A melegedő víz miatt elszaporodtak a Kínából behurcolt édesvízi medúzák a Paks környéki holtágakban

Egy észak-írországi dokumentumfilm forgatásán döbbenetes felfedezést tettek a kutatók.

A Popular Science beszámolója szerint kutatók egy dokumentumfilm készítése közben bukkantak rá egy eddig ismeretlen gombafajra, amely képes manipulálni a pókokat. A különös élőlényt Sir David Attenborough világhírű természettudós után nevezték el Gibellula attenboroughii-nak. A felfedezésről szóló tanulmányt a Fungal Systematics and Evolution szaklap január 24-én publikálta.

Ez elsősorban a Metellina merianae nevű pókfajt érinti, amely főként sötét és nedves élőhelyeken fordul elő Európában, de a barlangi keresztespók is veszélyben lehet.

A Gibellula attenboroughii működése nagyban hasonlít az Ophiocordyceps gombákéhoz, amelyek a brazil esőerdőkben élő hangyák viselkedését módosítják. Ezek a gombák képesek irányítani áldozataikat, hogy elősegítsék saját terjedésüket. A tudósok további kutatásokat terveznek, hogy pontosan megértsék, hogyan manipulálja ez az újonnan felfedezett gomba a pókok viselkedését.

A 2024 YR4 jelzésű aszteroidát tavaly december 27-én fedezte fel a chilei ATLAS teleszkóp. A szakemberek szerint az objektum 40 és 90 méter közötti átmérőjű lehet, ami egy 15-30 emeletes ház méretének felel meg. Bár ez jóval kisebb, mint az a 10 kilométeres aszteroida, amely 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalásához vezetett, a csillagászok mégis komolyan foglalkoznak vele.

A kutatók ezért minden lehetséges eszközzel vizsgálják az objektumot, mert április után már nem lesz látható a teleszkópok számára.

A NASA által finanszírozott aszteroidamegfigyelő program egyik fontos eszköze, a James Webb űrteleszkóp hamarosan az aszteroida irányába fordul. A kutatók bíznak benne, hogy a teleszkóp infravörös érzékelői pontosabb képet adnak az égitest méretéről és pályájáról. Ez kulcsfontosságú lehet annak megállapításában, hogy milyen kockázatot jelenthet a jövőben.

A történelem során több kisebb aszteroida is komoly károkat okozott. A CNN emlékeztetett rá, hogy 1908-ban egy 30 méteres aszteroida csapódott Szibériába, és 2150 négyzetkilométeren letarolta a fákat. 2013-ban pedig egy 20 méteres égitest robbant fel Oroszország fölött, amely 7000 épületben tett kárt és több mint ezer embert megsebesített.

A James Webb teleszkóp március elején kezdheti el a megfigyeléseket, és a szakemberek remélik, hogy ezekből pontosabb adatokhoz jutnak.

(via Telex)

2032-ben eltalálhatja a Földet egy hatalmas aszteroida, a 2024 YR4 – a NASA legfrissebb számításai szerint. A becsapódás esélye a korábbi 1 a 42-höz arányról 1 a 32-höz nőtt, ami azt jelenti, hogy jelenleg 3,1% az esély arra, hogy eléri bolygónkat.

A kutatók folyamatosan figyelik a 2024 YR4 pályáját, és az elmúlt hetekben többször is módosították a számításokat. Február 7-én még 1,2% volt a becsapódás esélye, de ez előbb 2,3%-ra, majd 2,6%-ra nőtt, most pedig elérte a 3,1%-ot.

A 2024 YR4 átmérője körülbelül 54 méter, ami nagyjából egy 18 emeletes épület magasságának felel meg.

A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy a becsapódás esélye még mindig nagyon kicsi. A legfrissebb adatok szerint 96,9% az esély arra, hogy az aszteroida elkerüli a Földet. Emellett egy apró, 0,3%-os esély is fennáll arra, hogy a 2024 YR4 a Holdba csapódik.

A tudósok a Torino-skála segítségével értékelik az aszteroidák veszélyességét. A 2024 YR4 jelenleg 3-as besorolást kapott a 10-es skálán, ami azt jelenti, hogy helyi szintű pusztítást okozhat, és az esélye meghaladja az 1%-ot.

A kutatók folytatják a 2024 YR4 megfigyelését, és további mérések segíthetnek pontosabban meghatározni a pályáját. Sok olyan aszteroidát figyeltek már meg, amelyek kezdetben veszélyesnek tűntek, később azonban 0%-os becsapódási esélyt kaptak.

(via Live Science)

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) környezettudományi bizottsága szerint a Föld állapotát jelző mutatók egyre rosszabb képet festenek. Mint az MTA.hu idézi, Mike Norton, a szervezet környezettudományi programigazgatója elmondta, hogy a legutóbbi, 2021-es jelentésük óta nem történt előrelépés:

Az EASAC friss jelentése szerint az emberi tevékenység kilenc alapvető környezeti mutató közül hatban már túllépett egy kritikus szintet. Az átlépett veszélyes határok közé tartozik a klímaváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, az erdőirtások, az ivóvízpazarlás, a nitrogén- és foszfátciklus felborulása, valamint a környezetszennyezés. Most pedig az óceánok elsavasodása is elérte a kritikus szintet, míg a szállópor-szennyezés és az ózonréteg vékonyodása is egyre közelebb van a veszélyes határhoz.

Az EASAC szerint a szélsőséges időjárási események súlyos gazdasági és emberi veszteségeket okoznak. Az Európai Unióban az éghajlati katasztrófák három év alatt 162 milliárd eurós kárt okoztak, és a 2022-es hőhullám több mint 60 ezer ember életét követelte.

A jelentés szerint hiába fejlődnek a zöld technológiák, a politikai döntéshozók nem tesznek meg minden szükséges lépést.

– idézik a jelentés megállapítását. A fosszilis energiahordozók támogatása továbbra is jelentős, miközben a klímaváltozás elleni intézkedések végrehajtása lassan halad.

A szakértők szerint a jelenlegi gazdasági modell is hozzájárul a probléma elmélyüléséhez. A GDP-t a gazdasági siker egyetlen mérőszámaként kezelik, miközben az erőforrások kizsákmányolása és a környezeti károk figyelmen kívül maradnak. A jelentés szerint a politikai vezetőknek át kellene gondolniuk a gazdasági fejlődés céljait, és olyan mutatókat kellene előtérbe helyezniük, amelyek az emberek jólétét és a környezet fenntarthatóságát veszik figyelembe.

Az EASAC jelentése egyértelművé teszi, hogy a jelenlegi tendenciák folytatása katasztrófához vezethet.