TUDOMÁNY

Kemenesi Gábor: A kémiai szúnyoggyérítés káros az ökoszisztémára és csupán 'tűzoltásra' való

A virológus évek óta bírálja a hazai szúnyoggyérítési gyakorlatot, el is mondta, mi a probléma vele.

Link másolása

A szúnyogok irtásáról írt bejegyzést Facebook-oldalán Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa, aki szerint a kémiai szúnyoggyérítés csupán "tűzoltásra" való, a szúnyogokkal pedig nem a csípéssel járó kellemetlenségek miatt kell leszámolni, hanem az általa terjesztett betegségek miatt, amikből egyre több vár ránk.

Facebook-bejegyzését a szakember engedélyével, változtatás nélkül közöljük:

"Jönnek a szúnyogok, mennek a rovarok

A hazai szúnyoggyérítési gyakorlatot nem véletlenül bírálom évek óta virológusként. Sokan tehetik fel a kérdést - mi közöm nekem ehhez? Egyszerű a válasz: a szúnyogok által terjesztett betegségek elleni első védvonal, magának a terjesztő élőlénynek a megfelelő kezelése - a szúnyogok számának csökkentése.

A probléma ott kezdődik, hogy elfelejtettük: a szúnyoggal nem a csípéssel járó kellemetlenség miatt kell leszámolni, hanem az általa terjesztett betegségek okán, melyekből sajnos egyre több vár ránk a jelenlegi trendek alapján. Történelmileg is ezért kezdtünk küzdeni ellenük. A jelenlegi, nem szelektív, DÖNTŐEN (98% arányban országos léptékre vetítve) kémiai alapon végzett gyérítés nem csupán káros az ökoszisztémára, de egyszerű kifejezéssel élve csupán tűzoltásra való. Nem célja a megelőzés (a csípőszúnyogok repülő=betegségeket terjesztő alakjainak megelőző kezelése), csupán a tűzoltás.

A mellékelt képek erről mesélnek, a szitakötős kép Pécsen készült a legutóbbi kémiai gyérítés után. Ez a hidegfront érkezésének napja volt, csak remélni tudom, hogy a szél nem fújta el a szert, például vizes élőhelyekhez, melyekre kifejezetten veszélyes. Itt javasolnám mindenkinek, ha ilyet tapasztalunk, jelezzük a [email protected] e-mail címen. Szeles időben, esőben vagy ezt megelőzően tilos kezelést végezni.

A másik probléma és ezzel vissza is térünk a tudományos alapokhoz: az inváziós szúnyogok megjelenése. Az újonnan betelepülő szúnyogok, újonnan érkező betegségnek is megágyaznak és idővel képesek meghonosítani azokat. Számos példa ismert erre Európából is. Olaszország több Chikungunya vírus járványt is elszenvedett az elmúlt évtizedek során, és a Zika vírus egyre valószínűbb megjelenése sem kérdéses már.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Merev pénisszel temették el Tutanhamon fáraót, most kiderült, miért
Az egyiptomi uralkodó valószínűleg az egyik istenhez akart hasonlítani halálában.

Link másolása

Tutanhamon egyiptomi fáraót úgy temették el, hogy

a péniszét merev állapotúra állították balzsamozás közben.

Egy friss kutatás szerint ennek szimbolikus oka van - írja az UNILAD.

Ehnaton, az előző fáraó ugyanis úgy döntött, hogy az egyiptomi vallás központjában a napisten, Aton legyen. Ezért minden olyan tárgyat, ami a többi isten képét ábrázolta, megsemmisítettek, fia viszont úgy döntött, hogy visszahozza őket a köztudatba, és ez is hatással lehetett arra, miért úgy temették el úgy, ahogy.

A fáraó testét ugyanis teljesen befedték egy fekete, olajos folyadékkal, illetve a szívét is kivették, viszont nem helyettesítették egy skarabeusszal, mint ahogy az megszokott volt.

Salima Ikram egyiptológus szerint ez azért lehetett, mert

a fáraó a túlvilág és a halottak istenéhez, Oziriszhoz akart hasonlítani.

Oziriszt is hagyományosan fekete bőrrel szokták ábrázolni, a pénisz pedig az isten regeneratív erejére utalhatott. Ozirisz szívét pedig a testvére, Széth vágta ki, és temette el.

Ikram szerint ezekkel a gesztusokkal a régi istenekhez akart visszatérni, és valamelyest vissza akarta vonni apja intézkedéseit ellenük.

Tutanhamon sírját 1922. november 4-én fedezték fel, több évnyi kutatás után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Ismeretlen lényt találtak egy elhagyatott bányában, 480 foga volt
A 155 millió éves fosszília rendkívül jó állapotban maradt fenn Németországban.

Link másolása

Különös csőre és több száz fog a van annak az eddig ismeretlen fajnak, amelyet nemrég fedeztek fel egy elhagyatott németországi bányában — írta meg a Live Science. A nagyjából 155 millió éves, a pteroszauruszok rendjébe tartozó faj fosszíliája rendkívül jó állapotban maradt fenn, a szinte hiánytalan csontvázon még az ínszalagok is megtalálhatóak.

Talán a mai kanalasgémekéhez hasonlítható a csőre, amely 480 darab, 2-11 milliméter hosszú fogat tartalmaz.

Soha nem láttak ehhez hasonló fogakat egy pteroszaurusznál sem - mondta David Martill, a Portsmouth-i Egyetem paleobiológusa. A kutatók úgy vélik, az őslény a flamingókhoz hasonlóan garnélákkal táplálkozhatott, és kampó alakú fogai szűrték ki az apró rákokat.

A leletet véletlenül tárták fel egy elhagyott bányában Bajorországban. A kutatók krokodilcsontokat kerestek, amikor belebotlottak az új példányba.

A lény a Balaenognathus maeuseri tudományos nevet kapta, ezzel állítottak emléket az állatról készült tanulmány írása közben elhunyt Matthias Mäusernek. A fosszília Németországban, a Bambergi Természettudományi Múzeumban található.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Megállt a Föld belső magja egy ponton, majd irányt váltott
Keveset tudunk a Föld legmélyebb rétegéről, de friss kutatások szerint úgy tűnik, ez az irányváltás bizonyos időközönként megismétlődik.

Link másolása

Egy új tanulmány szerint

a Föld belső magja egy ponton megállhatott, és még most is az előző évtizedekkel ellentétes irányban foroghat

- írja IFL Science.

A pekingi egyetem két kutatója földrengések szeizmikus hullámait vizsgálták meg, az 1960-as évektől kezdve egészen 2021-ig. A szeizmikus hullámok révén ugyanis a bolygó olyan mély rétegeiről is információkat szerezhettek, amelyekhez más eszközök révén nem.

Az adatok alapján arra jutottak, hogy a mag egy részében változást jelző hullámok hirtelen csak minimális változást jeleztek 2009 környékén. Szerintük ez azt jelenti, hogy abban az időben a belső mag forgása megállt. Az 1970-es években is észleltek változást a hullámokban, szóval az is lehet, hogy a föld belső magjának forgása bizonyos időközönként változik meg.

A belső magot a folyékony külső mag választja el a szilárd Föld többi részétől, ezért lehetséges, hogy a Föld felszínétől eltérő irányban forogjon.

Az IFL Science szerint egy tavalyi tanulmány is hasonló eredményre jutott a belső mag mozgásának irányával kapcsolatban. Az a kutatás is az 1970-es években észlelt változást a vizsgált adatokban.

Bár távolinak tűnik, a bolygó belső magja nagy hatással van a felszínre is, például a Föld mágneses mezejét is befolyásolja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Rejtélyes spirál jelent meg az égen Hawaii felett
Már meg is van a magyarázat a szokatlan égi jelenségre.

Link másolása

Január 18-án éjszaka valami szokatlant vetek észre az égen Hawaii felett a Maunakea-ben található csillagvizsgálóból - írja a New York Post.

A spirállá alakuló, fényes gömbről a Subaru teleszkóp készített felvételt, amit az interneten is megosztották:

Azonban a furcsa jelenség

nem egy földönkívüli lényt vagy egy űrhajót takar a hírek szerint, hanem a SpaceX egyik műholdját.

A Subaru teleszkóp figyelői szerint a műhold keringési repülést hajtott végre, ezért emlékeztetett spirálra a pályája a Földről nézve.


Link másolása
KÖVESS MINKET: