A hangyák világa annyira más, mintha az űrből csöppentek volna ide - mondja a magyar kutató
Sokan szembesülhettek vele a napokban, hogy hangyák lepték el a konyhát. Ennek az az oka, hogy tavasz végén, nyár elején a hangyák aktívabbak, hiszen ilyenkor nevelik az ivaros alakokat, vagyis a szárnyashangyákat, így rengeteg táplálékot kell a fészekbe szállítaniuk.
A hangyakolóniákban egy vagy néhány királynő van, amelyik a petéket rak. Eleinte csak dolgozók, vagyis szárnyatlan, terméketlen nőstény hangyák kelnek ki belőlük.
"Ők a királynő lánygyermekei. Az ő feladatuk az, hogy a fészket karbantartsák, illetve, hogy minél több táplálékot gyűjtsenek a környékről, valamint, hogy a territóriumot megvédjék más hangyakolóniáktól." - magyarázza Csősz Sándor, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, aki több mint húsz éves kutatómunka után jelentette meg ’A Földi Idegenek' című könyvét a hangyákról.
A legrégebbi, 100 millió éves hangyafoszíliákról borostyánban megőrizve tudunk. Egyes feltételezések szerint a hangyák ugyanakkor már 150 millió éve létezhetnek, és egy darázs-szerű őstől származhatnak, amelynek fullánkja is volt.
Az evolúció során elveszítették szárnyukat, de ragadozó mivoltuk, gyors mozgásuk megmaradt. A mai, modern hangyák sokat változtak a több mint 100 millió év során: étrendjüket tekintve mindenevők lettek, amit hatalmas kolóniáik indokolnak.
A hímek és a nőstények között méretbeli különbség van, a királynők mérete a sokszorosa a többiekének. Jellemzően fajfüggő, de általában földben fészkelnek.
Dolgozóik akár 5 évig, királynőik a rovarvilágban egyedülálló módon pedig 28-33 évig is elélnek.
"Ez egy elég komoly élettartam, főleg, ha belegondolunk, hogy a honfoglaló őseinknél a születéskor várható élettartam mindössze 25 év volt, de a penicilin feltalálása előtt még a fejlett országokban is csupán 33 év volt várható. Amerikában készítettek erre vonatkozóan kutatást, innen jön a becslés, egyes királynők élettartama akár 33 év is lehet."
Na de térjünk vissza arra, hogy mit keresnek a hangyák a konyhában?
Mindenképpen élelmet, így az átlagember azt gondolná, hogy a hangyák kitűnő szaglással rendelkeznek, és messziről megérzik, hogy hol tartjuk a táplálékot, pedig a valóság az, hogy elkerülte figyelmünket egy a házban kóborló felderítő.
- mondja Csősz Sándor.
Ha csak a csokit féltjük a szekrényben, akkor érthető bosszankodásunk, viszont jó hír, hogy higiéniai problémák miatt a látszattal ellentétben nem kell aggódnunk.
"Nagyon tiszta élőlények a hangyák. Nem tudunk róla, hogy bármilyen betegséget is terjesztenének. Amik bejönnek a házba, azok többnyire kis méretű hangyák. Ezek nem is tudják az embert bántani. Nem csípnek, nem harapnak, nem szemetelnek."
A legjobb ellenszer ellenük, ha egyszerűen takarítunk, viszont azt gyakran, mert a hangyák a legapróbb morzsákat is megtalálják. Aki pedig azonnal hívná a rovatirtókat, annak azt tanácsoljuk, hogy alaposan vegye szemügyre ellenségét.
A hangyáknak egy fajával gyűlhet csak meg a bajunk, az úgynevezett fáraóhangyákkal, amelyek nem őshonosak, nem is bírják ki a telet, hideg időben elpusztulnak. Ők kizárólag lakásokban fészkelnek. A jól ismert, fekete hangyáktól könnyű megkülönböztetni őket hiszen világos, sárgás színük miatt azonnal felismerhetők.
Az őshonos, feketeszínű hangyáknak azonban nem érdemes rovarírtóval nekiesni.
"Ezek a szerek, amiket bármelyik bevásárlólánc polcain megtalálunk permetező spray-k formájában, valójában mérgek. Egy felnőtt emberre nincsenek nagy hatással, de kisállatokra és talán kisgyerekekre viszont igen. Nem árt tudomásul venni, hogy ezek a szerek mérgező dolgok, nemcsak a hangyák pusztulnak el tőle, hanem mindenki más is megsínyli. Méreggel terhelni a saját lakásunkat semmi értelme, ráadásul a hangyák ellen nem is hatásos. Egy kolónia ugyanis több tízezer hangyából is állhat. Ha mi ebből megölünk 200-at, azt a királynő egy hét alatt pótolja, így ez nem észrevehető veszteség egy hangyakolónia életében." - mondja a kutató.
Bizonyos metoprén tartalmú szereket azonban érdemes használni, amelyek nem mérgek, inkább egy fajta rovarhormonhoz hasonlítanak.
És amíg ők a kifelé utat keresik otthonunkból, elolvashatjuk Csősz Sándor A Földi Idegenek című könyvét, amit egyik olvasója úgy jellemzett, hogy jobb, mint a Trónok harca.
"Tulajdonképpen megpróbálom ebben a könyvben bemutatni a hangyák életét. Azért kapta a Földi idegenek címet, mert nagyon különböznek tőlünk. Bár antropomorfizáljuk őket, valójában annyira más a világuk, mintha idegenek érkeznének hozzánk egy űrhajóval, és ugyanúgy nem értenénk őket, mert annyira más algoritmus szerint gondolkodnak, mint mi tesszük. Maga a kolónia az élőlény, amelynek a sejtjei a hangyadolgozók. Ezt hívjuk szuperorganizmusnak."
