik, a meglévő havidíjkedvezményeket nem érinti. A lakossági vezetékes díjcsomagoknál (televízió, internet, telefon) 2026-ban nem lesz automatikus inflációkövetés, de a portfólió-egységesítés miatt – ami várhatóan augusztus 1-jétől lép életbe – egyes tarifák és kedvezmények megszűnhetnek, ami néhány ügyfélnél szintén áremelkedéssel járhat.

A díjkorrekció egyik szolgáltatónál sem érinti a forgalmi díjakat, vagyis a perc- és SMS-díjak, valamint az extrák és kiegészítő adatjegyek ára változatlan marad.

A drágulás oka, hogy lejárnak azok az önkéntes vállalások, amelyekkel a cégek korábban mérsékelték az áremeléseket.

A Telekom 2026. június 30-ig felfüggesztette az inflációkövető díjkorrekciót, míg a Yettel eddig a dátumig egy, a díjkorrekció mértékével megegyező fix összegű kedvezményt biztosított ügyfeleinek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hankó Balázs az egyetlen fideszes, aki nulla forintot költött a kampányára
A volt miniszter kampányelszámolásában minden pénzügyi soron nulla forint szerepel a Hivatalos Értesítő szerint. Ezzel ő az egyetlen a Fidesz–KDNP jelöltjei közül, aki nem használta fel a több mint 1,7 milliós állami támogatást.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Nulla forint közpénzt költött a választási kampányára Hankó Balázs – legalábbis ez derül ki a csütörtökön megjelent Hivatalos Értesítőből, ahol újabb 25 Fidesz–KDNP képviselőjelölt állami támogatásokról szóló beszámolóját közölték.

A listán Hankó az egyetlen, aki minden pénzügyi rubrikába nullát írt, miközben a többi jelölt többnyire milliós nagyságrendű dologi kiadást számolt el

írta a HVG.

A közzétett táblázat szerint korábban már 76 kormánypárti jelölt elszámolását közölték, és további öt politikusnál még hiányzik a végső határozat.

Az egyéni jelöltek a kampányra fejenként 1 724 402 forintos állami támogatást kaptak kincstári kártyán, amelynek felhasználásáról tételesen be kellett számolniuk.

A beszámolókban a személyi kiadások összege kivétel nélkül mindenkinél nulla forint volt.

A hivatalos elszámolások ugyanakkor csak a kincstári kártyán keresztül mozgó tételeket mutatják. A kormánypárti értelmezés szerint a rendszer a számlafegyelem miatt átlátható, a civil és ellenzéki szereplők szerint viszont ezek a kimutatások nem fedik le a teljes kampányt, mivel a pártközponti kommunikációs költések vagy a harmadik szereplőkön keresztüli finanszírozás nem jelenik meg bennük.

Kiderült, hogy Mága Zoltán hegedűművész körei egy olyan félmilliárdos támogatásért folyamodtak, amelynek célja a pályázat szerint is a „nemzeti oldal” választási sikerének segítése volt.

Hankó Balázs neve az elmúlt hetekben többször is felmerült a Nemzeti Kulturális Alap körüli botrányokban. Egy bennfentes vádjai szerint a minisztériumban felső utasításra igyekeztek eltitkolni egy 17 milliárdos támogatási keret részleteit. A korábban említett, Mága Zoltán köreinek szánt félmilliárdos támogatás odaítélését a botrány kirobbanása után visszavonták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk