TUDOMÁNY
A Rovatból

Először végeztek el légcsőátültetést a világon, amiről korábban azt hitték, hogy lehetetlen

A légcsőtranszplantáció reményt adhat azoknak, akiknek a légcsöve mesterséges lélegeztetés miatt sérült meg, így például a súlyos koronavírus-fertőzésből felépülteknek is.


Egy 56 éves amerikai nő kapott a világon először légcsőátültetést. A transzplantációt a New York-i Mount Sinai kórházban végezték el az orvosok Dr. Eric Genden vezetésével - számolt be róla a CNN.

Mivel a légcső köti össze a gégét a tüdővel, ez a szervünk elengedhetetlen a beszédhez, a légzéshez és a normális tüdőműködéshez. A működése viszont sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk, emiatt az orvosszakértők sokáig azt gondolták, hogy a légcső transzplantációja nem megvalósítható.

Dr. Eric Gendent már az orvosi egyetemen érdekelte, hogy ha például a vese-, a máj- vagy a szívátültetés lehetséges, a légcsőátültetés miért nem. A sebész már 30 éve kutatta a lehetőségeket erre. Elmondása szerint a legnagyobb akadályt az jelentette, hogy kitalálja, hogyan lehet vért juttatni a donor légcsőbe, mivel a szerv nagyon apró erekből áll. Végül arra jutott, hogy a nyelőcsőben és a pajzsmirigyben lévő nagyobb erek biztosíthatják a véráramlást.

A világ első légcsőtranszplantációját egy korábbi szocális munkáson végezték el. Sonia Sein légcsöve 2014-ben sérült meg súlyosan, amikor egy durva asztmás roham után többször is lélegeztetésre volt szüksége.

Később hiába próbálták meg több műtéttel is helyreállítani a károsodást, sajnos csak egyre rosszabb lett.

Végül már csak egy műtéti úton létrehozott lyukon keresztül lélegzett egy hosszú cső segítségével, amelyet egészen a tüdejéig bevezettek. Ezt folyamatosan tisztítania kellett, nehogy elduguljon. De így is egyre nehezebb volt neki a légzés, nagyon sokat kivett belőle minden egyes lélegzetvétel.

Éjszaka lélegeztetőgépet használt, hogy nyugodtan tudjon aludni, de mindig attól tartott, hogy álmában meghalhat.

Nem akarta félelemben leélni az életét, ezért miután a korábbi orvosai azt mondták, hogy nem tudnak többet tenni érte, elkezdett más lehetőségeket keresni. Úgy gondolta, talán csak a légcsőátültetés mentheti meg, ezért próbált utánajárni, hogy miért nincsenek ilyen beavatkozások. Így találta meg Dr. Gendent, aki végül kollégái segítségével januárban műtötte meg Seint.

Az operáció 18 órás volt, amelyben kb. 50 szakember, köztük sebészek, nővérek, aneszteziológusok, légúti szakemberek és rezidensek segédkeztek. Az átültetés jól sikerült, nem voltak komplikációk, a nő szervezete jól fogadta az idegen szervet, a sejtjei már elkezdtek beépülni a donor légcsőbe.

A torkában még van egy lyuk, hogy az orvosok azon keresztül bevezethessenek egy szondát, amivel ellenőrizhetik az átültetés sikerességét, de néhány hét múlva azt is lezárják.

Sein pedig már most sokkal jobban érzi magát. Rögtön az operáció után tudott rendesen levegőt venni, azóta pedig már nemcsak lélegezni, hanem enni is rendesen tud.

"Amikor először vettem levegőt az operáció után, az maga volt a mennyország"

- mondta.

Most még fizikoterápiára jár, hogy erősödjön, de már sokkal könnyebbek számára olyan hétköznapi dolgok, mint a lépcsőzés vagy a futás. Nagyon boldog, hogy végre játszhat az unokáival, mert erre korábban nem volt képes a légzési nehézségei miatt.

Az orvosok továbbra is megfigyelés alatt tartják, de egyelőre nem látnak semmi rendkívülit nála, ami még őket is meglepte.

A transzplantáció sikere pedig nemcsak Seinnek, hanem a hozzá hasonló betegeknek is óriási reményt adhat. Dr. Genden szerint a légcsőátültetés életmentő lehet azoknak, akiknek a légcsöve mesterséges lélegeztetés miatt sérül meg, így például a súlyos koronavírus-fertőzésből felépülteknek is.

VIDEÓ: A világ első légcsőátültetése


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Nincs olyan messze a világvége, mint hitted – japán és NASA-kutatók megmondták, mikor ér véget az élet a Földön
A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


A Toho Egyetem tudósai a NASA kutatóival közösen, szuperszámítógépes szimulációk alapján azt állítják: a bolygónk az 1 000 002 021. évre válik lakhatatlanná, és addigra sem az ember, sem a mikrobák nem bírják majd a forróságot – írta a LADbible.

Elsőre ijesztőnek tűnik, de a cikk szerint legalább többé nem kellene adóval, e-mailekkel és csoportmunkákkal bajlódnunk. Sőt, még a napbarnított bőr is jól mutatna – egy ideig.

A tanulmány szerint a földi élet sorsa közvetlenül a Nap élettartamához és fejlődéséhez kötődik. A Nap évmilliárdok alatt egyre forróbb és nagyobb lesz, és fokozatosan ellenséges környezetté alakítja a bolygónkat.

A kutatók 400 000 szimulációt végeztek, és ezek alapján a bolygónk végül annyira felforrósodik, hogy szinte semmilyen élőlény nem marad. Ekkorra az óceánok elpárolognak, a légkör elvékonyodik, a felszíni hőmérséklet pedig lehetetlenné teszi az életet.

Viszont az emberiség jó eséllyel sokkal előbb eltűnik. A modellek szerint a Nap erősödő sugárzása olyan légköri és környezeti változásokat indít el, amelyek megemelik a hőmérsékletet, csökkentik az oxigénszintet, és rontják a levegő minőségét.

A cikk szerint ennek korai jelei már láthatók: a kutatók erősödő naptevékenységet figyeltek meg, például koronakidobódásokat és napviharokat, amelyek megzavarják a Föld mágneses terét, és egy picit csökkentik a légköri oxigént. Ha ehhez hozzávesszük az ember okozta klímaváltozást, a kép elég baljósnak tűnik.

„A Föld bioszférájának élettartamát évek óta a Nap folyamatos fényesedése alapján vitatják meg” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kazumi Ozaki. „Ha ez igaz, akkor várható, hogy a légköri O₂-szint is végül csökkenni fog a távoli jövőben.”

A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton
Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.


Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.

Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.

Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.

Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.

A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
A rák ellen is hatásosak lehetnek a koronavírusra kifejlesztett mRNS-vakcinák
Akik az immunterápia kezdete után 100 napon belül Pfizer vagy Moderna mRNS-oltást kaptak, a hároméves össztúlélésben számottevő előnyt mutattak; a „hideg” daganatoknál is erősebb volt a hatás.


A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a COVID–19 ellen alkalmazott mRNS-oltások beindíthatják az immunrendszert, és segíthetnek a daganatok elleni harcban, írja a The Conversation. A kutatók a járvány idején milliók életét megmentő vakcinák váratlan hatására mutattak rá.

A gyerekonkológus Elias Sayour csapata már 2016-ban, amikor agydaganatos betegeknek fejlesztett mRNS-vakcinákat, észrevette, hogy az mRNS képes betanítani az immunrendszert a daganatsejtek elpusztítására. Ebből adódott a feltevés, hogy a SARS-CoV-2 ellen készült mRNS-oltásoknak daganatellenes hatásuk is lehet.

A kutatók több mint ezer, előrehaladott melanómás és tüdőrákos beteg adatait elemezték. Mindenki immunellenőrzőpont-gátló kezelést kapott, amely egy, a daganatsejtek által termelt fehérje blokkolásával segít abban, hogy az immunrendszer folytassa a rákos sejtek elpusztítását.

Akik az immunterápia kezdete után 100 napon belül felvették a Pfizer vagy a Moderna mRNS-oltását, három évvel később több mint kétszeres volt a túlélési esélyük, mint azoknak, akik nem kaptak ilyen vakcinát. Azoknál a daganatoknál is jelentős javulást mértek, amelyek általában gyengén reagálnak az immunterápiára:

a hároméves össztúlélés közel ötszörösére nőtt.

Az összefüggés akkor is megmaradt, amikor a betegség súlyosságát és a társbetegségeket is figyelembe vették.

Állatkísérletekben azt találták, hogy a COVID–19 mRNS-oltások úgy működnek, mint egy riasztás: segítik az immunrendszert felismerni és elpusztítani a daganatsejteket, és ellensúlyozzák a rák immunsejteket lekapcsoló hatását. Az oltás és az immunellenőrzőpont-gátlók együtt összehangolt választ váltanak ki.

Az immunellenőrzőpont-gátlók az elmúlt évtizedben sok betegnek hoztak tartós javulást, a „hideg” daganatok viszont gyakran elkerülik az immunrendszer figyelmét. A mostani eredmények szerint az mRNS-oltások szikrát adhatnak ahhoz, hogy ezek a daganatok „forróvá” váljanak. Ha ezt a közelgő klinikai vizsgálat igazolja, egy széles körben elérhető, alacsony költségű beavatkozás kiterjesztheti az immunterápia előnyeit.

A fertőzések elleni védőoltások megelőzésre szolgálnak, a terápiás rákoltások viszont a már daganattal élők immunrendszerét segítik a tumorok elleni harcban.

Sokan dolgoznak személyre szabott mRNS-vakcinákon: ehhez kis daganatmintát elemeznek, majd gépi tanulással kiválasztják a célpontnak ígérkező fehérjéket. Ez az eljárás drága, és a gyártása is bonyolult.

A COVID–19 mRNS-oltásokat ezzel szemben

nem kell személyre szabni, világszerte, alacsony vagy nulla költséggel elérhetők, és a kezelés bármely szakaszában beadhatók.

A mostani megfigyelések szerint érdemi daganatellenes hatást mutatnak.

A következő lépés egy szélesebb körű klinikai vizsgálat tüdőrákos betegek körében. Az immunellenőrzőpont-gátlót kapó résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztják: az egyik csoport a kezelés alatt COVID–19 mRNS-oltást is kap, a másik nem. A vizsgálat választ adhat arra, hogy érdemes-e beemelni ezeket az oltásokat a standard ellátásba.

A kutatók abban bíznak, hogy ez a megközelítés sok immunterápiában részesülő betegnek segíthet, különösen azoknak, akiknek jelenleg kevés hatékony lehetőségük van. A járvány idején született technológia így új eszközt adhat a daganatkezeléshez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A WHO aggasztó jelenségre figyelmeztet, egy biológus szerint versenyfutás zajlik az idővel
A WHO adatai szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.


Komoly veszélyre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Már minden hatodik fertőzés ellenáll az antibiotikumoknak. Adataik szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint versenyfutás zajlik az idővel. Míg korábban a penicilin számos betegségre gyógyszer volt, napjainkban megjelentek azok a baktériumok, amelyek ellenállnak ezeknek. Később pedig létrejöhet egy olyan kórokozó, ami a legtöbb ilyen szerre rezisztenssé válik.

2021-ben mintegy 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésben. Közülük több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciának tulajdonítható.

A biológus szerint a baktériumok "fejlődése" természetes folyamat, így egy "versenyfutás zajlik a tudomány és a baktériumok evolúciója között". Úgy véli, a legjobb megoldás a személyre szabott terápia lenne. Ez azonban pénz és időigényes.

Egy háziorvos szerint pedig fontos, hogy a beteg tartsa be az előírtakat. Előfordul ugyanis, hogy sokan abbahagyják a gyógyszer szedését, mert már jobban érzik magukat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk