Növényi alapú koronavírus-vakcinát készítenek dohány felhasználásával – hatékony lehet az új variánsokkal szemben
A technológia sokoldalúságát később olyan betegségek kezelésére is ki lehet használni a kutatók szerint, amelyek általában nem érdeklik a gyógyszeripari nagyvállalatokat.
Dohánylevél felhasználásával fejleszt koronavírus-elleni vakcinát egy thaiföldi startup, írja a Screenshot.
A Baiya Phytopharm nevű startupot két orvos, Suthira Taychakhoonavudh és Waranyoo Phoolcharoen alapították 2018-ban. Az oltóanyaghoz egy, a hagyományos cigarettákban használt fajtától eltérő, alacsony nikotintartalmú ausztrál dohányfajtát használnak.
A dohányt lényegében gazdatestként használják a koronavírust utánzó fehérjék előállítására. A kutatók elmondásuk szerint azért választották a dohányt, mert szinte bárhol a világon alacsony költséggel lehet termeszteni. Emellett szempont volt, hogy ebből a dohányfajtából nagyon rövid idő, akár egy hónap alatt lehetséges új vakcinát fejleszteni, ezért hatásos lehet az új variánsokkal szemben is.
"Mindössze tíz napba telik, hogy előállítsunk egy prototípust, és nem több mint három hétbe, hogy teszteljük, működik-e vagy sem" - mondta Taychakhoonavudh.
A Baiya Phytopharm 2021 decemberében fejezte be az embereken végzett kísérletek első fázisát, a növényi alapú vakcina várhatóan 2022 végén kaphat engedélyt a használatra. A technológia sokoldalúságát később más betegségek kezelésére is ki lehet használni a kutatók szerint.
"Használhatjuk majd rákellenes, veszettség- és bénulás elleni vakcinák előállítására, és olyanok ellen is, mint a trópusi betegségek, amelyek általában nem érdeklik a gyógyszeripari nagyvállalatokat" - mondta Taychakhoonavudh.
Dohánylevél felhasználásával fejleszt koronavírus-elleni vakcinát egy thaiföldi startup, írja a Screenshot.
A Baiya Phytopharm nevű startupot két orvos, Suthira Taychakhoonavudh és Waranyoo Phoolcharoen alapították 2018-ban. Az oltóanyaghoz egy, a hagyományos cigarettákban használt fajtától eltérő, alacsony nikotintartalmú ausztrál dohányfajtát használnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új injekció fordíthatja vissza a porckopást: néhány hét alatt látványos javulást produkált a kísérletekben
Amerikai kutatók egy új, injekciós terápiát fejlesztenek, amely a szervezet saját sejtjeit mozgósítja a porckopás ellen. A sikeres állatkísérletek után az emberi klinikai vizsgálatok akár 18 hónapon belül megkezdődhetnek.
Állatkísérletekben hetek alatt visszafordították a porckopást egyetlen, lassú hatóanyag-leadású injekcióval, amely a szervezet saját sejtjeit ösztönzi a károsodott ízület helyreállítására.
A Coloradoi Egyetem kutatócsoportja szerint ez a megközelítés betöltheti a „műtét vagy semmi” közti űrt, és ha a most következő vizsgálatok is sikeresek, akár 18 hónapon belül eljuthatnak az első emberi próbákig.
A terápia lényege egyetlen, az ízületbe adott injekció, amely lassan és célzottan adja le a hatóanyagot.
A kutatók két irányon dolgoznak: egy gyógyszer-szállító rendszeren, amely ráveszi a porc- és csontsejteket a javításra, valamint egy szintén injekciózható, de a helyszínen megkötő „implantátumon”, amely sejteket toboroz a porchiányok betömésére.
Állatmodellekben néhány hét alatt látványos szerkezeti és funkcionális javulást értek el.
Az első állatkísérletes szakasz már lezárult, a csapat most a második, a biztonságosságot és toxikológiát vizsgáló fázisra készül, amely már az emberi tesztek előszobája.
„Két év alatt sikerült eljutnunk egy holdraszállás-szerű ötlettől a terápiák kifejlesztésén át odáig, hogy bebizonyítsuk: állatoknál visszafordítják az oszteoartritiszt” – mondta Stephanie Bryant, a Coloradoi Egyetem vegyész- és biomérnök professzora. Hozzátette, a céljuk nem csupán a fájdalom csökkentése és a romlás megállítása.
A cél, hogy ne csak a fájdalmat kezeljék, hanem véget vessenek ennek a betegségnek. A jelenlegi gyakorlatban ugyanis a porckopásban szenvedő betegeknek kevés lehetőségük van.
„Jelenleg sok beteg számára vagy egy hatalmas, drága műtét az opció, vagy a semmi. A kettő között nincs sok lehetőség”.
Fontos azonban, hogy a most bemutatott eredmények egyelőre állatkísérletekből származnak, és független szakmai lektoráláson még nem estek át. A humán klinikai vizsgálatok megkezdésének tervezett 18 hónapos időtávja is attól függ, hogy a következő biztonsági tesztek milyen eredménnyel zárulnak.
A Stanford Egyetem kutatói nemrég egy, az öregedéssel összefüggő fehérje gátlásával értek el porc-regenerációt állatokban, míg a testsúlycsökkentő hatásáról ismert semaglutid hatóanyag (az Ozempic és a Wegovy összetevője) szintén ígéretesnek bizonyult a porc egészségének megőrzésében.
Állatkísérletekben hetek alatt visszafordították a porckopást egyetlen, lassú hatóanyag-leadású injekcióval, amely a szervezet saját sejtjeit ösztönzi a károsodott ízület helyreállítására.
A Coloradoi Egyetem kutatócsoportja szerint ez a megközelítés betöltheti a „műtét vagy semmi” közti űrt, és ha a most következő vizsgálatok is sikeresek, akár 18 hónapon belül eljuthatnak az első emberi próbákig.
A terápia lényege egyetlen, az ízületbe adott injekció, amely lassan és célzottan adja le a hatóanyagot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rekordmelegek a tengerek, komoly az esélye egy szuper El Niño-nak – A kutatók szerint év végére várható a jelenség
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal kiadta legfrissebb előrejelzését. Legutóbb a 2015/2016-os szezonban volt tapasztalható a jelenség, amely most a világ egyes régióiban súlyos aszályt, máshol heves viharokat okozhat.
Rekordközeli, 20,97 Celsius-fokos átlaghőmérsékletet mértek a világ tengerein márciusban, miközben az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) már 25 százalék esélyt ad arra, hogy az év végére egy különösen erős jelenség alakuljon ki.
Ezt a köznyelvben szuper El Niñónak nevezik, bár a meteorológusok hivatalosan a „nagyon erős” kategóriát használják, ha a Csendes-óceán középső és keleti részén a víz felszíni hőmérséklete legalább 2 Celsius-fokkal meghaladja az átlagot – írta az Időkép.
A NOAA 50 százalékra teszi egy erős, és 25 százalékra egy nagyon erős, azaz a köznyelvben szupernek nevezett El Niño valószínűségét.
Emily Becker, a Miami Egyetem professzora a tavaszi előrejelzések bizonytalanságára hívta fel a figyelmet, mivel a modellek ilyenkor még hajlamosak túlzó jóslatokra: „kora ősszel fogjuk biztosan tudni, hogy lesz-e szuper El Niño”. A professzor szerint „a tavaszi előrejelzéseknél a számítógépes modellek hajlamosak jóval erősebb felszíni hőmérsékletet jósolni a trópusi Csendes-óceánon, mint ami végül bekövetkezik”.
Az esetlegesen közelgő jelenség komoly gazdasági károkkal is járhat, és a globális felmelegedés folyamatát is gyorsíthatja.
Legutóbb a 2015/2016-os szezonban volt példa nagyon erős El Niñóra, ami összefüggésbe hozható volt a Csendes-óceán északi részének rekorderős hurrikánszezonjával, Puerto Rico vízhiányával és Etiópia aszályával is.
A mostani helyzetet a Copernicus Klímaváltozási Szolgálatának adatai is alátámasztják. Carlo Buontempo, a szolgálat igazgatója szerint a márciusi adatok kijózanító képet festenek.
A szakember szerint „a globális hőmérséklet 1,48 fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, az arktiszi tengeri jég kiterjedése rekordalacsony volt, a tengerfelszín hőmérséklete pedig ismét a történelmi csúcsok közelébe emelkedett”.
További előjel, hogy a Csendes-óceán felszín alatti vizeinek hőmérséklete már most elérte az átlagosnál 6 Celsius-fokkal magasabb szintet.
A jelenség egyik konkrét hatása, hogy befolyásolja az atlanti hurrikánszezont. A Colorado Állami Egyetem tudósai az átlagosnál gyengébb szezont jósoltak, mivel az El Niño fokozza a szélnyírást az Atlanti-óceán felett, ami visszafogja a viharok intenzitását.
Magyarországra és Közép-Európára az El Niño közvetlen hatása gyengébb, de statisztikailag enyhébb, csapadékosabb telet hozhat, és növelheti a szélsőséges időjárási események, például a súlyos aszályok és a nagyobb áradások kockázatát.
Rekordközeli, 20,97 Celsius-fokos átlaghőmérsékletet mértek a világ tengerein márciusban, miközben az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) már 25 százalék esélyt ad arra, hogy az év végére egy különösen erős jelenség alakuljon ki.
Ezt a köznyelvben szuper El Niñónak nevezik, bár a meteorológusok hivatalosan a „nagyon erős” kategóriát használják, ha a Csendes-óceán középső és keleti részén a víz felszíni hőmérséklete legalább 2 Celsius-fokkal meghaladja az átlagot – írta az Időkép.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar kutatók vizsgáltak egy egyiptomi múmiát, meglepő dologra bukkantak
A Semmelweis Egyetem legmodernebb CT-jével vizsgálták a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum egyiptomi leleteit. Egy korábban madárnak hitt leletről kiderült, hogy valójában egy emberi lábfej.
Kórházi csúcstechnológiával, roncsolás nélkül vizsgálják Budapesten az ókori egyiptomi múmiákat: a felvételek egy korábban madárnak hitt leletről kimutatták, hogy valójában egy felnőtt ember lába, egy másik leleten pedig csontritkulás jelei látszanak.
A Semmelweis Egyetem legújabb, fotonszámlálós CT-jével készítettek részletes felvételeket több, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban őrzött egyiptomi maradvány belső szerkezetéről. A vizsgálatról a ScienceAlert számolt be a Semmelweis Egyetem közleménye alapján.
A korszerű berendezés a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjához tartozó múzeum leleteit világította át, lehetővé téve, hogy a kutatók a pólyák megbontása nélkül jussanak új adatokhoz.
„A vizsgálatok célja, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk a maradványok belső szerkezetéről, esetleges rendellenességeiről és az alkalmazott konzerválási technikákról” – mondta Dudás Ibolyka, az egyetem klinikai főorvosa és radiológusa.
Bár a múzeum leleteit korábban is vizsgálták, a mostani technológia teljesen új lehetőségeket nyit meg. Scheffer Krisztina, a gyűjtemény kurátora szerint „a mostani felvételek minden eddiginél részletesebb képet nyújtanak, és várhatóan új, tudományosan megalapozott eredményeket hoznak az évtizedek óta őrzött maradványokról.”
Az első eredmények máris igazolták a várakozásokat. Egyik legérdekesebb lelet egy bepólyált köteg volt, melynek tartalmát eddig csak találgatták.
A CT-felvételek azonban egyértelművé tették, hogy a csomag egy felnőtt ember lábfejét tartalmazza.
Egy másik, mumifikált lábról készült felvétel arra utal, hogy az egykori tulajdonosa csontritkulásban szenvedett.
A múzeum a vizsgált maradványokhoz az 1965-ös alapítása idején jutott hozzá. Hat leletet vetettek alá radiokarbonos kormeghatározásnak, de csak három esetben kaptak megbízható eredményt. Ezek közül a legrégebbi maradvány Krisztus előtt 401 és 259 között élt emberé volt.
„Az eddigi eredmények alapján nyilvánvaló, hogy a modern képalkotó technológia új távlatokat nyit a múmiakutatásban” – mondta Scheffer Krisztina.
A kutatók a további elemzésektől azt várják, hogy még többet elárulnak majd az egyének életéről és a testüket megőrző eljárásokról. A kurátor szerint a módszer „képes olyan információkat feltárni több ezer éves leletekben, amelyek anélkül válnak láthatóvá, hogy kárt tennénk bennük.”
Kórházi csúcstechnológiával, roncsolás nélkül vizsgálják Budapesten az ókori egyiptomi múmiákat: a felvételek egy korábban madárnak hitt leletről kimutatták, hogy valójában egy felnőtt ember lába, egy másik leleten pedig csontritkulás jelei látszanak.
A Semmelweis Egyetem legújabb, fotonszámlálós CT-jével készítettek részletes felvételeket több, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban őrzött egyiptomi maradvány belső szerkezetéről. A vizsgálatról a ScienceAlert számolt be a Semmelweis Egyetem közleménye alapján.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Forradalmasíthatja a repülést egy alakváltó szárny, amely még sérülten is megmentheti a gépet
A Német Űrkutatási Központ mérnökei olyan repülőgépszárnyat teszteltek, amely mesterséges intelligencia segítségével igazodik a körülményekhez. A rendszert szándékosan tesztelték szimulált sérülésekkel is, és a gép még ekkor is stabil maradt a levegőben.
Német mérnökök sikeresen teszteltek egy új típusú repülőgépszárnyat, amely repülés közben, a külső körülményekhez igazodva képes megváltoztatni az alakját.
A Német Űrkutatási Központ csapata áprilisban, a cochstedti kísérleti központban végezte el a repüléseket a Proteus nevű, pilóta nélküli géppel. Az összehasonlítás érdekében a drónt felszerelték egy hagyományos, valamint az új, adaptív szárnnyal is, és mindkettővel repültek.
A mesterséges intelligencia által vezérelt rendszer még akkor is stabilan tartotta a gépet, amikor a mérnökök a szárny egyes részeinek sérülését szimulálták.
A morphAIR nevű projektben fejlesztett technológia a HyTEM nevű rendszeren alapul, amely lehetővé teszi, hogy a szárny hátsó éle zökkenőmentesen és rések nélkül deformálódjon. Martin Radestock, a projekt vezetője szerint ezzel a megoldással kiválthatók a hagyományos, mozgó felületek.
„A HyTEM-koncepció a hagyományos fékszárnyakat és csűrőket intelligens, a fesztáv mentén elosztott több aktuátorból álló rendszerrel váltja ki”
– mondta Radestock.
Ez az elv komoly előnyökkel jár az aerodinamika és a repülésmechanika számára. A folytonos felület kulcsfontosságú a repülésbiztonság növelésében. Mivel nincsenek különálló mozgó alkatrészek, a szárny finomabban képes alkalmazkodni a turbulens légáramlatokhoz, így a repülőgép könnyebben irányíthatóvá válik.
A mesterséges intelligenciával támogatott repülésirányító rendszer folyamatosan a körülményekhez igazítja a szárny alakját, ami a légellenállás csökkentésével a hatékonyságot is javítja.
Bár a sikeres repülési tesztek újdonságnak számítanak, a Német Űrkutatási Központ már a kilencvenes évek óta foglalkozik alakváltó szárnyak kutatásával. A mostani eredmény egy hosszú kutatási program újabb mérföldköve, több évtizedes fejlesztés csúcspontja.
A kutatók az eredményeket biztatónak tartják, és a következő fázisban a technológia skálázhatóságát vizsgálják, vagyis azt, hogyan lehetne nagyobb méretű repülőgépeken is alkalmazni. A fejlesztés várhatóan az UAdapt nevű projektben folytatódik, az elveket a jövőben a kereskedelmi repülésben is hasznosíthatják.
A sikeres tesztek azt mutatják, hogy az „alakváltó” szárny már nem csupán egy elméleti koncepció, hanem egy, a levegőben is bizonyított technológia. Bár egyelőre egy kis méretű, pilóta nélküli platformon vizsgálták, a tapasztalatokat a jövőben hasznosíthatják a biztonságosabb és hatékonyabb légi közlekedés érdekében.
Német mérnökök sikeresen teszteltek egy új típusú repülőgépszárnyat, amely repülés közben, a külső körülményekhez igazodva képes megváltoztatni az alakját.
A Német Űrkutatási Központ csapata áprilisban, a cochstedti kísérleti központban végezte el a repüléseket a Proteus nevű, pilóta nélküli géppel. Az összehasonlítás érdekében a drónt felszerelték egy hagyományos, valamint az új, adaptív szárnnyal is, és mindkettővel repültek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!