hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

A hangyák világa annyira más, mintha az űrből csöppentek volna ide - mondja a magyar kutató

Csősz Sándor könyvet is írt róluk Földi idegenek címmel. Azt is elárulja, hogy a rovarírtó helyett hogyan lehet igazán hatásosan védekezni ellenük.

Link másolása

hirdetés

Sokan szembesülhettek vele a napokban, hogy hangyák lepték el a konyhát. Ennek az az oka, hogy tavasz végén, nyár elején a hangyák aktívabbak, hiszen ilyenkor nevelik az ivaros alakokat, vagyis a szárnyashangyákat, így rengeteg táplálékot kell a fészekbe szállítaniuk.

A hangyakolóniákban egy vagy néhány királynő van, amelyik a petéket rak. Eleinte csak dolgozók, vagyis szárnyatlan, terméketlen nőstény hangyák kelnek ki belőlük.

"Ők a királynő lánygyermekei. Az ő feladatuk az, hogy a fészket karbantartsák, illetve, hogy minél több táplálékot gyűjtsenek a környékről, valamint, hogy a territóriumot megvédjék más hangyakolóniáktól." - magyarázza Csősz Sándor, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, aki több mint húsz éves kutatómunka után jelentette meg ’A Földi Idegenek' című könyvét a hangyákról.

"A kolóniák nemritkán tízezer főt is számlálhatnak. Mikor már elég sok dolgozó hangya van a csapatban, a királynő elkezd olyan petéket tenni, amelyekből hímek és következő királynők kelnek ki. Ők a fészekből majd egy nyári napon kirepülnek és új kolóniát hoznak létre."

A legrégebbi, 100 millió éves hangyafoszíliákról borostyánban megőrizve tudunk. Egyes feltételezések szerint a hangyák ugyanakkor már 150 millió éve létezhetnek, és egy darázs-szerű őstől származhatnak, amelynek fullánkja is volt.

Az evolúció során elveszítették szárnyukat, de ragadozó mivoltuk, gyors mozgásuk megmaradt. A mai, modern hangyák sokat változtak a több mint 100 millió év során: étrendjüket tekintve mindenevők lettek, amit hatalmas kolóniáik indokolnak.

hirdetés

A hímek és a nőstények között méretbeli különbség van, a királynők mérete a sokszorosa a többiekének. Jellemzően fajfüggő, de általában földben fészkelnek.

Dolgozóik akár 5 évig, királynőik a rovarvilágban egyedülálló módon pedig 28-33 évig is elélnek.

"Ez egy elég komoly élettartam, főleg, ha belegondolunk, hogy a honfoglaló őseinknél a születéskor várható élettartam mindössze 25 év volt, de a penicilin feltalálása előtt még a fejlett országokban is csupán 33 év volt várható. Amerikában készítettek erre vonatkozóan kutatást, innen jön a becslés, egyes királynők élettartama akár 33 év is lehet."

Na de térjünk vissza arra, hogy mit keresnek a hangyák a konyhában?

Mindenképpen élelmet, így az átlagember azt gondolná, hogy a hangyák kitűnő szaglással rendelkeznek, és messziről megérzik, hogy hol tartjuk a táplálékot, pedig a valóság az, hogy elkerülte figyelmünket egy a házban kóborló felderítő.

"Nem olyan jó a szaglásuk, hogy egy kenyérmorzsát tíz méterekről kiszagoljanak. Egy-egy felderítő hangya bejárja a lakás legtöbb zugát, és ott, ahol talál valamit, feromon-nyomokat helyez el. Na, ezt már érzik a többiek is és akkor odasereglenek."

- mondja Csősz Sándor.

Ha csak a csokit féltjük a szekrényben, akkor érthető bosszankodásunk, viszont jó hír, hogy higiéniai problémák miatt a látszattal ellentétben nem kell aggódnunk.

"Nagyon tiszta élőlények a hangyák. Nem tudunk róla, hogy bármilyen betegséget is terjesztenének. Amik bejönnek a házba, azok többnyire kis méretű hangyák. Ezek nem is tudják az embert bántani. Nem csípnek, nem harapnak, nem szemetelnek."

A legjobb ellenszer ellenük, ha egyszerűen takarítunk, viszont azt gyakran, mert a hangyák a legapróbb morzsákat is megtalálják. Aki pedig azonnal hívná a rovatirtókat, annak azt tanácsoljuk, hogy alaposan vegye szemügyre ellenségét.

A hangyáknak egy fajával gyűlhet csak meg a bajunk, az úgynevezett fáraóhangyákkal, amelyek nem őshonosak, nem is bírják ki a telet, hideg időben elpusztulnak. Ők kizárólag lakásokban fészkelnek. A jól ismert, fekete hangyáktól könnyű megkülönböztetni őket hiszen világos, sárgás színük miatt azonnal felismerhetők.

Az őshonos, feketeszínű hangyáknak azonban nem érdemes rovarírtóval nekiesni.

"Ezek a szerek, amiket bármelyik bevásárlólánc polcain megtalálunk permetező spray-k formájában, valójában mérgek. Egy felnőtt emberre nincsenek nagy hatással, de kisállatokra és talán kisgyerekekre viszont igen. Nem árt tudomásul venni, hogy ezek a szerek mérgező dolgok, nemcsak a hangyák pusztulnak el tőle, hanem mindenki más is megsínyli. Méreggel terhelni a saját lakásunkat semmi értelme, ráadásul a hangyák ellen nem is hatásos. Egy kolónia ugyanis több tízezer hangyából is állhat. Ha mi ebből megölünk 200-at, azt a királynő egy hét alatt pótolja, így ez nem észrevehető veszteség egy hangyakolónia életében." - mondja a kutató.

Bizonyos metoprén tartalmú szereket azonban érdemes használni, amelyek nem mérgek, inkább egy fajta rovarhormonhoz hasonlítanak.

"A hangyákat nem ölik meg, viszont a királynőt terméketlenné teszik, így vetve véget a kolóniának. Amikor a dolgozók megérzik vezetőjük végét, szétszélednek."

És amíg ők a kifelé utat keresik otthonunkból, elolvashatjuk Csősz Sándor A Földi Idegenek című könyvét, amit egyik olvasója úgy jellemzett, hogy jobb, mint a Trónok harca.

"Tulajdonképpen megpróbálom ebben a könyvben bemutatni a hangyák életét. Azért kapta a Földi idegenek címet, mert nagyon különböznek tőlünk. Bár antropomorfizáljuk őket, valójában annyira más a világuk, mintha idegenek érkeznének hozzánk egy űrhajóval, és ugyanúgy nem értenénk őket, mert annyira más algoritmus szerint gondolkodnak, mint mi tesszük. Maga a kolónia az élőlény, amelynek a sejtjei a hangyadolgozók. Ezt hívjuk szuperorganizmusnak."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés

Megkapta a BioNTech rák elleni, kísérleti vakcináját az első beteg

A hatóanyag vizsgálatát Spanyolország, Németország, Olaszország és Lengyelország is jóváhagyta, ha sikeres, az eljárás segítségével akár személyre szabott rákvakcinákat is létre lehet hozni a jövőben.

Link másolása

hirdetés

Egy melanómás beteg megkapta a BioNTech rák elleni, kísérleti vakcináját, a BNT111-et, amit a vizsgálat során egy pikkelysömör kezelésére gyógyszerrel, Libtayoval kombináltak, írja a Telex.

Az elképzelés szerint a vakcinával bejuttatott hírvivő RNS segítségével megtanulhat az immunrendszer védekezni a rákos megbetegedések ellen. A hatóanyagokat 120 résztvevőn tesztelik majd.

Szeretnénk az immunrendszer erejét használni a rák és a fertőző betegségek ellen is. Sikerült bizonyítanunk az mRNS-vakcinákban rejlő lehetőségeket a koronavírus ellen, de a rák is globális egészségügyi problémát jelent, talán még a jelenlegi világjárványnál is súlyosabbat

– mondta Özlem Türeci, a BioNTech társalapítója.

A BNT111-01 vizsgálatot Spanyolország, Németország, Olaszország és Lengyelország is jóváhagyta, ha sikeres, az eljárás segítségével akár személyre szabott rákvakcinákat is létre lehet hozni a jövőben.

A cég még idén két további program indítását tervezi kísérleti mRNS-vakcináival.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

Több évtized után igazolták Stephen Hawking egyik híres elméletét

Az MIT asztrofizikusai egy 1,3 milliárd évvel ezelőtti kozmikus kataklizmának, két fekete lyuk összeolvadásának ma is érzékelhető nyomait használták a kutatásukhoz.

Link másolása

hirdetés

Az MIT egyetem kutatói gravitációs hullámok vizsgálatával igazolták a világhírű asztrofizikus elméletét, miszerint egy fekete lyuk felülete az időben előre haladva kizárólag növekedni tud, írja a Telex a Live Science cikke alapján.

A vizsgálathoz egy 1,3 milliárd évvel ezelőtti kozmikus kataklizmának, két fekete lyuk összeolvadásának ma is érzékelhető nyomait használták. A vizsgálat 95%-os valószínűséggel igazolta Hawking elméletét.

Hawking elméletét Einstein általános relativitáselméletéből vezette le 1971-ben. Érdekesség, hogy a kutatás eredménye első ránézésre ellentmond Hawking egy másik, a fekete lyukak párolgásáról szóló elméletével.

A Hawking-sugárzás lényege, hogy a fekete lyukak energiája és tömege adott esetben csökkenhet. A kérdés évtizedek óta megosztja a szakembereket, az amerikai kutatócsoport vezetője szerint ténylegesen az ő vizsgálatuk sem cáfolta meg az elméletet, mert annak a hatását csak nagyon hosszú távon lehetséges mérni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Egy új kártevő jelent meg Magyarországon, ami megbetegíti a kajszifákat és tönkreteszi a termést

Akár egyetlen példányuk is képes megfertőzni egy egészséges fát, ami aztán egész életében beteg marad, az azon termett barack pedig ízetlen, rossz minőségű lesz.

Link másolása

hirdetés

Magyarországon is megjelent az idegenhonos kajszilevéltetű, ami közvetlen kártétele mellett egy súlyos növényi betegséget, a kajszihimlőt okozó vírust is aktívan terjeszti, írja a 24.hu.

A kajszilevéltetű Japánban és Kínában őshonos, Európában először Olaszországban észlelték 2016-ban, Magyarország a második európai ország, ahol felbukkant.

A rovart itthon a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Növényvédelmi Intézetének kutatói azonosították, tanulmányukat a a Journal of Plant Diseases and Protection című folyóiratban közölték.

A kutatók szerint már 2018 óta jelen lehet hazánkban a kajszilevéltetű, mára pedig rendkívül gyakorivá vált, szinte bárhol találkozhatunk velük, ahol kajszifák vannak.

A kajszilevéltetű világoszöld teste 2–3 milliméter hosszú, tavasszal jelenik meg a fákon. A rovar által megtámadott hajtásokon a levelek idő előtt lehullanak, az érintett területen torz termés fejlődhet, hosszú távon pedig a fák is gyengülhetnek.

A szakértők szerint akár egyetlen példányuk is képes megfertőzni egy egészséges fát, ami aztán egész életében beteg marad, az azon termett barack pedig ízetlen, rossz minőségű lesz.

hirdetés

Kajszilevéltetvek ellen Magyarországon jelenleg deltametrin, labda-cihalotrin, acetamiprid és spirotetramat hatóanyagokkal engedélyezett a növényvédelem. A MATE kutatói az olajos lemosó kezeléseket, illetve a káliszappanos permetezést javasolják az ökológiailag tudatos termesztőknek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Nemzetközi összefogás nélkül elsivatagosodik Magyarország is

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfus kutatói korszerű térinformatikai módszerekkel vizsgálják a Kárpát-medence egyre szárazabb éghajlatának okait, társadalmi és gazdasági következményeit.

Link másolása

hirdetés

Álláspontjuk szerint az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közleményben emlékeztetnek, hogy

1994. június 17-én fogadták el az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, azóta minden évben ezen a napon világméretű kampány hívja fel a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság hatásaira.

Rakonczai János, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének professzora kifejtette, a sivatagosodás a kontinensek zömén megfigyelhető, a kivétel Európa és az Antarktisz.

A folyamat részben összefügg a globális klímaváltozással, de sok helyen a társadalmi hatások erősítik fel igazán.

A sivatagok fő kritériuma a sokévi átlagban tapasztalt, 200 milliméternél kevesebb csapadék. Magyarországon az éves területi átlag a több mint százéves mérési adatok alapján egyszer sem volt 400 milliméternél kevesebb, és hitelesített mérési helyen egy évben soha nem mértek 200 milliméternél kevesebb csapadékot.

hirdetés

120 év adatai alapján csökkenő a csapadékmennyiség, az utóbbi ötven évben azonban ezzel ellentétes tendencia látható. Ennek oka az a húszéves szárazabb időszak, amely az 1970-es évek közepén kezdődött, és amely alatt szinte csak átlag alatti csapadék hullott. Ez az időszak okozta a Duna-Tisza közi hátságon, és a Nyírségben a talajvízszint jelentős süllyedését.

A Duna-Tisza közén tapasztalható egyre szárazabb éghajlatért egyszerre felelős az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás.

Ennek kézzelfogható jele az aszályok gyakoriságának növekedése. Az aszálykárok különösképpen a homoktalajokkal jellemezhető tájakon szembetűnőek. A folyamatnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy az 1990-es évek óta szántóterületeken gazdálkodók felhagytak a műveléssel.

A parlagterületek növekedése, valamint a legeltető állattartás visszaszorulásának egyik szemmel látható következménye az Európába a 18. században behurcolt selyemkóró elterjedése.

Szilassi Péter, a biológiai invázió földrajzi hátterét vizsgáló, ökológusokból és geográfusokból álló kutatócsoport vezetője közölte, ez az inváziós növény mára a Duna-Tisza közi tájkép meghatározó elemévé vált. Rámutatott, a Kiskunság különleges növényvilágának megőrzése érdekében fel kell lépni e folyamattal szemben.

Barta Károly, SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense szerint az aszály előrejelzésének megbízható lehetőségeit is a talajnedvességben kell keresni.

Míg az időjárás-előrejelzés maximum 10-12 napra tud érdemi információkat szolgáltatni, addig a talajtakaró őrzi az elmúlt időszak, akár több hónap "csapadéklenyomatát" is.

Ez a legfontosabb indikátora a jövőbeli aszálynak: egy csonttá száradt áprilisi talajon - még átlagos csapadékviszonyokat feltételezve is - nagy eséllyel komoly aszály fog jelentkezni, míg egy közel telített talajon - még átlagosnál szárazabb időjárás esetén is - jóval nagyobb a növényzet túlélési esélye.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: