hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Gulyás szerint a Szputnyik a legjobb vakcina, de a kutatások ezt nem támasztják alá

A kormány az RTL Híradó megkeresésére nem árulta el, mire alapozta ezt a kijelentését a miniszter.

Link másolása

hirdetés

Mint azt megírtuk, Gulyás Gergely már az egy héttel ezelőtti kormányinfón is arról beszélt, hogy a Sinopharm és a Szputnyik jobbak a nyugati vakcináknál.

Tegnap pedig úgy fogalmazott: minden kutatás eredményét nyilvánosságra fogják hozni, de az eddigi adatok, egyes vakcináknál több mint félmillió, másnál egymillió beadott oltás után az mondható el, hogy "a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb".

A nemzetközi kutatások azonban nem támasztják alá ezt a kijelentést – derül ki az RTL Híradó riportjából. A csatorna megkeresésére, miszerint milyen kutatásokra alapozva állított fel sorrendet Gulyás Gergely, a minisztérium nem válaszolt.

Elérhető viszont annak a kutatásnak az eredménye, amelyet Szerbiában végeztek január 1-je és március 31-e között. Eszerint azoknak, akik legalább egy AstraZeneca vakcinát kaptak, 2,3%-a fertőződött meg mégis. Ugyanez az arány a Sinopharmnál 2,2%, a Szputnyiknál 1,8%, a Pfizer-BioNtechnél pedig mindössze 1.1% volt.

Tüdőgyulladást a kínai vakcinával oltottak 0,7%-ánál, az AstraZenecával és Szputnyikkal oltottak 0,3%-ánál diagnosztizáltak, a Pfizer esetében viszont csak 0,1% ez az arány. A kórházba kerülési arány a kínai és az orosz oltásnál 0,2 illetve 0,1%, a Pfizer és az AstraZeneca esetében viszont 0.

hirdetés

Az RTL Híradó riportja:



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Tízszer annyi antitestet termel a Pfizer oltóanyaga, mint az egyik kínai vakcina egy tanulmány szerint

Egy harmadik oltás lehet a megoldás a már teljesen beoltottak esetében a hongkongi tudósok szerint.

Link másolása

hirdetés

Jelentős különbség van a koronavírus ellen termelt antitestek mennyiségében az mRNS- és az inaktivált vírust tartalmazó vakcinák esetében, írja egy hongkongi tanulmány alapján a Bloomberg.

A The Lancet orvosi szakfolyóiratban csütörtökön megjelent kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a városban teljesen beoltott egészségügyi dolgozók esetében tízszer annyi az antitest a Pfizer/BioNTech-vakcinával oltottak esetében, mint akik a kínai Sinovac oltóanyagát kapták. Utóbbi inaktivált vírust tartalmaz.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a Covid-19-cel szemben nem az antitestek adják a teljes védelmet, ugyanakkor a tanulmányban "azonosított semlegesítő antitestek koncentrációinak különbsége jelentős eltérést eredményezhet a vakcinák hatékonyságában". Ez pedig egy újabb bizonyítéka lehet annak, hogy az mRNS vakcinák hatékonyabban lépnek fel a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus ellen, mint például az olyan hagyományos technológiát alapuló oltóanyagok, melyek inaktivált vírust tartalmaznak.

A lap kiemeli, hogy Izraeltől az Egyesült Államokig bezárólag jelentősen csökkent azokban az országokban a fertőzések száma, ahol a Pfizer/BioNTech és Moderna mRNS-vakcináival oltottak. Ezzel szemben ott, ahol a kínai Sinovac és Sinopharm oltásokat részesítették előnyben, nem tapasztaltak akkora visszaesést, holott mindegyik oltóanyag jelentősen csökkenti a betegség súlyos lefolyását és a halálozást is.

hirdetés

Az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagok alacsonyabb hatékonysága több országot, köztük Thaiföldet és az Egyesült Arab Emírségeket is arra késztette, hogy a már teljesen beoltott embereknek egy emlékeztető oltást javasoljanak. Erre elsősorban az Indiából indult, roppant agresszívan terjedő delta variáns miatt van szükség.

A csütörtökön megjelent hongkongi tanulmány is azt sugallja, hogy ez lehet a hosszú távú megoldás a már teljesen beoltott emberek esetében.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Komoly áradások várhatóak a 2030-as években a Hold keringési pályájának apró módosulása miatt

Eddig is váltakozott a Hold keringési pályája, de a felmelegedéssel együtt akár rendkívül komoly károkat is okozhat a következő évtizedben.
Fotó: Bruno/Germany / Pixabay - szmo.hu
2021. július 13.


Link másolása

hirdetés

A 2030-as évek közepétől több partmenti város arra készülhet, hogy rendszeresen elönti a tenger. A következő évtizedre várható súlyos áradásokat a klímaváltozás hatásai mellett a Hold keringési pályájának kis mértékű átalakulása idézi elő - idéz a Qubit egy, a témában készült tanulmányt.

A Hold keringési pályájának apró módosulása nem újkeletű dolog: tudósok évszázadok óta megfigyelik, hogy nagyjából 18,6 éves ciklusokban ismétlődik. Ennek az időtartamnak a felében a Hold gravitációs ereje kevésbé hat, ezért dagálykor nem emelkedik annyira, apálykor pedig nem csökken olyan nagy mértékben a vízszint. A ciklus második felében azonban emelkedik a gravitációs erő, aminek hatása így akkor éppen ellentétes.

A Nature Climate Change-ben június végén publikált tanulmány szerint a következő évtizedben azért lesz ez a helyzet súlyosabb, mert a 18 éves Hold-ciklus felerősödött gravitációjú fázisa következik,

most azonban a felmelegedés miatt már megnövekedett tengerszint mellett jöhetnek a nagy áradások.

Ezért arra számítanak, hogy nagyobb, pusztítóbb erejű árhullámok következhetnek. Az Egyesült Államokban különösen az atlanti-óceáni partvonalon lesz számottevő a hatás.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Magyarországon is megjelentek a trópusi betegségeket terjesztő inváziós szúnyogok – figyelmeztet a virológus

Kemenesi Gábor szerint ezeknek a szúnyogoknak kedvező környezetet biztosítanak a ház körüli talicskák, csatornák, az esővízzel megtelt gumiabroncsok vagy apró edények is.

Link másolása

hirdetés

Már Magyarországon is jelen vannak azok az inváziós szúnyogfajok, amelyek trópusi betegségeket terjeszthetenek. Ezeknek a szúnyogoknak a térnyerését akadályozni kell még azelőtt, hogy elterjednének az általuk terjesztett betegségek is Magyarországon – mondta a Portfolio-nak Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa.

Magyarországon jelen van már az ázsiai tigrisszúnyog, a koreai szúnyog, valamint a japán bozótszúnyog is. A kutató szerint a klímaváltozás hatása is kedvez az inváziós szúnyogoknak, amik olyan betegségeket terjesztenek, mint a Zika vagy a Dengue-láz.

Kemenesi szerint ezeknek a szúnyogoknak kedvező környezetet biztosítanak a ház körüli talicskák, csatornák, az esővízzel megtelt gumiabroncsok vagy apró edények is.

Jellemzően szeretik az emberek közelségét, és a rossz hír az, hogy nemcsak este, hanem egész nap aktívak

– tette hozzá.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem elindította a szúnyogmonitor programját, ahol bárki jelezheti, ha inváziós szúnyoggal találkozik Magyarországon. Ezek a szúnyogok jellemzően kontrasztos fekete-fehér csíkozásúak, de ha valaki bizonytalan, le is fényképezheti, és a szakértők segítenek beazonosítani.

hirdetés

A virológus szerint ahhoz, hogy megakadályozzuk a terjedésüket, integrált szúnyogirtási módszert kell alkalmaznunk, aminek alapja a biológiai gyérítés. Emellett megfelelően tájékoztatni kell a lakosságot is.

"Meg kell akadályozni, hogy kifejlődjenek, ez pedig a ház körüli környezet rendben tartásával, ellenőrzésével, egyszóval tudatossággal oldható meg" – magyarázta.

Példaként említette, ha a hordókra vagy más eszközökre szúnyoghálót teszünk, akkor, ha ki is kelnek a nedves helyeken, nem tudnak megcsípni bennünket. Ezzel egyelten kertben több ezer szúnyog kikelését lehet megakadályozni.

Kemenesi szerint, ha hatékonyan védekezünk ellenük, az előnyt adhat az emberiség számára is, hogy felkészüljön az általuk terjesztett betegségekre, szemben az olyan világjárványokkal, mint a Covid-19.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Személyre szabott rákellenes vakcinán dolgozik a Biontech, ha sikerül, azt is Karikó Katalinnak köszönheti a világ

„Nagyon sok betegnek nagyon ígéretes megoldás lenne ez.” - mondja a kísérletről Dr. Peták István, aki szerint 2-3 éven belül akár forgalomba is kerülhet az új vakcina.

Link másolása

hirdetés

Beadták az első betegnek a Biontech kísérleti rákellenes vakcináját. Amennyiben a személyre szabott vakcina sikerrel jár, pár éven belül forgalomba kerülhet itthon is. Kérdés azonban, hogy milyen típusú daganatos megbetegedéseknél lehet majd hatásos.

Az első páciens melanómában szenved.

"Ez a daganattípus nagyon immunogén, vagyis ez ellen alakul ki a legkönnyebben immunválasz. Olyan betegekről van szó, akik más módon már nem lennének gyógyíthatóak." - mondta a Szeretlek Magyarországnak Peták István kutatóorvos, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója.

"Magát a messenger RNS technikát kutatási szinten már régóta ismerjük, és tudjuk, hogy mi a jelentősége a sejt életében. Üzenni tudunk az mRNS molekulákkal a sejtben lévő fehérjegyárnak, hogy az mit csináljon, milyen fehérjét gyártson le és hogyan. Maga az információ, hogy mit gyártsanak le a fehérjegyárban, a génjeinktől érkezik. De az üzenetet a fehérjegyárba az mRNS viszi el."

Peták István szerint Karikó Katalin nagy érdeme annak felfedezése, hogy szintetikus úton hogyan lehet olyan mRNS molekulát létrehozni, amit biztonságosan be lehet adni. Ez azért volt nagyon nehéz, mert a szervezet védekezik az ellen, hogy valaki kívülről juttasson be ilyen hírvivő molekulát.

"Úgy kellett megváltoztatni a kémiai összetételt, hogy a test ne ismerje fel, hogy ez egy idegen mRNS. Erre jött rá Karikó Katalin."

hirdetés

Ehhez a fehérjék gyártásához szükséges hírvivő mRNS molekulát becsomagolják egy nano részecskébe. A részecskék olyan méretűek, amit a bennünk lévő dendritikus sejtek megesznek. Ezeknek az amőba-szerű sejtek az a feladatuk, hogy minden idegen anyagot feltakarítsanak. Ha olyat találnak a törmelékben, amit idegennek vélnek, akkor azt a sejtfelszínre helyezik. Az arra járó T és B limfociták innen értesülnek róla, hogy a szervezetben idegen betolakodó van, és szaporodva elkezdik keresni azokat a sejteket, amelyek ugyanezt az idegen anyagot tartalmazzák.

Ugyanez történik a rákos betegeknél.

"Ebben az esetben a dendritikus sejt a daganatban termelődő fehérjéket mutatja meg az immunrendszernek, megtanítva, hogy az mit keressen, és beindítsa ellene a választ. Így működik a vakcina. Erre azért van szükség, mert a daganatos sejteket sokáig nem veszi észre a szervezet, ezzel segítünk a testnek, hogy felismerje, mit kell megkeresnie."

- magyarázza Peták István.

Olyan fehérjét kell mutatnunk a szervezetnek, amely csak a daganatsejtben van jelen. Például a melanómánál a daganat sejtjei újra úgy kezdenek működni, ahogy embrionális-, vagyis csecsemőkorban működtek, így tudnak sokat osztódni. Ez azzal is jár, hogy az embrionális korban működő gének is újra elkezdenek fehérjéket termelni. A melanóma esetében négy is bekapcsolódik, ezért a vakcinában egyszerre négy ilyen gént kódoló mRNS van. A dendritikus sejtek ezt a négy fehérjét kezdik el gyártani, és az immunrendszer minden olyan daganatsejtet megtámad, amely ezeket az embrionális fehérjéket tartalmazza.

"Azt tapasztaljuk, hogy ez a technológia nagy mennyiségű antigént termel, erős immunválaszt vált ki. Az immunválasz kiváltása már tavalyi eredmény, de a daganat elleni hatékonyságra nagyon várunk." - mondja Peták István.

"Ez a technológia lehetőséget ad arra, hogy más típusú daganatos megbetegedések ellen is nagyon gyorsan személyre szabott vakcinát tudjunk fejleszteni. Ahol például nincsenek bekapcsolva embrionális gének, ott az adott beteg daganatában egyedileg kialakult mutáns gének ellen léphet fel. Nagyon sok betegnek nagyon ígéretes megoldás lenne ez."

A terápiás vakcina olyan esetekben is hatásos lehet, ahol eddig az immunrendszer kikapcsolódása miatt nem tudott védekezni a szervezet.

"Olyan is előfordulhat, hogy felismeri ugyan a szervezet a daganatot, de nem tudja elpusztítani, mert az termel egy olyan fehérjét, ami programozott sejthalált indít el az őt támadó fehérvérsejtekben, de szerencsére azokra már van célzott terápia. Ezt úgy lehet majd megoldani, hogy kombinálják a vakcinát az immunterápiákkal."

A vakcinával kapcsolatban egy-két éven belül számítanak eredményekre.

"Ha a betegek több, mint a fele reagál a vakcinára, akkor gyorsított eljárással már 2-3 éven belül forgalomba kerülhet."

Következő lépésként Peták István szerint elképzelhető, hogy esetleg a HPV vírus okozta daganatoknál is tesztelhetik a vakcinát.

"Ez a legismertebb daganat, amit igazából vírus okoz. Az nagyon sok embert érintene. A kérdés az, hogy személyre szabottan kinél lesz érdemes ezt a módszert választani, vagy más célzott eljárást, amit molekuláris diagnosztikával és arra alapozott döntéstámogató eljárásokkal lehet majd megmondani. Szükség van minden terápiás eszközre, nagyon drukkolunk."

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: