News here

TUDOMÁNY

A kukában landoló anyagok felét újra lehetne hasznosítani – ezt be is bizonyították a Kutatók Éjszakáján

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen egy sor olyan kivonatot mutattak be, amelyek összetevőit a szemétből nyerték ki.

Link másolása

A szemét újrahasznosítása azért fontos, mert a népesség növekedésével egyre több szemetet termelünk.

A jelenlegi adatok szerint évente közel 225 millió tonna hulladékot termel az Európai Unió, amely lakosonként 502 kg-nak felel meg.

"Meg kell tanulnulnunk olyan, még biológiailag aktív komponenseket kinyernünk a szemétből, amit újra lehet hasznosítani. Akár természetes antioxidánsként, akár tartósítószerként vagy színezékként rengeteg olyan anyag létezik, amelyet az élelmiszeripartól a kozmetikai iparig széles körben lehetne alkalmazni" - magyarázta Vági Erika, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa a Kutatók Éjszakáján.

Bemutatóján az érdeklődők elsősorban a különböző technológiákkal készült kivonatokkal ismerkedhettek meg. Hazai gyógy- és fűszernövényekből, valamint olyan hulladékokból, mint a szőlőhéj és mag, kenderszár, homoktövis-szár és eperfa-gyümölcsmag oldószeres extrakcióval, vízgőzdesztillációval és szuperkritikus szén-dioxiddal kapott kivonatokat lehetett tesztelni, szagolgatni és érzékszerveinkkel megvizsgálni.

”Szimat-teszttel és egyéb játékos feladványokkal a gyerekek saját érzékszerveikkel tapasztalhatták meg a gyógy- és fűszernövények csodálatos világát" - mondta Vági Erika.

Teszteket is kitöltöttek, ahol az illatok alapján próbálták meg felismerni az egyes fűszernövényeket. "Fontosnak tartjuk, hogy találkozzanak ilyen növényekkel azok természetes vagy szárított formájában, és megértsék azt is, hogy a hulladékból is lehet értékes, illatos vagy színes anyagok kinyerni.”

A BME Extrakciós és Nagynyomású Műveletek Kutatócsoportja több évtizede kutatja a szuperkritikus szén-dioxiddal előállítható teljesen tiszta, oldószernyomoktól mentes, természetes kivonatok extrakcióját illetve a kivonatok összetételét és biológiai aktivitását.

Vági Erika szerint ideális esetben a kukában landoló anyagok felét újra lehetne hasznosítani más területen.

"Mi főleg élelmiszeripari és mezőgazdasági hulladékokat próbálunk meg újrahasznosítani, illetve kivonni belőle az aktív anyagokat. Az Unióban nagyon erős törekvések vannak arra, hogy amit tudunk, azt visszaforgassuk a mindennapi életbe. Itt főleg az állati takarmányozásra elvihető és visszakomposztálható alapanyagokról van szó, amelyek az aratás, begyűjtés vagy szüret után visszamaradnak, pedig még rengeteg, biológiai aktivítással is rendelkező hatóanyag, komponens található bennük" - magyarázta a kutató.

Nagy felvevőjük lehet az élelmiszer- és kozmetikai ipar, amely egyre inkább a természetes anyagok felé fordul. A szintetikus anyagokat növényi alapanyagokkal szeretnék kiváltani.

Jó példa erre a szőlőből előállított bor és a mellete megjelenő melléktermék, hulladék a szőlő törköly, amely a préselés után fennmaradt héj és magrészeket takarja. Ezt nálunk jelenleg csupán borkősav előállítására hasznosítják, amely a befőzés alapanyaga, holott a szőlő héja és magja nagy mennyiségben tartalmaz még zsíros olajat, fenolos vegyületeket valamint a reszveratrolt, amelyet öregedésgátló hatásának köszönhetően akár kozmetikai termékként, például krémekben is lehetne hasznosítani.

"Ez a hulladék Magyarországon egyáltalán nincsen jelenleg hasznosítva, pedig Franciaországban erre külön üzletág épül."

A szőlőtörkölyből a borkősav előállítása előtt kivonják a színanyagokat, a fenolos vegyületeket, és a reszveratrolt, majd külön kiporciózva értékesítik az egyes piacoknak. Magyarországon ez még egy kiaknázatlan terület, mondta Vági Erika.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Videó: Sarki fény látszott Magyarországról
A nálunk ritka égi jelenség hétfő este jól látszott több helyről is.

Link másolása

Hétfő este 20 óra 20 perc körül csillant fel a sarki fény Magyarországon. Prédikálószéki és mátraszentistváni éjjellátó kamerák is megörökítették a nálunk ritka jelenséget - írja a Időkép.

Idén harmadik alkalommal villant fel a sarki fény hazánk fölött. A rózsaszínes-lilás színben pompázó Aurora Borealis nagyjából 2-3 percig volt megfigyelhető.

VIDEÓ: Megjelent a sarki fény a prédikálószéki és mátraszentistváni kamerán


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Kiderült, hogy maximum hány évig élhet egy ember
Az eddigi legidősebb ember 122 éves és 164 napos volt, amikor meghalt. Tudósok szerint ennél akár évtizedekkel is tovább lehet életben maradni.

Link másolása

Nagyjából 150 év lehet az emberi életkor csúcsa, írja a LADBibble egy kutatás alapján. A szingapúri Gero biotechnológiai vállalat és a New York állambeli Roswell Park Comprehensive Cancer Center kutatói az emberi ellenálló-képességet, vagyis a sérülésekből felépülést vizsgálták.

A tudósok több százezer önkéntes orvosi adatit nézték át mesterséges intelligencia segítségével annak érdekében, hogy megbecsüljék az ember életének várható leghosszabb élettartamát. Végül az életkor, a betegségek és az életvitel figyelembevételével arra jutottak, hogy 120 és 150 év között az emberi szervezet gyógyulási képessége teljesen megszűnt. Ez azt jelenti, hogy képtelenség ennél tovább élni.

A jelenlegi rekordot Jeanne Calment tartja, aki 122 éves és 164 napos korában hunyt el. A francia nő 1875-ben született és 1997-ben halt meg. Más életkorral kapcsolatos kutatások alapján azonban nem sokáig lesz ő a csúcstartó és 2100-ig bezárólag várhatóan lesz olyan ember, aki még ennél is tovább él.

Eközben több olyan gyógyszeren is dolgoznak már, ami lelassítja az öregedést, és segíthet abban, hogy akár a 200 éves kort is elérjük.

Azonban ez még odébb van: az Egyesült Királyságban a születéskor várható átlagos élettartam jelenleg 80 év. Magyarországon 2019-es adatok alapján a nők többsége 79, a férfiak majdnem 73 éves korukig élnek. Ez azonban az évek előrehaladtával, a technika és az orvostudomány fejlődésével folyamatosan kitolódik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Videón mutatták meg a rejtélyes hölgy arcát
A 2000 éves múmiának most láthatjuk először a feltételezett arcát. A tudósok egy része szerint kb. 30 éves lehetett, és terhes volt, amikor meghalt.

Link másolása

Koponyája alapján a Varsói Múmia Projekt rekonstruálta az arcát a rejtélyes hölgynek, aki ma egy 2000 éves múmia az ókori Egyiptomból. Igazságügyi szakértők is belefolytak a munkába, de 100 százalékos pontosságot senki nem ígérhet egyelőre: a nő nem biztos, hogy valóban úgy nézett ki életében, mint a videón.

A koponyán alapuló arcrekonstrukcióhoz nem elég a tudomány, némi művészi beavatkozás is szükséges:

„A koponya sok információt nyújt az ember arcáról, olyan egyedi formákat és arányokat ad, amelyek megjelenhetnek a végső arcon” – mondta Chantal Milani olasz törvényszéki antropológus az IFLScience-nek.

A thébai királysírokban talált egyiptomi múmiát azért nevezik rejtélyes hölgynek, mert a XIX-XX. században még férfinak és papnak tartották, és csak később derült ki, hogy valójában nő.

Amikor meghalt, a 20-as, 30-as éveiben járhatott, mindez a Kr. e. I. században volt. Nemrég készítettek róla röntgen- és CT-vizsgálatokat, a kutatók szerint terhesen halt meg. Ha ez így van, akkor a rejtélyes hölgy az első „terhes múmia”, de ezt a tudósok közül többen nem fogadják el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Jelentősen átalakíthatja az agyat a koronavírus
Több Covid-fertőzésen átesett páciens számolt be a fejfájásról, szédülésről, szorongásról és depresszióról.
Fotó: Pixabay.com - szmo.hu
2022. november 22.


Link másolása

Egy friss vizsgálat arra világít rá, hogy azoknak a pácienseknek az agyában, akik felépültek a Covid-19-ből, akár hat hónappal később is kimutathatóak rendellenességek – számolt be róla az IFLScience.

A Delhi Indiai Műszaki Intézet szakértői egy speciális MRI-vel vizsgálták a koronavírus által okozott agyi elváltozásokat.

A mostani vizsgálat során a szuszceptibilitás súlyozott képalkotás (SWI) módszerét alkalmazták, ami annyit jelent, hogy egyes anyagok, például a vér összetevői, a kalcium és a vas eltérő módon reagálnak a mágneses térnek való kitettségre. Az SWI különösen hatékony az agyi vérömlenyek, az érrendszeri rendellenességek és a daganatok detektálásában.

A szakértők jelentős rendellenességekre bukkantak a betegség túlélői körében.

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) úgy becsli, hogy ötből egy felnőtt fertőzött küzd tartós tünetekkel. Ilyen többek között az agyi köd, a fejfájás, a szédülés, a szorongás és a depresszió.

A tanulmányban 46 gyógyult személy adatait hasonlították össze 30 egészséges emberével.

Azok, akik hosszan lefolyó Coviddal küzdöttek, általában fáradtságról, alvászavarról, figyelmi problémákról és memóriazavarról számoltak be.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy akik felépültek, náluk az elülső lebeny több fehérállományi régiójában is jelentős elváltozások alakultak ki. Emellett az agytörzsben is észleltek furcsaságokat, ami magyarázatot adhat tüneteikre.

A kutatók szeretnék a koronavírus agyra gyakorolt hatásait még hosszabb távon is vizsgálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: