hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Június 10-én részleges napfogyatkozásnak lehetünk tanúi

Budapestről és az északi megyékből érdemes figyelni majd az eget. Kanadában pedig gyűrű alakú Nap fog felkelni – mondja Sárneczky Krisztián csillagász.

Link másolása

hirdetés

Napfogyatkozás alatt azt érjtük, amikor a Hold az égi útja során a Föld bizonyos pontjairól nézve elhalad a Nap előtt, ezzel kitakarva azt. Erre havonta egyszer adódna lehetőség, újhold idején - két azonos holdfázis között 29,5 nap telik el, - viszont a Földről nézve általában a Nap alatt vagy felett halad el a Hold.

Évente néhány alkalommal takarja ki valamilyen mértékben a Hold Naprendszerünk legnagyobb égitestjét, a teljes holdárnyék azonban csak néhány száz kilométeres sávban érzékelhető a Föld felszínén. Részleges napfogyatkozást azonban már néhány ezer kilométeres sávból láthatunk, így Magyarországon is érzékelhető lesz a jelenség.

A júniusi gyűrűs fogyatkozás sávja Kanadán, az Atlanti-óceán sarkköri vidékein, valamint Szibériában halad majd, mi innen Magyarországról még éppenhogy látjuk majd, mint részleges fogyatkozás.

”A gyűrűs fogyatkozás az, amikor a Hold Föld távolban van és emiatt nem képes teljesen eltakarni a Napot. Szerencsés véletlen folytán a Hold meg a Nap majdnem pontosan ugyanakkorának látszik a Földről nézve. A Nap nagyjából négyszázszor messzebb van, mint a Hold, de körülbelül pont ugyanannyival nagyobb is, mint a Hold, ezért a tőlünk látszó méretük közel ugyanakkora" - magyarázza Sárneczky Kriszián, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének munkatársa.

FunFact: A Napfogyatkozásnak régen volt nagy jelentősége, elsősorban az űrkutatás előtt, mivel csak ekkor tudták megfigyelni a Napnak a külső légkörét, a Napkoronát.

A gyűrűs napfogyatkozás bizonyosan nem olyan szép, mint egy teljes napfogyatkozás, hiszen a Hold körül gyűrű alakban fogjuk látni a Napot, de ennek is megvan a varázsa.

"Ez azokon a helyeken nagyon szép, ahol pont kezdődik vagy végződik a fogyatkozás. Ontario államban, a nagy tavaktól északra kezdődik a fogyatkozás, ott gyűrű alakú Nap fog felkelni. Ez pont ellentétben áll azzal, hogy teljes Napfogyatkozásnál pedig ugye oda kell menni, ahol delel a Nap, tehát a legtovább tart a fogyatkozás."

hirdetés

A Napnak az év folyamán változik a látszó átmérője, hiszen nem kör, hanem ellipszis alakú pályán keringünk körülötte, hozzá legközelebb januárban, legtávolabb pedig júliusban vagyunk.

FunFact: Az 1920-as években Napfogyatkozás expedíciókat szerveztek, amikoris le tudták fotózni a Nap környékét, ezzel bizonyítva Einstein relativitáselméletét, amely azt jelezte előre, hogy a fénysugarak a nagy gravitációs térben elgörbülnek, elhajlanak. Ezt úgy lehetett ellenőrizni, hogy Napfogyatkozáskor lehetett a Nap közelében lévő csillagokat lefotózni, amikor azok helyzete más kellet, hogy legyen, mint amikor az éjszakai égen látszanak.

Magyarországon Budapestről és az északabbi megyékből egy viszonylag jobban látható fogyatkozás lesz, de innen nézve is csak a napkorong pár százalékát fogja eltakarni a Hold, amit a délebben fekvő országrészekről már nem lehet majd észrevenni szabad szemmel, annyira kicsi lesz a takarás mértéke.

Június 10-én 12:40-re tehető a nyugati, és 12:50 körül a keleti országrészeken a maximális fázis.

Ezekben a percekben lesz érdemes tekintetünket az égre szegezni, azonban fontos megjegyezni, hogy 14-es, 16-os hegesztőüvegen keresztül, vagy régről visszamaradt napfogyatkozás szemüveggel ajánlott a jelenséget szemügyre venni. A holdkorong a Napon negyven perccel korábban jelenik majd meg, és a maximuma után még negyven percig látható marad. Távcsővel professzionális, direkt erre a célra gyártott napszűrő nélkül soha nem szabad a Napba nézni!

A Nap- és Holdfogyatkozásokat évezredekre pontosan ki lehet számolni szinte percnyi pontossággal, amely segíthet a régi krónikákban felbukkanó fogyatkozásokkal kiszámolni egy-egy bizonytalan történelmi eseménynek az időpontját. Ennek megfelelően már azt is tudjuk, hogy a Hold a Föld körül keringve legközelebb 2022. október 25-én kerül Naprendszerünk legnagyobb égitestje elé olyan helyzetben, hogy hazánkból is érzékelhető legyen a jelenség.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés

Megkapta a BioNTech rák elleni, kísérleti vakcináját az első beteg

A hatóanyag vizsgálatát Spanyolország, Németország, Olaszország és Lengyelország is jóváhagyta, ha sikeres, az eljárás segítségével akár személyre szabott rákvakcinákat is létre lehet hozni a jövőben.

Link másolása

hirdetés

Egy melanómás beteg megkapta a BioNTech rák elleni, kísérleti vakcináját, a BNT111-et, amit a vizsgálat során egy pikkelysömör kezelésére gyógyszerrel, Libtayoval kombináltak, írja a Telex.

Az elképzelés szerint a vakcinával bejuttatott hírvivő RNS segítségével megtanulhat az immunrendszer védekezni a rákos megbetegedések ellen. A hatóanyagokat 120 résztvevőn tesztelik majd.

Szeretnénk az immunrendszer erejét használni a rák és a fertőző betegségek ellen is. Sikerült bizonyítanunk az mRNS-vakcinákban rejlő lehetőségeket a koronavírus ellen, de a rák is globális egészségügyi problémát jelent, talán még a jelenlegi világjárványnál is súlyosabbat

– mondta Özlem Türeci, a BioNTech társalapítója.

A BNT111-01 vizsgálatot Spanyolország, Németország, Olaszország és Lengyelország is jóváhagyta, ha sikeres, az eljárás segítségével akár személyre szabott rákvakcinákat is létre lehet hozni a jövőben.

A cég még idén két további program indítását tervezi kísérleti mRNS-vakcináival.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

Több évtized után igazolták Stephen Hawking egyik híres elméletét

Az MIT asztrofizikusai egy 1,3 milliárd évvel ezelőtti kozmikus kataklizmának, két fekete lyuk összeolvadásának ma is érzékelhető nyomait használták a kutatásukhoz.

Link másolása

hirdetés

Az MIT egyetem kutatói gravitációs hullámok vizsgálatával igazolták a világhírű asztrofizikus elméletét, miszerint egy fekete lyuk felülete az időben előre haladva kizárólag növekedni tud, írja a Telex a Live Science cikke alapján.

A vizsgálathoz egy 1,3 milliárd évvel ezelőtti kozmikus kataklizmának, két fekete lyuk összeolvadásának ma is érzékelhető nyomait használták. A vizsgálat 95%-os valószínűséggel igazolta Hawking elméletét.

Hawking elméletét Einstein általános relativitáselméletéből vezette le 1971-ben. Érdekesség, hogy a kutatás eredménye első ránézésre ellentmond Hawking egy másik, a fekete lyukak párolgásáról szóló elméletével.

A Hawking-sugárzás lényege, hogy a fekete lyukak energiája és tömege adott esetben csökkenhet. A kérdés évtizedek óta megosztja a szakembereket, az amerikai kutatócsoport vezetője szerint ténylegesen az ő vizsgálatuk sem cáfolta meg az elméletet, mert annak a hatását csak nagyon hosszú távon lehetséges mérni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Egy új kártevő jelent meg Magyarországon, ami megbetegíti a kajszifákat és tönkreteszi a termést

Akár egyetlen példányuk is képes megfertőzni egy egészséges fát, ami aztán egész életében beteg marad, az azon termett barack pedig ízetlen, rossz minőségű lesz.

Link másolása

hirdetés

Magyarországon is megjelent az idegenhonos kajszilevéltetű, ami közvetlen kártétele mellett egy súlyos növényi betegséget, a kajszihimlőt okozó vírust is aktívan terjeszti, írja a 24.hu.

A kajszilevéltetű Japánban és Kínában őshonos, Európában először Olaszországban észlelték 2016-ban, Magyarország a második európai ország, ahol felbukkant.

A rovart itthon a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Növényvédelmi Intézetének kutatói azonosították, tanulmányukat a a Journal of Plant Diseases and Protection című folyóiratban közölték.

A kutatók szerint már 2018 óta jelen lehet hazánkban a kajszilevéltetű, mára pedig rendkívül gyakorivá vált, szinte bárhol találkozhatunk velük, ahol kajszifák vannak.

A kajszilevéltetű világoszöld teste 2–3 milliméter hosszú, tavasszal jelenik meg a fákon. A rovar által megtámadott hajtásokon a levelek idő előtt lehullanak, az érintett területen torz termés fejlődhet, hosszú távon pedig a fák is gyengülhetnek.

A szakértők szerint akár egyetlen példányuk is képes megfertőzni egy egészséges fát, ami aztán egész életében beteg marad, az azon termett barack pedig ízetlen, rossz minőségű lesz.

hirdetés

Kajszilevéltetvek ellen Magyarországon jelenleg deltametrin, labda-cihalotrin, acetamiprid és spirotetramat hatóanyagokkal engedélyezett a növényvédelem. A MATE kutatói az olajos lemosó kezeléseket, illetve a káliszappanos permetezést javasolják az ökológiailag tudatos termesztőknek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Nemzetközi összefogás nélkül elsivatagosodik Magyarország is

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfus kutatói korszerű térinformatikai módszerekkel vizsgálják a Kárpát-medence egyre szárazabb éghajlatának okait, társadalmi és gazdasági következményeit.

Link másolása

hirdetés

Álláspontjuk szerint az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közleményben emlékeztetnek, hogy

1994. június 17-én fogadták el az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, azóta minden évben ezen a napon világméretű kampány hívja fel a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság hatásaira.

Rakonczai János, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének professzora kifejtette, a sivatagosodás a kontinensek zömén megfigyelhető, a kivétel Európa és az Antarktisz.

A folyamat részben összefügg a globális klímaváltozással, de sok helyen a társadalmi hatások erősítik fel igazán.

A sivatagok fő kritériuma a sokévi átlagban tapasztalt, 200 milliméternél kevesebb csapadék. Magyarországon az éves területi átlag a több mint százéves mérési adatok alapján egyszer sem volt 400 milliméternél kevesebb, és hitelesített mérési helyen egy évben soha nem mértek 200 milliméternél kevesebb csapadékot.

hirdetés

120 év adatai alapján csökkenő a csapadékmennyiség, az utóbbi ötven évben azonban ezzel ellentétes tendencia látható. Ennek oka az a húszéves szárazabb időszak, amely az 1970-es évek közepén kezdődött, és amely alatt szinte csak átlag alatti csapadék hullott. Ez az időszak okozta a Duna-Tisza közi hátságon, és a Nyírségben a talajvízszint jelentős süllyedését.

A Duna-Tisza közén tapasztalható egyre szárazabb éghajlatért egyszerre felelős az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás.

Ennek kézzelfogható jele az aszályok gyakoriságának növekedése. Az aszálykárok különösképpen a homoktalajokkal jellemezhető tájakon szembetűnőek. A folyamatnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy az 1990-es évek óta szántóterületeken gazdálkodók felhagytak a műveléssel.

A parlagterületek növekedése, valamint a legeltető állattartás visszaszorulásának egyik szemmel látható következménye az Európába a 18. században behurcolt selyemkóró elterjedése.

Szilassi Péter, a biológiai invázió földrajzi hátterét vizsgáló, ökológusokból és geográfusokból álló kutatócsoport vezetője közölte, ez az inváziós növény mára a Duna-Tisza közi tájkép meghatározó elemévé vált. Rámutatott, a Kiskunság különleges növényvilágának megőrzése érdekében fel kell lépni e folyamattal szemben.

Barta Károly, SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense szerint az aszály előrejelzésének megbízható lehetőségeit is a talajnedvességben kell keresni.

Míg az időjárás-előrejelzés maximum 10-12 napra tud érdemi információkat szolgáltatni, addig a talajtakaró őrzi az elmúlt időszak, akár több hónap "csapadéklenyomatát" is.

Ez a legfontosabb indikátora a jövőbeli aszálynak: egy csonttá száradt áprilisi talajon - még átlagos csapadékviszonyokat feltételezve is - nagy eséllyel komoly aszály fog jelentkezni, míg egy közel telített talajon - még átlagosnál szárazabb időjárás esetén is - jóval nagyobb a növényzet túlélési esélye.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: