News here
hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Mindig elájult, amikor felállt a nő – most a gerincvelőjébe ültetett idegstimuláló eszközzel tud járni

A ritka betegségben szenvedő nő a készüléknek köszönhetően már nem ájul el felálláskor, sőt már 50-szer többet tud sétálni, mint korábban.
Fotó: EPFL - szmo.hu
2022. április 07.


Link másolása

hirdetés

Egy, a gerincvelőjébe ültetett idegstimuláló implantátum segítségével tud újra járni egy ritka neurodegeneratív betegségben szenvedő nő – számolt be róla a LiveScience a The New England Journal of Medicine orvosi folyóiratban megjelent tanulmány alapján.

A nőnél multiszisztémás atrófia alakult ki, amely egy olyan betegség, amely az agy több működési egységét érinti, például a mozgás- és egyensúlykoordinációt vagy a vérnyomás- és a húgyhólyag-szabályozást. Az agy és a gerincvelő idegsejtjei előbb elkezdenek hibásan működni, majd végül teljesen elhalnak, bizonyos agysejtekben pedig abnormális fehérjecsomók jelennek meg. A betegség egyik velejárója az ortosztatikus hipotenzió, ami azt jelenti, hogy ha a beteg felül vagy feláll, hirtelen leesik a vérnyomása, emiatt pedig szédül, vagy akár el is ájulhat. Normál esetben, amikor a vérnyomás csökken a szív szenzoros sejtjei észlelik ezt, és üzenetet küldenek az agynak, amely aztán jeleket küld a gerincvelői idegen keresztül, hogy húzza össze az artériákat a szívverés felgyorsítása és így a vérnyomás megemelése érdekében. Az ebben a betegségben szenvedőknél azonban nincs meg ez a visszacsatolási hurok, ezért következik be az ájulás.

A nő is folyamatosan ettől szenvedett: naponta háromszor-négyszer is elájult, amikor fel akart állni, például hogy vécére menjen. Egyszer, amikor néhány másodperccel a felállás után elájult, másfél évig ágyhoz lett kötve.

A betegség sajnos nem gyógyítható, csak a tüneteket lehet enyhíteni gyógyszerek segítségével, például olyanokkal, amelyek érösszehúzódást váltanak ki. A nőnél viszont ezek a készítmények sem szüntették meg az ájulást.

A Lausanne Egyetemi Kórház idegsebésze, Dr. Jocelyne Bloch és munkatársainak korábban sikerült helyreállítani a hirtelen vérnyomáseséskor beinduló visszacsatolási hurkot lebénult gerincvelő-sérült betegeknél, ezért úgy gondolták, megpróbálják ugyanezt a kezelést a multiszisztémás atrófiával küzdő nőnél is.

Egy olyan implantátumot ültettek be a testébe, amely egy elektromos impulzusokat generáló készüléket tartalmaz.

Ez beépített gyorsulásmérővel rendelkezik, amely érzékeli a páciens testhelyzetének változásait. Az impulzusgenerátor egy 16 elektródával felszerelt, lapát alakú vezetékhez csatlakozik, amely az impulzusokat a gerincvelő idegeihez juttatja. Az operáció során az impulzusgenerátort a nő hasába, az elektródát hordozó lapátot pedig közvetlenül a mellkasi gerincén lévő idegek tetejére, a csigolyák alá helyezték. A beültetett készüléket a testen kívül, egy tableten működtetett szoftverrel lehet be- és kikapcsolni.

hirdetés

A beavatkozás után a nőt úgynevezett billenőasztalos teszteknek vetették alá hét napig, amely során az orvosok vízszintes helyzetből függőleges helyzetbe mozgatva figyelték a vérnyomását. A beültetett implantátum sikeresen megakadályozta a vérnyomásesést, és megóvta a pácienst az ájulástól. Ezt követően a nő egy hathetes neurorehabilitáción is részt vett, három hét után pedig már otthon gyakorolhatta a készülék használatát.

Ennek segítségével már nem ájul el, ha feláll vagy felül és nem tapasztalja az ájulást megelőző tüneteket sem, például fülzúgást vagy szédülést. Sőt, már járni is tud egy járást segítő eszközre támaszkodva.

Az implantátum beültetése előtt csak kb. 5 métert tudott sétálni, utána le kellett feküdnie. A beavatkozás utáni néhány héten belül viszont már kb. 10-szer akkora távolságot tudott megtenni járást segítő eszközzel, három hónap után pedig már 50-szer többet tudott menni. Sőt, már az edzés sem lehetetlen számára úgy, hogy nem ájul el.

Bár az eszköz jelentősen javítja a beteg életkörülményeit, sajnos az alapállapotán nem segít. A multiszisztémás atrófiában szenvedők a betegség kialakulásától számított 3-4 éven belül kerekesszékbe kényszerülnek, 5-8 éven belül pedig meghalnak. Dr. Bloch is tisztában van ezzel, de szerinte a betegek mindennapjait jelentősen megkönnyíti az idegstimuláló eszköz. Úgy véli, egy ilyen gerincimplantátum más betegségben szenvedőknél is javíthatja az életminőséget és a mobilitást.

Bloch és munkatársa, Grégoire Courtine, a Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet idegtudományi professzora most az Onward Medical céggel dolgoznak új gerincimplantátumok kifejlesztésén, amelyeket kifejezetten mozgáskorlátozott vagy vérnyomás-problémákkal küzdő gerincsérült betegek kezelésére terveztek. Az első új eszközöket még idén, valószínűleg májusban ültetik be.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Gyorsul a Föld forgása, azonban senki sem tudja biztosan, hogy miért
Egyesek a jégsapkák olvadásával hozzák összefüggésbe, míg mások a szeizmikus aktivitással magyarázzák, azonban az biztos, hogy komoly fejtörést okoz.
Fotó: Pixabay/PIRO - szmo.hu
2022. augusztus 02.


Link másolása

hirdetés

Az elmúlt két évben felgyorsult a Föld forgásának sebessége. 2020-ban jegyezték fel a 28 legrövidebb napot az atomórák hatvanas évekbeli bevezetése óta, idén június 29-én pedig újabb rekord született. A Föld minden idők leggyorsabb fordulatát hajtotta végre, aminek eredményeként a 24 órás nap valójában 1,59 ezredmásodperccel rövidebb ideig tartott, írja a 24.hu a TimeandDate írása alapján.

Július 26-án ismét közel álltunk egy újabb rekordhoz: ekkor 1,50 ezredmásodperccel volt gyorsabb a Föld fordulata.

Pontosan nem ismert a változás oka, ugyanakkor vannak rá elméletek. Egyesek úgy gondolják, hogy a jelenségnek az olvadó jégsapkákhoz lehet köze, vagy a mélyen lévő olvadt mag időszakos elmozdulásához. Mások a szeizmikus aktivitással magyarázzák e furcsa kilengéseket - tette hozzá a hvg.hu.

Az emberek természetesen semmit sem érzékelnek ebből a jelenségből, azonban az informatikai rendszereink és az atomórák sokkal érzékenyebbek ezekre a változásokra. A kialakult helyzet miatt számos helyen léphet fel zavar a rendszerekben, ami a GPS-szel felszerelt műholdakra is hatással lehet.

Amennyiben a Föld gyorsuló forgása folytatódik, akkor nem kizárt, hogy először a történelem során be kell vezetni az első negatív szökőmásodpercet.

A szökőmásodperc 1970 óta van érvényben, és olyan egymásodperces időtartamú ugrást jelöl, amivel a rádió- és tévéállomások által terjesztett időt összhangban tudják tartani az átlagos csillagidővel. A Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon közösen fogalmazta meg nemrégen, hogy véget kellene vetni a szökőmásodperc használatának, azok ugyanis veszélyt jelentenek a rendszereikre.

Amikor éjfél körül 23:59:59-ről 0:00-ra váltana az óra, betettek egy plusz, 23:59:60-at jelző állást is – amit az emberek nem látnak. Ez azonban komoly problémát, például internetkimaradást okozhat a számítógépes rendszerek számára, amelyek pontos időmérő szerverek hálózatára támaszkodnak. Ahmad Byagowi, a Meta kutatója így nyilatkozott a témáról:

hirdetés
„Ha ragaszkodnánk az atomidőhöz, és simán elhagynánk a szökőmásodperceket, nagyjából 2000 évig nem lenne gondunk.”

A szökőmásodperces változás 2012-ben már okozott komoly problémákat, hiszen imaradás volt a Mozilla, a LinkedIn, a Reddit, a Yelp és az Amadeus légitársasági foglalási szolgáltatásánál is. 2017-ben pedig a Cloudflare szökőmásodperccel kapcsolatos hibája egyes ügyfelei szervereit offline állapotba helyezte, mivel a rendszer a két óra összehasonlításából arra következtetett, hogy az idő visszafelé halad, és nem tudta feldolgozni az eredményt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Először alkottak teljesen mesterséges embriót izraeli tudósok
Először alkottak egérőssejtekből "szintetikus embriót" tudósok.

Link másolása

hirdetés

Azért „szintetikus”, mert megtermékenyített petesejt nélkül alkották meg.

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található – írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

Az embriót azért nevezik szintetikusnak, mert megtermékenyített petesejt nélkül alkották meg, és várhatóan a közeli jövőben a struktúra tanulmányozása pontosabb ismereteket ad arról, hogy a természetes embriók szervei és szövetei hogyan fejlődnek ki.

A tudósok úgy vélik továbbá, hogy az eljárás révén csökkenhet az állatkísérletek száma, a jövőben pedig az emberi sejt- és szövetátültetések új forrásához lehet jutni.

Leukémiás páciens bőrsejtjei például csontvelősejtekké alakíthatók át, hogy segítségükkel a betegséget meggyógyítsák.

Tavaly ugyanez a kutatócsoport mechanikus méhet fejlesztett, amely lehetővé tette, hogy természetes embriók napokon át növekedjenek az anyaállat méhén kívül.

hirdetés

A kutatás során egyes sejteket vegyi anyagokkal kezeltek, így olyan genetikai programjuk "kapcsolt be", amellyel méhlepény vagy sárgatest fejlődött belőlük. Más sejtek beavatkozás nélkül alakultak más szervekké és szövetekké.

Az őssejtek többségéből nem alakult ki emberiószerű struktúra, mintegy fél százalékuk azonban olyan gömbökké szerveződött, amelyben különböző szövetek és szervek növekedtek. Amikor természetes egérembriókkal hasonlították össze őket, a szintetikus embriók belső felépítésük és genetikai összetételük szempontjából 95 százalékban megegyeztek velük. Amennyire a tudósok meg tudták ítélni, a kialakult szervek működőképesek voltak.

Jacob Hanna, a kutatás vezetője szerint a szintetikus embriók nem valódi embriók, nincs meg bennük a lehetőség, hogy élő állat fejlődjön ki belőlük, vagy legalább is nem volt meg akkor, amikor egerek méhébe ültették be őket.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Ajkanesia harmincipsziloni: 85 millió éves darázsfajokat fedeztek fel magyar kutatók, fura neveket adtak nekik
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói Ajka közelében találták őket. Az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte.
MTI, fotó: ELTE - szmo.hu
2022. augusztus 06.


Link másolása

hirdetés

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem.

Az ELTE Természettudományi Karának honlapján olvasható közlemény szerint az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte. A kutatók az újonnan felfedezett fajoknak különleges neveket adtak: az egyik a 30Y zenekar, a másik az egyik felfedező nagyapja, a harmadik Soós Miklós geológus után kapta a nevét.

Kiemelték:

ezek az első fosszilis darázsfajok, amelyeket Magyarország területén találtak, így különlegességük nemcsak abban rejlik, hogy eddig a tudomány számára ismeretlenek voltak.

Szabó Márton kutatás-vezető, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa közölte, a késő kréta korból nagyon kevés borostyán és borostyánzárvány ismert, ezért az ajkai lelet "hiátuskitöltő szereppel bír", általa sokat meg lehet tudni bizonyos ízeltlábúcsoportok evolúciójáról, a késő kréta kori Bakony élővilágáról.

A névadást a közleményben azzal indokolták, hogy a 30Y zenekar több tagja is Ajkán töltötte gyermekkora egy részét, és a város neve a zenekar több dalának szövegében is megjelenik, így lett a darázsfaj neve Ajkanesia harmincipsziloni. A másik faj Szabó Márton nagyapjáról kapta a nevét: Béla elveszett lábujja (Amissidigitus belai), mivel a nagyapa, Szabó Béla, aki az ajkai szénbányákban dolgozott, egy szerencsés kimenetelűnek mondható bányászbalesetben elvesztette egyik lábujját. A harmadik darázsfaj neve: Spathiopteryx soosi, azért viseli Soós Miklós nevét, mert a geológus hosszú ideje a magyar dinoszaurusz- és borostyánkő-kutatás lelkes támogatója.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Megdöbbentő következményei lettek a januári tongai víz alatti vulkánkitörésnek
Ez volt az első olyan ismert vulkánkitörés, mely nem hűtötte, hanem melegítette a bolygót. Az okokat is megtalálták.

Link másolása

hirdetés

Idén január 15-én tört ki a Hunga Tonga Hunga Ha’apai vulkán, mely a Csendes-óceánban található a víz alatt Tonga szigetvilágában. Ez volt a Földön az egyik legerősebb vulkánkitörés, melynek hatására hatalmas mennyiségű vízpára került a sztratoszférába, valamint szökőár keletkezett, illetve a hangrobbanás olyan erős volt, hogy annak lökéshulláma kétszer is körbejárta bolygónkat.

Ugyanakkor ez volt az első olyan ismert vulkánkitörés, mely nem hűtötte, hanem melegítette a bolygót, ugyanis a korábbi nagy vulkánkitörések mindegyikének hűtő hatása volt. Ez azért történhetett most így, mert nagyjából 50 km-es magasságig is feljutott a vízgőz, és az elkezdte lebontani az ott található ózont - írja az Időkép.

A vulkánkitöréssel kapcsolatos vizsgálatok megdöbbentő eredményekre jutottak, melyeket publikáltak is a Geophysical Research Letters-ben. A NASA műholdjainak mérései szerint a kitörés hatására a sztratoszférába annyi vízgőz jutott fel,

ami megtöltene 58 ezer olimpiai méretű úszómedencét.

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 146 teragram, azaz 146 millió tonna víz jutott a sztratoszférába.

Ez nagyjából a kitörés előtt ott jelenlévő vízmennyiség 10%-a.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: