hirdetés

TUDOMÁNY

Kemenesi: Nem éri meg elutasítani a felajánlott vakcinát és várni egy másikra a jelenlegi vírushelyzetben

A virológus arra biztat, hogy éljünk az oltás lehetőségével, mert jelenleg nagy a vírusnak való kitettség esélye. Szerinte az AstraZeneca oltását is mindenképpen érdemes beadatni a mostani járványhelyzetet tekintve.
Fotó: MTI/Filep István - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

Miután több olyan eset is történt, amikor egyes beoltottak szervezetében az AstraZeneca vakcinájának beadása után vérrögök keletkeztek, sokan elbizonytalanodhattak abban, hogy merjék-e beadatni maguknak a brit-svéd fejlesztésű oltóanyagot.

Kemenesi Gábor virológus legújabb Facebook-posztjában a kockázatelemzésről és a kockázatok mérlegeléséről ír az AstraZeneca-ügy kapcsán.

"Beadassam-e az AstraZeneca oltását? A rövid válasz: a jelenlegi járványhelyzetben mindenképpen. A hosszabb bonyolultabb"

- írja a szakember.

Magyarázatát szó szerint idézzük:

"A jelenség tudományos neve a vakcina-indukálta immun trombotikus trombocitopénia (VITT). Bizonyos antitestek, amelyek rendkívül ritka esetben, egyelőre ismeretlen háttértényezők mentén megjelenhetnek (valószínűsíthetően a vakcina hatására) képesek kiváltani ezt a hatást és különféle vénás trombózishoz vagy tüdőembóliához hozzájárulni.

hirdetés

Máris oldom a feszültséget:

A COVID fertőzés esetén ennek bekövetkezési gyakorisága éppen százezerszer nagyobb (100 000 x) a vakcináknál tapasztalt értéknél.

Egy kiváló ábra, amelyet a Covid1001 csapata lefordított, nagyon szépen szemlélteti a lényeget (fogamzásgátlók, dohányzás és COVID megbetegedés viszonylatában).

Egy másik kiváló ábra a KOVIDők-től szintén nagyszerűen összefoglalja a lényeget, nagyon köszönjük a munkájukat!

A részletesebb elemzéshez más tényezőket is számításba kell venni. Elsőként a korcsoportok különböző érintettségét a SARS-CoV-2 fertőzés esetén (idősebbeket nagyobb kockázattal érinti), illetve az AstraZeneca (AZ) vakcinával összefüggésbe hozott VITT jelenség megjelenési gyakoriságát (fiatalabbak körében valószínűleg gyakoribb). A képletnek nincs még vége, ugyanis

nem mindegy, hogy a vírus éppen mennyire terjed a közelünkben. Ha nagy gyakorisággal találkozhatunk vele, az értelemszerűen a vele járó kockázatok mércéjét is magasra teszi.

Az adott időben, adott populációban mérhető esetek számát nevezi a járványtan incidenciának. Ez a mérőszám lehet a leginkább segítségünkre jelen kockázatértékelés során. Magyarországon jelenleg 5-10 közé becsülhető ez az érték.

A mellékelt képek (angol) három járványügyi forgatókönyv esetén vizsgálják korcsoport függvényében a súlyos kockázatokat. A SARS-Cov-2 általi intenzív ellátás előfordulási gyakoriságát és a VITT jelenség előfordulását szemlélteti korcsoportonként, figyelembe véve a járvány helyzetét (incidencia) amellyel közvetlenül összefügg a vírussal való találkozás esélye (expozíciós esély).

Jelen járványügyi helyzet a vírusnak való kitettségünket (expozíció) leginkább a közepes és súlyos közé teszi, így egyértelműek minden korcsoportban az AZ [AstraZeneca] előnyei. A jövőre nézve pedig az ismertetett főbb tényezők mentén érdemes saját magunk számára kockázatértékelést végezni. Megnyugtatásként mondható, hogy ezt a háziorvos, oltóorvos megteszi értünk. Köszönjük a munkájukat!

További tudományos eredmények érkezése pedig egyre közelebb hozza majd a részletes választ is a háttérben húzódó ok-okozati összefüggésére. Friss hír, hogy az egy dózisú, szintén Adenovírus vektor-alapú J&J vakcina esetében is felmerült a gyanú vérrögképződésre. A leállás oka ilyenkor minden esetben a kivizsgálás és kockázatértékelés, a rutin gyógyszervizsgálati eljárás működése. Ha olvassuk, hogy bizonyos országok bizonyos korlátozás alá vetik a készítményeket, nagyon hasonló, bár valamivel több tényezős értékelés zajlik a háttérben.

Az ehhez hasonló, összetett kockázatelemzés és helyzetértékelés a közeljövő járványhelyzetének megértésében is óriási segítségünkre lesz.

Éljünk az oltás lehetőségével és amennyire csak tudunk, küzdjünk a járvány terjedése ellen, minden eszközzel, melyet eddig megtanultunk".

A virológus egy kommentben azt is leírta, hogy szerinte a mostani járványhelyzetben nem éri meg elutasítani a felajánlott vakcinát és várni egy másikra.

"Tegyük fel, hogy elutasítja valaki a vakcinát, várva egy másikra. Attól függően, hogy az expozíció milyen mértékű, ezzel a COVID kockázatainak kitéve tölt további napokat és ezáltal (az expozíció függvényében) de nagyobb esélye van vérrögképződésre, súlyos eü állapotra, mint a vakcinával lenne. Véleményem szerint jelen járványhelyzetben nem éri meg várni, nagy az expozíció esélye"

- írta.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

78 ezer éves sírban egy 3 éves gyerek – megtalálták a Homo sapiens eddigi legkorábbi temetkezési helyét Kenyában

A gyermeket a barlang védett nyúlványa alatt temették el egy nem mély sírba, a fejét párnán nyugtatva, felsőtestét gondosan lepelbe burkolva.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 08.

hirdetés

Megtalálták a legkorábbi emberi temetkezési helyet Afrikában: a 78 ezer éves sírba egy két és fél-hároméves gyermeket temettek - írja a hvg.hu a Nature cikke alapján.

A sírt a kenyai partvidéken, Panga ya Saidi régészeti helyszínen egy karsztbarlangban találták meg.

A gyermeket a barlang védett nyúlványa alatt temették el egy nem mély sírba, a fejét párnán nyugtatva, felsőtestét gondosan lepelbe burkolva.

A kutatók a gyermeknek a Mtoto nevet adták, ami szuahéli nyelven gyermeket jelent.

„A gyermeket egy lakóhelyen temették el, közel ahhoz a helyhez, ahol ez a közösség élt, ami arra utal, hogy élet és halál milyen szorosan összefügg. Csak az emberek bánnak a halottakkal ugyanolyan tisztelettel, figyelemmel, sőt gyengédséggel, mint az élőkkel. Még akkor is, ha meghalunk, továbbra is fontosak vagyunk a csoportunk számára” - mondta el a tanulmány vezető szerzője, María Martinón-Torres.

A kutatók megállapították, hogy a gyereket - akinek nemét nem sikerült megállapítani - a kör alakú sírba úgy temették el, hogy testét behajlították, jobb oldalára fektették, térdeit a mellkasához húzták. A koponya és három nyakcsont a párna lebomlása után a helyén támadt űrbe esett. Egy vállcsont és két borda helyzete pedig arra utalt, hogy a felsőtestet szintén lebomló anyagba burkolták.

hirdetés

Nicole Boivin archeológus, a német Max Planck emberiség történetével foglalkozó tudományos intézet igazgatója szerint a temetés csoportos aktus lehetett, valószínűleg a gyermek családjának tagjai vettek benne részt.

A Homo sapiens először több mint 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, és később onnan népesítette be a világot.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
TUDOMÁNY

„Ez a felvétel egy aranybánya lesz” - a NASA videóján a Marson repülő helikopter zümmögő hangja

A NASA Perseverance marsjárója két mikrofonjának egyikét használva hallgatta az Ingenuity helikopter negyedik tesztrepülését. Videó is készült a repülésről.
MTI, nyitókép forrása: YouTube - szmo.hu
2021. május 07.

hirdetés

Először vette fel egy idegen bolygón egy űreszköz egy másik különálló űreszköz hangját: a NASA Perseverance marsjárója két mikrofonjának egyikét használva hallgatta az Ingenuity helikopter negyedik tesztrepülését április 30-án - adta hírül pénteken videofelvétellel kísérve az amerikai űrkutatási hivatal.

A videofelvételen jól látszik a napelemmel működő Ingeniuty repülése, amelyet felvett a marsjáró kamerája, és halkan hallható a rover SuperCam lézereszközének mikrofonján keresztül a helikopter hangja.

A Perseverance 80 méterre parkolt a helikopter felszállóhelyétől, a marsjáró földi irányítói azonban nem voltak biztosak abban, hogy a mikrofon felveszi a repülés hangját. A helikopter rotorlapátjai percenként ugyan 2537 fordulatot tesznek repüléskor, ám hangjukat alig hallani, mivel elnyeli a Mars ritka légköre. A marsi szelek is elnyomták a hangot a repülés kezdeti pillanataiban, ám a helikopter zümmögése halkan hallható a szelek hangja mögött.

"Ez nagyon kellemes meglepetés" - idézte a SuperCam mikrofonjainak kifejlesztését vezető David Mimoun bolygótudományi professzort a NASA honlapja.

"Végeztünk teszteket és szimulációkat, amelyek azt mutatták, hogy a mikrofon alig fogja felvenni a helikopter hangját, mivel a mars légköre erősen elnyomja a hang terjedését. Szerencsések voltunk, hogy felvehettük ezt ilyen távolságból. Ez a felvétel egy aranybánya lesz a Mars légkörének megértéséhez"

- magyarázta.

hirdetés

Az ultrakönnyű helikopter a Perseverance marsjáróhoz erősítve érkezett meg a Marsra február 18-án. A drón április 3-án vált le a roverről a tesztrepülések számára kijelölt 10x10 méteres területen.

A marsjáró olyan kőzetmintákat fog gyűjteni, amelyek a földi értelemben vett élet nyomaira utalhatnak a bolygó múltjából. Ezalatt azokra az adatokra és felvételekre fog támaszkodni, amelyeket a helikopter gyűjtött és készített.

VIDEÓ: Az Ingeniuty repülése

(Érdemes nagyobb hangerőn hallgatni - a szerk.)


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Nagy Moderna-bejelentés: a vakcinájuk 96 százalékban hatékony a kamaszoknál

A leggyakoribb mellékhatások megegyeznek a felnőtteknél tapasztaltaknál, komoly biztonsági aggály pedig nem merült fel a klinikai vizsgálatokon.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás - szmo.hu
2021. május 08.

hirdetés

96 százalékban hatékony a Moderna koronavírus elleni vakcinája a 12-17 éves korosztályban az első klinikai vizsgálatok alapján - jelentette be a biotechnológiai vállalat.

Az Egyesült Államokban végzett vizsgálatban 3235 kamaszkorú vett részt, kétharmaduk az oltóanyagot, egyharmaduk pedig placebót kapott.

Az eredmények pedig azt mutatták, hogy az oltás 96 százalékos hatékonysággal működik ebben a korcsoportban, és semmilyen komoly biztonsági aggály nem merült fel a cég közlése szerint.

A vakcina első dózisának beadása után 14 nappal mindössze 12 koronavírusos esetet találtak. Ezután átlagosan 35 nappal a második adag után vizsgálták meg újra a résztvevőket.

A vizsgálat során enyhe vagy közepesen súlyos mellékhatásokat tapasztaltak, a leggyakoribb az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalom volt. A második oltás után pedig többnyire fejfájásra, fáradtságra, izomfájdalomra és hidegrázásra panaszkodtak a fiatalok. Ezek megegyeznek azokkal a mellékhatásokkal, amelyek a felnőtteknél is jelentkeztek az oltás után.

A Moderna már megkezdte a tárgyalásokat a hatóságokkal arra vonatkozóan, hogy az oltóanyagukat a 12-17 évesek számára is engedélyeztethessék. Egyelőre ugyanis azokban az országokban, ahol engedélyezték ennek a vakcinának a használatát, csak a 18 év feletti felnőtteket lehet oltani.

A Pfizer és a BioNTech oltóanyaga volt az első a világon, amelyet engedélyeztek a 18 év alattiak számára is. A két vállalat már megkezdte a közös fejlesztésű vakcina engedélyeztetését a 12-15 éves korosztálynál az Egyesült Államokban és Európában is. Kanadában a világon elsőként már meg is kapták erre az engedélyt.

hirdetés

Egyébként már a Pfizer és a Moderna is végez klinikai vizsgálatokat az egészen kicsi gyerekek körében. Utóbbi márciusban kezdte meg az oltóanyag vizsgálatát a 6 hónapos gyerekektől kezdve a 11 éves korosztályig. A Pfizer és a BioNTech pedig már abban reménykedik, hogy szeptemberben benyújthatják kérelmüket a védőoltásuk vészhelyzeti engedélyeztetésére a 2-11 éves gyerekek számára az Egyesült Államokban.

Forrás: MedicalXpress


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Furcsa összefüggés van az agyméret és az ásítás között

Ez a vizsgálat kicsit közelebb vihet az ásítás eddigi rejtélyeinek megoldásához, például hogy egyáltalán miért ásítunk.
Fotó: Vicran/Pixabay - szmo.hu
2021. május 14.

hirdetés

Az ásítás az egyik legrégebbi ösztönös cselekvés az emlősök, így az ember esetében, a pontos okát azonban mindmáig nem tudjuk biztosan.

Sokáig tartotta magát a tévhit, hogy ilyenkor az agyunk extra oxigént vesz fel, amivel éberebben tartja magát. A következtetés logikusnak tűnt, hisz az ember legtöbbször álmosság vagy unalom miatt ásít, de tudósok ezt a feltételezést megcáfolták, többek között azzal, hogy lemérték, semmivel nem jut több oxigén ilyenkor a szervezetünkbe, mint egy nagyobb sóhajtás alatt. Ráadásul már magzati korunkban is előszeretettel ásítozunk, holott ilyenkor még nem a szánkon át lélegzünk.

2007-ben az Albany Egyetem kutatócsoportja arra a következtetésre jutott, hogy az ásítással hűteni akarjunk agyunkat, hasonlóan a számítógép ventillátorához. Ezzel tulajdonképpen jobb teljesítményre sarkalljuk legfontosabb szervünket, hisz "túlmelegedés" nélkül tovább tudjuk optimális helyzetben használni.

Egy vadonatúj, nagyszabású kutatás ezt az elméletet látszik igazolni. Egy, a 2007-es kísérletben is részt vevő kutató vezetésével 1291 ásítást vizsgáltak, köztük 55 emlősét és 46 madárfajét - írja a Sciencealert.

Arra jutottak, hogy minél nagyobb az állat agya és több az idegsejtje, annál hosszabb az ásítása.

„Számos állatkertbe elmentünk, és a kerítés mellett vártuk, hogy az állatok ásítsanak. Elég hosszú munka volt - mesélte el a kísérlet módszertanát Jorg Massen etológus, a hollandiai Utrechti Egyetemről.

hirdetés

Az ásítás mintázata minden állatnál állandó, az időtartam arányos a faj agyának méretével és az idegsejtek számával - állapítja meg a kutatás. Azt is feltételezik, hogy az ásítás már az emlősök és a madarak közös ősénél is jelen lehetett, azt azonban nem sikerült megfejteni, hogy mennyire régen alakult ki ez a reflex.

Azt is megfigyelték, hogy az emlősök általánosságban hosszabban ásítanak, mint a madarak. Ennek oka, hogy a madarak vérének hőmérséklete gyorsabban tud változni, így kisebb hűtés is elegendő az agyuknak. Korábban egy tanulmány pedig azt állapította meg, hogy

az egerek átlagos teljes ásítási hossza körülbelül 0,8 másodperc, míg az embereké 6,5 másodperc.

A kutatást végző tudósok ugyanakkor kijelentették, hogy az ásítás hosszában egy-egy fajon belül nincs szignifikáns különbség, azaz például az emberi intelligencia különbsége nem befolyásolja azt.

A kutatások viszont azt jelentik, hogy bár az ásítás az emberi kultúrákban egyetemesen udvariatlanságnak számít, ezzel az aktussal valójában azt fejezzük ki, hogy annyira érdekel a másik ember, hogy hajlandóak vagyunk energiát ölni agyunk hűtésébe, csak hogy jobban oda tudjunk rá figyelni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: