News here

TUDOMÁNY

Az egerek egyes spermiumai megmérgezik a riválisaikat, hogy előbb jussanak a petesejthez

Bizonyos egérfajoknál találtak egy gént, amelynek az a dolga, hogy megmérgezze az egér egyes spermiumait, ezzel előnyhöz juttatva más spermiumokat.
Címkép:Pixabay - szmo.hu
2021. február 06.


Link másolása

A spermiumok között bizony nagy a verseny, ezért nem meglepő, hogy néha akad olyan, amelyik nem játszik tisztán.

Bizonyos egérfajoknál talátak egy gént, amelynek az a dolga, hogy megmérgezze az egér egyes spermiumait, ezzel előnyhöz juttatva más spermiumokat

- írja a Sciencealert.

A csak leendő "bérgyilkosokból" álló verseny azonban teljes katasztrófa lenne. A kutatók megállapítják, hogy a genetikai variáns ugyanis túladagolhatja saját gyilkos koktélját ezzel megakadályozva a megtermékenyítést.

A berlini Max Planck Molekuláris Genetikai Intézet genetikusai fedezték fel a „csalási kódot” az egerek spermájában.

"Adataink rávilágítanak arra a tényre, hogy a spermiumok kíméletlen versenytársak" - mondja Bernhard Herrmann, az intézet igazgatója.

"A genetikai különbségek előnyt jelenthetnek az egyes spermiumok számára az életért folytatott versenyben, ezáltal elősegítve az adott génvariánsok átvitelét a következő generációba."

Megállapították, hogy az RAC1 nevű Rho fehérje játszik szerepet abban, hogy egyenesen tartsa a spermiumokat. Ha ezt összezavarják, akkor a spermiumok úgy kóvályognak, mintha olcsó szeszt fogyasztottak volna.

Úgy tűnik azonban, hogy az evolúciónak sikerült összezavarnia a rendszert. A kutatók szerint a 17. kromoszómán lévő szekvenciák kódolásának variációja ezt látszik megtenni. Ez a régió - az úgynevezett t-variáns - nem új keletű a tudomány számára.

Valójában ez a DNS szakasz furcsaságként tűnt fel már közel egy évszázada.

Mindezt szem előtt tartva a kutatók az egyes spermiumok genotipizálásával és motilitási mintázatuk felmérésével pontosan szétválasztották, mi történik az apró egerek heréiben.

Az ivarsejtek termelésének korai szakaszában a spermium prekurzor sejtekben, amelyek mind a t-variáns kromoszómát, mind a normálisabb változatot tartalmazzák, a toxikus t-kódolás megzavarja az RAC1 kifejlődését, hatékonyan letiltva azt.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Sértetlenül ért földet egy űrből ledobott tojás
Több mint 30 kilométer magasról zuhant a Földre a tojásrakéta, amit egy meteorológiai léggömb két óra alatt vitt fel az űrbe.

Link másolása

Hosszú évek kísérletezése után végre sikerült úgy ledobni egy tojást az űrből, hogy egy karcolás nélkül ért földet, írja a UNILAD. Mark Rober és csapata korábban küldte 30 kilométer magasra a történelmi tojást, de csak pénteken publikálták a tudományos szenzációt jelentő felvételt.

A 42 éves ex-NASA és Apple mérnök olyan szerkezet építésébe fogott, mely egy nyers tojást is képes sértetlenül a Földre juttatni, ahol egy nagyon puha felületre csapódik be.

Rober először a világ legmagasabb épületéről, a dubaji Burj Khalifa 828 méteres csúcsáról tervezte a tojásejtést, csak később kezdett gondolkozni azon, hogy mindezt inkább az űrből kísérli meg.

A látszólag egyszerű kísérlet egyik legnehezebb pontja a tojás űrbe juttatása volt. A hosszú emelkedés során biztosítani kellett a megfelelő hőmérsékletet, nehogy a tojás már útközben megrepedjen a hideg miatt. További nehézséget jelentett, hogy a kétórás emelkedés közben összegabalyodtak a meteorológiai léggömb zsinórjai, emiatt az egész szerkezet hatalmas sebességgel kezdett zuhanni a Föld felé.

A mérnökök már csak abban bízhattak, hogy a tojásrakéta képes lesz leválni az eszközről, és sértetlenül földet ér.

Ez végül megtörtént, és a becsapódó rakétából egy karcolás nélkül került elő a tojás.

A történelmi zuhanásról készült videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Videón mutatták meg a rejtélyes hölgy arcát
A 2000 éves múmiának most láthatjuk először a feltételezett arcát. A tudósok egy része szerint kb. 30 éves lehetett, és terhes volt, amikor meghalt.

Link másolása

Koponyája alapján a Varsói Múmia Projekt rekonstruálta az arcát a rejtélyes hölgynek, aki ma egy 2000 éves múmia az ókori Egyiptomból. Igazságügyi szakértők is belefolytak a munkába, de 100 százalékos pontosságot senki nem ígérhet egyelőre: a nő nem biztos, hogy valóban úgy nézett ki életében, mint a videón.

A koponyán alapuló arcrekonstrukcióhoz nem elég a tudomány, némi művészi beavatkozás is szükséges:

„A koponya sok információt nyújt az ember arcáról, olyan egyedi formákat és arányokat ad, amelyek megjelenhetnek a végső arcon” – mondta Chantal Milani olasz törvényszéki antropológus az IFLScience-nek.

A thébai királysírokban talált egyiptomi múmiát azért nevezik rejtélyes hölgynek, mert a XIX-XX. században még férfinak és papnak tartották, és csak később derült ki, hogy valójában nő.

Amikor meghalt, a 20-as, 30-as éveiben járhatott, mindez a Kr. e. I. században volt. Nemrég készítettek róla röntgen- és CT-vizsgálatokat, a kutatók szerint terhesen halt meg. Ha ez így van, akkor a rejtélyes hölgy az első „terhes múmia”, de ezt a tudósok közül többen nem fogadják el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Jelentősen átalakíthatja az agyat a koronavírus
Több Covid-fertőzésen átesett páciens számolt be a fejfájásról, szédülésről, szorongásról és depresszióról.
Fotó: Pixabay.com - szmo.hu
2022. november 22.


Link másolása

Egy friss vizsgálat arra világít rá, hogy azoknak a pácienseknek az agyában, akik felépültek a Covid-19-ből, akár hat hónappal később is kimutathatóak rendellenességek – számolt be róla az IFLScience.

A Delhi Indiai Műszaki Intézet szakértői egy speciális MRI-vel vizsgálták a koronavírus által okozott agyi elváltozásokat.

A mostani vizsgálat során a szuszceptibilitás súlyozott képalkotás (SWI) módszerét alkalmazták, ami annyit jelent, hogy egyes anyagok, például a vér összetevői, a kalcium és a vas eltérő módon reagálnak a mágneses térnek való kitettségre. Az SWI különösen hatékony az agyi vérömlenyek, az érrendszeri rendellenességek és a daganatok detektálásában.

A szakértők jelentős rendellenességekre bukkantak a betegség túlélői körében.

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) úgy becsli, hogy ötből egy felnőtt fertőzött küzd tartós tünetekkel. Ilyen többek között az agyi köd, a fejfájás, a szédülés, a szorongás és a depresszió.

A tanulmányban 46 gyógyult személy adatait hasonlították össze 30 egészséges emberével.

Azok, akik hosszan lefolyó Coviddal küzdöttek, általában fáradtságról, alvászavarról, figyelmi problémákról és memóriazavarról számoltak be.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy akik felépültek, náluk az elülső lebeny több fehérállományi régiójában is jelentős elváltozások alakultak ki. Emellett az agytörzsben is észleltek furcsaságokat, ami magyarázatot adhat tüneteikre.

A kutatók szeretnék a koronavírus agyra gyakorolt hatásait még hosszabb távon is vizsgálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Élő NASA-videón nézhetitek a Hold felé tartó űrhajót
Ma estére a NASA Orion űrszondája megközelíti a Hold felszínét. Ezután az űrhajó hajtóműveit többször is tesztelik, mielőtt végleg vissza nem kanyarodna a Föld felé.

Link másolása

Most élőben nézhetjük végig, ahogy a NASA Orion űrszondája megközelíti a Hold felszínét. Itt egy távoli retrográd pályára áll és szerkezet megkerüli a Holdat.

A NASA közlése szerint vasárnap kora estére már 535 401 km-re volt a Földtől, és 63 570 km-re a Holdtól. Jelenleg 597 km/h sebességgel halad a Hold felé, vagyis mostanra újabb 9552 km-rel került közelebb hozzá.

A tervek szerint az Orion tovább gyorsul majd, így – amerikai idő szerint – hétfő estére eléri a Holdat. Ezután az űrhajó hajtóműveit többször is tesztelik, mielőtt végleg vissza nem kanyarodna a Föld felé. A tervek szerint december 11-én landol majd a jármű a Csendes-óceánban.


Link másolása
KÖVESS MINKET: