News here
hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Hogyan úszhatnánk meg ma a dinoszauruszokat elpusztító aszteroida becsapódását?

A hegyméretű Chicxulub 54.000 km/órás sebességgel csapódott be, 30 kilométer mély krátert vájt, és 25 trillió tonna földtörmeléket lőtt ki a levegőbe.
Pixabay - szmo.hu
2021. április 27.


Link másolása

hirdetés

A nap, amikor 66,5 millió évvel ezelőtt a Chicxulub nevű aszteroida becsapódott a mai Mexikó Yucatán-félszigetén, a földi élet egyik legsúlyosabb következményekkel járó pillanata volt. Ütközése bolygónkkal 100 milliószor nagyobb energiát szabadított fel, mint a valaha felrobbantott legnagyobb termonukleáris fegyver.

Ez a kataklizma vetett véget a dinoszauruszok uralmának, és megölt minden, mosómedvénél nagyobb szárazföldi emlőst. Végítéletszerű korszak kezdődött a Földön. Túlélhetne-e egy hasonló becsapódást az emberiség? Erre kereste a választ a Wired.

A lap idézi Charles Bardeent, az amerikai Nemzeti Atmoszférakutató Központ (NCAR) klimatológusát, aki szerint van esély a túlélésre, ha a megfelelő kontinensen, megfelelő környezetben és tengerszint feletti magasságban, biztos óvóhelyen tartózkodunk, amikor a katasztrófa bekövetkezik. De csak akkor van némi sanszunk, ha éppen a bolygónak a becsapódással ellentétes oldalán vagyunk.

Egy fénylő csillag 72.000 km/órás sebességgel lép be a földi atmoszférába. Ilyen sebességnél az atmoszféra úgy viselkedik, mint a víz.

A kisebb kövek, a meteorok úgy csapódnak bele a légkörbe, mint a kavicsok egy tóba. Nagy magasságban gyorsan lelassulnak. Vagy elégnek a levegővel való súrlódás során, vagy pedig egészen 263 km/óráig lassul a sebességük.

A hegyméretű Chicxulub azonban egészen a becsapódásig megőrizte sebességét, és az atmoszféra közel 100 kilométerét 3 másodpercnél rövidebb idő alatt tette meg.

hirdetés

Egy ilyen gyors zuhanásnál az erős nyomás alatt több ezer fokra forrósodik fel a levegő. Még mielőtt Chicxulub földet ért, a sűrített, szuperforró levegő gőzzé változtatta azt a sekély tengert, amely a Yucatánt borította a késői Kréta-korban. Ezredmásodpercekkel később a meteorit 54.000 km/órás sebességgel csapódott a kőzetágyba, és ez rögtön elindított több, csaknem egyidejű folyamatot.

A becsapódó meteor olyan nyomást gyakorol a talajra és a kövekre, hogy azok folyékonnyá válnak. Emiatt alakulnak ki a jellegzetes, kör alakú kráterek. A föld hullámzása ugyanis szinte pontosan ugyanolyan nyomokat hagy, mint egy ágyúgolyó becsapódása egy medencébe.

Ráadásul az égitest a leghalálosabb szögben érkezett a Földre. Nemrég a londoni Imperial College kutatói jutottak erre. A szimulációik szerint meredek, valószínűleg 60 fokos volt a beérkezési szög.

Amikor a Chicxulub becsapódott, 30 kilométer mély krátert vájt, ami majdnem leért a földköpenyig, a kiszorított földtömeg pedig több mint 1500 km/órás sebességgel robbant az ég felé. Néhány percre egy magasabb hegy keletkezett, mint a Mount Everest, majd az egész összeomlott a másodlagos robbanások sorozatától. Végül egy kisebb halom maradt utána, amit a kráter csúcsgyűrűjének hívnak.

Ugyanabban a pillanatban, amikor az aszteroida becsapódott a Yucatánba, hővé alakította át egy 7,5 milliárd tonnás, 54.000 km/óra sebességgel száguldó kő kinetikus energiáját. Az az energia, amit az aszteroida átadott, molekulái mozgása révén a Nap felszínénél is magasabb hőmérsékletet produkált.

Elisabeth Silber, a Western University bolygókutatója a Wired-nek azt mondta, ehhez csak egy kis mélységben végrehajtott termonukleáris robbantás hasonlítható, csak épp a becsapódás által kiváltott energia sokkal nagyobb – ebben az esetben akár a 100 milliószorosa is lehetett. A robbanás hullámai a földkéregben 14.500 km/órás sebességgel sugároztak szét, földrengéseket okozva minden kontinensen.

Ha hasonló katasztrófa történik, és épp a Föld túlsó oldalán tartózkodunk, a becsapódás után fél órával biztosan megérezzük a földmozgást. Ha tengerek, óceánok vagy más nagy vizek közelében vagyunk, kicsi esélyünk lesz a túlélésre, mert a földrengések cunami-szerű hullámokat gerjeszthetnek még a fjordokban és a tavakon is.

Az első szökőárak egy órán belül lecsapnának a partvidékekre. A hullámok elérnék akár a 2-300 méteres magasságot is, és akár száz kilométernyire is behatolnának a szárazföldre, miközben megfordítanák a folyók folyását.

Egy mai Chicxulub, miután elsöpörte az Egyesült Államok keleti partját, hat órával a becsapódás után 200 méteres vízfalat zúdítana Európára, Afrikára és a mediterrán partokra. Tizenöt órán belül a hullámok elérnék a bolygó valamennyi szárazföldjét. A helyi domborzati viszonyoktól függően az óceán mindent letarolna, majd a romokat visszaszívná a tengerbe, amikor a víz visszahúzódik.

De a cunamik mellett lenne más gondunk is.

Amikor a meteorit becsapódna, 25 trillió tonna földtörmelék kerülne ballisztikus röppályára. A föld egy része kilépne a Föld vonzásköréből, hogy aztán a Nap körül keringjen.

De a törmelék nagy része egy órán belül visszatérne a Földre. Ezek a tektitnek nevezett súlyos darabok 2-300 km/órás sebességgel hullanának vissza óriási mennyiségben, tehát a Föld egyetlen pontján sem lehetnénk tőlük biztonságban.

Zuhanás közben az atmoszférával való súrlódásuk pedig elegendő hőt sugározna, hogy a világ bármely pontján tüzeket okozzon.

A tűzben valószínűleg elégne a Föld fáinak nagy része. Csak azok a madarak élhetnék túl a becsapódást, amelyek a földön fészkelnek, és a szárazföldi állatok, amelyek képesek elrejtőzni a hőség elől. Ilyenek lehetnek például a kisebb emlősök, kígyók, gyíkok, vagy a vízbe menekülő krokodilok és teknősök.

A dinoszauruszok balszerencséjére a Chicxulub ráadásul egy olajban és kénben gazdag térségben zuhant le. A becsapódás nyomán 100 milliárd tonna gőzzé vált kén került a légkörbe, ami azután savaseső-áradatként zúdult vissza a földre. Az északibb szélességi fokokon végigsöprő hóviharok pedig naponta több méternyi havat raktak le.

További bajt okozott a Chicxulub becsapódásakor elpárolgó olaj, ami fekete korommá sűrűsödött a sztratoszférában, és úgy borult rá a Földre, mint egy fekete kabát.

Három éven keresztül 90%-kal csökkent a Föld felszínét érő napsugarak mennyisége, így a kezdeti pokoli hőséget hosszan tartó fagy követte. A globális átlaghőmérséklet csaknem 50%-kal csökkent.

A később beköszöntő hideg miatt a párolgás csaknem teljesen megszűnt, emiatt 80%-kal kevesebb eső esett. A Föld nagy része elsivatagosodott. A fagy csak az olyan trópusi szigeteket kímélte meg, mint Madagaszkár és Indonézia.

Ma is az ezekhez hasonló trópusi szigeteken lenne a legnagyobb esélyünk arra, hogy túléljük az apokalipszist.

Ehhez azonban olyan szigetet kellene találnunk, ahol elég magas hegyek vannak ahhoz, hogy megmeneküljünk a cunamiktól, valamint vannak barlangok, ahová a lezuhanó tektitek és a tűz elől bújhatunk.

Ezután meg kellene próbálnunk táplálékot és édesvizet keresni. Fosszilis bizonyítékok vannak arra, hogy az édesvízi ökoszisztémák jobban boldogultak a következményekkel, tehát egy folyó vagy egy torkolat közelében lenne a legcélszerűbb kutatnunk. Ha szerencsénk van, teknősök, krokodilok, halak mellett üledékekben élő állatokat, kagylókat, csigákat találhatnánk.

Mindez azonban - lássuk be - nem hangzik túl biztatóan.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Egy 80 éves beteg kaphatta meg itthon először az újfajta rákgyógyszert, amit eddig csak külföldön lehetett elérni
Mérföldkőhöz érkezett a neuroendokrin daganatos betegek hazai ellátása. A terápiában a sugárzó izotópot infúzión keresztül juttatják be a szervezetbe, ahol elpusztítja a rákos sejteket.

Link másolása

hirdetés

Új, eddig Magyarországon nem elérhető eljárással gyógyítják a neuroendokrin daganatos betegeket a Semmelweis Egyetemen (SE); az első izotópos infúziós kezelést a múlt héten végezték el az intézményben.

Az egyetem hétfői közleményében azt írta, hogy a belgyógyászati klinikán az első ilyen kezelést egy 80 éves neuroendokrin tumorban szenvedő férfi kapta.

A beteg az első infúzióra jól reagált, négy nappal később hazamehetett. A terápia néhány hét múlva folytatódik, mivel az izotópos kezelést 8-12 hetente szükséges megismételni, összesen 3-4 alkalommal.

A neuroendokrin tumorok a daganatos betegségek mintegy 5 százalékát teszik ki, évente 40-60 új esetet diagnosztizálnak, vagyis

Magyarországon több száz embert érinthet ez a betegség, amelynek felismerésekor a páciensek fele már előrehaladott stádiumban van

- ismertették.

hirdetés

Lakatos Péter, az SE Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának egyetemi tanára szerint a teljes gyógyulás a tumor korai felfedezéskor várható, amikor a daganat sebészileg még jól eltávolítható. A műtéttel nem gyógyítható betegek kezelésére napjainkban Magyarországon csaknem mindegyik, világszerte elfogadott gyógyszeres kezelési mód elérhető.

Azt is hozzátette, hogy a gyógyszeres terápiák lassítják ugyan a daganatos betegség előrehaladását, ám egy ponton túl a hatásukat vesztik, ilyenkor az előrehaladott, már szóródott daganat esetén az izotópkezelési módszerek nyújthatnak segítséget.

A szakember elmondta,

az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) 2017-ben fogadta el a lutécium 177 alkalmazását felnőttek neuroendokrin tumorainak kezelésére.

Ezzel egy időben kezdték meg a magyarországi bevezetés feltételeinek megteremtését a másik három orvosképző egyetemmel közösen - tette hozzá.

A szomatosztatin-PRRT kezelés az elmúlt másfél évtizedben több európai onkológiai centrumban is elérhetővé vált Bázeltől Milánóig, míg Kelet-Európában először Krakkóban végezték. A hazai betegek 2005 óta vehették igénybe társadalombiztosítási támogatással, de csak külföldön, főként Svájcban és Németországban. Eleinte évi 2-5, az utóbbi években évi 30-40 kérelem érkezett az egészségbiztosítóhoz.

A Magyarországon diagnosztizált neuroendokrin betegek nagy részét a Semmelweis Egyetemen látják el, ezért e kezelés itthoni megteremtése mindenképpen mérföldkőnek számít a hazai endokrinonkológia történetében - fűzte hozzá Lakatos Péter.

A Semmelweis Egyetemen elvégzett beavatkozás után néhány órával a Debreceni Egyetemen is alkalmazták az izotóp-infúziós kezelést.

Ide kattintva megtudhatod, milyen betegségeket neveznek pontosan neoroendokrin daganatnak.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Kapura hasonlító kőképződményt talált a Marson a NASA marsjárója
Egy Mars-kutató tisztázta, hogy nem a marslakók titkos rejtekhelyére, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezet a rejtélyes „bejárat”.

Link másolása

hirdetés

A NASA marsjárói számos érdekes felvételt készítettek már a vörös bolygóról, amelyek olykor összeesküvés-elméleteket is szítottak a marslakó-hívők körében. Most ismét egy furcsa dolgot sikerült lencsevégre kapni.

A Curiosity nevű marsjáró fotózott le egy sziklás domboldalt, amelyben mintha egy mesterségesen kialakított bejárat lenne.

A képet látva sokan elkezdtek találgatni, hogy vajon a marslakók titkos rejtekhelyére, egy földalatti sírba, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezethet-e a kapura hasonlító képződmény, de a tudósok eloszlatták a kételyeket. A május 7-én készült felvételen minden bizonnyal egy geológiai jelenség eredménye látható.

Ashwin Vasavada, a Mars Tudományos Laboratóriumának kutatója a Gizmodo-nak elmondta, hogy a terület ősi homokdűnékből alakult ki, amelyek az idők során összeolvadtak, a változó nyomás alatt pedig különböző helyeken a tömbök megrepedtek.

Egy-egy természetes rengés miatt pedig darabok is kitörhettek belőle, valószínűleg ez történt a rejtélyes, nagyjából 1 méter magas "bejárat" esetében is.

A szakértő szerint vagy két függőleges törés történt, és a repedések közötti szikladarab kitört a helyéről, vagy egy függőleges törésről van szó, amely miatt a tömbök kissé eltávolodtak egymástól.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Brutálisan erős napkitörést észlelt a NASA kedden, felvételt is készítettek róla
Magyar idő szerint délután négy óra körül volt a jelenség csúcspontja.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. május 11.


Link másolása

hirdetés

Nagyon erős napkitörést észlelt a NASA kedden, mégpedig a legintenzívebb, X-osztályú besorolásút – írja a phys.org.

A napkitörés olyan erőteljes energiakilökődés, amely a rádiótávközlésre, az elektromos hálózatra, a navigációs jelekre is hatással lehet, és veszélyt jelenthet az űrhajókra és az űrhajósokra.

Magyar idő szerint délután négy óra körül volt a jelenség csúcspontja, ekkor sikerült elkapni a NASA Napdinamikai Obszervatóriumának, és felvételt is készítettek a kitörésről.

A napkitörés azt jelenti, hogy a naplégkör egy körülhatárolt része hirtelen, erősen kifényesedik, emellett van a koronakidobódás, vagyis a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe, harmadikként pedig a napkoronában hosszú ideje egy helyben lebegő, a környező gáznál sűrűbb és hidegebb felhő hirtelen, gyorsuló felemelkedése és elszállása is megtörténik - általában ez a három jelenség egyszerre megy végbe.

Az Időkép grafikonján is játszik a röntgensugárzás nagymértékű növekedése.

hirdetés

A napkitörések a 11 éves napciklussal lesznek gyakoribbak vagy ritkábbak, de csak kevés olyan történik, amely megbolygatná a Föld mágneses mezejét. Egy ilyen nagyobb kitörés viszont végzetes is lehetne a technológiára, megbénítaná az elektromos -és kommunikációs hálózatot, kilökhetné a pályáról a műholdakat, azaz megszüntetné az internetet - írja az Időkép. Pár hete egy ilyen eseményből keletkezett geomágneses vihar 40 műholdat semmisített meg, a napokban pedig egy másik hatalmas napkitörés történt, de szerencsére az nem a Föld felé irányult.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Világszerte terjed a hepatitisz a gyerekeknél, még mindig rejtély, hogy mi okozza
A véreredmények szerint a most terjedő májgyulladást nem az eddig ismert hepatitisz A, B, C, D és E vírusok okozzák. A szakemberek szerint akár a koronavírus-fertőzéshez is lehet köze.

Link másolása

hirdetés

2021 októbere óta már több mint 600 hepatitiszes esetet regisztráltak a világban, amely elsősorban a gyerekek körében terjed. Az Egyesült Királyságban jelentették a legtöbb májgyulladásos beteget, 197-et, az Egyesült Államokban pedig 180 esetről tudni. A betegek többségét kórházban kellett kezelni, és korábban teljesen egészséges gyerekeknél is súlyossá vált a betegség. A szakemberek viszont egyelőre tanácstalanok, hogy miért terjedt el most a gyerekek körében - írja a Guardian.

Jason Kindrachuk, a Manitoba Egyetem professzora szerint apró lépésekben haladnak ugyan, de még mindig nincs meg a kirakós minden darabja ahhoz, hogy el tudjanak indulni valamilyen úton.

Azért rejtély az orvosok és a tudósok számára a jelenlegi helyzet, mert egyrészt a gyerekeknél ritka a súlyos májgyulladás, másrészt a véreredmények szerint a most terjedő hepatitiszt nem az eddig ismert hepatitisz A, B, C, D és E vírusok okozzák.

Lehetséges, hogy egy új, eddig nem azonosított vírusról van szó, de az is elképzelhető, hogy egy már létező vírus, vagy több vírus együttesen okoz újfajta tüneteket. Vizsgálják például azt is, hogy adenovírus-fertőzés áll-e a háttérben, ám az eddig vizsgált májszövetekben nem látták adenovírus jeleit, és egyébként is szokatlan, hogy az ilyen fajta vírus hepatitiszt okoz.

Azt is számításba vették a szakemberek, hogy a koronavírus hosszú távú hatásaként alakulhat-e ki a gyerekeknél májgyulladás. Egyes esetekben ugyanis a beteg gyerekek Covid-tesztje pozitív lett, mások viszont úgy betegedtek meg, hogy korábban nem estek át a koronavíruson.

Az már kiderült, hogy van összefüggés a Covid és a májproblémák között: mind gyerekek, mind felnőttek esetében volt példa arra, hogy a fertőzés megzavarta a májműködést. Olasz kutatók már egy évvel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a koronavírus hepatitiszt okozhat, miután egy 10 éves kisfiúnál májproblémák léptek fel a Covid-fertőzése során. Brazíliai kutatók pedig 2021 szeptemberében dokumentáltak egy esetet, amikor egy immunhiányos gyereknél hepatitisz alakult ki a Covid miatt.

A kutatók már 2020-ban megfigyelték, hogy a gyerekeknél a koronavírus többszervi gyulladásos szindrómát (MIS-C) vált ki, amely a májat is érintheti. Az akut hepatitisz pedig a MIS-C egyik legfőbb tünete. Ezt egy új tanulmány is igazolta, amelyben egy 3 éves, korábban egészséges kislányról írtak, aki enyhe Covidban szenvedett, három héttel később viszont hepatitisz és akut májelégtelenség alakult ki nála.

hirdetés
Egy indiai kutatás is megerősíti, hogy a gyerekeknél akár tünetmentes koronavírus-fertőzés után is jelentkezhet májgyulladás. A tanulmány előzetes publikációjából kiderült, hogy 475 pozitív tesztet produkáló gyerek közül 37-nél állapították meg a hepatitisz tüneteit, ők megfelelő kezeléssel meggyógyultak.

Egy másik, még nem publikált tanulmányban pedig koronavíruson átesett és más légúti betegségben szenvedő gyerekek májműködését hasonlították össze, és azt találták, hogy a Covid növeli a rendellenes májműködés kockázatát a gyerekeknél, amely ráadásul legalább fél évig tarthat.

Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy a most terjedő hepatitisz a koronavírushoz köthető, ez csak a lánc egyik szeme - jelezték a szakértők.

Azt is kiemelték, a jó hír az, hogy már tudjuk, hogyan előzhetjük meg az ilyen és sok más vírus terjedését: maszkhasználattal, sok szellőztetéssel, kézmosással, karanténnal, oltással, stb.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: