Egyre több kutató kísérletezik saját magán házi gyártású koronavírus-védőoltással
Világszerte nagy a várakozás a koronavírus elleni oltás iránt. És bár a világ legnagyobb egyetemei és kutatóintézetei dolgoznak a szérumon, akadnak olyanok, akik nem tudják kivárni a széles körben végzett klinikai teszteléseket, hanem a saját készítésű, bizonytalan hatású oltóanyagot adják be maguknak és nem ritkán környezetüknek.
A New York Times elrettentő példaként említi azt a Washington állambeli esetet, amely még áprilisban történt.
Friday Harbor kisváros polgármestere ugyanis megkérte mikrobiológus barátját, Johnny Stine-t, egy seattle-i biotechnológiai cég vezetőjét, hogy
oltsa be őt saját gyártású vakcinájával, amelyet már március óta reklámozott a közösségi médiában.
Az oltóanyaghoz Stine a koronavírus külsején lévő spike protein génszekvenciájának szintetikus változatát készítette el. Ezt sós oldatba tette, beinjekciózta magának felkarja bőre alá, majd elvégezte az úgynevezett vér-titer tesztet, hogy vérkeringésében antitesteket keressen. Beoltotta két tizenéves fiát is. Azt állította, hogy vakcinája immunissá tette a koronavírussal szemben, és az érdeklődőknek adagját 400 dollárért kínálta.
Az ügy legalábbis erős kételyeket váltott ki a helyi lakosságban, de a polgármester a facebook-oldalán igyekezett meggyőzni a közvéleményt barátja szakmai kiválóságáról, a mikrobiológus pedig alpári megjegyzésekkel söpörte le a vele szembeni bírálatokat.
Az eset azonban szélesebb hullámokat vert. Májusban az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság figyelmeztető levelet küldött Stine-nak, hogy hagyjon fel terméke félrevezető hirdetésével, majd júniusban Washington állam főügyésze pert indított a polgármester és további 30 ember beoltása ügyében. A vád szerint Stine az emberek félelmével és hiszékenységével élt vissza, továbbá nem bizonyított a szer biztonsága és hatékonysága. Ráadásul cégét már nyolc évvel korábban hatósági eljárással megszűntették. Végül a perköltségeken túl megúszta annyival, hogy kártalanítani kell valamennyi áldozatát, amennyiben azok feljelentik őt. Ettől azonban Stine nem tart, mivel máris többen úgy nyilatkoztak, hogy hála az ő oltásának, visszatérhettek a normális életbe.
Stine esete azonban nem elszigetelt jelenség. A legképtelenebb módszerekről és eredményekről lehet hallani a világ minden tájáról.
Még olyan elismert kutatók is részt vesznek ilyesmiben, mint a Harvard genetikusa, George Church. A Rapid Deployment Vaccine Collaboratíve nevű programjától az egyetem orvoskara is elhatárolta magát. Igaz, ennek a projektnek legalább közzétették egy 59 oldalas tudományos dokumentumát, amely elmagyarázza működését és útmutatót ad azoknak, akik ezt a formulát vegyíteni akarják a sajátukkal.
Az ötlet Preston Estep génkutató agyában fogant meg márciusban. Összehozott egy olyan, vegyészekből, biológusokból és orvosokból álló csapatot, akiket érdekelt egy saját oltás kifejlesztése. Hamarosan megszületett egy peptid-oltás formulája, amelyet az orrba kell befecskendezni. Estep szerint öt olyan alkotóelemből áll, amelyet bármelyik orvos rendelőjében össze lehet állítani. Áprilisban Estep több munkatársával, köztük Church-csel, egy laboratóriumban el is végezték ezt a műveletet a készítménnyel, majd beadta oltásukat 23 éves fiának, és munkatársai is megosztották a szert családtagjaikkal. Állítása szerint a legrosszabb tapasztalt mellékhatás orrdugulás és enyhe fejfájás volt. Közben folyamatosan módosított az összetételen, végül összesen 8 különböző változatot próbált ki magán.
Arra a felvetésre, hogy egy gyógyszer tesztelését egereken, vagy más állatokon szokták kezdeni, Estep azt válaszolta: „Mi is állatok vagyunk”.
Avery August, a Cornell egyetem immunológus professzora szerint azonban a szigorú klinikai tesztelések nélkül nem lehet megbízható módon igazolni sem biztonságát, sem pedig hatékonyságát. Ráadásul félő, hogy a résztvevők tekintélyes tudományos múltját sokan elegendő bizonyítéknak tartják.
Mindazonáltal Dr.Estep augusztusban bejelentette, hogy mintegy 30 ember kapta meg az oltást az Egyesült Államokban, Svédországban, Németországban, Kínában és Nagy-Britanniában. Azt is közölte, hogy egy brazil egyetemi professzor fontolóra vette, hogy gyártani fogja laboratóriumában és ingyen forgalmazza.
A koronavírus-oltás „csináld magad” mozgalmának résztvevői abból indulnak ki, hogy a rendkívüli körülmények rendkívüli cselekvést kívánnak. Tehát, ha egy tudósnak megvan a kellő képessége és bátorsága egy oltás kifejlesztésére, meg kell tennie.
A módszer védelmezői szerint, ha munkájuk átlátható, abból mindenki tanulhat. Az ellenzők szerint viszont ezek a kísérletek a legjobb szándék mellett sem lehetnek hasznosak, miután a vakcinák nem mennek át valódi, véletlenszerű és placebóval ellenőrzött teszteken.
És akkor még nem esett szó az esetleges súlyos immunreakciókról és egyéb mellékhatásokról, valamint a hamis védettség-érzésről. Jeffrey Kahn, a Johns Hopkins Berman bioetika intézetének igazgatója szerint az, aki arra biztatja az embereket, hogy próbáljanak ki egy bizonyítatlan oltást, olyan, mint a régi korok csodaszer-árusai.
