Csillagok százai tűntek el nyomtalanul. Hová lettek?
A múlt héten beszámoltunk három csillag történetéről, amelyek 1952 júliusában egy órán belül örökre eltűntek az éjszakai égboltról, rejtélyt hagyva maguk után, számos lehetséges magyarázattal. De nem ezek az egyetlen csillagok, amelyek eltűntek. Az Iflscience friss cikke sokkal több esetről ad számot. 2019-ben a Vanishing and Appeared Sources during a Century of Observations (VASCO) projekt megpróbálta katalogizálni, hogy hány csillag tűnt el a szemünk elől az elmúlt 70 évben, és körülbelül 100 eltűntet talált konkrét magyarázat nélkül.
A VASCO projekt összehasonlította az Egyesült Államok Haditengerészeti Obszervatóriuma által 1949 óta készített képeket a Pan-STARRS égboltfelmérés 2010 és 2014 közötti képeivel. A csapat által használt szoftver körülbelül 150 000 potenciális fényforrást azonosított, amelyek eltűntek az azóta eltelt években.
Ezután további adatbázisokkal összevetve szűkítették a lehetséges objektumok számát. Így sikerült 24 000 körülire redukálni a számot, amelyet aztán manuálisan alaposan megvizsgáltak, hogy kizárják a kamerahibákat és egyéb tényezőket.
A csillagok elhalványulhatnak, mint a Betelgeuse, vagy szupernóvaként felrobbanhatnak, hosszabb-rövidebb ideig utófényt hagyva maguk után, de általában nem tűnnek el egyszerűen a szem elől. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy nem sikerült szupernóvává válniuk, ehelyett egy fekete lyukba zuhantak össze. Viszont erről azt gondolják, hogy ez hihetetlenül ritka esemény, esélye kevesebb, mint 1 a 90 millióhoz, azaz valószínűleg nem magyarázza meg, miért tűnt el olyan sok fénypont. A VASCO egy későbbi tanulmánya, a sikertelen szupernóva-észlelési arányt kevesebb, mint 1 a 600 millióhoz értékre becsülte.
Fennmaradhat mér lehetőségként a gravitációs lencsézés, ahol a téridőt rendkívül nehéz tárgyak torzítják, de akár közelebbi mozgó tárgyak, például az aszteroidák, időleges kitakarással szintén magyarázhatják ezeket az eltűnéseket.
A tisztán természettudományos magyarázatok mellett felvetődhet elméletileg egy technológiai természetű magyarázat: a Dyson-gömb. Ez a hipotetikus megastruktúra, amelynek esetleges létezését Freeman Dyson amerikai fizikus és matematikus vetette fel 1960-ban, merész magyarázat arra, ahogy a fejlett civilizációk kihasználhatják a csillag erejét azáltal, hogy napelemekkel veszik körül, így kitakarva annak fényét. Bár többször merült fel már egyes csillagok esetében Dyson-gömb létezése, de mindeddig egyetlen esetben sem találtak bizonyítékot ilyen építmények létezésére, tehát ez a magyarázat merőben találgatás egyelőre.
Egyelőre tehát marad a találgatás, mi okozhatja csillagok hirtelen eltűnését az Univerzumban?
