TUDOMÁNY
A Rovatból

Egy hirtelen éghajlatváltozás vezethetett a zene kialakulásához – mondja az evolúcióbiológus

Az emberiségnek 2,5 millió évvel ezelőtt a növényevésről át kellett térnie a vadászatra. Zenés és táncos rituálékkal csökkentették a stresszt és a szorongást. A zene okozta öröm pedig máig velünk maradt.


Általánosan elfogadott tény, hogy minden kőműves brigád közelében megtalálható egy malterral összefröcskölt rádió, most azonban tudományosan is alátámasztják kutatók, hogy miért. Július 2-án, pénteken este Vácrátóton, az ország leggazdagabb botanikus kertjében megismerhetjük a zene eredetét, méghozzá az evolúcióbiológia szemszögéből. Az Ökológiai Kutatóközpont vadonatúj programsorozatának vendége Szilágyi András evolúcióbiológus mellett Bősze Ádám zenetörténész és Stumpf András újságíró lesz.

"Ha valami annyira elterjedt, mint a zene, és ráadásul örömet is okoz, akkor ott mindig arra gondol az evolúcióbiológus, hogy azért vagyunk fogékonyak a zenére, mert az megtérült. Valamikor segíthette a túlélésünket, ugyanis az evolúció nem tűri a sallangot, a presztizsberuházást. Ami létezik és túlélte a mindennapok szelekciós nyomását, annak valami funkciója kellett, hogy legyen." - mondja Szilágyi András evolúcióbiológus, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetétől.

A kutatók arra keresték a választ, hogy az örömszerzésen túl milyen specifikus funkciót tölthetett be a zene őseink életében.

Az okok keresése amiatt is nehéz, mert nem léteznek „zenei fosszíliák”, nincsenek olyan maradványok, nyomok, amelyek megmutatnák, emberré válásunkban milyen szerepet töltött be a zene.

"Amikor az írásbeliség megjelent, akkor az már egy nagyon fejlett kulturális evolúciós állapota volt az emberi fajnak. Annál a zene használata mindenképpen régebbi időkre nyúlik vissza. Feltételezésünk szerint az előember korában - mintegy két és fél millió évvel ezelőtt - kapott szerepet az előember életében. Ebbe a korba a biokémia „távcsövével” tudunk visszatekinteni, ugyanis agyunk biokémiája az elmúlt 2,5 millió évben keveset változott. Amikor azt vizsgáljuk, hogy mi volt ez a szerep, akkor azt kell megnéznünk, hogy most a zenei öröm milyen fajta agyi biokémiai apparátust mozgat meg."

Minden tevékenység más agyterületet aktivál, ám a zene a kutatók szerint két területet is megmozgat.

"Az egyik az endorfinhoz kapcsolódó öröm, ami a legtöbb, hétköznapi jóleső tevékenységhez kapcsolódik. Elindul azonban egy másik kémiai apparátus is az agyban, amely csak néhány tevékenyég közben aktiválódik. Ilyen a zene mellett a szexuális öröm, vagy amikor az anya szoptatja gyermekét, valamint az igen intenzív társas élmények. Ezeknek az oxitocin hormon a felelőse."

A zene az oxitocin hormon által növeli a csoport stabilitását, a társasági komfortot, nyitottá, elfogadóbbá tesz minket, vagyis a szociális kapcsolatok stabilitásához is hozzájárul.

"A bevásárlóközpontokban szóló zene is arra szolgál, hogy oldja a gátlásokat és bátrabban vásároljunk. Pontosan mérni lehet, hogy amikor bevezették a hallásküszöb fölött szóló limonádé dallamokat a bevásárlóközpontokban, akkor szignifikánsan nőtt a vásárlási kedv. A zene nagyon ősi húrokon játszik az embernél." - mondja a kutató.

A kérdés már csak az, hogy hogyan is talált erre rá az emberiség?

"Körülbelül két és fél millió évvel ezelőtt volt egy hirtelen éghajlatváltozás. Addig nagyrészt könnyen elérhető növényi táplálékon éltünk, gyűjtögető életmódot folytattunk, azonban ez megszűnt. A hidegebb éghajlat miatt át kellett állni az állati táplálék fogyasztására. Ez kockázatos volt, hiszen akár dögevést, akár vadászatot jelentett, mindenképpen együttműködést igényelt. Ez volt a kulcsmomentum." - magyarázza Szilágyi András.

A veszélyes, együttműködést igénylő vadászatok előtt ugyanis a csapatok zenés és táncos rituálékat tartottak, amelyek csökkentették a stresszt és a szorongást, valamint növelték az összetartást és a csapatszellemet.

"Feltételezésünk szerint ez volt a zenének az eredeti szerepe. A kicsit később megjelenő beszéd pedig a szervezést tette lehetővé. A zene közvetlen túlélést segítő szerepe – részben éppen a beszédkészség miatt – megszűnt, de öröme továbbra is velünk maradt."

A zenehallgatás közbeni agyi biokémiai folyamatok megindulása nem jellemző más élőlényekre, még a főemlősöknél sincs jelen e funkció.

"Meggyőződésem, hogy az absztrakt kommunikációs képesség és a zenei képesség tettek minket emberré. Talán nem véletlen, hogy amikor a 70-es években felbocsátották a Voyager űrszondákat, amelyek esetleges távoli civilizációknak próbálnak hírt vinni a földi életről, akkor – mások mellett – beszédet, éneket és zenét tettek rá arra a korongra. Akik ezt összeállították, ők is úgy érezhették, hogy ez valami olyan dolog, ami csak az emberre jellemző, és így tudjuk legjobban bemutatni magunkat egy esetleges másik civilizációnak."

A Kert a köbön nevű rendezvény vendégei a zárás utáni kertben szabadon sétálhatnak egyet, hogy aztán 19 órakor egy pohár hideg gyöngyözőborral a kezükben egy okos beszélgetést és egy kiváló vonósnégyes koncertet hallgathassanak meg. Jegyek korlátozott számban ITT KAPHATÓAK.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton
Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.


Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.

Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.

Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.

Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.

A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Vasárnap éjjel érdemes a Holdat kémlelni, különös égi jelenség lesz látható
Mire besötétedik, már lehet is az égi kísérőnkre figyelni. Sőt, még a tisztuló időjárás is kedvező lesz hozzá.


Vasárnap este a Hold mellett egy különös égi jelenséget figyelhetünk meg. A Szaturnusz ugyanis látszólag közel kerül égi kísérőnkhöz.

Október 5-én már sötétedés után érdemes lesz kémlelni az eget nyugaton, északnyugaton, a későbbi órákban pedig egyre többfelé az országban, ugyanis a Hold és a Szaturnusz együttállását láthatjuk az égen.

A Szaturnusz a Holdhoz képest balra, alacsonyabban lesz megfigyelhető este a keleti, délkeleti horizont fölött. Látszólagos távolságuk az alkonyat után 4,5 fok lesz, majd az éjszaka folyamán távolságuk csökken, pirkadat előtt pedig már csak 3 fokra lesznek egymástól a láthatók nyugati égbolton. A Hold 97 százalékos megvilágítottságú lesz, emiatt a holdfény már zavaró hatással lehet a Szaturnusz megfigyelésében - írja az Időkép.

Vasárnap mire besötétedik, nyugaton, északnyugaton már láthatjuk a csillagos eget, miközben még időnként felhők is megjelennek majd az égen. Az esti, éjszakai órákban pedig még nagyobb területen szakadozhat fel a felhőzet, így jó eséllyel láthatjuk majd a különös égi jelenséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
A WHO aggasztó jelenségre figyelmeztet, egy biológus szerint versenyfutás zajlik az idővel
A WHO adatai szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.


Komoly veszélyre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Már minden hatodik fertőzés ellenáll az antibiotikumoknak. Adataik szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint versenyfutás zajlik az idővel. Míg korábban a penicilin számos betegségre gyógyszer volt, napjainkban megjelentek azok a baktériumok, amelyek ellenállnak ezeknek. Később pedig létrejöhet egy olyan kórokozó, ami a legtöbb ilyen szerre rezisztenssé válik.

2021-ben mintegy 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésben. Közülük több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciának tulajdonítható.

A biológus szerint a baktériumok "fejlődése" természetes folyamat, így egy "versenyfutás zajlik a tudomány és a baktériumok evolúciója között". Úgy véli, a legjobb megoldás a személyre szabott terápia lenne. Ez azonban pénz és időigényes.

Egy háziorvos szerint pedig fontos, hogy a beteg tartsa be az előírtakat. Előfordul ugyanis, hogy sokan abbahagyják a gyógyszer szedését, mert már jobban érzik magukat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb tűzhányó ébredhetett fel a gigászi földrengés után – a tudósok sem értik teljesen, hogy mi zajlik Kamcsatkán
A nyári földmozgás óta furcsa vulkanikus jelenségek történnek Kamcsatkán. A kutatók szerint már a második tűzhányó kelhetett életre az utórengések következtében.


Életre kelhetett a Kamcsatka-félszigetén magasodó Kronotszkij tűzhányó, ami száz éve semmiféle aktivitást nem mutatott, így a tudósok szunnyadó vulkánnak tekintették. Szombaton mindez megváltozott, hiszen a KVERT kamcsatkai vulkánobszervatórium közölte, hogy a levegőbe emelkedett egy 10 kilométer magas hamufelhő, amit a szél 100 kilométerre sodort.

Ha sikerül igazolni, hogy valóban a Kronotszkij ébredt fel, akkor az már a második, hosszú ideje szunnyadó vulkán ébredése lehet a július 30-ai 8,8-as erősségű földrengés óta - írja a Telexen Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az ELTE tanszékvezető tanára.

A professzor felidézi, mi minden történt a nyári kamcsatkai földmozgás óta. Mint írja, az eseményt több ezer utórengés követte, és volt köztük 7-es magnitúdójúnál erősebb is. Néhány nappal később, augusztus 3-án kitört a több mint 450 éve alvó Krasenyinnyikov vulkán, néhány nappal ezelőtt pedig - vélhetően - a fentebb írt Kronotszkij.

A kutatók a szombati észlelés óta vizsgálják, hogy a kitörés valóban megtörtént-e. Ez azért bonyolult kérdés még napjainkban is, mert a vulkán 180 kilométerre van a Petropavlovszk-Kamcsatszkij településen lévő vulkánobszervatóriumtól.

„Itt nincsenek autópályák, hogy néhány óra alatt el lehessen érni a területet, ehhez igazi expedíció kell, helikopterrel vagy terepjáróval földutakon keresztül, folyókon átkelve” - magyarázza a tudós.

Dr. Harangi hozzáteszi, hogy a kutatók műholdas felvételeket is használnak a vizsgálathoz, és a Himawari–9 műhold képei bizony azt mutatják, hogy október 4-én vulkánkitörésre utaló felhő jelent meg a Kronotszkij fölött. A jelenség miatt vörös riasztást adtak ki a repülésre, mert a vulkáni hamu bejuthat a repülőgépek turbináiba és leállíthatja a hajtóműveket, ezáltal légikatasztrófákat okozhat.

A szakértők szerint Kamcsatka a Föld egyik legaktívabb vulkanikus területe, ahol több mint háromszáz vulkán található, és közülük 29 jelenleg is működik. A kitörések gyakran megzavarják a légiközlekedést. Az obszervatórium munkatársai éppen ezért éjjel-nappal figyelik a térséget, de a korlátozott anyagi lehetőségek miatt nem tudják mindegyik tűzhányót folyamatosan ellenőrizni.

A műholdképek alapján mindenesetre a kitörés rövid volt, ami arra utal, hogy csak egy rövid robbanás történt - hasonlóan az 1923-as eseményhez, amikor a Kronotszkij utoljára aktivitást mutatott. Horváth Ákos, Hamburgban dolgozó szakértő szerint azonban a bizonytalanság nagy, mivel a közelben van a nemrég felébredt Krasenyinnyikov vulkán is. Nem zárható ki, hogy a hamu onnan származik, de az is lehet, hogy a két vulkán közötti Krokur-maar tört ki.

A vizsgálat még tart, és néhány napig is eltarthat, mire pontos válasz születik. Az viszont biztos, hogy a Kronotszkij nem produkált jelentős kitörést, és nem jutott magma a földfelszínre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: