„Gyakorlatilag, mintha nem kelt volna föl a Nap, olyan sötétet okoz a vulkáni hamueső”
Néhány óránkénti heves, robbanásos kitörésekkel tódul ki a vulkáni hamuanyag a karib-tengeri Saint Vincent szigeten, a La Soufrière vulkán április 9-én nagy erőkkel tört ki. Több tízezer embert kellett evakuálni, de a pontos előrejelzésnek hála, nem történt haláleset. Ez a vulkán legutóbb 1979-ben tört ki.
Bár jelenleg több vulkánkitörésről hallani, ez azért ritka esemény, mivel a vulkánok többet alszanak, mint működnek. Jelenleg Réunion-on, Izlandon, valamint Guatemalában zajlik nagyobb vulkánkitörés.
Saint Vincent szigetét az 1500-as években Kolumbusz fedezte fel, azt követően az ottani vulkán összesen hét alkalommal tört ki. Az évszázadonkénti egy-két alkalom ritka működésnek számít, így lusta vulkánnak tekinthető.
- magyarázta a Szeretlek Magyarországnak Harangi Szabolcs vulkanológus-geológus, az ELTE Természettudományi Karának egyetemi tanára, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.
A valamikori angol gyarmat, Saint Vincent területe 345 km², vagyis kisebb, mint Budapest, és körülbelül százezren lakják. A vulkánkitöréseket a sziget lemeztektonikai helyzete okozza.
„Kőzetalábukásos, szubdukciós helyzetben van, ami azt jelenti, hogy egy óceáni kőzetlemez egy másik óceáni kőzetlemez alá bukik. Ennek eredményeképpen a földköpenyben magma keletkezik és a felszínen vulkánok alakulnak ki" - mondja Harangi Szabolcs.
Az ismert vulkánoknak több mint a fele ilyen zónában található. Ilyen például a Csendes-óceánt körülölelő Tűzgyűrű (például az Andok, Alaszka, Kamcsatka, Japán, Indonézia és Új-Zéland vulkánjai).
A szigeten a korábbi kitörések mind súlyosak, jellemzően robbanásos kitörések voltak. „Ilyenkor az alábukó kőzetlemezből szabadulnak fel vizes oldatok, emiatt a felette keletkező magma is vízben gazdagabb lesz, és gyakoribbak a robbanásos vulkáni működések.
Forrás: Richard Robertson és Thomas Christopher, UWI, azaz Nyugat Indiai Egyetem Vulkanológiai Kutatócsoportja
A vulkánok jelentős része ad előjelet a kitörésről, de nem mindegyik. Naponta akár több száz jelzés is érkezhet, aminek értékelése nagyon nehéz, ráadásul a folyamatok időközben változhatnak is, mint ahogyan ez most is történt a december 27-i első jelek óta.
„Előrejelezni vulkánkitörést nem könnyű, de nem is lehetetlen. Decemberben még nem kapott annyi figyelmet, hiszen csak az 1979-es kitörés kráterében egy nagyon nehezen mozgó láva nyomult ki. Ezt kifli alakú lávadómnak hívjuk. Ez három hónapon keresztül folyamatosan növekedett. Ez a kitörési fázis változott meg április elején, és lett robbanásos."
Az időben történő előrejelzés a jelek észlelésén alapul. "A magmának fel kell jönnie, át kell törnie a kőzettestet. Ha áttör, akkor törni-zúzni kezd, repedéseket, hasadékokat hoz létre, és ez földrengéssel jár" - magyarázza Harangi Szabolcs.
Elsőként a helyi, Nyugat-Indiai Egyetem kutatója, Richard Robertson vulkanológus csoportja észlelte, hogy a hónapok óta zajló, meglehetősen unalmas mozgások megváltoztak. "Olyan földrengés-jeleket észleltek, amikből arra következtettek, hogy friss magma nyomul fel, mégpedig valószínűsíthetően vízgazdag magma, amely egészen másfajta kitörést fog okozni. Ezért a kitörés előtti szerdán jelezték, hogy nemcsak törést, hanem magmafelnyomulást észlelnek."
„A lakosok is tudták, hogy mit kell csinálni, mert ezt a korábbi évek során begyakorolták. Hajókkal vitték el az embereket a közeli szigetekre, majd pénteken kitört a vulkán. A vulkanológiai munka, a jelek észlelése és a lépések előkészítése évtizedek munkáját igényli. De hatékony veszélykezelés, ezért nincs most halálos áldozata a Saint Vincenten zajló vulkánkitörésnek. Ha ez nincsen, akkor lehet, hogy több ezren halnak meg."
Vasárnap az eddigi legnagyobb kitörésnek lehettünk tanúi, amely több mint 15 km magas kitörési felhőoszlopot eredményezett. A vulkán azóta is minden nap kitör, 7-8 km magas hamufelhővel. Jelenleg a teljes szigetet vastag, szürke vulkáni hamuréteg borítja, amely a szomszédos Barbados szigetet is elérte.
„A vulkáni hamu nagyon piciny, néhány milliméteres, vagy annál is kisebb szemcse, mégpedig kőzetüveg szilánk szemcse. Ezek élesek és picik, ami belélegezve nagyon komoly légzési problémát okoz, súlyosan károsítja a tüdőt, ezért kiemelten fontos a helyszínen a maszk. A vulkáni hamu rárakódott az elektromos vezetékekre zárlatot okozva, szennyeződött a víz is, úgyhogy komoly károkat okoz. Ha elered az eső, a födémek nem fogják kibírni ezt a mennyiséget, és be fognak szakadni."
Megjelentek az úgynevezett piroklasztikus áradatok is, amelyek a heves, néhány óránkénti robbanásos kitörésekkel megjelenő felhőoszlop részleges összeomlásával alakulnak ki, és oldalirányba zúdulnak le a tűzhányó oldalán.
Olasz és helyi kutatók már évekkel ezelőtt jelezték, hogy Saint Vincenten az átlagos 70-80 éves szunnyadási periódusnál előreláthatóan hamarabb fog kitörni a La Soufrière. Ez valóban bekövetkezett, kérdés azonban, hogy ez a kitörés meddig fog tartani.
„A korábbi vulkáni kitörések alapján azt mondhatjuk, hogy akár még hónapokon keresztül is elhúzódhat a vulkáni kitörés. Ez nem azt jelenti, hogy mindennap, minden órában lesz kitörés, hanem, hogy ismétlődően, hosszú időn keresztül várhatóak még robbanásos kitörések" - mondja Harangi Szabolcs.
