TUDOMÁNY
A Rovatból

Génterápiás kezelés jöhet az ivartalanítás helyett a macskáknál, biztatóak az eredmények

Egy injekcióval gátolhatják a nőstény macskák vemhességét. A módszer hatékony lehet a százmilliós nagyságrendű globális macskapopuláció féken tartásában.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2023. június 09.



A macskák banditák

„Szeretjük a házimacskákat, de odakinn a természetben gyilkosok” – mondta a Cincinatti Állatkert természetvédelmi biológusa, Bill Swanson, aki részt vett a kutatásban.

A kóbor macskák évente milliárdszámra gyilkolnak meg madarakat és kistestű emlősöket,

és egyelőre egyedül az ivartalanítás tűnik kellően hatékonynak a számuk kontrollálására.

A sebészeti beavatkozás korábbi alternatívái, például egyes vakcinák, nem fejtettek ki hosszú távú hatást. Egy olyan vemhességgátló injekció kifejlesztése, ami az agyalapi mirigyet célozta volna – ez az a szerv, ami kibocsátja az ovulációt beindító hormonokat –, nem volt igazás sikeres.

Reménysugár

„Ez az első igazi reménysugár, hogy az ivartalanításon kívül létezik más megoldás is” – mondta Julie Levy, a Floridai Egyetem állatorvosa, aki nem vett részt a kutatásban.

Az egyszeri oltás azért is nagyon ígéretes, mert szükségtelenné teszi, hogy a kóbor macskákat bevigyék műtétre egy klinikára, vagy egynél többször is befogjanak állatokat az oltás miatt.

A kísérleti génterápia az úgynevezett anti-Müllerian hormont célozza, egy fehérjét, ami segíti a magzati nemi szervek kifejlődését. Az injekció révén egy módosított vírus viszi be a gént, amely a macskák sejtjeiben előállítja a hormont. A sejtek ezután a normálisnál több anti-Müllerian hormont kezdenek termelni, a fehérje magas szintje pedig megakadályozhatja a macska petefészkében a tüszőérést. A módszer előnye, hogy a gén izomsejtekbe kerül, amelyek nem pusztulnak el, vagyis a változás egy életen át tart.

Párosodás vemhesség nélkül

A kísérletben Swanson és kollégái hat macskát kezeltek a génterápiával: három közülük nagyobb adagot, három pedig kisebb adagot kapott. Még három macskát bevontak a kísérletbe, de nekik csak placebó jutott. Fontos, hogy egyik állatnál sem tapasztaltak semmilyen káros mellékhatást.

Ezután mind a kilenc macskát összeköltöztették egy kandúrral. Az egyik ilyen próbaperiódus nyolc hónappal, a másik két évvel az injekció beadása után történt. A kontrollmacskák (vagyis a placebóban részesültek) mindkét alkalommal vemhesek lettek a kandúrral való egyszeri párosodás után.

A másik hat macska közül viszont egyik sem esett teherbe, bár ketten is párosodtak a hímmel, egyikük kilencszer. A másik négy kezelt nőstény macska viszont nem is engedte magához a kandúrt, ami azt jelzi, hogy nem tüzelt.

Az eredmény kecsegtető, de így is évekbe telhet, mire a módszer eljut az állatorvosi rendelőkbe. Az anti-Müllerian hormon sok állat szervezetében fellelhető, így elképzelhető, hogy a módszer más invazív fajok esetében is alkalmazható lesz.

(Forrás: Science News, Nature)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Nincs olyan messze a világvége, mint hitted – japán és NASA-kutatók megmondták, mikor ér véget az élet a Földön
A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


A Toho Egyetem tudósai a NASA kutatóival közösen, szuperszámítógépes szimulációk alapján azt állítják: a bolygónk az 1 000 002 021. évre válik lakhatatlanná, és addigra sem az ember, sem a mikrobák nem bírják majd a forróságot – írta a LADbible.

Elsőre ijesztőnek tűnik, de a cikk szerint legalább többé nem kellene adóval, e-mailekkel és csoportmunkákkal bajlódnunk. Sőt, még a napbarnított bőr is jól mutatna – egy ideig.

A tanulmány szerint a földi élet sorsa közvetlenül a Nap élettartamához és fejlődéséhez kötődik. A Nap évmilliárdok alatt egyre forróbb és nagyobb lesz, és fokozatosan ellenséges környezetté alakítja a bolygónkat.

A kutatók 400 000 szimulációt végeztek, és ezek alapján a bolygónk végül annyira felforrósodik, hogy szinte semmilyen élőlény nem marad. Ekkorra az óceánok elpárolognak, a légkör elvékonyodik, a felszíni hőmérséklet pedig lehetetlenné teszi az életet.

Viszont az emberiség jó eséllyel sokkal előbb eltűnik. A modellek szerint a Nap erősödő sugárzása olyan légköri és környezeti változásokat indít el, amelyek megemelik a hőmérsékletet, csökkentik az oxigénszintet, és rontják a levegő minőségét.

A cikk szerint ennek korai jelei már láthatók: a kutatók erősödő naptevékenységet figyeltek meg, például koronakidobódásokat és napviharokat, amelyek megzavarják a Föld mágneses terét, és egy picit csökkentik a légköri oxigént. Ha ehhez hozzávesszük az ember okozta klímaváltozást, a kép elég baljósnak tűnik.

„A Föld bioszférájának élettartamát évek óta a Nap folyamatos fényesedése alapján vitatják meg” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kazumi Ozaki. „Ha ez igaz, akkor várható, hogy a légköri O₂-szint is végül csökkenni fog a távoli jövőben.”

A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton
Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.


Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.

Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.

Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.

Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.

A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Vasárnap éjjel érdemes a Holdat kémlelni, különös égi jelenség lesz látható
Mire besötétedik, már lehet is az égi kísérőnkre figyelni. Sőt, még a tisztuló időjárás is kedvező lesz hozzá.


Vasárnap este a Hold mellett egy különös égi jelenséget figyelhetünk meg. A Szaturnusz ugyanis látszólag közel kerül égi kísérőnkhöz.

Október 5-én már sötétedés után érdemes lesz kémlelni az eget nyugaton, északnyugaton, a későbbi órákban pedig egyre többfelé az országban, ugyanis a Hold és a Szaturnusz együttállását láthatjuk az égen.

A Szaturnusz a Holdhoz képest balra, alacsonyabban lesz megfigyelhető este a keleti, délkeleti horizont fölött. Látszólagos távolságuk az alkonyat után 4,5 fok lesz, majd az éjszaka folyamán távolságuk csökken, pirkadat előtt pedig már csak 3 fokra lesznek egymástól a láthatók nyugati égbolton. A Hold 97 százalékos megvilágítottságú lesz, emiatt a holdfény már zavaró hatással lehet a Szaturnusz megfigyelésében - írja az Időkép.

Vasárnap mire besötétedik, nyugaton, északnyugaton már láthatjuk a csillagos eget, miközben még időnként felhők is megjelennek majd az égen. Az esti, éjszakai órákban pedig még nagyobb területen szakadozhat fel a felhőzet, így jó eséllyel láthatjuk majd a különös égi jelenséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A WHO aggasztó jelenségre figyelmeztet, egy biológus szerint versenyfutás zajlik az idővel
A WHO adatai szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.


Komoly veszélyre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Már minden hatodik fertőzés ellenáll az antibiotikumoknak. Adataik szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint versenyfutás zajlik az idővel. Míg korábban a penicilin számos betegségre gyógyszer volt, napjainkban megjelentek azok a baktériumok, amelyek ellenállnak ezeknek. Később pedig létrejöhet egy olyan kórokozó, ami a legtöbb ilyen szerre rezisztenssé válik.

2021-ben mintegy 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésben. Közülük több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciának tulajdonítható.

A biológus szerint a baktériumok "fejlődése" természetes folyamat, így egy "versenyfutás zajlik a tudomány és a baktériumok evolúciója között". Úgy véli, a legjobb megoldás a személyre szabott terápia lenne. Ez azonban pénz és időigényes.

Egy háziorvos szerint pedig fontos, hogy a beteg tartsa be az előírtakat. Előfordul ugyanis, hogy sokan abbahagyják a gyógyszer szedését, mert már jobban érzik magukat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: