TUDOMÁNY
A Rovatból

Személyre szabott rákellenes vakcinán dolgozik a Biontech, ha sikerül, azt is Karikó Katalinnak köszönheti a világ

„Nagyon sok betegnek nagyon ígéretes megoldás lenne ez.” - mondja a kísérletről Dr. Peták István, aki szerint 2-3 éven belül akár forgalomba is kerülhet az új vakcina.


Beadták az első betegnek a Biontech kísérleti rákellenes vakcináját. Amennyiben a személyre szabott vakcina sikerrel jár, pár éven belül forgalomba kerülhet itthon is. Kérdés azonban, hogy milyen típusú daganatos megbetegedéseknél lehet majd hatásos.

Az első páciens melanómában szenved.

"Ez a daganattípus nagyon immunogén, vagyis ez ellen alakul ki a legkönnyebben immunválasz. Olyan betegekről van szó, akik más módon már nem lennének gyógyíthatóak." - mondta a Szeretlek Magyarországnak Peták István kutatóorvos, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója.

"Magát a messenger RNS technikát kutatási szinten már régóta ismerjük, és tudjuk, hogy mi a jelentősége a sejt életében. Üzenni tudunk az mRNS molekulákkal a sejtben lévő fehérjegyárnak, hogy az mit csináljon, milyen fehérjét gyártson le és hogyan. Maga az információ, hogy mit gyártsanak le a fehérjegyárban, a génjeinktől érkezik. De az üzenetet a fehérjegyárba az mRNS viszi el."

Peták István szerint Karikó Katalin nagy érdeme annak felfedezése, hogy szintetikus úton hogyan lehet olyan mRNS molekulát létrehozni, amit biztonságosan be lehet adni. Ez azért volt nagyon nehéz, mert a szervezet védekezik az ellen, hogy valaki kívülről juttasson be ilyen hírvivő molekulát.

"Úgy kellett megváltoztatni a kémiai összetételt, hogy a test ne ismerje fel, hogy ez egy idegen mRNS. Erre jött rá Karikó Katalin."

Ehhez a fehérjék gyártásához szükséges hírvivő mRNS molekulát becsomagolják egy nano részecskébe. A részecskék olyan méretűek, amit a bennünk lévő dendritikus sejtek megesznek. Ezeknek az amőba-szerű sejtek az a feladatuk, hogy minden idegen anyagot feltakarítsanak. Ha olyat találnak a törmelékben, amit idegennek vélnek, akkor azt a sejtfelszínre helyezik. Az arra járó T és B limfociták innen értesülnek róla, hogy a szervezetben idegen betolakodó van, és szaporodva elkezdik keresni azokat a sejteket, amelyek ugyanezt az idegen anyagot tartalmazzák.

Ugyanez történik a rákos betegeknél.

"Ebben az esetben a dendritikus sejt a daganatban termelődő fehérjéket mutatja meg az immunrendszernek, megtanítva, hogy az mit keressen, és beindítsa ellene a választ. Így működik a vakcina. Erre azért van szükség, mert a daganatos sejteket sokáig nem veszi észre a szervezet, ezzel segítünk a testnek, hogy felismerje, mit kell megkeresnie."

- magyarázza Peták István.

Olyan fehérjét kell mutatnunk a szervezetnek, amely csak a daganatsejtben van jelen. Például a melanómánál a daganat sejtjei újra úgy kezdenek működni, ahogy embrionális-, vagyis csecsemőkorban működtek, így tudnak sokat osztódni. Ez azzal is jár, hogy az embrionális korban működő gének is újra elkezdenek fehérjéket termelni. A melanóma esetében négy is bekapcsolódik, ezért a vakcinában egyszerre négy ilyen gént kódoló mRNS van. A dendritikus sejtek ezt a négy fehérjét kezdik el gyártani, és az immunrendszer minden olyan daganatsejtet megtámad, amely ezeket az embrionális fehérjéket tartalmazza.

"Azt tapasztaljuk, hogy ez a technológia nagy mennyiségű antigént termel, erős immunválaszt vált ki. Az immunválasz kiváltása már tavalyi eredmény, de a daganat elleni hatékonyságra nagyon várunk." - mondja Peták István.

"Ez a technológia lehetőséget ad arra, hogy más típusú daganatos megbetegedések ellen is nagyon gyorsan személyre szabott vakcinát tudjunk fejleszteni. Ahol például nincsenek bekapcsolva embrionális gének, ott az adott beteg daganatában egyedileg kialakult mutáns gének ellen léphet fel. Nagyon sok betegnek nagyon ígéretes megoldás lenne ez."

A terápiás vakcina olyan esetekben is hatásos lehet, ahol eddig az immunrendszer kikapcsolódása miatt nem tudott védekezni a szervezet.

"Olyan is előfordulhat, hogy felismeri ugyan a szervezet a daganatot, de nem tudja elpusztítani, mert az termel egy olyan fehérjét, ami programozott sejthalált indít el az őt támadó fehérvérsejtekben, de szerencsére azokra már van célzott terápia. Ezt úgy lehet majd megoldani, hogy kombinálják a vakcinát az immunterápiákkal."

A vakcinával kapcsolatban egy-két éven belül számítanak eredményekre.

"Ha a betegek több, mint a fele reagál a vakcinára, akkor gyorsított eljárással már 2-3 éven belül forgalomba kerülhet."

Következő lépésként Peták István szerint elképzelhető, hogy esetleg a HPV vírus okozta daganatoknál is tesztelhetik a vakcinát.

"Ez a legismertebb daganat, amit igazából vírus okoz. Az nagyon sok embert érintene. A kérdés az, hogy személyre szabottan kinél lesz érdemes ezt a módszert választani, vagy más célzott eljárást, amit molekuláris diagnosztikával és arra alapozott döntéstámogató eljárásokkal lehet majd megmondani. Szükség van minden terápiás eszközre, nagyon drukkolunk."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Kiszámolták: ő lehet az új pápa a magyar tudósok szerint
A kutatók az országok gazdasági helyzetét és a bíborosok progresszivitását is figyelembe vették. A modell szerint Európa már nincs domináns helyzetben.


Ma délután kezdődött a Vatikánban az a konklávé, amelynek során eldőlhet, ki lesz Ferenc pápa utódja. A bíborosok zárt ajtók mögött döntenek az új egyházfőről. A különleges eseményre a tudományos világ is felfigyelt: magyar kutatók játékelméleti módszerekkel próbálták előre jelezni a legesélyesebb jelölteket.

A HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói már 12 éve is foglalkoztak a pápaválasztással, akkor előre megjósolták Ferenc pápa esélyességét. Most ismét elkészítették saját rangsorukat. Az eredmény sokakat meglephet:

Erdő Péter például csak a 65. helyen szerepel a listán.

A kutatók a szavazási befolyás mértékéből indultak ki. Feltételezésük szerint az lesz a következő pápa, aki hasonlít a legbefolyásosabbnak számító bíborosokhoz – akiknek szavazata akár döntő is lehet a választás során. A bíborosokat két fő szempont alapján értékelték: milyen országban élnek (pontosabban az adott ország GDP-je alapján), illetve mennyire tekinthetők progresszív gondolkodásúnak. Ez utóbbi besorolást mesterséges intelligencia végezte el.

A lista élén Michael Czerny áll, aki cseh származású, de Kanadában élő jezsuita bíboros.Esélyeit 13,2 százalékra becsülték.

Őt követi Carlos Castillo Mattasoglio perui, majd Paulo Cezar Costa brazil bíboros. A legjobb ötösbe bekerült még José Cobo Cano Spanyolországból és Francesco Montenegro Olaszországból.

Jelentős változás, hogy Ferenc pápa 2013 óta sok új bíborost nevezett ki a világ más tájairól, így mára Európa csupán a pápaválasztó testület egyharmadát adja. Ez az összetételbeli változás is befolyásolja az esélyeket: a korábban esélyesnek tartott jelöltek – mint például Erdő Péter – ma már inkább konzervatívnak számítanak.

A kutatásban nem vettek figyelembe minden lehetséges forgatókönyvet. Nem számoltak például azzal, hogy a szavazók idő közben meggondolhatják magukat, vagy hogy stratégiai játszmák is zajlanak a háttérben. A cél nem is az volt, hogy tökéletes jóslatot adjanak.

„Pénzben ugyan nem fogadnék, hogy most is megtaláljuk-e a legesélyesebb pápajelölteket, de nem is ez a lényeg számunkra, hanem hogy a pápaválasztás kutatási szempontból különleges rendszerének vizsgálatán túl megmutathassuk, a tudomány adatok alapján valódi viszonyokkal foglalkozik, és jobban segíti megérteni az erővonalakat és történéseket, mint például felszínes benyomások és vélemények özöne a közösségi médiában” – idézi a közlemény Kóczy Á. Lászlót, az intézet játékelmélet-kutató igazgatóját.

A kutatók szerint az elemzésük nem jóslat, hanem egy lehetséges forgatókönyv, amely segít jobban megérteni a háttérben zajló folyamatokat.

(via Qubit)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Valami nagyon furcsa dolog történik az univerzummal a tudósok szerint - létezhet egy ötödik erő is
A legfrissebb kutatások szerint a világegyetem tágulását hajtó erő nem állandó. Ez alapjaiban kérdőjelezheti meg a fizika egyik alaptételét.


Újabb meglepő felfedezéssel álltak elő a tudósok: úgy tűnik, a sötét energia, amely eddig az univerzum gyorsuló tágulásáért felelt, idővel gyengülhet. Ez az eredmény akár a jelenlegi kozmológiai modell alapjait is megrengetheti.

A lambda-hideg sötét anyag (LCDM) modell ma az egyik legszélesebb körben elfogadott elmélet, amely figyelembe veszi a sötét energiát, a közönséges anyagot és a hideg sötét anyagot – ez utóbbit úgy értelmezik, mint egy lassan mozgó, feltételezett részecskét. A lambda jel Einstein kozmológiai állandójára utal, amely szerint az univerzum egyenletes ütemben, gyorsulva tágul.

Az arizonai DESI (Dark Energy Spectroscopic Instrument) mérései azonban más képet mutatnak. A kutatók tavaly olyan jeleket észleltek, amelyek szerint a sötét energia nem állandó, hanem változhat – és akár gyengülhet is. Márciusban egy újabb tanulmány jelent meg, amely megerősítette ezeket az eredményeket.

„Ez izgalmas – lehet, hogy tényleg veszélybe kerül a kozmológia standard modellje” – mondta Yashar Akrami, a Madridi Autonóm Egyetem kutatója a New Scientist magazinnak.

Akrami és munkatársai szerint nem a meglévő modellen kellene változtatni, hanem új alapokra kell helyezni a sötét energia értelmezését. Egy úgynevezett kvintesszencia-mezőt javasolnak, amelyet korábban is használtak már az univerzum gyorsuló tágulásának magyarázatára.

„Ha sikerülne bebizonyítani, hogy a kvintesszencia a sötét energia, az nagyon kedvező lenne a húrelmélet hívei számára” – tette hozzá Akrami. „Ezért is lelkesedik most annyira a húrelméletes közösség.”

A kvintesszencia-modell egyik változata szerint ez az ismeretlen erő akár a gravitációval is kapcsolatban állhat. Pedro Ferreira, az Oxfordi Egyetem asztrofizikusa így fogalmazott:

„Annak tudatában nőttünk fel, hogy az univerzumot a gravitációs erő irányítja, minden ebből táplálkozik. De most úgy tűnik, lesz egy új, ötödik erő is, ami a sötét energiából származik, és az is mindent befolyásol.”

Ferreira ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy eddig nem sikerült nyomát találni ennek az új erőnek, legalábbis a világegyetem hozzánk közeli részében, ahol a mérések különösen pontosak. „A fizika így még bonyolultabbnak tűnik, mint amit el tudtunk volna képzelni – és ettől az ember elgondolkodik: biztos, hogy erre az útra akarunk lépni?” – mondta.

Úgy véli, az is elképzelhető, hogy a tudósok még sokáig vitatkoznak majd a különböző sötétenergia-modellekről, és talán soha nem jutnak dűlőre. A kutatók viszont remélik, hogy a közelgő űrbéli megfigyelések – például az Európai Űrügynökség Euclid nevű műholdja vagy a DESI – segíthetnek eldönteni, valóban befolyásolja-e a gravitációt a sötét energia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Szomorúság szex vagy maszturbálás után - ez állhat a háttérben
Sokan szégyellik, pedig teljesen normális jelenség, amit már a tudomány is elismert. A szakértők szerint nem kell megijedni, de érdemes odafigyelni az intő jelekre.


Ha valaki szomorúnak, sírósnak vagy szorongónak érzi magát szex vagy önkielégítés után, nem kell megijednie – sokan átélnek hasonlót. A tudomány már nevet is adott ennek az érzelmi állapotnak: posztkoitális diszfória, röviden PCD, írja a Unilad.

A Psych Central szerint ez az állapot olyan érzéseket válthat ki, mint a levertség, nyugtalanság, ingerlékenység vagy szorongás. Ezek az élmények egyaránt jelentkezhetnek egyedüli vagy páros szexuális együttlét után, orgazmustól függetlenül.

A leggyakoribb tünetek között szerepel a sírás, a mély szomorúság, a bűntudat és a megbánás. Előfordulhat még szégyenérzet, belső üresség vagy akár pánikroham is.

A WebMD szerint a „elégedetlenség érzése” is a PCD jele lehet. Fontos, hogy ez a jelenség kizárólag a kölcsönös beleegyezésen alapuló együttlétek utáni érzelmekre vonatkozik – nem szabad összekeverni a szexuális erőszakkal vagy kényszerrel járó esetekkel.

A tudósok még nem találták meg pontosan a PCD okait. A mentálhigiénés szakemberek szerint az állapot kialakulásában szerepet játszhat a gyermekkori vagy fiatalkori szexuális bántalmazás, vagy a szexhez kötődő feldolgozatlan negatív érzések. A WebMD szerint olyan mentális problémák is hatással lehetnek, mint például a szorongás, ami hangulati kilengéseket vagy viselkedési nehézségeket okozhat.

A Psych Central arra is rámutat, hogy a párkapcsolati feszültségek is okozhatnak ilyen reakciót. Ha valakinél gyakran jelentkezik PCD, nem feltétlenül kell a szexuális életben keresni az okot – más lelki tényezők is közrejátszhatnak.

A jelenség önmagában nem feltétlenül jelent problémát, de ha valakit tartósan megvisel, érdemes foglalkozni vele. A szakértők szerint sokat segíthet, ha valaki beszél a párjával, leírja az érzéseit, vagy keres valamilyen örömteli elfoglaltságot, ami eltereli a figyelmét. Ha ezek nem segítenek, érdemes pszichológushoz fordulni. Ha pedig a párkapcsolatban rejlő konfliktusok állhatnak a háttérben, a párterápia is jó megoldás lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Meghalt Lax Péter
Dolgozott az atombombán, barátja volt Neumann János, és kitüntették a legnagyobb díjakkal is. Az Amerikába emigrált matematikus jelentős hatást gyakorolt a modern tudomány fejlődésére.


Néhány nappal 99. születésnapja után, május 16-án meghalt Lax Péter matematikus – számolt be róla a New York Times.

Lax Péter Budapesten született 1926-ban. Már fiatal korában észrevették, hogy kivételes tehetsége van a matematikához. 1941-ben a családjával együtt az Egyesült Államokba menekült a zsidótörvények elől.

1945 és 1946 között a Manhattan terven dolgozott, amelynek célja az atombomba kifejlesztése volt. Ekkor találkozott Neumann Jánossal és Kemény Jánossal is. Később is együttműködött velük.

A háború után a New York Egyetemen szerzett diplomát. Munkája nagy részét az egyetem Courant Matematikai Tudományok Intézetében végezte. Főként alkalmazott matematikával foglalkozott. Kutatási területei közé tartozott a parciális differenciálegyenletek elmélete, a folyadékdinamika és a számításelmélet.

A számítógépek megjelenésekor felismerte, hogyan lehet az új technológiát különböző matematikai problémák megoldására használni. Ezek közé tartozott például a fegyverek tervezése, az időjárás-előrejelzés és a tőzsdei árfolyamok elemzése is.

Egyik cikkében így írt: „a számítógépek matematikára gyakorolt hatása hasonló ahhoz, mint amit a távcsövek a csillagászatban vagy a mikroszkópok a biológiában hoztak”.

A New York Times azt is megemlítette, hogy Lax verseket írt, angolul és magyarul egyaránt.

Pályafutása során megkapta a legnagyobb matematikai elismeréseket is. 1987-ben Wolf-díjat, 2005-ben pedig Abel-díjat vehetett át. 1993 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET: