HÍREK
A Rovatból

„A telefonommal világítottam” – egy sötét mosdóban szülte meg halott magzatát a Semmelweis Egyetem női klinikáján, állítja egy nő

Renáta a várandósságának 20. hetében derült ki, hogy magzatnak nincs szívhangja, a halott babát pedig minél előbb világra kellett hoznia.


Állítása szerint világítás és szappan nélküli mosdóban szülte meg halott magzatát egy nő a Semmelweis Egyetem női klinikáján - számolt be róla az RTL Híradó. A 20. héten derült ki, hogy nincs a magzatnak szívhangja ezért orvosi segítséggel mielőbb világra kell hoznia. A család azt állítja, hogy hiába kértek segítséget a nővértől, nem kaptak. A kórház viszont ezt tagadja, szerintük 5 percen belül érkezett a segítség.

Renáta sírva mesélte a Híradónak, múlt héten veszítették el harmadik gyermeküket, miután

a várandósság 20. hetében egy ultrahangon derült ki, hogy a magzatnak nincs szívhangja. A halott babát orvosi segítséggel minél előbb világra kellett hoznia egy kórházban.

„Engem gyerekkoromban molesztáltak, ezért nekem nagyon fontos volt, hogy doktornő legyen ott a folyamat alatt” - mondta Renáta.

Területileg az esztergomi kórházhoz tartoznak, de ott azt mondták nekik, hogy a következő napokban csak férfi orvosaik lesznek. A kórház tanácsára ezért felhívták a Semmelweis Egyetem nőgyógyászati klinikáját, ahol arról tájékoztatták őket, hogy minden műszakban van doktornő és fogadják őket.

Másnap reggel meg is jelentek a kórházban a férjével. Viszont épp minden női orvos másik eseten dolgozott, ezért vállalták, hogy várnak.

„2 órakor volt az első beavatkozás, Méhszájérlelőt adtak, hogy megsegítsék a természetes vetélést. Itt nem akartak beengedni de aztán sikerült megoldani, mert a feleségem mondta, hogy vagy együtt megyünk vagy egyikőnk sem” – mondta az asszony férje, akit többször haza akartak küldeni de mivel érezte, hogy a feleségének támogatásra van szüksége, maradt.

Miután megkapta a szükséges vetélést segítő szert, a folyosón ülve várakoztak. Kora este viszont Renáta nagyon elkezdett vérezni.

„Bementünk a nővérszobába és szóltam, hogy nagyon vérzek és már kiestek belőlem a gézdarabok, amiket felhelyeztek. A nővér az mondta, hogy most nincsen orvos, mind a kettő műt, úgyhogy leszek szíves visszamenni a szobába, feküdjek le” - mondta Renáta, aki szerint ekkorra már a ruhájából is csöpögött a vér.

A kórterembe csak egyedül mehetett be. Onnan kihozta a ruháit, és kerestek egy olyan mosdót, ahova a férje is bemehet. Tisztán szeretett volna a szülőszobára menni, ehhez azonban segítségre volt szüksége.

„De nem jutottunk el oda mert ahogy elkezdtem átöltözni, ott megtörtént ... a kisbabám a kezembe érkezett.”

A férj azt mondta:

„A telefonommal világítottam mert sajnos nem volt világítás. Megpróbáltuk ott lefertőtleníteni a csapot és a széket, mert szappan sem volt a vécében”.

A férfi a szülés után készített egy fotót is, amin a felesége egy vértócsa felett áll a felesége a kórház sötét mosdójában, kezében a halott magzattal.

A pár azt állítja, hogy ezután sem kaptak segítséget. Pedig szükségük lett volna rá, hiszen a méhlepény nem született meg. Végül telefonon segített nekik egy hozzáértő ismerősük. Mire először kórházi dolgozóval találkoztak már törölközőbe csavarták a magzatot és úgy döntöttek, elhagyják a kórházat. A magzatot hazavitték, bár nem lett volna szabad.

„Azt mondták, hogy nekik kötelező levinni őt a patológiára. De én meg azt érzetem, hogy nem szeretném őt itt hagyni, ebben az intézményben, ahol velünk így bántak. Úgy éreztem, én nem tudnám feldolgozni, ha ő itt lenne”

– mondta Renáta.

A Semmelweis Egyetem az RTL megkeresésére egy közleményt küldött, amit változtatás nélkül közlünk:

A Semmelweis Egyetem mindenekelőtt szeretné kifejezni őszinte részvétét a családot ért veszteség miatt.

Az említett hölgy valóban a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára jött be a méhen belül elhalt magzat miatt, és valóban a klinikán történt meg a vetélése, de az eset ennél jóval összetettebb és a család további állításait a klinika cáfolja.

A hölgy a 20. terhességi héten, a már 5 hete elhalt magzattal a méhében úgy érkezett a klinikára, hogy nem ide, hanem az Esztergomi kórházba utalták be őt. Nem engedte, hogy férfi orvos megvizsgálja, vagy a személyzet férfi tagjai megközelítsék. Az orvosi beosztás készítésekor a klinika értelemszerűen nem veszi figyelembe az ügyeletben lévő orvosok nemét, és akkor éppen nem dolgozott női nőgyógyász, ami nehezítette a családdal való együttműködést.

Az édesanyát ért traumára való tekintettel a klinika pszichológusa konzultált a hölggyel. Ezután a méhnyaktágítást követően, 22:00 óra után indultak meg a fájásai, amit jelzett az éjszakai ügyeletes ápolónak, aki kérte, hogy menjen vissza a kórtermébe, amíg értesíti az ügyeletes orvosok egyikét. A klinika cáfolja, hogy nem volt orvos az épületben, az éjszakai ügyeleti beosztásnak megfelelően három szülész-nőgyógyász dolgozott akkor a klinikán.

Az ápolási dokumentáció alapján, az értesítéstől számított 5 percen belül, az osztályra érkezett egy orvos és egy szülésznő. A hölgyet viszont sem a kórteremben, sem annak közelében, így a mellékhelyiségekben sem találta a klinikai személyzet. Mint később kiderült, férjével az épület egy másik, távolabbi részén található, pillanatnyilag használaton kívüli mosdóba mentek. Mivel a hölgy korábban már kétszer szült, a vetélés néhány fájás után a mosdóban lezajlott. A vetélést követő rutin része a méhűr műtéti tisztítása, annak érdekében, hogy az esetlegesen bennmaradt szövetdarabokat eltávolítsák, nehogy az később gyulladást, fertőzést idézzen elő. A hölgy ekkor is tiltakozott, mert az ügyeletes orvosok mindegyike férfi volt, nem is engedte, hogy altassák, a beteghordóval szemben a férj agresszíven lépett fel, szintén azért, mert munkavégzés közben férfiként hozzá kellett érnie a felséghez. A hölgy az elvetélt magzatot és a méhlepényt mindvégig magánál tartotta és nem volt hajlandó átadni azt a klinika dolgozóinak. A beteg kérésére helyi érzéstelenítés mellett végzett műtét után azonnal, a személyzet előzetes értesítése nélkül távoztak a klinikáról. Az elvetélt magzatot és a méhlepényt annak ellenére elvitték magukkal, hogy arra csak a halál okát tisztázó szövettani vizsgálat után lett volna lehetőségük – erről előzetes tájékoztatást is kaptak.

A klinika megtette a szükséges jogi lépéseket az ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A székesfehérvári Fidesz elismerte, hogy ők fizették a buszoztatást Orbán Viktor dunaújvárosi fórumára
Cser-Palkovics András székesfervári polgármester megkeresésére a helyi Fidesz azt közölte, ők állták az utat számos szimpatizánsnak. A Kontroll stábjának már a helyszínen is többen azt mondták, hogy a Fidesz fizette a buszt, amivel Dunaújvárosba utaztak.


A Fidesz székesfehérvári szervezete elismerte: ők fizették azokat a buszokat, amelyekkel szimpatizánsok érkeztek Orbán Viktor országjárásának dunaújvárosi állomására.

A Kontroll számolt be arról, hogy a Dózsa mozi előtti téren tartott fórum után a távolsági buszmegállóban nyugdíjasok nagyobb csoportjai igyekeztek felszállni a járművekre, a stábnak pedig több Fidesz-szimpatizáns is arról beszélt, hogy a kormánypárt pénzén utaztak a helyszínre.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a Kontroll érdeklődésére egyértelművé tette, hogy az önkormányzat egyetlen politikai párt számára sem finanszírozott utazást, és a jövőben sem fog. A polgármester azonban megkereste a helyi Fideszt is, ahonnan azt a választ kapta:

„A buszos utazást a Fidesz székesfehérvári szervezete, – mely a tagdíjakból és a választott tisztségviselők hozzájárulásaiból működik – finanszírozta a buszos utat, ahogy az elmúlt években mindig.”

A polgármester hozzátette, „a magam részéről pedig nagyon örülök, hogy nagyon sokan voltunk a dunaújvárosi fórumon is”. A helyi Fidesz képviseletében Róth Péter választókerületi elnök a lap megkeresésére nem válaszolt.

A történtek kapcsán más, hasonló esetekre utaló videók is előkerültek. Szintén a Kontroll írt róla, hogy

egy TikTok-felhasználó arcát vállalva állította, hogy a március 15-i Békemenetre az önkormányzat buszokat fogadott fel, hogy a közhasznú munkásokat felvigye Budapestre.

Egy másik videóban egy arcát nem vállaló férfi arról beszélt, hogy Kónya István, Gyula alpolgármestere tízezer forintot fizetett azoknak, akik elmentek a Békemenetre.

„Meg kell fizetni a napszámot. Nem ingyen tapsolunk”

– mondta a férfi, aki szerint hat embert vittek fel, egész napra ételt és italt kaptak, és a képviselőjelölt is velük utazott a buszon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Keményen kritizálták az uniós vezetők Orbánt a vétó miatt, a finn kormányfő szerint elárulta őket, és „fegyverként használja Ukrajnát a választási kampányában”
Az uniós miniszterelnökök többsége bírálta Orbán Viktort a Barátság kőolajvezeték miatti vétója okán a csütörtöki csúcsra érkezve. A magyar kormány a 90 milliárdos hitel mellett a 20. oroszellenes szankciós csomagot is meghiúsíthatja, ami heves érzelmeket váltott ki egyes vezetőkből.


Csütörtökön összegyűltek az uniós kormányfők. Magyar szempontból a legérdekesebb téma, hogy az Európai Tanács tavaly megállapodott egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitelcsomagról. A megállapodást, amely Magyarországra nem ró pénzügyi terhet, Orbán Viktor is jóváhagyta. A magyar kormány utólag akasztotta meg az alku végrehajtását az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt, mert szerinte a rendszer már működőképes. Budapest az olajszállítás újraindításához köti a vétó feloldását, és kifogásolja az alternatívaként felmerülő Adria-vezeték tranzitköltségeit is.

Az uniós vezetők nem rejtették ezzel kapcsolatban véka alá a véleményüket a csúcsra érkezve.

„Ez nem jó. Volt egy megállapodásunk, és úgy vélem, elárult minket” – jelentette ki Petteri Orpo finn miniszterelnök, aki szerint a magyar kormányfő „fegyverként használja Ukrajnát a választási kampányában”.

Belgium kormányfője, Bart De Wever szerint „a megállapodásokat teljesíteni kell”, és elfogadhatatlannak tartja, hogy egy vezetői döntést valaki utólag blokkoljon. Hozzátette, hogy van B terv a hitel folyósítására, de erről nem okos dolog beszélni.

Evika Siliņa lett miniszterelnök úgy látja,

Orbán „Európa és Ukrajna ellen kampányol” a választás előtt, „de nem hiszem, hogy megszegheti a mindannyiunknak adott ígéretét”. A lett kormányfő hozzátette: „Nem hiszem, hogy visszakozhatunk azoktól a döntésektől, amelyeket vezetőként hoztunk”.

Gitanas Nausėda litván elnök sajnálatosnak tartotta a helyzetet, és a megbékéltetés politikájához hasonlította, amellyel szerinte nem lehet eredményeket elérni.

Andrej Babiš cseh kormányfő, Orbán szövetségese a Patrióták Európáért pártcsaládból, igyekezett távol maradni a vitától:

„Nem én fogom meggyőzni Orbán urat, ez az ő ügye, nem az enyém”

- mondta a kormányfő cseh barátja.

A magyar érvelést, miszerint az energiaellátás forog kockán, a horvát miniszterelnök konkrét adatokkal igyekezett cáfolni. Andrej Plenković jelezte:

az Adria-vezetéket mostanra teljes mértékben használják, a Moltól már 13 tankerszállítmányra kaptak megrendelést, amiből négy már meg is érkezett. Számításai szerint a szlovákiai és a százhalombattai finomítót akkor is el tudják látni, ha folyamatosan teljes kapacitáson működnek. „Barátként, szomszédként” a magyarok és szlovákok mellett állnak – mondta.

Rob Jetten holland miniszterelnök üdvözölte, hogy az Európai Bizottság technikai megoldást talált az előrelépéshez, utalva arra a megállapodásra, hogy Ukrajna uniós támogatással állítja helyre a vezetéket.

A 90 milliárd eurós, 2026–2027-re szóló uniós hitel jogi kereteit az EU már megteremtette. A kamatköltségeket az uniós költségvetés fedezi, a hitelt pedig csak akkor kell visszafizetni, ha Oroszország háborús jóvátételt fizet. Az Európai Parlament februárban jóváhagyta a csomagot. A magyar vétó nemcsak ezt a hitelt, hanem a 20. szankciós csomagot is blokkolja, amelyet a tagállamok a háború negyedik évfordulójára szerettek volna elfogadni.

A blokk miniszterelnökei erről is fognak diskurálni a mai uniós csúcson.

Orbán Viktor korábban jelezte: „ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz [Ukrajnának - a szerk.]”.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán magyar katonákat küldene az iráni háborúba, ha Trump kérné – Gulyás Gergely egyetlen mondattal semmisítette meg a kormány békepropagandáját
Gulyást arról kérdezték, hogy ha az Egyesült Államok az Irán ellen zajló háború kapcsán magyarországi katonai bázisok használatát kérné, a kormány engedélyezné-e. A miniszter szerint ha ilyen kérés érkezik, „meg fogjuk vizsgálni” a lehetőségét.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 19.



Magyar Péter szerint Orbán Viktor háborúba vinné Magyarországot, ha Donald Trump erre kérné. A Tisza Párt elnöke egy Facebook-posztban azt állítja, Gulyás Gergely egyetlen mondattal semmisítette meg az Orbán-kormány békepropagandáját. Magyar Péter azt írja, Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy „amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban.”

A politikus szerint ez magyarul azt jelenti, hogy „Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.” Magyar Péter a posztjában felteszi a kérdést, hogy vajon pont ebből a célból érkezik-e Budapestre az amerikai alelnök jövő héten. A bejegyzést azzal zárja: „Elég volt! Állítsuk meg az orbáni háborús pszichózist! Ne engedjük, hogy Orbán Viktorék háborúba sodorják Magyarországot!”

Gulyás Gergelyt a március 5-i Kormányinfón arról kérdezték, hogy ha az Egyesült Államok, illetve Trump elnök az Irán ellen zajló háború kapcsán Magyarország segítségét kérné, a kormány engedélyezné-e. A miniszter erre azt válaszolta, hogy ha ilyen kérés érkezik, „meg fogjuk vizsgálni” a lehetőségét.

Gulyás jelezte, hogy személyesen egyetért az amerikai elnök iráni csapásával, de nem rendelkezik az elnök által hivatkozott hírszerzési információkkal, és beszélt a háború lehetséges migrációs hatásairól is. Megemlítette azt is, hogy az erbíli magyar katonák rendben vannak.

A háttérhez tartozik, hogy február 28-án az Egyesült Államok Izraellel összehangoltan csapásokat mért iráni célpontokra, amire Teherán regionális támadásokkal válaszolt, a Hormuzi-szoros pedig megbénult a kereskedelmi hajóforgalom számára. Arra a felvetésre, hogy az amerikai alelnök Budapestre érkezne, nincs hivatalos bejelentés a következő napokra. Korábban, február 15–16-án az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio járt Budapesten, és sajtóértesülések szóltak arról, hogy a kormány Trump elnök vagy az alelnök esetleges magyarországi látogatásán dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ha ő ezt kérné, akkor megfontolnánk” – válaszolta Gulyás Gergely arra, hogy Magyarország adna-e katonai segítséget Trumpnak a Hormuzi-szoros felszabadításában
Gulyás Gergely a Kormányinfón beszélt egy esetleges amerikai katonai kérés megfontolásáról a Hormuzi-szoros ügyében. A magyar álláspont eltér több európai NATO-tagétól, akik már elzárkóztak a részvételtől.


„Ha ő ezt kérné, akkor megfontolnánk” – ez a mondat hangzott el a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely szájából arra a kérdésre, hogy Magyarország adna-e katonai segítséget az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szoros felszabadításában, amennyiben Donald Trump ezt kérné. A kijelentés azonnal belpolitikai vitát szított.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 444 kérdésére hozzátette, Donald Trump még nem kért ilyet, és a kormány egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel. Gulyás szerint a kabinet nem foglalkozik még meg nem fogalmazott „hipotetikus kérésekkel” – írta a telex.hu.

Itt a kérdés és a válasz:

Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarország NATO-tag, és ha a katonai részvétel a szövetségen belül merülne fel kérdésként, akkor Magyarország ott fog állást foglalni. A NATO-tól érkező kérésekre pedig szerinte a NATO-főtitkárnak kell reagálnia. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a Hormuzi-szoros biztosításában azok az országok tudnának közreműködni, amelyek tengeri flottával rendelkeznek, a magyar hadsereg pedig ezen a téren nem jöhet szóba.

A kijelentésre Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán reagált. „Gulyás Gergely ma azt mondta a kormányinfón, hogy amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban. Ez magyarul azt jelenti, hogy Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.”

A magyar kormány nem ítélte el az Egyesült Államok és Izrael által indított Irán elleni háborút. Orbán Viktor miniszterelnök egy szerdai interjúban Donald Trumpról azt mondta: „A kérdés az, hogy háborút vagy békét indított el valójában. Ez még nem dőlt el, majd a történészek fogják ezt eldönteni.”

A NATO mint szövetség nem vesz részt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni hadműveleteiben, ezt Mark Rutte NATO-főtitkár is megerősítette. Több európai NATO-ország, köztük Lengyelország, Spanyolország és Finnország is kijelentette, hogy nem akarnak katonai segítséget nyújtani a háborúhoz.

A spanyol külügyminiszter „egyoldalú” akciónak nevezte az amerikai–izraeli támadást, és Madrid nem engedte, hogy az USA a spanyolországi bázisokat Irán elleni műveletekre használja. A lengyel védelmi miniszter szintén közölte, hogy Varsó nem tervez katonai támogatást nyújtani az amerikai csapásokhoz. A Hormuzi-szoros a globális energiaellátás egyik legfontosabb útvonala, Donald Trump amerikai elnök azzal indokolta a szövetségesek bevonásának szükségességét, hogy a szorost „nyitva kell tartani”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: