Kiszámolták, mikor csapódhat a Földbe egy tengerjáró méretű aszteroida, de a legfontosabb felfedezés nem is ez
Egy 140 méternél nagyobb aszteroida átlagosan 11 000 évente csapódik be a Földbe, de a kutatók szerint nem kell pánikba esni, sőt. A földközeli kisbolygók, vagyis a NEO-k pontos követése és az aktív eltérítési kísérletek miatt a bolygóvédelem már nem csak a sci-fi filmek témája.
Mielőtt azonban a kockázatokról beszélnénk, érdemes tisztázni, hogy a tudomány aszteroidának azokat az 1 méternél nagyobb, szilárd anyagú, Nap körül keringő égitesteket nevezi, amelyek nem mutatnak üstökösszerű aktivitást. Az ennél kisebb testek a meteoroidok. A legnagyobb ismert aszteroida a Ceres, amely 940 kilométeres átmérőjével már a törpebolygók közé is besorolást nyert.
Egy friss kutatásban Carrie Nugent, az Olin Műszaki Főiskola bolygókutatója hat egyetemi hallgatóval az Aalborgi Egyetemen a NASA bárki számára elérhető JPL Horizons programjával szimulálta a földközeli objektumok mozgását.
Arra jutottak, hogy
Hogy ezt az adatot kontextusba helyezzék, összevetették más eseményekkel:
„Ez egy megelőzhető esemény, és éppen ezért fontos, hogy más megelőzhető katasztrófákhoz viszonyítsuk” – hangsúlyozta Carrie Nugent, aki szerint ez az egyetlen olyan természeti katasztrófa, amelyet az emberiség teljesen meg tud előzni. A bolygóvédelem ma már egyre komolyabb eszköztárral rendelkezik.
A becsapódások kockázatát a Torino-skála méri, a pontos pályakövetés pedig lehetővé teszi a korai riasztást. A legfontosabb előrelépést azonban a NASA 2022-es DART-missziója hozta, amely bebizonyította, hogy képesek vagyunk egy űreszközzel becsapódva megváltoztatni egy aszteroida pályáját, sikeresen eltérítve a Dimorphos nevű égitestet.
A történelem persze mutatja, hogy a kisebb testek is komoly veszélyt jelenthetnek. Az arizonai Barringer-krátert 50 ezer éve egy mindössze 30-50 méter átmérőjű, vasban és nikkelben gazdag űrszikla hozta létre. A becsapódás energiája egy több tíz megatonnás robbanásnak felelt meg, ami ma egy teljes nagyvárost elpusztíthatna. A következmények ugyanakkor rendkívül változatosak lehetnek: egy kisebb aszteroida az óceánba csapódva akár észrevétlen is maradhat, míg egy nagyobb, lakott területet eltaláló szikla katasztrofális következményekkel járna. A kutatók a kockázatértékelés során olyan extrém ritka, de halálos eseményeket is vizsgáltak, mint például a homokgödrök beomlása, ami jól mutatja, milyen alacsony valószínűségű eseményről van szó. A legfontosabb tanulság tehát az, hogy bár az aszteroidabecsapódás egy létező, de rendkívül ritka veszély, a tudománynak köszönhetően már nem vagyunk vele szemben tehetetlenek.
(Via Science News Expores)
