Csillagközi objektumot észleltek 2014-ben, de csak most hozták nyilvánosságra

Luke Kemp, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint a világ 25 éven belül véget érhet. A tudós az Egzisztenciális Kockázatokat Vizsgáló Központ munkatársa a neves intézményben, ahol korábbi civilizációk pusztulását tanulmányozza, arra keresve a választ, hogy a jövőben mi történhet a ma élő társadalommal.

Kemp legutóbb a The Great Simplification podcastben beszélt az elméletéről. „Tragikus, hogy gyakorlatilag egyetlen amerikai választás sem a jelölt nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikája alapján dőlt el. Pedig a legpusztítóbb dolog, ami valaha történhet, az Egyesült Államok nukleáris csapása – és erről egyetlen ember dönthet, az elnök. És ez soha, semmilyen módon nem játszik szerepet a választásokban” - osztotta meg a feltételezését.

A tudós a témáról írt egy könyvet is, amiben kifejti: minden mára eltűnt civilizáció végül az önpusztító életmódja miatt bukott el. Erről korábban a Guardiannek azt mondta,

Kemp szerint 2050-re egy napkitörés is elpusztíthatja a világ elektromos rendszereit. Az 1859-es Carrington-eseményhez (az írott történelem legintenzívebb, a távíróvezetékekben magas feszültséget indukáló, majd hatalmas tüzeket és kommunikációs összeomlást okozó geomágneses viharához) hasonló jelenség ma egy csapásra tönkretenné a számítógépeket, a bankrendszert, az internetet és a műholdakat is, ami káoszba taszítaná az egész bolygót.

„Egy teljes iparág épül megerősített, luxus bunkervillákra medencékkel, borospincékkel, mesterséges napozókertekkel és föld alatti hidroponikus farmokkal, Texastól egészen Csehországig” – fűzte hozzá célzásképpen, hogy a jól értesült és vagyonos felső tízezer talán nem véletlenül készül a világvégére.

(LadBible)

A beleidben több trillió baktérium él, amelyek segítik az emésztést, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy a széklet jellegzetes szagot és állagot kapjon – írja a Sciencealert. A kutatások már rég bebizonyították, hogy a kaki vízből, emésztetlen növényi rostokból, elhalt bélsejtekből és nagyrészt baktériumokból áll.

Az étel útja a szájban kezdődik:

Néhány órával később az étel a vékonybélbe kerül, amely több mint 6 méter hosszú, és a belső felszínét bélbolyhok milliói borítják. Ezek hatalmas felszívófelületet biztosítanak, így a véráram könnyen felveszi a lebontott tápanyagokat, energiát és építőanyagot juttatva a sejtekhez. A vékonybélben baktériumok és enzimek segítik a további lebontást, a máj és az epehólyag epét, a hasnyálmirigy pedig enzimeket ad a folyamat támogatásához.

Ezt követően a béltartalom a vastagbélbe kerül, amely nagyjából 1,5 méter hosszú. Itt a fő feladat a víz visszaszívása. A vékonybél szintén elvon vizet, amely a vesékhez kerül a vizelet képződéséhez.

Egy orvos úgy fogalmazott: „Néhány páciensnek problémát okoz a tápanyagok felszívódása az ételből, mások pedig túl gyakran vagy épp túl ritkán van székletük.” Az emésztőrendszer minden része fontos szerepet tölt be: együtt biztosítják, hogy a szervezet felvegye a szükséges energiát és vizet, miközben eltávolítja mindazt, amire nincs szüksége.

A világon elsőként Magyarországon végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason. A műtétet egy hat fős - állatorvosokból és asszisztensekből álló - csapat felügyelte.

A madár azt követően került a Hortobágyi Madárkórházba, hogy három éve egy autó elütötte. Előbb a szárnyait hozták helyre, majd észrevették, hogy nem lát a sas. Ezért a jobb szemén szemlencse műtét hajtottak végre. Hamarosan a másik szemét is megoperálják.

páciens sem volt mindennapos, és a műtét sem volt szokványos. A végén például egy ásványvizes palackból készült speciális gallért adtak a madárra, hogy ne piszkálja a sebet.

A szemlencse-csere a humán gyógyászatban már rutinműtét, de a műtétet vezető orvos szerint sason a világon először hajtottak végre ilyet.

Dobos András állatorvos, szemsebészeti specialista elmondta: "A fény nem jutott le a retinához. Ezt a szemlencsét, a tokból egy speciális géppel eltávolítottuk az elszürkült maganyagot és megfelelő méretű, 40 dioptriás lencsét behelyeztük".

A műtét után a szemhéjakat összevarrták, hogy nehogy véletlenül kikarmolja. A madár jól tűri, ha kézben tartják, főleg ha olyan, akit már ismer. A Hortobágyi Madárkórház állatorvosa korábban a szárnyait mentette meg.

Déri János kórházigazgató elmondta: "A szeme is sérült mind a kettő, és hát sajnálatos módon ez a sérülés azt követően, hogy ő belevakart, szennyeződött, fertőződött". Ez súlyos szemgyullaást okoztt, és a két szemére szinte megvakult. A két műtét után a cél az, hogy újra élesen lásson, és ha sikerül, akkor a sas megint szabad lehet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Egy hatalmas jéghegy miatt aggódnak a kutatók az Antarktiszon. Az A23a nevű jégtömb akkora, mint Los Angeles, és az űrből is látható. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem szakértői szerint a következő nemzedékekre is súlyos hatással lehet, írja a Unilad.

A jéghegy magasabb, mint a londoni Shard torony, vagyis több mint 310 méter. Felszínén víztavak jelentek meg, ami az olvadás gyorsulására utal. A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy a térségben a jég sokkal gyorsabban fogy, mint amire eddig számítottak.

Az A23a jelenleg körülbelül 3600 négyzetkilométeres, de folyamatosan zsugorodik. 1986-ban vált le az Antarktiszról, és az utóbbi hónapokban több darabja is az óceánba hullott.

A Nature folyóiratban megjelent tanulmányban az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói így fogalmaztak: „Az Antarktiszon sokkal kevésbé értjük a hirtelen változások lehetőségét, mint az Északi-sarkvidéken, de egyre több bizonyíték mutat arra, hogy gyors, egymással összefonódó és olykor önfenntartó változások zajlanak az antarktiszi környezetben.”

A kutatás vezetője, Nerilie Abram professzor hangsúlyozta, hogy a jéghegy összeomlása „katasztrofális következményekkel járhat a következő nemzedékek számára.” Hozzátette:

A Brit Antarktiszi Kutatóintézet szerint az A23a a következő hetekben elérheti Dél-Georgia térségét, ahol a kontinentális talapzat fele akkora, mint maga a jéghegy. Ez a kutatók szerint különösen a pingvinek élőhelyét veszélyezteti.

Geraint Tarling professzor az Oceanographic Magazine-nek azt mondta: „Ha egy jéghegy megfeneklik Dél-Georgia közelében, a pingvineknek nagy kerülőket kell tenniük a táplálkozóhelyeikhez, és előfordulhat, hogy nem érnek vissza időben a fiókáikhoz.”

Andrew Meijers, a Brit Antarktiszi Kutatóintézet oceanográfusa a Daily Express US-nek arról beszélt, hogy a jéghegy hónapokig egy víz alatti hegy körül forgott, most viszont a domináns áramlat Dél-Georgia felé sodorja. „A jéghegy – legalábbis a műholdfelvételeken – jelenleg még tartja a szerkezetét, és nem tört kisebb darabokra, ahogy a korábbi ‘szuperjéghegyek’ tették.”

Meijers hozzátette: „Most az áramlat egy kanyarulatában van, ezért nem közvetlenül a sziget felé tart, de az áramlatokról alkotott ismereteink alapján valószínű, hogy hamarosan ismét Dél-Georgia irányába mozdul. Az áramlat a sekély kontinentális talapzatot követi, délkelet felé. A kérdés az, hogy a jéghegy innen továbbhalad-e a nyílt Atlanti-óceán déli részébe, vagy fennakad a talapzaton és egy időre ott reked. Ha ez történik, komolyan akadályozhatja a szigeten élő állatok – főként fókák és pingvinek – hozzáférését a táplálkozóhelyeikhez.”