News here
hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

„A hátamon feláll a szőr” – mondja a kínai vakcináról Duda Ernő immunológus

A szegedi professzor szerint nem jó, ha az állam nyomást helyez a gyógyszerfelügyeletre. Bízik benne, hogy január végétől az EU-s beszerzés is felgyorsul majd.

Link másolása

hirdetés

Az olcsó, elavult módszerrel készülő kínai vakcinák Kína külföldi térnyerését szolgálják, nekünk azonban nem szabad elkezdenünk oltani velük – mondta a Válasz Online-nak Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professzor emeritusa.

A Sinopharm és a Sinovac inaktivált vírust tartalmazó vakcinái szerinte elavult módszerrel készülnek, a harmadik világ tömegei számára.

"Olyan technológiát használnak, amit Pasteur idejében is alkalmaztak már. Olyan, mintha a Nagykörúton most vezetnénk be a lóvasutat. Azon is lehet közlekedni, persze, de nehogy már a 21. században az 1800-es évek technológiáját alkalmazzuk!"

„A koronavírus nem influenza, a hátamon feláll a szőr attól, hogy inaktivált egész koronavírussal oltsunk!”

- fogalmazott a professzor. Majd elmagyarázta, hogy a koronavírus sokkal inkább hasonlít a Zika-vírusra abban a tekintetben, hogy „lopakodó” vírus. „Olyan molekuláris mintázatokat hordoz, amilyenek az emberben is előfordulnak, ezért potenciálisan autoimmun folyamatokat indíthat el.”

Vagyis előfordulhat, hogy hatására a szervezet önmagát kezdi el támadni. „Nem véletlen, hogy a nyugati cégek nem a hagyományos technológiát alkalmazzák, és csak azt az antigént akarják bevinni az oltással, ami feltétlenül szükséges a vírus elleni harchoz.”

hirdetés
„Ami felesleges, azt ne vigyük be, mert abból mellékhatás keletkezhet.”

Duda azt nem állítja, hogy a kínai vakcinától betegek lesznek az emberek, de azt igen, hogy a technológiából fakadóan ennek nagyobb a kockázata.

„Ön szerint miért vacakolnak mások mRNS-sel, tüskefehérjék más vírusokra való átültetésével, ha az egész olyan egyszerű lenne, hogy a régi technológiával milliószámra lehet gyártani az oltásokat? Minél kisebb részét tartalmazzák a vírusnak, annál kisebb a veszélye annak, hogy beindítják ezeket a folyamatokat. Az első két engedélyezett vakcinával a vírus egyetlen részét sem juttatják be a szervezetbe, a mesterségesen előállított mRNS-s négy-hat órával az oltás beadása után lebomlik, ezek a legbiztonságosabbak” - mondta a Válasz Online-nak a szegedi professzor.

Duda Ernő szerint a másik baj a Sinopharm oltóanyagával, hogy nagyon keveset tudunk róla. A kínaiak ugyanis a mai napig nem publikálták az úgynevezett harmadik fázis vizsgálatait, amelyek a vakcina tömeges kipróbálásának eredményeit rögzítik. Ezzel szemben a Pfizer és a Moderna eredményeit rangos szaklapokban tették közzé.

„Az biztos, hogy a világ két legtekintélyesebb gyógyszerhatósága, az amerikai és az európai engedélyét nem tudják felmutatni, mert a kínaiak nem kérnek ilyet. Valamit pedig mondaniuk kell az oltóanyagról.”

Annál is inkább, mert az oltási hajlandóságnál sokat számít a vakcinafejlesztő ország hitelessége is.

„Mennyire bízna meg egy – egyébként valószínűleg hatásos és biztonságos – orosz vakcinában, amit csak az orosz hatóság hitelesít? Az az Oroszország, ahol egy évtizeden keresztül állami közreműködéssel hamisították meg a doppingeredményeket? Vagy fogadna el egy olyan oltást, amelynek hatásosságát és biztonságosságát csak az a kínai állam ismeri el, amely vegzálta a járványt először leíró orvost?"

- tette fel a kérdést Duda Ernő.

A lap megkérdezte, nem kellene-e óvatosabban fogalmaznia, hisz így is magas az oltásellenesség Magyarországon.

A professzor szerint ha az embereknek kételyeik vannak, de közben a kínai és az orosz vakcina folyik a csapból is, akkor az valóban az oltási hajlandóság ellen hat.

„Miért nem arról beszélnek, hogy Magyarország számára az unió közel húszmillió oltást tett félre, és a veszélyeztetetteket nyárra be tudjuk oltani? Hogy májusra drasztikusan lecsökken a halálesetek száma?”

Duda Ernő szerint hiába szeretne mindenki minél gyorsabb megoldást, nem jó, ha politikusok nyomást gyakorolnak az engedélyező hatóságokra. A vészhelyzeti engedélyezésnél ugyanis nem a gyártó, hanem az állam vállalja a felelősséget az esetleges problémákért. „Nem szeretnék az engedélyező hatóság embereinek helyében lenni" - jegyezte meg.

A szegedi professzor szerint a nyugati engedélyezési eljárás átlátható, az engedélyezett oltóanyagok pedig hatásosak és biztonságosak, ezért nyugati vakcinákat kell használni.

Duda Ernő abban bízik, hogy január végén felgyorsul majd a tempó, hiszen akkortól jön az Astrazeneca/Oxford vakcina, amelyet normál hűtőszekrényben lehet tárolni, és több mint ötezer háziorvos tud majd oltani vele. Azután jön a Janssen egydózisú vakcinája, és még vagy három cégtől várnak rövidesen készítményeket.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Egy 80 éves beteg kaphatta meg itthon először az újfajta rákgyógyszert, amit eddig csak külföldön lehetett elérni
Mérföldkőhöz érkezett a neuroendokrin daganatos betegek hazai ellátása. A terápiában a sugárzó izotópot infúzión keresztül juttatják be a szervezetbe, ahol elpusztítja a rákos sejteket.

Link másolása

hirdetés

Új, eddig Magyarországon nem elérhető eljárással gyógyítják a neuroendokrin daganatos betegeket a Semmelweis Egyetemen (SE); az első izotópos infúziós kezelést a múlt héten végezték el az intézményben.

Az egyetem hétfői közleményében azt írta, hogy a belgyógyászati klinikán az első ilyen kezelést egy 80 éves neuroendokrin tumorban szenvedő férfi kapta.

A beteg az első infúzióra jól reagált, négy nappal később hazamehetett. A terápia néhány hét múlva folytatódik, mivel az izotópos kezelést 8-12 hetente szükséges megismételni, összesen 3-4 alkalommal.

A neuroendokrin tumorok a daganatos betegségek mintegy 5 százalékát teszik ki, évente 40-60 új esetet diagnosztizálnak, vagyis

Magyarországon több száz embert érinthet ez a betegség, amelynek felismerésekor a páciensek fele már előrehaladott stádiumban van

- ismertették.

hirdetés

Lakatos Péter, az SE Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának egyetemi tanára szerint a teljes gyógyulás a tumor korai felfedezéskor várható, amikor a daganat sebészileg még jól eltávolítható. A műtéttel nem gyógyítható betegek kezelésére napjainkban Magyarországon csaknem mindegyik, világszerte elfogadott gyógyszeres kezelési mód elérhető.

Azt is hozzátette, hogy a gyógyszeres terápiák lassítják ugyan a daganatos betegség előrehaladását, ám egy ponton túl a hatásukat vesztik, ilyenkor az előrehaladott, már szóródott daganat esetén az izotópkezelési módszerek nyújthatnak segítséget.

A szakember elmondta,

az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) 2017-ben fogadta el a lutécium 177 alkalmazását felnőttek neuroendokrin tumorainak kezelésére.

Ezzel egy időben kezdték meg a magyarországi bevezetés feltételeinek megteremtését a másik három orvosképző egyetemmel közösen - tette hozzá.

A szomatosztatin-PRRT kezelés az elmúlt másfél évtizedben több európai onkológiai centrumban is elérhetővé vált Bázeltől Milánóig, míg Kelet-Európában először Krakkóban végezték. A hazai betegek 2005 óta vehették igénybe társadalombiztosítási támogatással, de csak külföldön, főként Svájcban és Németországban. Eleinte évi 2-5, az utóbbi években évi 30-40 kérelem érkezett az egészségbiztosítóhoz.

A Magyarországon diagnosztizált neuroendokrin betegek nagy részét a Semmelweis Egyetemen látják el, ezért e kezelés itthoni megteremtése mindenképpen mérföldkőnek számít a hazai endokrinonkológia történetében - fűzte hozzá Lakatos Péter.

A Semmelweis Egyetemen elvégzett beavatkozás után néhány órával a Debreceni Egyetemen is alkalmazták az izotóp-infúziós kezelést.

Ide kattintva megtudhatod, milyen betegségeket neveznek pontosan neoroendokrin daganatnak.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Kapura hasonlító kőképződményt talált a Marson a NASA marsjárója
Egy Mars-kutató tisztázta, hogy nem a marslakók titkos rejtekhelyére, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezet a rejtélyes „bejárat”.

Link másolása

hirdetés

A NASA marsjárói számos érdekes felvételt készítettek már a vörös bolygóról, amelyek olykor összeesküvés-elméleteket is szítottak a marslakó-hívők körében. Most ismét egy furcsa dolgot sikerült lencsevégre kapni.

A Curiosity nevű marsjáró fotózott le egy sziklás domboldalt, amelyben mintha egy mesterségesen kialakított bejárat lenne.

A képet látva sokan elkezdtek találgatni, hogy vajon a marslakók titkos rejtekhelyére, egy földalatti sírba, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezethet-e a kapura hasonlító képződmény, de a tudósok eloszlatták a kételyeket. A május 7-én készült felvételen minden bizonnyal egy geológiai jelenség eredménye látható.

Ashwin Vasavada, a Mars Tudományos Laboratóriumának kutatója a Gizmodo-nak elmondta, hogy a terület ősi homokdűnékből alakult ki, amelyek az idők során összeolvadtak, a változó nyomás alatt pedig különböző helyeken a tömbök megrepedtek.

Egy-egy természetes rengés miatt pedig darabok is kitörhettek belőle, valószínűleg ez történt a rejtélyes, nagyjából 1 méter magas "bejárat" esetében is.

A szakértő szerint vagy két függőleges törés történt, és a repedések közötti szikladarab kitört a helyéről, vagy egy függőleges törésről van szó, amely miatt a tömbök kissé eltávolodtak egymástól.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Brutálisan erős napkitörést észlelt a NASA kedden, felvételt is készítettek róla
Magyar idő szerint délután négy óra körül volt a jelenség csúcspontja.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. május 11.


Link másolása

hirdetés

Nagyon erős napkitörést észlelt a NASA kedden, mégpedig a legintenzívebb, X-osztályú besorolásút – írja a phys.org.

A napkitörés olyan erőteljes energiakilökődés, amely a rádiótávközlésre, az elektromos hálózatra, a navigációs jelekre is hatással lehet, és veszélyt jelenthet az űrhajókra és az űrhajósokra.

Magyar idő szerint délután négy óra körül volt a jelenség csúcspontja, ekkor sikerült elkapni a NASA Napdinamikai Obszervatóriumának, és felvételt is készítettek a kitörésről.

A napkitörés azt jelenti, hogy a naplégkör egy körülhatárolt része hirtelen, erősen kifényesedik, emellett van a koronakidobódás, vagyis a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe, harmadikként pedig a napkoronában hosszú ideje egy helyben lebegő, a környező gáznál sűrűbb és hidegebb felhő hirtelen, gyorsuló felemelkedése és elszállása is megtörténik - általában ez a három jelenség egyszerre megy végbe.

Az Időkép grafikonján is játszik a röntgensugárzás nagymértékű növekedése.

hirdetés

A napkitörések a 11 éves napciklussal lesznek gyakoribbak vagy ritkábbak, de csak kevés olyan történik, amely megbolygatná a Föld mágneses mezejét. Egy ilyen nagyobb kitörés viszont végzetes is lehetne a technológiára, megbénítaná az elektromos -és kommunikációs hálózatot, kilökhetné a pályáról a műholdakat, azaz megszüntetné az internetet - írja az Időkép. Pár hete egy ilyen eseményből keletkezett geomágneses vihar 40 műholdat semmisített meg, a napokban pedig egy másik hatalmas napkitörés történt, de szerencsére az nem a Föld felé irányult.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Elkészült a világ első fotója a Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyukról
A felvétellel igazolták, hogy valóban egy ilyen égitest található a galaxisunk közepén.

Link másolása

hirdetés

Sikerült lefotózni a Tejútrendszer magját az Eseményhorizont Távcső segítségével írja a hvg.hu.

Az első fotót három éve közölték a tudósok a Szűz csillagképben lévő Messier 87-es óriásgalaxis közepén található fekete lyukról.

Most pedig

a Tejútrendszer szívében lévő szupermasszív fekete lyukat, a Sagittarius A-t örökítették meg. A tudósok megjegyzik, hogy ez az első olyan fotó, ami bepillantást enged a galaxisunk magjába.

A gravitációja olyan erős, hogy még a fény sem tud kiszabadulni belőle. Az eseményhorizontja látszik, ahol az anyag fénysebességgel örvénylik, majd végleg elnyeli a Sagittarius A - írja a Guardian.

A felvétellel igazolták, hogy valóban egy ilyen égitest található a galaxisunk közepén.

hirdetés

VIDEÓ: A fekete lyukról

A 26 ezer fényévnyire lévő fekete lyuk megfigyelése komoly tudományos kihívás is volt. Öt éven keresztül dolgoztak a 2017-ben rögzített adatok elemzésén. Megjegyzik, hogy a munkához olyan felbontásra volt szükség, mintha egy Holdon lévő zsemlét akarnánk megfigyelni.

A kép folyamatosan változik, mivel a körülötte levő por és gáz a mérete miatt csak pár percing kering körülötte. A szakemberek szerint így olyan nagy kihívás volt képet készíteni róla, mintha egy alacsony zársebességű fényképzőgéppel akarnánk jó képet készíteni egy farkát kergető kutyáról. Ráadásul a Föld és a fekete lyuk közötti csillag sugárzását ki kellett szűrni, hogy láthatóvá váljon a Sagittarius A.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: