prcikk: Egy hirtelen éghajlatváltozás vezethetett a zene kialakulásához – mondja az evolúcióbiológus | szmo.hu
TUDOMÁNY
A Rovatból

Egy hirtelen éghajlatváltozás vezethetett a zene kialakulásához – mondja az evolúcióbiológus

Az emberiségnek 2,5 millió évvel ezelőtt a növényevésről át kellett térnie a vadászatra. Zenés és táncos rituálékkal csökkentették a stresszt és a szorongást. A zene okozta öröm pedig máig velünk maradt.


Általánosan elfogadott tény, hogy minden kőműves brigád közelében megtalálható egy malterral összefröcskölt rádió, most azonban tudományosan is alátámasztják kutatók, hogy miért. Július 2-án, pénteken este Vácrátóton, az ország leggazdagabb botanikus kertjében megismerhetjük a zene eredetét, méghozzá az evolúcióbiológia szemszögéből. Az Ökológiai Kutatóközpont vadonatúj programsorozatának vendége Szilágyi András evolúcióbiológus mellett Bősze Ádám zenetörténész és Stumpf András újságíró lesz.

"Ha valami annyira elterjedt, mint a zene, és ráadásul örömet is okoz, akkor ott mindig arra gondol az evolúcióbiológus, hogy azért vagyunk fogékonyak a zenére, mert az megtérült. Valamikor segíthette a túlélésünket, ugyanis az evolúció nem tűri a sallangot, a presztizsberuházást. Ami létezik és túlélte a mindennapok szelekciós nyomását, annak valami funkciója kellett, hogy legyen." - mondja Szilágyi András evolúcióbiológus, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetétől.

A kutatók arra keresték a választ, hogy az örömszerzésen túl milyen specifikus funkciót tölthetett be a zene őseink életében.

Az okok keresése amiatt is nehéz, mert nem léteznek „zenei fosszíliák”, nincsenek olyan maradványok, nyomok, amelyek megmutatnák, emberré válásunkban milyen szerepet töltött be a zene.

"Amikor az írásbeliség megjelent, akkor az már egy nagyon fejlett kulturális evolúciós állapota volt az emberi fajnak. Annál a zene használata mindenképpen régebbi időkre nyúlik vissza. Feltételezésünk szerint az előember korában - mintegy két és fél millió évvel ezelőtt - kapott szerepet az előember életében. Ebbe a korba a biokémia „távcsövével” tudunk visszatekinteni, ugyanis agyunk biokémiája az elmúlt 2,5 millió évben keveset változott. Amikor azt vizsgáljuk, hogy mi volt ez a szerep, akkor azt kell megnéznünk, hogy most a zenei öröm milyen fajta agyi biokémiai apparátust mozgat meg."

Minden tevékenység más agyterületet aktivál, ám a zene a kutatók szerint két területet is megmozgat.

"Az egyik az endorfinhoz kapcsolódó öröm, ami a legtöbb, hétköznapi jóleső tevékenységhez kapcsolódik. Elindul azonban egy másik kémiai apparátus is az agyban, amely csak néhány tevékenyég közben aktiválódik. Ilyen a zene mellett a szexuális öröm, vagy amikor az anya szoptatja gyermekét, valamint az igen intenzív társas élmények. Ezeknek az oxitocin hormon a felelőse."

A zene az oxitocin hormon által növeli a csoport stabilitását, a társasági komfortot, nyitottá, elfogadóbbá tesz minket, vagyis a szociális kapcsolatok stabilitásához is hozzájárul.

"A bevásárlóközpontokban szóló zene is arra szolgál, hogy oldja a gátlásokat és bátrabban vásároljunk. Pontosan mérni lehet, hogy amikor bevezették a hallásküszöb fölött szóló limonádé dallamokat a bevásárlóközpontokban, akkor szignifikánsan nőtt a vásárlási kedv. A zene nagyon ősi húrokon játszik az embernél." - mondja a kutató.

A kérdés már csak az, hogy hogyan is talált erre rá az emberiség?

"Körülbelül két és fél millió évvel ezelőtt volt egy hirtelen éghajlatváltozás. Addig nagyrészt könnyen elérhető növényi táplálékon éltünk, gyűjtögető életmódot folytattunk, azonban ez megszűnt. A hidegebb éghajlat miatt át kellett állni az állati táplálék fogyasztására. Ez kockázatos volt, hiszen akár dögevést, akár vadászatot jelentett, mindenképpen együttműködést igényelt. Ez volt a kulcsmomentum." - magyarázza Szilágyi András.

A veszélyes, együttműködést igénylő vadászatok előtt ugyanis a csapatok zenés és táncos rituálékat tartottak, amelyek csökkentették a stresszt és a szorongást, valamint növelték az összetartást és a csapatszellemet.

"Feltételezésünk szerint ez volt a zenének az eredeti szerepe. A kicsit később megjelenő beszéd pedig a szervezést tette lehetővé. A zene közvetlen túlélést segítő szerepe – részben éppen a beszédkészség miatt – megszűnt, de öröme továbbra is velünk maradt."

A zenehallgatás közbeni agyi biokémiai folyamatok megindulása nem jellemző más élőlényekre, még a főemlősöknél sincs jelen e funkció.

"Meggyőződésem, hogy az absztrakt kommunikációs képesség és a zenei képesség tettek minket emberré. Talán nem véletlen, hogy amikor a 70-es években felbocsátották a Voyager űrszondákat, amelyek esetleges távoli civilizációknak próbálnak hírt vinni a földi életről, akkor – mások mellett – beszédet, éneket és zenét tettek rá arra a korongra. Akik ezt összeállították, ők is úgy érezhették, hogy ez valami olyan dolog, ami csak az emberre jellemző, és így tudjuk legjobban bemutatni magunkat egy esetleges másik civilizációnak."

A Kert a köbön nevű rendezvény vendégei a zárás utáni kertben szabadon sétálhatnak egyet, hogy aztán 19 órakor egy pohár hideg gyöngyözőborral a kezükben egy okos beszélgetést és egy kiváló vonósnégyes koncertet hallgathassanak meg. Jegyek korlátozott számban ITT KAPHATÓAK.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
FOTÓGALÉRIA - Megjöttek az első képek a Földről, lélegzetelállító felvételeket készítettek az Artemis II űrhajósai
Fotókon a kék bolygó, amit otthonunknak hívunk: az amerikai űrügynökség látványos felvételekkel jelentette be, hogy az Artemis II misszió a tervezett útvonal felét már megtette. A képeket Reid Wiseman parancsnok készítette az Orion űrhajó kamerájával.


Az Artemis II misszió ma már több mint félúton jár a Hold felé, a NASA pedig a küldetés pontossága miatt törölte az első, kifelé tartó pályakorrekciós manővert. A négyfős legénység jelenleg az Orion űrhajó kabinját és műszereit készíti elő a hétfői, körülbelül hatórás holdközeli megfigyelési szakaszra.

„E kép közzétételének pillanatában az Artemis II misszió körülbelül félúton van a Hold felé”

– írta az űrügynökség.

Pénteken, egy nappal az indulás után megérkeztek a legénység első felvételei. A Földről készült fotót Reid Wiseman parancsnok készítette az Orion egyik napelemszárnyának végén elhelyezett kamerával. A képeken a szakértők két sarki fényt és az állatövi fényt is azonosították.

Fotókon a Földünk!

A misszió magyar idő szerint csütörtökön, 0 óra 35 perckor indult a NASA floridai indítóállásáról, négy űrhajóssal a fedélzetén: Christina Koch-al, Victor Gloverrel, Reid Wiseman parancsnokkal és Jeremy Hansennel.

A küldetés következő nagy mérföldköve hétfőn várható, amikor az űrhajósok leszállás nélkül megkerülik a Holdat, és egy hatórás periódusban tudományos megfigyeléseket végeznek. Ezek az adatok alapvető fontosságúak lesznek a következő, Artemis III nevű misszió számára, ahol már a tényleges holdra szállás a cél. A tervek szerint a teljes repülés nagyjából tíz napig tart majd.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
„Nélkülük az ember sem létezhetne” – elárulták, melyik volt a Föld első növénye
Erin Potter, a New York-i Állami Egyetem tudósa szerint a legkorábbi fotoszintetizáló élőlények tették lehetővé az összetett életet. Ezek az algaszerű szervezetek évmilliók alatt oxigénnel dúsították fel a bolygó légkörét.


Mielőtt fák, virágok és fű borították volna a bolygót, a szárazföld csak kő és por volt. De melyik élőlény volt az, amelyik elsőként lépett a partra, és ezzel elindította a szárazföldi élet forradalmát? Erre a kérdésre igyekezett választ adni Erin Potter, a New York-i Állami Egyetem tudósa a The Conversationben megjelent cikkében.

Ahogy az állatok, úgy a növények élete is a vízben kezdődött. A legkorábbi, növényi eredetű élőlények olyan egyszerű, apró zöld életformák voltak, mint például az algák, amelyek több mint 1 milliárd éve élnek a Föld óceánjaiban és tavaiban. A napfény, a víz és a szén-dioxid felhasználásával cukrokat állítanak elő, és e folyamat, a fotoszintézis melléktermékeként oxigént bocsátanak a légkörbe. A Föld hajnalán ebből nagyon kevés volt,

az oxigén évmilliók alatt halmozódott fel a fotoszintetizáló élőlényeknek köszönhetően. „Ez a változás lehetővé tette a nagyobb és összetettebb élet kialakulását, nélkülük az ember sem létezhetne”

– emelte ki Potter.

A tudósok úgy vélik, hogy az első igazi szárazföldi növények körülbelül 470 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a zöldalgákból. Ezek a korai növények a partvonalak közelében, sekély vízben éltek, ahol a környezetük gyakran változott: néha víz alatt voltak, néha pedig a levegőn. Ez segítette őket abban, hogy lassan alkalmazkodjanak a szárazföldi léthez, ami egy sor új kihívással járt. El kellett kerülniük a kiszáradást, meg kellett tudniuk állni a vízben való lebegés nélkül, és vizet, valamint tápanyagot kellett szerezniük a talajból.

Hogy alkalmazkodjanak, az első növények fontos új tulajdonságokat fejlesztettek ki. Az egyik egy viaszos bevonat, az úgynevezett kutikula volt, amely segített a vizet a növény belsejében tartani. A növények sejtfala emellett erősebb lett, ami lehetővé tette számukra, hogy a gravitáció ellenére függőlegesen álljanak. Az egyszerű, gyökérszerű szerkezetek, az úgynevezett rizoidok pedig a stabil kapaszkodásban, valamint a víz és az ásványi anyagok felszívódásában segítették őket.

Ezek az első növények nagyon kicsik és egyszerűek voltak, hasonlítottak a ma élő mohákhoz, például a májmohákhoz és a becősmohákhoz. Nem volt igazi gyökerük vagy száruk, és közel maradtak a talajhoz.

Ezt bizonyítják például a Cooksonia nevű növénycsalád fosszíliái is, amelyek körülbelül 430 millió évvel ezelőtt éltek, és apró, elágazó száraik voltak, amelyek mindössze néhány centiméter magasra nőttek meg.

Bár ezek a növények méretüket tekintve aprók voltak, hatásuk óriási volt. Idővel egyre több lett belőlük, és a kezdetleges gyökereik segítségével a kövekből talaj lett, ami további növények megtelepedését tette lehetővé.

A több növény több oxigént is jelentett a légkörben, emellett pedig táplálékként és élettérként is szolgáltak, így megindulhattak az állatok is a szárazföld felé.

A növények evolúciójában nagyjából 420 millió évvel ezelőtt jelent meg az a szövet, ami lehetővé tette, hogy a víz és a tápanyag a növény minden részébe eljusson. Ennek köszönhetően magasabbak és erősebbek lehettek, így jutott el a bolygó a körülbelül 360 millió évvel ezelőtti időszakba, amikor

már hatalmas, helyenként 30 méter magas fák borították a tájat. Ezek kidőlve nemcsak tápanyagként szolgáltak más élőlények számára, hanem évmilliók alatt fosszilis energiahordozóvá is alakultak.

Egy másik fontos evolúciós változás 380 millió évvel ezelőtt következett be, amikor

megjelentek a magok,

amelyek védték a növényi „embriókat”, és lehetővé tették számukra, hogy a zord körülményeket is túléljék. Végül 140 millió évvel ezelőtt

megjelentek a virágok, amelyek a növények szaporodását és elterjedését segítették.

Ma a virágos növények jelentik azokat a növényeket, amelyekkel a legtöbbször találkozunk.

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Szenzációs felvételeket készített a Szaturnuszról a Webb és a Hubble űrtávcső
A Webb és a Hubble űrtávcső közös munkája eddig sosem látott részletességgel mutatja a gázóriást. A szakértők szerint ez különösen izgalmas, mert a két űrteleszkóp eltérő „szemmel” nézi a gyűrűs bolygót.


Mintha hagymát hámoznának: a csillagászat két szupersztárja, a Webb és a Hubble űrtávcső most először mutatja meg rétegenként a Szaturnusz légkörét. A két távcső közös munkája példátlan, háromdimenziós képet ad a gázóriásról – írja a NASA és az Európai Űrügynökség közös projektjének honlapja.

A két űrteleszkóp eltérő „szemmel” nézi a gyűrűs bolygót.

Míg a veterán Hubble a látható fény tartományában a felhőzet finom színárnyalatait rögzíti, addig az újgenerációs Webb az infravörös tartományban a légkör különböző mélységeiben rejtőző felhőket és kémiai anyagokat is érzékeli. A két adatsor kombinálásával a tudósok gyakorlatilag felszeletelik a bolygó atmoszféráját.

A Hubble egy évtizedes megfigyelőprogram részeként kapta lencsevégre a Szaturnuszt még 2024 augusztusában, a Webb pedig néhány hónappal később. A képek rögzítésekor a bolygó éppen az északi féltekén tapasztalható nyárból a 2025-ös napéjegyenlőség felé haladt.

A fotók egy rendkívül mozgalmas légkört tárnak fel. A Webb képén egy „szalaghullámnak” nevezett, hosszan fennálló futóáramlat kanyarog, alatta pedig még mindig látszik egy apró folt, a 2011-es „Nagy tavaszi vihar” makacs maradványa. A déli féltekén szintén több vihar örvénylik, melyeket a látható felhők alatt tomboló erős szelek és hullámok formálnak.

A bolygó északi pólusánál lévő ikonikus, hatszög alakú futóáramlás több csúcsa is halványan kivehető mindkét képen. Valószínűleg évtizedekig ez az utolsó nagy felbontású kép a híres hatszögről, mivel az északi pólus hamarosan télbe fordul, és tizenöt évre sötétségbe borul.

A Webb infravörös megfigyelésein a pólusok feltűnően szürkészöld színben játszanak. A tudósok szerint ezt vagy egy magaslégköri aeroszolréteg okozza, amely másként szórja a fényt, vagy pedig sarki fényhez hasonló jelenség, ahol a bolygó mágneses mezejével kölcsönhatásba lépő töltött részecskék keltenek fénylést. A gyűrűk azért különösen fényesek az infravörös képen, mert nagyrészt visszaverő vízjégből állnak, és olyan finom részletek is látszanak rajtuk, mint a küllők és a legkülső, vékony F-gyűrű éles vonala.

A Webb a legnagyobb és legerősebb távcső, amelyet valaha az űrbe bocsátottak. A Hubble űrteleszkóp pedig több mint három évtizede működik, és továbbra is úttörő felfedezéseket tesz, amelyek alakítják az Univerzumról alkotott ismereteinket.

Via esawebb.org


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Kokain és fájdalomcsillapítók jelentek meg a bahamai cápák vérében - a kutatók szerint a turizmus tehet róla
A szakemberek úgy vélik, hogy a hajókról származó kezeletlen szennyvíz lehet a felelős. Még az egyik legelzártabb, érintetlennek hitt szigetnél is kimutatták a szennyezést.


A Bahamákon élő cápák szervezetében kokaint és koffeint is kimutattak, derül ki egy új tanulmányból. A kutatók 85, a paradicsomi Eleuthera sziget környékén befogott cápák vérmintáját elemezték, és 28 állatnál találtak valamilyen, emberi tevékenységből származó hatóanyagot.

A leggyakrabban kimutatott szer a koffein volt, de két cápa a kokainra is pozitív tesztet produkált.

A Bahamákon, Brazíliában és Chilében dolgozó kutatók a vérmintákban fájdalomcsillapítók – acetaminofen és diklofenák – nyomait is azonosították.

A vizsgálat azért is fontos, mert most először mutattak ki koffeint cápákból bárhol a világon, és ez az első alkalom, hogy a Bahamákon élő cápák szervezetében kokaint találtak - írta a Science Alert

A kutatók szerint a szennyezés a turizmushoz köthető: a cápákat népszerű búvár- és hajós túraútvonalak mentén fogták be, így valószínű, hogy a hajókról származó kezeletlen szennyvíz, valamint az urbanizáció és a turizmus általános növekedése okozza a problémát. A kokain esetében azt gyanítják, hogy az állatok a vízbe esett kábítószercsomagokba haraphattak bele.

„Harapdálnak, hogy felderítsenek dolgokat, és így végül ki vannak téve a hatásuknak” – magyarázta Natascha Wosnick biológus, a brazil Paraná Szövetségi Egyetem kutatója.

Bár a szerek pontos egészségügyi hatásait még nem ismerjük, a kutatók vizsgáltak néhány anyagcsere-jelzőt, amelyek arra utalnak, hogy a szennyezés magasabb stressz-szinthez és nagyobb energiafelhasználáshoz vezethet, miközben az állatok szervezete a méregtelenítéssel küzd.

A tanulmány szerzői szerint a probléma túlmutat a cápákon. „A gyógyszerek és az illegális drogok egyre inkább az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyezők közé tartoznak a tengeri környezetben, különösen az olyan területeken, ahol felgyorsult az urbanizáció és a turizmus vezérelte fejlődés” – írják a tanulmányukban. Hozzáteszik, hogy

a szerek „folyamatos bejutása nemcsak a tengeri biodiverzitást veszélyezteti, hanem az emberi egészséget is, például a tenger gyümölcseinek fogyasztásán és a vízben való rekreációs tevékenységeken keresztül.”

A kutatók szerint az eredmények rávilágítanak, hogy sürgősen foglalkozni kell a tengeri szennyezéssel még az olyan, érintetlennek hitt ökoszisztémákban is, mint a Bahamák. „Ez az első olyan jelentés, amely a Bahamák cápáiból származó ilyen szennyezőkről és a hozzájuk esetlegesen kapcsolódó élettani válaszokról számol be, rámutatva a sürgető igényre, hogy foglalkozzunk a gyakran érintetlennek vélt ökoszisztémák tengeri szennyezésével.”

A jelenség nem egyedi. Korábban Brazília partjainál élő cápák szervezetében is találtak már kokainnyomokat. Egy tavalyi tanulmány pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Északi-sarkvidékre látogató óceánjárók – lényegében úszó mini-városok – antibiotikumokat, gyógyszereket és más anyagokat bocsátanak a vízbe, ami súlyosan veszélyezteti az ottani élővilágot.


Link másolása
KÖVESS MINKET: