Ez történik az agyaddal, ha sok pornót nézel – figyelmeztet a híres idegorvos
A Covid alatt sokkal többen néztek pornót, és megnövekedett a szexfüggők száma is. Az idegorvos szerint főleg a fiatalok agyára lehet negatív hatással, ha sokat néznek pornót.
A rengeteg online tartalom miatt a pornó minden eddiginél nagyobb szerepet játszik az emberek életében, és egy híres idegorvos figyelmezteti most azokat, akik rendszeres pornófogyasztók.
Dr. Andrew Huberman, aki a Stanfordon kutat, főleg a fiatalokra gyakorolt hatása miatt tartotta fontosnak egy podcastban elmagyarázni, hogy a pornó nem eleve rossz, de negatívan befolyásolhatja az ember szexuális életét az izgalomra gyakorolt hatása miatt.
"Ha az agyad megtanulja, hogy felizgassa magát attól, hogy mások szexuális kapcsolatát nézed, az nem feltétlenül hasznosítható akkor, ha valóban együtt vagy valaki mással"
- mondta.
"Ha a biológia felől nézem, az agy számára a pornó egy nagyon erős inger. Az ehhez hasonló ingerek – rendkívül ízletes ételek, extrém élmények, például bungee jumping – meghatározzák a dopamin felszabadulásának küszöbét. Minél magasabb a dopamin csúcsa, annál nagyobb a visszaesés utána, és nem arról van szó, hogy az alapra esik, hanem az alá"
A pornóoldalak forgalma megugrott a járvány alatt:
Csak a Pornhub globális forgalma 24,4 százalékos növekedést ért el, amikor 2020 márciusában az Egyesült Királyságban megkezdődött a bezárás – Nagy-Britanniában például 26,9 százalékkal nőtt a forgalom.
Martin Preston – egy brit szenvedélybeteg-központ alapítója és vezérigazgatója – a LADbible-nek elmondta, hogy ez a hirtelen és hosszan tartó emelkedés a szexfüggőségben szenvedők számának növekedéséhez vezetett.
„Emelkedést tapasztaltunk a keresések és kattintások számában is a zárlat alatt, amikor az emberek otthon dolgoztak, és nagyobb volt a kísértés: „A kollégáim nem néznek a vállam fölött, nem vagyok nyitott irodában” - ezt gondolták.
Szerinte sokan eleinte csak unalomból fordultak a pornográfiához.
"A bezárás alatt az emberek magányosak voltak, de a pornóból egyvalami azért nagyon hiányzik: épp az intimitás"
A rengeteg online tartalom miatt a pornó minden eddiginél nagyobb szerepet játszik az emberek életében, és egy híres idegorvos figyelmezteti most azokat, akik rendszeres pornófogyasztók.
Dr. Andrew Huberman, aki a Stanfordon kutat, főleg a fiatalokra gyakorolt hatása miatt tartotta fontosnak egy podcastban elmagyarázni, hogy a pornó nem eleve rossz, de negatívan befolyásolhatja az ember szexuális életét az izgalomra gyakorolt hatása miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drámai evakuáció a Nemzetközi Űrállomásról: kiderült, mivel vizsgálták meg a beteg űrhajóst
A Crew–11 legénysége január 15-én landolt Kalifornia partjainál egy orvosi vészhelyzet miatt. A 167 napos küldetés megszakítása az ISS történetének első ilyen esete volt.
A történelem során először kellett orvosi vészhelyzet miatt kimenekíteni a Nemzetközi Űrállomás legénységét. A Crew–11 négyfős csapata január 15-én, a SpaceX kapszulájával szállt vízre Kalifornia partjainál, miután a NASA idő előtt hazahozta őket.
Személyiségi jogokra hivatkozva a NASA nem árulta el, hogy pontosan mi történt, és a legénység melyik tagja miatt kellett megszakítani a küldetést. Annyit közöltek, hogy a bajba került űrhajós állapota stabil.
Az érintettek azóta megszólaltak, és elárulták, hogy egy hordozható ultrahangkészülék kulcsszerepet játszott a vészhelyzet kezelésében
– írta a Science Alert. Mike Fincke, a Crew–11 pilótája elmondta:
a készüléket január 7-én vetették be, miután egy nappal a tervezett űrséta előtt kiderült, hogy egyik társuknak egészségügyi problémái adódtak.
A NASA ezt követően elhalasztotta az űrsétát, majd a küldetés idő előtti befejezéséről döntött.
A legénység már a vészhelyzet előtt is rutinszerűen használta a készüléket a testük változásainak ellenőrzésére a súlytalanságban, „így amikor ez a vészhelyzet történt, a készülék nagyon hasznos volt” – mondta Fincke. A szakember szerint az eszköz annyira bevált, hogy a jövőben minden küldetés alapfelszerelésévé kellene tenni, mivel más, nagyobb orvosi diagnosztikai berendezés nem állt rendelkezésükre.
Zena Cardman, a küldetés parancsnoka szerint az űrállomás a lehető legjobban fel van készítve orvosi vészhelyzetekre, és a NASA helyesen döntött az űrséta elnapolásával.
A japán Kimiya Yui hozzátette: számára meglepő volt, milyen hasznosnak bizonyult a kiképzésen szerzett tudás, és úgy vélte, a mostani esetből sokat tanulhatnak a jövőbeni küldetések tervezésénél.
A Crew–11 legénységét Zena Cardman és Mike Fincke amerikai, Kimiya Yui japán és Oleg Platonov orosz űrhajós alkotta. A csapat tavaly augusztusban indult a Kennedy Űrközpontból, és a vészhelyzetig 167 napot töltött a világűrben. A NASA a tervek szerint február közepén indítja útnak az őket váltó új legénységet, a Crew–12-t.
A történelem során először kellett orvosi vészhelyzet miatt kimenekíteni a Nemzetközi Űrállomás legénységét. A Crew–11 négyfős csapata január 15-én, a SpaceX kapszulájával szállt vízre Kalifornia partjainál, miután a NASA idő előtt hazahozta őket.
Személyiségi jogokra hivatkozva a NASA nem árulta el, hogy pontosan mi történt, és a legénység melyik tagja miatt kellett megszakítani a küldetést. Annyit közöltek, hogy a bajba került űrhajós állapota stabil.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat az endometriózis diagnózisában: 200 ezer magyar nő életét változtathatja meg a Semmelweis Egyetem fejlesztése
A GE HealthCare és a Semmelweis Egyetem közös kutatás-fejlesztési programot indít egy MI-alapú, ultrahangba integrált alkalmazásra. A cél a diagnosztikai idő lerövidítése és a kezelés korábbi megkezdése.
Magyar kutatók és mérnökök fogtak össze, hogy mesterséges intelligencia segítségével forradalmasítsák egy, itthon több mint 200 ezer nőt érintő betegség, az endometriózis diagnosztikáját. A GE HealthCare és a Semmelweis Egyetem tegnap bejelentett, négyéves közös programja egy ultrahangkészülékbe integrált alkalmazással segítené az endometriózis és a gyakran ahhoz társuló adenomiózis korai felismerését, ezzel évekkel rövidítheti le a nők kálváriáját a pontos diagnózisig.
A fejlesztés célja, hogy
az MI-alapú megoldás gyorsítsa a megfelelő terápia megkezdését, csökkentse a krónikus fájdalmat és a szövődmények esélyét, miközben támogatja a családalapítási terveket is.
Az endometriózis a fogamzóképes korú nők 5–15 százalékát érinti világszerte, és a meddőség miatt kivizsgált páciensek felénél ez a betegség áll a háttérben. Az adenomiózis, amely során a méhnyálkahártya a méhizomzatba terjed, ultrahangos vizsgálatok alapján a reproduktív korú nők akár 20–34 százalékánál is kimutatható.
A partnerségben a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája végzi a klinikai feladatokat: a betegút-tervezést, az adatgyűjtést és a későbbi validációt. A mesterséges intelligencia fejlesztését, amely a különböző tapasztalati szinttel rendelkező orvosok munkáját is egységesítheti, a GE HealthCare magyarországi szoftverfejlesztő és adattudományi csapatai végzik. „Az endometriózis és az adenomiózis diagnosztikája nagy kihívást jelent, hiszen a tünetek változatosak, súlyosságuk nem feltétlenül tükrözi a betegség előrehaladottságát” – nyilatkozta az IoT Magazinnak Ferenczi Lehel, a GE HealthCare adat és analitikai igazgatója.
A projekt összköltsége 2,3292 milliárd forint, amelyből 1,51398 milliárd forintot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal biztosít vissza nem térítendő támogatásként a „Nagyvállalati Fókuszterületi Innovációs Program” keretében.
A korai felismerés azért is kulcsfontosságú, mert a diagnózisig vezető út sokszor évekig tart, ami komoly lelki terhet ró az érintettekre.
„A végén már napi szinten jelentkeztek fájdalmak, kutyasétáltatás közben összeestem, annyira rosszul voltam”
– mondta korábban a Diagnózis Podcastban Eszter, aki maga is endometriózissal él.
A Semmelweis Egyetem már most is a legkomplexebb esetek ellátására specializálódott, ahol a legsúlyosabb, bél- vagy húgyúti érintettséggel járó endometriózist robotasszisztált műtétekkel kezelik. Ezek a beavatkozások milliméteres pontosságot tesznek lehetővé. „Tíz és félszeres nagyításban mindent három dimenzióban látunk” – magyarázta a technológia előnyeit dr. Szabó István, a klinika docense.
Magyar kutatók és mérnökök fogtak össze, hogy mesterséges intelligencia segítségével forradalmasítsák egy, itthon több mint 200 ezer nőt érintő betegség, az endometriózis diagnosztikáját. A GE HealthCare és a Semmelweis Egyetem tegnap bejelentett, négyéves közös programja egy ultrahangkészülékbe integrált alkalmazással segítené az endometriózis és a gyakran ahhoz társuló adenomiózis korai felismerését, ezzel évekkel rövidítheti le a nők kálváriáját a pontos diagnózisig.
A fejlesztés célja, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Egy ilyen felfedezés lesújtó volna. Ez lenne egy újság címlapján valaha megjelenő legrosszabb hír” – állítja Nick Bostrom, az Oxfordi Egyetem filozófiaprofesszora. A kijelentés elsőre ellentmondásosnak tűnik, hiszen az emberiség évszázadok óta kutatja, egyedül vagyunk-e a világegyetemben. Bostrom érvelése azonban a Fermi-paradoxon egyik lehetséges magyarázatán, a Nagy Szűrő elméletén nyugszik.
A Fermi-paradoxon azt a problémát veti fel, hogy ha a világegyetem hatalmas és idős, és statisztikailag nagy a valószínűsége az idegen életnek, akkor miért nem látjuk fejlett civilizációk nyomait?
A Nagy Szűrő hipotézise szerint létezik egy rendkívül valószínűtlen vagy pusztító lépcsőfok, amely megakadályozza, hogy az élet eljusson a csillagközi terjeszkedésig.
A legnyugtalanítóbb kérdés, hogy
az emberiség túljutott-e már ezen a szűrőn, vagy az még a jövőben vár ránk.
Bostrom szerint minél gyakoribbnak bizonyul az élet a Naprendszeren belül – például ha a Marson vagy az Europa holdon is kialakult –, annál valószínűbb, hogy nem az élet keletkezése a Nagy Szűrő. Ez pedig azt jelentené, hogy a szűrő egy későbbi evolúciós vagy technológiai lépésnél található, ami jelentősen rontaná az emberiség hosszú távú túlélési esélyeit.
A lehetséges szűrők beazonosításához a filozófus szerint a Földön lezajlott evolúciót kell megvizsgálni. „Egy szempont az, hogy az átmenet csak egyszer következett be” – írta. Azok a tulajdonságok, amelyek többször is, egymástól függetlenül kialakultak, nem lehetnek a Nagy Szűrő részei. „A repülés, a látás, a fotoszintézis és a végtagok mind többször is kialakultak itt a Földön, ezért ezek kiesnek.” Ezzel szemben egy olyan esemény, amely a szükséges előfeltételek megléte után is rendkívül hosszú ideig nem következett be – mint maga az élet eredeti kialakulása –, erős jelölt a szűrőre.
Ha tehát a jövőben mikrobákat találnánk a Marson, az azt sugallná, hogy az élet viszonylag könnyen kialakul, a szűrő a fejlődés egy későbbi, fejlettebb szakaszán van. Ha többsejtű élet nyomaira bukkannánk, az még rosszabb hír lenne, hiszen tovább szűkítené a lehetőségeket, és azt jelezné, a szűrő valószínűleg a technológiai civilizációk szintjén lép működésbe, például önpusztítás formájában. A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha gerincesek fosszíliáit találnánk, mert az szinte bizonyítaná, hogy a Nagy Szűrő java még előttünk áll.
Másképp fogalmazva: nagy szűrőt képzeld el úgy, hogy egy vagy több rendkívül valószínűtlen lépést jelent az evolúciós átmenet során, amely egy olyan, a földihez hasonló, intelligens civilizációhoz vezetne, amely érzékelhető lenne a jelenlegi megfigyelési technikáinkkal.
Egy-egy fajnak bizonyos kritériumoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy intelligens, csillagközi civilizációvá váljanak. A kritériumok egyike azonban szinte lehetetlen, és szinte mindenki elbukik rajta, és ez az oka, hogy nem találkoztunk még ilyen civilizációval.
A Nagy Szűrő elméletét eredetileg Robin Hanson közgazdász dolgozta ki az 1990-es években, a Fermi-paradoxon alapjait pedig Enrico Fermi fizikus tette le 1950-ben.
Sok-sok evolóciós lépés után a fejlett fajnak komplex és eszközhasználó lényeknek kell lenniük, és fejlett technológiát kell kidolgozniuk, amelyekkel képesek lehetnek az űrbe jutva hódítani, az űrt - az emberiség ennél a lépésnél tart - valamint az űrutazásra képes fajnak más bolygókat és csillagrendszereket kell meghódítania anélkül, hogy saját magát elpusztítaná. Ez a legutóbbi egyelőre kérdéses az emneriség számára.
Ha tehát eljutunk odáig, hogy élet jeleit találjuk a Marson, akkor lehetséges, hogy egy nagy szűrő még előttünk áll, ami akár az is lehet, hogy a fejlett technológiánkkal egymást, vagyis saját magunkat pusztítjuk el.
És van-e élet a Marson? A kérdés megválaszolásához a jelenleg is futó és tervezett űrmissziók vihetnek közelebb. Az Európai Űrügynökség Rosalind Franklin rovere 2028-ban indulhat a Marshoz, hogy mélyfúrásokkal keressen múltbeli életnyomokat. A NASA Europa Clipper szondája már úton van a Jupiter felé, hogy a jeges hold óceánjának lakhatóságát vizsgálja. Eközben a marsi kőzetminták Földre juttatása körül verseny alakult ki az Egyesült Államok és Kína között.
Bostrom reméli, hogy a kutatások nem járnak sikerrel. „Remélem, hogy űrszondáink élettelen köveket és homokot találnak a Marson, a Jupiter Európa nevű holdján és mindenütt, ahová csillagászaink néznek. Ez életben tartaná a reményt az emberiség nagy jövőjére.”
„Egy ilyen felfedezés lesújtó volna. Ez lenne egy újság címlapján valaha megjelenő legrosszabb hír” – állítja Nick Bostrom, az Oxfordi Egyetem filozófiaprofesszora. A kijelentés elsőre ellentmondásosnak tűnik, hiszen az emberiség évszázadok óta kutatja, egyedül vagyunk-e a világegyetemben. Bostrom érvelése azonban a Fermi-paradoxon egyik lehetséges magyarázatán, a Nagy Szűrő elméletén nyugszik.
A Fermi-paradoxon azt a problémát veti fel, hogy ha a világegyetem hatalmas és idős, és statisztikailag nagy a valószínűsége az idegen életnek, akkor miért nem látjuk fejlett civilizációk nyomait?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
24 évesen halt meg a legfiatalabb brit demenciás beteg, akinek az agya olyan volt, mint egy 70 évesé
A kegyetlen betegség alig két év alatt tette tönkre a fiatal férfi életét. Családja tehetetlenül nézte, ahogy elveszíti a beszédkészségét és magatehetetlenné válik.
Huszonnégy évesen elhunyt Andre Yarham, akit sokan Nagy-Britannia legfiatalabb demenciás betegének tartottak. Családja a tragédia után úgy döntött, a férfi agyát kutatási célokra adományozza, hogy másoknak reményt adjon.
A norfolki Andre Yarhamnál 22 évesen diagnosztizálták a betegséget, miután 2022-ben megjelentek nála az első tünetek: a feledékenység és az időnkénti üres tekintet.
A Science Alert cikke szerint a férfinál a demencia egy ritka formáját, a frontotemporális demenciát állapították meg, amely az Alzheimer-kórral ellentétben nem a memóriát, hanem a személyiségért, a viselkedésért és a nyelvért felelős agyterületeket támadja meg.
A betegség lefolyása rendkívül gyors volt. Élete végére Andre elvesztette beszédkészségét, nem tudta ellátni magát, kerekesszékbe kényszerült.
Az MRI-vizsgálatok döbbenetes eredményt mutattak: a 24 éves férfi agya egy hetvenes éveiben járó idős ember agyához hasonlított.
A szakértők hangsúlyozzák, ez nem az agy gyorsabb öregedését jelenti, hanem arról, hogy a betegség rövid idő alatt hatalmas mennyiségű idegsejtet pusztított el.
A tudósok szerint a frontotemporális demencia hátterében gyakran erős genetikai hajlam áll, ami megzavarja az idegsejtek fehérje-anyagcseréjét. A kórosan felhalmozódó fehérjék az idegsejtek pusztulásához, majd az agyszövet zsugorodásához vezetnek. A betegségre jelenleg nincs gyógymód.
A család agyadományozása azért kiemelten fontos, mert a nagyon korai demenciával érintett agyak rendkívül ritkák, vizsgálatuk pedig elengedhetetlen az új kezelések kifejlesztéséhez.
Agyát a Cambridge-i Addenbrooke’s Hospital kutatóinak adományozták, akik a felajánlást kulcsfontosságúnak nevezték a betegség megértésében. A cikket jegyző idegtudós kiemeli: „gyakran megkérdezik tőlem, hogyan történhet ilyesmi valakivel ilyen fiatalon”, amire csak annyit tud válaszolni, hogy a tudomány még csak most kezdi megérteni, mi tesz egyes agyakat már a kezdetektől fogva sérülékennyé. A tragikusan fiatalon elhunyt Andre agya nagy segítség lehet a megértésben.
Huszonnégy évesen elhunyt Andre Yarham, akit sokan Nagy-Britannia legfiatalabb demenciás betegének tartottak. Családja a tragédia után úgy döntött, a férfi agyát kutatási célokra adományozza, hogy másoknak reményt adjon.
A norfolki Andre Yarhamnál 22 évesen diagnosztizálták a betegséget, miután 2022-ben megjelentek nála az első tünetek: a feledékenység és az időnkénti üres tekintet.
A Science Alert cikke szerint a férfinál a demencia egy ritka formáját, a frontotemporális demenciát állapították meg, amely az Alzheimer-kórral ellentétben nem a memóriát, hanem a személyiségért, a viselkedésért és a nyelvért felelős agyterületeket támadja meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
