Disznó-arcfelismerő viheti csődbe a kisebb kínai farmokat
Virágzik a sertéspiac Kínában, ebben nagy szerepet játszik az utóbbi években hihetetlenül népszerű, mesterséges intelligenciával ellátott technológia, amelynek segítségével a malacok jólétét és egyúttal a profitot is jócskán növelni tudják. Nem mindenki jár jól azonban, a Guardian cikke szerint a kisebb farmokkal rendelkező helyi tenyésztők megszenvedik az újítást.
Kína a világ legnagyobb sertésexportőre, nem véletlen, hogy rengeteg pénzt és energiát fektetnek a sertéstenyésztésbe, a tenyésztők, farmok mindent megtesznek az állományok növelése érdekében:
ha kell, mesterséges intelligenciát is visznek a disznóólba.
Mindez nem újkeletű Kínában: még 2019-ben futott körbe a világon a hír, hogy egyre többen - köztük olyan óriások is, mint az Alibaba - esküsznek a mesterséges intelligenciára a disznótartás terén is. A Yingzi nevű cég egy sor másik startuppal akkoriban az élen járt abban, hogy megreformálják a sertéspiacot:
arc-és hangfelismerővel látták el a disznóólakat.
Az olyan súlyos betegségek, mint például az afrikai sertéspestis jelentősen megtizedelték a disznóállományt - a populáció 40 százalékát kellett kényszerből levágni. A betegségre nem létezik vakcina, és kigyógyítani sem lehet az állatot, azonban a gondos megfigyeléssel időben kiszűrhető, melyik állaton mutatkoznak a betegség jelei, így azt időben el lehet különíteni.
Az nyilván lehetetlen feladat, hogy az országban élő 310 millió disznót állandóan ellenőrizzék, így hívták segítségül azt, amihez Kínában egyébként is meglehetősen értenek: a megfigyelést. Mesterséges intelligenciával ellátott technológiával (ún. FRT) monitorozzák a disznókat, ennek segítségével könnyebb kiszúrni, ha valamelyik egyed máshogy viselkedik. A hangfelismerő képes észlelni az állatok hangjának változását - például ha nehezen veszik a levegőt vagy köhögnek.
Szintén megfigyelhető vele az állatok pulzusa és testhője is, emellett az arcfelismerővel minden malac egy adatbázisba kerül, ezzel gyakorlatiag születésétől kezdve monitorozható az állat állapota, ennek megfelelően lehet a számára leginkább megfelelő ellátást választani.
Azóta meglehetősen felpörgött a kereslet az FRT iránt, és már nem elsősorban csak betegségmegelőzési célzattal használják, hanem a disznók jólétének biztosítása, ebből fakadóan a profitnövelés a cél. Ez nyilván a nagyüzemi sertéstelepeknek hoz még több bevételt, azonban van, akit pont rosszul érint.
Nem meglepő módon a kisebb, független sertésfarmok és a helyi tenyésztők járnak rosszul. A lap megszólaltatott egy farmert Kuanghszi-Csuang tartományból, aki elmondta:
"azok a farmok, ahol száznál kevesebb disznó van, nem engedhetik meg maguknak, hogy a malacok arcát monitorozzák."
Chen Haokai, a SmartAHC nevű intelligens farmokkal foglalkozó startup egyik alapítója szerint az FRT disznónként 7 dollárba kerül - szemben a disznók hagyományos megjelölésével, ami 30 centbe. Arról nem beszélve, hogy milyen infrastrukúra kell mindehhez: megfigyelőeszközök, disznóarc-adatbázis, szerverek - alsó hangon is többezer dolláros befektetés. Ezt pedig egy kisebb vállalkozás nem feltétlenül tudja kifizetni. Nekik maradnak a régi módszerek, miközben a nagyobb és fejlettebb farmok egyre nagyobb profithoz jutnak a technológia segítségével.
