Nem csak a pelenkázásban és az altatásban lesz profi egy friss édesanya: a tudósok szerint az agya áthuzalozza magát, ezért egészen újfajta képességek jelennek meg, amelyeket a karrierjükben és otthon is hasznosítani tudnak.
Az anyaság ugyanis sok nő gondolkodásában hoz pozitív fordulatot, a fókusz természetesen átrendeződik.
„Rájöttem, hogy sokkal könnyebb nemet mondani arra, ami nem szolgálja a családunkat. Ez hihetetlenül felszabadító érzés” – meséli egy édesanya. A tapasztalatot a tudomány is alátámasztja, a Nature Neuroscience című lapban megjelent
kutatások szerint ugyanis a terhesség alatt alatt az agy szó szerint átalakul, a szürkeállomány a társas kapcsolatokért felelős területeken finomhangoláson esik át.
Ezek a biológiai változások a hétköznapokban kézzelfogható készségekké formálódnak:
a mindennapokban újra és újra alkalmazkodni kell, ami fejleszti a türelmet és a rugalmasságot, közben a cél ugyanaz marad, hogy a szülő biztonságot és szeretetet nyújtson.
A kihívások sikeres megoldása pedig hatalmas lökést ad az önbizalomnak. „Amikor megoldottam egy lehetetlennek tűnő helyzetet, éreztem, hogy meg tudom csinálni. Ez egy teljesen új belső tartást adott” – magyarázza egy anya.
Ezzel együtt az idő is felértékelődik, hiszen tudatosabbá válik a jelen megélése és a valóban fontos pillanatok megbecsülése, valamint hatékonyabbá válik az időbeosztás megtervezése.
A gondoskodás gyakorlata közben sok nő a saját határait is tisztábban látja.
Sokan megtanulják, hogy az önmagukról való gondoskodás nem önzés, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy ellássák szülői teendőiket.
Ezt a szakmai ajánlások is megerősítik, kiemelve a rendszeres mentális szűrés fontosságát a szülés utáni időszakban.
Végül: az anyaság sokszor kreativitást és problémamegoldó szemléletet is hoz. A váratlan helyzetekre adott gyors, mégis szeretetteljes reakciók egy újfajta belső erőforrást építenek ki.
A kép azonban nem mindig ennyire idilli. Friss felmérések szerint
az anyák mentális egészsége romló tendenciát mutat, ha nem kapnak segítséget a környezetüktől a megváltozott és megsokasodott teendőikhez.
A szülés utáni depresszió is minden ötödik nőt érinthet valamilyen formában.
Sokan küzdenek az úgynevezett „mentális teherrel” is, vagyis azzal, hogy a családi élet láthatatlan, de folyamatos szervezési feladatait a család többi tagja rájuk hagyja.
Szakértők szerint azonban léteznek védőfaktorok: a rendszeres, akár heti 80 perc közepes intenzitású testmozgás jelentősen csökkentheti a depresszió kockázatát, ahogy a támogató családi és társadalmi környezet is kulcsfontosságú.
Az anyaság tehát egy összetett átalakulás, amely a kihívások mellett valódi belső erőforrásokat mozgósít, és egy pontosabb, tudatosabb iránytűt ad a nők kezébe. Ha a környezetük támogató és a családtagok nem viselkednek energiavámpírként.
Nem csak a pelenkázásban és az altatásban lesz profi egy friss édesanya: a tudósok szerint az agya áthuzalozza magát, ezért egészen újfajta képességek jelennek meg, amelyeket a karrierjükben és otthon is hasznosítani tudnak.
Az anyaság ugyanis sok nő gondolkodásában hoz pozitív fordulatot, a fókusz természetesen átrendeződik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drámai evakuáció a Nemzetközi Űrállomásról: kiderült, mivel vizsgálták meg a beteg űrhajóst
A Crew–11 legénysége január 15-én landolt Kalifornia partjainál egy orvosi vészhelyzet miatt. A 167 napos küldetés megszakítása az ISS történetének első ilyen esete volt.
A történelem során először kellett orvosi vészhelyzet miatt kimenekíteni a Nemzetközi Űrállomás legénységét. A Crew–11 négyfős csapata január 15-én, a SpaceX kapszulájával szállt vízre Kalifornia partjainál, miután a NASA idő előtt hazahozta őket.
Személyiségi jogokra hivatkozva a NASA nem árulta el, hogy pontosan mi történt, és a legénység melyik tagja miatt kellett megszakítani a küldetést. Annyit közöltek, hogy a bajba került űrhajós állapota stabil.
Az érintettek azóta megszólaltak, és elárulták, hogy egy hordozható ultrahangkészülék kulcsszerepet játszott a vészhelyzet kezelésében
– írta a Science Alert. Mike Fincke, a Crew–11 pilótája elmondta:
a készüléket január 7-én vetették be, miután egy nappal a tervezett űrséta előtt kiderült, hogy egyik társuknak egészségügyi problémái adódtak.
A NASA ezt követően elhalasztotta az űrsétát, majd a küldetés idő előtti befejezéséről döntött.
A legénység már a vészhelyzet előtt is rutinszerűen használta a készüléket a testük változásainak ellenőrzésére a súlytalanságban, „így amikor ez a vészhelyzet történt, a készülék nagyon hasznos volt” – mondta Fincke. A szakember szerint az eszköz annyira bevált, hogy a jövőben minden küldetés alapfelszerelésévé kellene tenni, mivel más, nagyobb orvosi diagnosztikai berendezés nem állt rendelkezésükre.
Zena Cardman, a küldetés parancsnoka szerint az űrállomás a lehető legjobban fel van készítve orvosi vészhelyzetekre, és a NASA helyesen döntött az űrséta elnapolásával.
A japán Kimiya Yui hozzátette: számára meglepő volt, milyen hasznosnak bizonyult a kiképzésen szerzett tudás, és úgy vélte, a mostani esetből sokat tanulhatnak a jövőbeni küldetések tervezésénél.
A Crew–11 legénységét Zena Cardman és Mike Fincke amerikai, Kimiya Yui japán és Oleg Platonov orosz űrhajós alkotta. A csapat tavaly augusztusban indult a Kennedy Űrközpontból, és a vészhelyzetig 167 napot töltött a világűrben. A NASA a tervek szerint február közepén indítja útnak az őket váltó új legénységet, a Crew–12-t.
A történelem során először kellett orvosi vészhelyzet miatt kimenekíteni a Nemzetközi Űrállomás legénységét. A Crew–11 négyfős csapata január 15-én, a SpaceX kapszulájával szállt vízre Kalifornia partjainál, miután a NASA idő előtt hazahozta őket.
Személyiségi jogokra hivatkozva a NASA nem árulta el, hogy pontosan mi történt, és a legénység melyik tagja miatt kellett megszakítani a küldetést. Annyit közöltek, hogy a bajba került űrhajós állapota stabil.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Egy ilyen felfedezés lesújtó volna. Ez lenne egy újság címlapján valaha megjelenő legrosszabb hír” – állítja Nick Bostrom, az Oxfordi Egyetem filozófiaprofesszora. A kijelentés elsőre ellentmondásosnak tűnik, hiszen az emberiség évszázadok óta kutatja, egyedül vagyunk-e a világegyetemben. Bostrom érvelése azonban a Fermi-paradoxon egyik lehetséges magyarázatán, a Nagy Szűrő elméletén nyugszik.
A Fermi-paradoxon azt a problémát veti fel, hogy ha a világegyetem hatalmas és idős, és statisztikailag nagy a valószínűsége az idegen életnek, akkor miért nem látjuk fejlett civilizációk nyomait?
A Nagy Szűrő hipotézise szerint létezik egy rendkívül valószínűtlen vagy pusztító lépcsőfok, amely megakadályozza, hogy az élet eljusson a csillagközi terjeszkedésig.
A legnyugtalanítóbb kérdés, hogy
az emberiség túljutott-e már ezen a szűrőn, vagy az még a jövőben vár ránk.
Bostrom szerint minél gyakoribbnak bizonyul az élet a Naprendszeren belül – például ha a Marson vagy az Europa holdon is kialakult –, annál valószínűbb, hogy nem az élet keletkezése a Nagy Szűrő. Ez pedig azt jelentené, hogy a szűrő egy későbbi evolúciós vagy technológiai lépésnél található, ami jelentősen rontaná az emberiség hosszú távú túlélési esélyeit.
A lehetséges szűrők beazonosításához a filozófus szerint a Földön lezajlott evolúciót kell megvizsgálni. „Egy szempont az, hogy az átmenet csak egyszer következett be” – írta. Azok a tulajdonságok, amelyek többször is, egymástól függetlenül kialakultak, nem lehetnek a Nagy Szűrő részei. „A repülés, a látás, a fotoszintézis és a végtagok mind többször is kialakultak itt a Földön, ezért ezek kiesnek.” Ezzel szemben egy olyan esemény, amely a szükséges előfeltételek megléte után is rendkívül hosszú ideig nem következett be – mint maga az élet eredeti kialakulása –, erős jelölt a szűrőre.
Ha tehát a jövőben mikrobákat találnánk a Marson, az azt sugallná, hogy az élet viszonylag könnyen kialakul, a szűrő a fejlődés egy későbbi, fejlettebb szakaszán van. Ha többsejtű élet nyomaira bukkannánk, az még rosszabb hír lenne, hiszen tovább szűkítené a lehetőségeket, és azt jelezné, a szűrő valószínűleg a technológiai civilizációk szintjén lép működésbe, például önpusztítás formájában. A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha gerincesek fosszíliáit találnánk, mert az szinte bizonyítaná, hogy a Nagy Szűrő java még előttünk áll.
Másképp fogalmazva: nagy szűrőt képzeld el úgy, hogy egy vagy több rendkívül valószínűtlen lépést jelent az evolúciós átmenet során, amely egy olyan, a földihez hasonló, intelligens civilizációhoz vezetne, amely érzékelhető lenne a jelenlegi megfigyelési technikáinkkal.
Egy-egy fajnak bizonyos kritériumoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy intelligens, csillagközi civilizációvá váljanak. A kritériumok egyike azonban szinte lehetetlen, és szinte mindenki elbukik rajta, és ez az oka, hogy nem találkoztunk még ilyen civilizációval.
A Nagy Szűrő elméletét eredetileg Robin Hanson közgazdász dolgozta ki az 1990-es években, a Fermi-paradoxon alapjait pedig Enrico Fermi fizikus tette le 1950-ben.
Sok-sok evolóciós lépés után a fejlett fajnak komplex és eszközhasználó lényeknek kell lenniük, és fejlett technológiát kell kidolgozniuk, amelyekkel képesek lehetnek az űrbe jutva hódítani, az űrt - az emberiség ennél a lépésnél tart - valamint az űrutazásra képes fajnak más bolygókat és csillagrendszereket kell meghódítania anélkül, hogy saját magát elpusztítaná. Ez a legutóbbi egyelőre kérdéses az emneriség számára.
Ha tehát eljutunk odáig, hogy élet jeleit találjuk a Marson, akkor lehetséges, hogy egy nagy szűrő még előttünk áll, ami akár az is lehet, hogy a fejlett technológiánkkal egymást, vagyis saját magunkat pusztítjuk el.
És van-e élet a Marson? A kérdés megválaszolásához a jelenleg is futó és tervezett űrmissziók vihetnek közelebb. Az Európai Űrügynökség Rosalind Franklin rovere 2028-ban indulhat a Marshoz, hogy mélyfúrásokkal keressen múltbeli életnyomokat. A NASA Europa Clipper szondája már úton van a Jupiter felé, hogy a jeges hold óceánjának lakhatóságát vizsgálja. Eközben a marsi kőzetminták Földre juttatása körül verseny alakult ki az Egyesült Államok és Kína között.
Bostrom reméli, hogy a kutatások nem járnak sikerrel. „Remélem, hogy űrszondáink élettelen köveket és homokot találnak a Marson, a Jupiter Európa nevű holdján és mindenütt, ahová csillagászaink néznek. Ez életben tartaná a reményt az emberiség nagy jövőjére.”
„Egy ilyen felfedezés lesújtó volna. Ez lenne egy újság címlapján valaha megjelenő legrosszabb hír” – állítja Nick Bostrom, az Oxfordi Egyetem filozófiaprofesszora. A kijelentés elsőre ellentmondásosnak tűnik, hiszen az emberiség évszázadok óta kutatja, egyedül vagyunk-e a világegyetemben. Bostrom érvelése azonban a Fermi-paradoxon egyik lehetséges magyarázatán, a Nagy Szűrő elméletén nyugszik.
A Fermi-paradoxon azt a problémát veti fel, hogy ha a világegyetem hatalmas és idős, és statisztikailag nagy a valószínűsége az idegen életnek, akkor miért nem látjuk fejlett civilizációk nyomait?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
24 évesen halt meg a legfiatalabb brit demenciás beteg, akinek az agya olyan volt, mint egy 70 évesé
A kegyetlen betegség alig két év alatt tette tönkre a fiatal férfi életét. Családja tehetetlenül nézte, ahogy elveszíti a beszédkészségét és magatehetetlenné válik.
Huszonnégy évesen elhunyt Andre Yarham, akit sokan Nagy-Britannia legfiatalabb demenciás betegének tartottak. Családja a tragédia után úgy döntött, a férfi agyát kutatási célokra adományozza, hogy másoknak reményt adjon.
A norfolki Andre Yarhamnál 22 évesen diagnosztizálták a betegséget, miután 2022-ben megjelentek nála az első tünetek: a feledékenység és az időnkénti üres tekintet.
A Science Alert cikke szerint a férfinál a demencia egy ritka formáját, a frontotemporális demenciát állapították meg, amely az Alzheimer-kórral ellentétben nem a memóriát, hanem a személyiségért, a viselkedésért és a nyelvért felelős agyterületeket támadja meg.
A betegség lefolyása rendkívül gyors volt. Élete végére Andre elvesztette beszédkészségét, nem tudta ellátni magát, kerekesszékbe kényszerült.
Az MRI-vizsgálatok döbbenetes eredményt mutattak: a 24 éves férfi agya egy hetvenes éveiben járó idős ember agyához hasonlított.
A szakértők hangsúlyozzák, ez nem az agy gyorsabb öregedését jelenti, hanem arról, hogy a betegség rövid idő alatt hatalmas mennyiségű idegsejtet pusztított el.
A tudósok szerint a frontotemporális demencia hátterében gyakran erős genetikai hajlam áll, ami megzavarja az idegsejtek fehérje-anyagcseréjét. A kórosan felhalmozódó fehérjék az idegsejtek pusztulásához, majd az agyszövet zsugorodásához vezetnek. A betegségre jelenleg nincs gyógymód.
A család agyadományozása azért kiemelten fontos, mert a nagyon korai demenciával érintett agyak rendkívül ritkák, vizsgálatuk pedig elengedhetetlen az új kezelések kifejlesztéséhez.
Agyát a Cambridge-i Addenbrooke’s Hospital kutatóinak adományozták, akik a felajánlást kulcsfontosságúnak nevezték a betegség megértésében. A cikket jegyző idegtudós kiemeli: „gyakran megkérdezik tőlem, hogyan történhet ilyesmi valakivel ilyen fiatalon”, amire csak annyit tud válaszolni, hogy a tudomány még csak most kezdi megérteni, mi tesz egyes agyakat már a kezdetektől fogva sérülékennyé. A tragikusan fiatalon elhunyt Andre agya nagy segítség lehet a megértésben.
Huszonnégy évesen elhunyt Andre Yarham, akit sokan Nagy-Britannia legfiatalabb demenciás betegének tartottak. Családja a tragédia után úgy döntött, a férfi agyát kutatási célokra adományozza, hogy másoknak reményt adjon.
A norfolki Andre Yarhamnál 22 évesen diagnosztizálták a betegséget, miután 2022-ben megjelentek nála az első tünetek: a feledékenység és az időnkénti üres tekintet.
A Science Alert cikke szerint a férfinál a demencia egy ritka formáját, a frontotemporális demenciát állapították meg, amely az Alzheimer-kórral ellentétben nem a memóriát, hanem a személyiségért, a viselkedésért és a nyelvért felelős agyterületeket támadja meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ritka csoda jön vasárnap este – a Nap és a telihold egyszerre ragyog majd az égen
Február első napján a telihold már 16 óra körül felkel, miközben a Nap még a horizont felett lesz. Több érdekes jelenség is látható lesz vasárnap és hétfőn is, így érdemes az eget lesni.
Ritka égi jelenségnek lehetünk szemtanúi vasárnap este: a felkelő telihold és a lemenő Nap rövid ideig egyszerre ragyog majd az égen.
Február teliholddal indul, idén másodszor kerekedik ki teljesen égi kísérőnk. Vasárnap este a Hold már napnyugta előtt a keleti horizont fölé emelkedik, így nagyjából fél órán át a Nappal egyszerre lesz megfigyelhető. Február első napján keleten 15 óra 59 perckor, a fővárosban 16 óra 09 perckor, nyugati határainknál pedig 16 óra 20 perckor kel fel a Hold – írta az Ng.24.hu.
Aki viszont már alkonyatban, szinte teljes sötétségben fotózná a holdkeltét, annak a hétfői nap lehet ideális. Hétfőn a Hold 46 perccel azután kel fel, hogy a Nap lenyugszik. Ez azt jelenti, hogy keleten 17 óra 20 perckor, Budapesten 17 óra 31 perckor, nyugati határainknál pedig 17 óra 43 perckor bukkan fel. Égi kísérőnk ezen az estén még 99,2 százalékos megvilágítottságú lesz.
A megfigyeléshez azonban szerencse is kell. Vasárnap holdkeltekor és az este folyamán sok felhő lesz hazánk felett, és csak kevés helyen szakadozhat fel a felhőzet. Hétfőn viszont már többfelé járhatunk sikerrel, a délutáni, esti órákban ugyanis egyre nagyobb területen vékonyodhat vagy szakadozhat a felhőtakaró.
A telihold pontos időpontja vasárnap este 23 óra 9 perckor lesz. Aki pedig hétfőn éjszaka is az eget kémleli, egy különleges együttállást is elcsíphet: a Hold szoros közelségbe kerül az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillagával, a Regulusszal.
Ritka égi jelenségnek lehetünk szemtanúi vasárnap este: a felkelő telihold és a lemenő Nap rövid ideig egyszerre ragyog majd az égen.
Február teliholddal indul, idén másodszor kerekedik ki teljesen égi kísérőnk. Vasárnap este a Hold már napnyugta előtt a keleti horizont fölé emelkedik, így nagyjából fél órán át a Nappal egyszerre lesz megfigyelhető. Február első napján keleten 15 óra 59 perckor, a fővárosban 16 óra 09 perckor, nyugati határainknál pedig 16 óra 20 perckor kel fel a Hold – írta az Ng.24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
