hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Először végeztek el légcsőátültetést a világon, amiről korábban azt hitték, hogy lehetetlen

A légcsőtranszplantáció reményt adhat azoknak, akiknek a légcsöve mesterséges lélegeztetés miatt sérült meg, így például a súlyos koronavírus-fertőzésből felépülteknek is.

Link másolása

hirdetés

Egy 56 éves amerikai nő kapott a világon először légcsőátültetést. A transzplantációt a New York-i Mount Sinai kórházban végezték el az orvosok Dr. Eric Genden vezetésével - számolt be róla a CNN.

Mivel a légcső köti össze a gégét a tüdővel, ez a szervünk elengedhetetlen a beszédhez, a légzéshez és a normális tüdőműködéshez. A működése viszont sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk, emiatt az orvosszakértők sokáig azt gondolták, hogy a légcső transzplantációja nem megvalósítható.

Dr. Eric Gendent már az orvosi egyetemen érdekelte, hogy ha például a vese-, a máj- vagy a szívátültetés lehetséges, a légcsőátültetés miért nem. A sebész már 30 éve kutatta a lehetőségeket erre. Elmondása szerint a legnagyobb akadályt az jelentette, hogy kitalálja, hogyan lehet vért juttatni a donor légcsőbe, mivel a szerv nagyon apró erekből áll. Végül arra jutott, hogy a nyelőcsőben és a pajzsmirigyben lévő nagyobb erek biztosíthatják a véráramlást.

A világ első légcsőtranszplantációját egy korábbi szocális munkáson végezték el. Sonia Sein légcsöve 2014-ben sérült meg súlyosan, amikor egy durva asztmás roham után többször is lélegeztetésre volt szüksége.

Később hiába próbálták meg több műtéttel is helyreállítani a károsodást, sajnos csak egyre rosszabb lett.

Végül már csak egy műtéti úton létrehozott lyukon keresztül lélegzett egy hosszú cső segítségével, amelyet egészen a tüdejéig bevezettek. Ezt folyamatosan tisztítania kellett, nehogy elduguljon. De így is egyre nehezebb volt neki a légzés, nagyon sokat kivett belőle minden egyes lélegzetvétel.

hirdetés
Éjszaka lélegeztetőgépet használt, hogy nyugodtan tudjon aludni, de mindig attól tartott, hogy álmában meghalhat.

Nem akarta félelemben leélni az életét, ezért miután a korábbi orvosai azt mondták, hogy nem tudnak többet tenni érte, elkezdett más lehetőségeket keresni. Úgy gondolta, talán csak a légcsőátültetés mentheti meg, ezért próbált utánajárni, hogy miért nincsenek ilyen beavatkozások. Így találta meg Dr. Gendent, aki végül kollégái segítségével januárban műtötte meg Seint.

Az operáció 18 órás volt, amelyben kb. 50 szakember, köztük sebészek, nővérek, aneszteziológusok, légúti szakemberek és rezidensek segédkeztek. Az átültetés jól sikerült, nem voltak komplikációk, a nő szervezete jól fogadta az idegen szervet, a sejtjei már elkezdtek beépülni a donor légcsőbe.

A torkában még van egy lyuk, hogy az orvosok azon keresztül bevezethessenek egy szondát, amivel ellenőrizhetik az átültetés sikerességét, de néhány hét múlva azt is lezárják.

Sein pedig már most sokkal jobban érzi magát. Rögtön az operáció után tudott rendesen levegőt venni, azóta pedig már nemcsak lélegezni, hanem enni is rendesen tud.

"Amikor először vettem levegőt az operáció után, az maga volt a mennyország"

- mondta.

Most még fizikoterápiára jár, hogy erősödjön, de már sokkal könnyebbek számára olyan hétköznapi dolgok, mint a lépcsőzés vagy a futás. Nagyon boldog, hogy végre játszhat az unokáival, mert erre korábban nem volt képes a légzési nehézségei miatt.

Az orvosok továbbra is megfigyelés alatt tartják, de egyelőre nem látnak semmi rendkívülit nála, ami még őket is meglepte.

A transzplantáció sikere pedig nemcsak Seinnek, hanem a hozzá hasonló betegeknek is óriási reményt adhat. Dr. Genden szerint a légcsőátültetés életmentő lehet azoknak, akiknek a légcsöve mesterséges lélegeztetés miatt sérül meg, így például a súlyos koronavírus-fertőzésből felépülteknek is.

VIDEÓ: A világ első légcsőátültetése



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

A Szputnyik V vakcinával oltottak kétharmadának nincs antitestje az oltás után hat hónappal egy friss tanulmány szerint

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy az emlékeztető oltások fontosak a koronavírus elleni hatékony védelem fenntartásához a Szputnyik vakcinával beoltottak számára.

Link másolása

hirdetés

A Szputnyik V orosz koronavírus elleni vakcina által kiváltott immunválasz hat hónappal az oltás után jelentősen gyengülhet, derült ki egy friss kutatásból a Moscow Times szerint.

A Lancet orvosi folyóiratban publikált kutatás az első független, ellenőrzött tanulmány, amelyben a Szputnyik-vakcina által kiváltott immunválaszt vizsgálták hosszú távon.

Az argentin kutatók a vizsgálatban 602 egészségügyi dolgozó ellenanyagszintjét vizsgálták, a mindkét dózisban részesültek mindössze 31%-a rendelkezett hat hónappal az első oltás után is antitestekkel.

A tanulmány szerzői szerint az antitestek szintje először két hónappal az oltás után kezdett csökkenni, de három hónap után is magas maradt a betegek 95 százalékánál. Hat hónap elteltével csökkent le ez az arány 31 százalékra.

Azok, akik felvették az oltást és korábban már megfertőződtek a koronavírussal, erősebb immunválaszt mutattak,

állapították meg a tanulmányban.

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy az emlékeztető oltások fontosak a koronavírus elleni hatékony védelem fenntartásához a Szputnyik-vakcinával beoltottak számára.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

A vakcinákat is képes lehet megkerülni a koronavírus legújabb, dél-afrikai variánsa

Minden jel arra utal, hogy a B.1.1.529 rekordgyorsan terjed, de nemcsak emiatt aggódnak a tudósok.

Link másolása

hirdetés

Még csak kedden azonosították, csütörtök estére már mégis mindenki a koronavírus legújabb, Afrikában azonosított variánsáról beszél. Az egyelőre még név nélküli, B.1.1.529 jelű vírus könnyen elképzelhető, hogy minden eddigi elődjénél veszélyesebb lehet a jövőben, mivel ellenállhat a vakcináknak, írja a New York Times.

A legújabb koronavírus ha lassan is, de már terjedni kezdett a világban. A B.1.1.529-et eddig a Dél-afrikai Köztársaságon kívül Botswanában, Hongkongban és Izraelben azonosították. Igaz, egyelőre csak összesen néhány tucat esetről van szó.

Az új variáns azért tűnik mégis különösen aggasztónak, mert csak a tüskefehérjében több mint 30 mutációt tartalmaz. Ez az a része a vírusnak, amit a vakcinák is használnak, hogy aktivizálják az immunrendszer védekezőképességét a fertőzéssel szemben.

A koronavírus ezzel a proteinnel kapcsolódik a több létfontosságú szervünkben is megtalálható ACE2 receptorhoz, melynek normális működését megakadályozza, és ezen keresztül jut be a sejtekbe. Az Afrika déli részén héten azonosított változat 10 különböző módon is tud kapcsolódni ezekhez a receptorokhoz, míg a korábban terjedő béta változat esetében 3, a világot és köztük Magyarországot is éppen letaroló delta variáns esetében ez csak 2.

hirdetés
A kutatók szerint a B.1.1.529 eddigi ismereteik alapján leginkább a Peruban azonosított, vakcinákat megkerülő lambda és a korábban szintén Dél-Afrikából indult, gyorsan terjedő béta koronavírushoz hasonlít. Mindezek együtt teszik különösen veszélyessé az új mutációt, ami nemcsak kivételesen gyorsan terjedhet, de képes lehet megkerülni az emberi immunrendszer védelmét is.

A B.1.1.529-et nagyrészt fiataloknál mutatták ki, éppen azok között, ahol a legalacsonyabb az átoltottság: a Dél-afrikai Köztársaságban a 18-34 évesek alig több mint egynegyede kapta már meg valamelyik vakcinát.

A tudósok szerint különösen aggasztó, hogy az új variánst főként az ország gazdasági központjában, vagyis Pretoriában mutatták ki. Innentől kezdve pedig csak idő kérdése, hogy mikor terjed el a legújabb koronavírus a hamarosan évvégi családlátogatásra és ünnepi utazásokra induló emberek között. Az Izraelben azonosított egyetlen fertőzött Malawiból tért vissza az országba, míg az egyik hongkongi fertőzött Dél-Afrikában járt a közelmúltban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Lenyűgöző felvételt készítettek kutatók a világ egyik legnagyobb medúzájáról

Karjai sálszerűen tekeregnek az állat körül, és azokkal hálózza be zsákmányát, mikor táplálkozik.

Link másolása

hirdetés

Lenyűgöző felvételt készítettek a Monterey Bay-i Akvárium Kutatóintézetének tengerbiológusai egy ritka medúzafajról, írja a LiveScience.

A Stygiomedusa gigantea-t, magyarul az óriás fantommedúza egy példányát először 1899-ben gyűjtötték be, azóta mindössze száz alkalommal találkoztak a kutatók a medúzafajjal. Az állat a bolygó legnagyobb medúzái közé tartozik, a sarkvidék kivételével a világ összes óceánjának mélyén megtalálható.

Az óriás fantommedúza szalmakalap alakú ernyője több mint 1 méter széles is lehet, négy hosszú karja pedig akár a tíz métert is elérheti. Karjai sálszerűen tekeregnek az állat körül, és azokkal hálózza be zsákmányát, mikor táplálkozik.

A medúzák a mélytengerek leggyakoribb élőlényei közé tartoznak, mert testük jól bírja a nagy nyomást. Ennek ellenére még rengeteg dolgot nem tudunk velük kapcsolatban. Korábban például azt feltételezték a kutatók, hogy a medúzák nem annyira jelentősek a mélytengeri ökológiában, a Monterey Bay-i Akvárium Kutatóintézetének 2017-es tanulmánya ugyanakkor rámutatott, hogy a mélytengeri tápláléklánc legfontosabb ragadozói között lehetnek.

Videó: Az óriás fantommedúza


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Most ismét azt tartják valószínűbbnek a tudósok, hogy a vuhani élőállat-piacról indult a koronavírus-járvány

De ezt két évvel a járvány kitörése után sem lehet 100 százalékos bizonyossággal kijelenteni.

Link másolása

hirdetés

Amikor 2019 végén kitört a koronavírus-járvány, egyértelmű volt, hogy a SARS-CoV-2 a denevér-koronavírusoktól származik. Az azonban nem volt világos, hogy hol, mikor és hogyan került át a denevérekről az emberekre.

A kínai hatóságok kezdettől fogva azt állították, hogy a vuhani Huanan élőállat-piac volt a kiindulópont. A feljegyzések szerint az első beteg egy nő volt, aki tengeri állatokat árusított, és aki 2019. december 11-én kaphatta el a fertőzést.

Később azonban kétségek merültek fel az adatok hitelességével kapcsolatban, és voltak tudósok, akik azt állították, hogy a vírus egy közeli kínai laborból szabadulhatott el. Ezt arra alapozták, hogy SARS-CoV-2-nek vannak bizonyos tulajdonságai, amelyek jelentősen eltérnek a többi koronavírustól. Ezek szerintük úgynevezett funkciónyeréses mutáció során kerülhettek a vírusba, amikor génszerkesztéssel mesterségesen megnövelték a vírus fertőzőképességét. Az ilyen vizsgálatok célja, hogy kiderítsék, milyen mértékű változások kellenek ahhoz, hogy egy vírus embereket is képes legyen megfertőzni, és hatásos ellenszereket fejleszthessenek ki.

A laboratóriumi elmélet hívei szerint tehát egy ilyen – alapvetően jószándékú – kísérlet során történhetett baleset, amit azután a kínai kormány megpróbált eltitkolni.

Nem segített a tisztánlátásban a WHO idén közzétett jelentése sem, amely szerint az első beteg nem a piaci árus, hanem egy 41 éves könyvelő lehetett, akinek semmilyen kapcsolata nem volt a vuhani piaccal.

Eszerint a könyvelő már december 8-án beteg lehetett, de fogproblémákkal került kórházba, és csak december 16-án jelentkeztek nála a koronavírus-fertőzés tünetei.

hirdetés

A WHO szóvivője ezzel kapcsolatban azonban azt mondta a New Scientist-nek, hogy küldöttségük valóban találkozott néhány korai beteggel, de ezek nem epidemológiai célzatú, egészségügyi adatokat gyűjtő beszélgetések voltak, amelyeket időrendbe lehetett volna állítani. Az ilyen jellegű interjúkat a kínai hatóságok készítették 2020-ban.

A WHO jelentése ugyanakkor azt is tartalmazta, hogy utólag azonosított 168 decemberi fertőzés egyharmadának köze volt a vuhani piachoz, ami összevág azzal a feltételezéssel, hogy a piac volt a forrás.

Michael Worobey, az arizonai egyetem kutatója szerint fontos lenne ellenőrizni, mi történt abban a három kórházban, ahol az orvosok először észrevették, hogy valami baj van. Mielőtt ugyanis riasztották volna a kínai hatóságokat, 19 gyanús tüdőgyulladás-esetet jegyeztek fel, amelyek közül 10-nek köze volt a piachoz. Ráadásul ezeket főleg a piac nyugati részéhez kötötték, ahol élő állatokat, például nyestkutyákat árusítottak. Ezek az állatok is potenciális közvetítők: megfertőződhetnek koronavírussal, de kevés tünetet mutatnak.

Közben laoszi denevérekben a SARS-CoV-2-höz nagyon közelálló vírusokat fedeztek fel, cáfolva azokat a feltételezéseket, hogy ilyen mutációkat csak laboratóriumokban lehet létrehozni, az úgynevezett „funkciónyerési” kísérletek során.

Mindez persze nem zárja ki teljesen a laboratóriumi baleset verzióját, de összességében tovább erősíti a természetes mutáció elméletét, és azt a feltételezést, hogy a kiindulópont valóban a vuhani piac lehetett.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: