A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból - állapították meg ősi kőzetek vizsgálatával.
Kelet-Indiából származó üledékes kőzet elemzésével jutottak erre az eredményre kutatók, akik úgy vélik, felfedezésük magyarázatot ad a légköri oxigén szintjének emelkedésére és a gleccserek kialakulására a Föld történetének ezen időszakában - írja a The Guardian.
A Kolkata közelében lévő Szinghbhum kerületből származó kőzetek alapján az első stabil kontinensek, a kratonok 3,3-3,2 milliárd évvel ezelőtt kezdtek el tengerszint fölé emelkedni.
Az ausztráliai Monash Egyetem kutatója, Priyadarshi Chowdhury, az eredményeket bemutató tanulmány vezető szerzője elmondta, munkatársaival észrevették, hogy a kőzetnek szárazföldön kellett formálódnia, mert fodrozódó jelek láthatóak rajta, hasonlóak ahhoz, ahogyan a szél és a hullámok nyomot hagynak a homokos partokon.
"Rájöttünk, hogy ezek ősi folyami kőzetek voltak, amelyek folyókban és torkolatokban formálódtak" - mondta Chowdhury.
A szakember szerint az első kontinensek valószínűleg a lemeztektonika létezése előtt formálódtak. A lemeztektonika a földtömegek emelkedését hajtó legfőbb erő napjainkban.
"Ma a lemeztektonika kontrollálja az emelkedést. Amikor két kontinentális lemez összeütközik, kialakul a Himalája, az Alpok. Három milliárd éve ez nem így volt" - mondta Chowdhury.
A tudósok elmélete szerint a korai kontinensek 300-400 millió évnyi folyamatos vulkáni aktivitást követően emelkedtek ki a globális óceánból. A Szinghbhum-kraton az idők során felhalmozódott lávából jöhetett létre, a mintegy 50 kilométer mélyre nyúló kéreg megvastagodott, majd úszni kezdett a vízen, mint a jéghegyek.
A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból - állapították meg ősi kőzetek vizsgálatával.
Kelet-Indiából származó üledékes kőzet elemzésével jutottak erre az eredményre kutatók, akik úgy vélik, felfedezésük magyarázatot ad a légköri oxigén szintjének emelkedésére és a gleccserek kialakulására a Föld történetének ezen időszakában - írja a The Guardian.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új injekció fordíthatja vissza a porckopást: néhány hét alatt látványos javulást produkált a kísérletekben
Amerikai kutatók egy új, injekciós terápiát fejlesztenek, amely a szervezet saját sejtjeit mozgósítja a porckopás ellen. A sikeres állatkísérletek után az emberi klinikai vizsgálatok akár 18 hónapon belül megkezdődhetnek.
Állatkísérletekben hetek alatt visszafordították a porckopást egyetlen, lassú hatóanyag-leadású injekcióval, amely a szervezet saját sejtjeit ösztönzi a károsodott ízület helyreállítására.
A Coloradoi Egyetem kutatócsoportja szerint ez a megközelítés betöltheti a „műtét vagy semmi” közti űrt, és ha a most következő vizsgálatok is sikeresek, akár 18 hónapon belül eljuthatnak az első emberi próbákig.
A terápia lényege egyetlen, az ízületbe adott injekció, amely lassan és célzottan adja le a hatóanyagot.
A kutatók két irányon dolgoznak: egy gyógyszer-szállító rendszeren, amely ráveszi a porc- és csontsejteket a javításra, valamint egy szintén injekciózható, de a helyszínen megkötő „implantátumon”, amely sejteket toboroz a porchiányok betömésére.
Állatmodellekben néhány hét alatt látványos szerkezeti és funkcionális javulást értek el.
Az első állatkísérletes szakasz már lezárult, a csapat most a második, a biztonságosságot és toxikológiát vizsgáló fázisra készül, amely már az emberi tesztek előszobája.
„Két év alatt sikerült eljutnunk egy holdraszállás-szerű ötlettől a terápiák kifejlesztésén át odáig, hogy bebizonyítsuk: állatoknál visszafordítják az oszteoartritiszt” – mondta Stephanie Bryant, a Coloradoi Egyetem vegyész- és biomérnök professzora. Hozzátette, a céljuk nem csupán a fájdalom csökkentése és a romlás megállítása.
A cél, hogy ne csak a fájdalmat kezeljék, hanem véget vessenek ennek a betegségnek. A jelenlegi gyakorlatban ugyanis a porckopásban szenvedő betegeknek kevés lehetőségük van.
„Jelenleg sok beteg számára vagy egy hatalmas, drága műtét az opció, vagy a semmi. A kettő között nincs sok lehetőség”.
Fontos azonban, hogy a most bemutatott eredmények egyelőre állatkísérletekből származnak, és független szakmai lektoráláson még nem estek át. A humán klinikai vizsgálatok megkezdésének tervezett 18 hónapos időtávja is attól függ, hogy a következő biztonsági tesztek milyen eredménnyel zárulnak.
A Stanford Egyetem kutatói nemrég egy, az öregedéssel összefüggő fehérje gátlásával értek el porc-regenerációt állatokban, míg a testsúlycsökkentő hatásáról ismert semaglutid hatóanyag (az Ozempic és a Wegovy összetevője) szintén ígéretesnek bizonyult a porc egészségének megőrzésében.
Állatkísérletekben hetek alatt visszafordították a porckopást egyetlen, lassú hatóanyag-leadású injekcióval, amely a szervezet saját sejtjeit ösztönzi a károsodott ízület helyreállítására.
A Coloradoi Egyetem kutatócsoportja szerint ez a megközelítés betöltheti a „műtét vagy semmi” közti űrt, és ha a most következő vizsgálatok is sikeresek, akár 18 hónapon belül eljuthatnak az első emberi próbákig.
A terápia lényege egyetlen, az ízületbe adott injekció, amely lassan és célzottan adja le a hatóanyagot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rekordmelegek a tengerek, komoly az esélye egy szuper El Niño-nak – A kutatók szerint év végére várható a jelenség
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal kiadta legfrissebb előrejelzését. Legutóbb a 2015/2016-os szezonban volt tapasztalható a jelenség, amely most a világ egyes régióiban súlyos aszályt, máshol heves viharokat okozhat.
Rekordközeli, 20,97 Celsius-fokos átlaghőmérsékletet mértek a világ tengerein márciusban, miközben az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) már 25 százalék esélyt ad arra, hogy az év végére egy különösen erős jelenség alakuljon ki.
Ezt a köznyelvben szuper El Niñónak nevezik, bár a meteorológusok hivatalosan a „nagyon erős” kategóriát használják, ha a Csendes-óceán középső és keleti részén a víz felszíni hőmérséklete legalább 2 Celsius-fokkal meghaladja az átlagot – írta az Időkép.
A NOAA 50 százalékra teszi egy erős, és 25 százalékra egy nagyon erős, azaz a köznyelvben szupernek nevezett El Niño valószínűségét.
Emily Becker, a Miami Egyetem professzora a tavaszi előrejelzések bizonytalanságára hívta fel a figyelmet, mivel a modellek ilyenkor még hajlamosak túlzó jóslatokra: „kora ősszel fogjuk biztosan tudni, hogy lesz-e szuper El Niño”. A professzor szerint „a tavaszi előrejelzéseknél a számítógépes modellek hajlamosak jóval erősebb felszíni hőmérsékletet jósolni a trópusi Csendes-óceánon, mint ami végül bekövetkezik”.
Az esetlegesen közelgő jelenség komoly gazdasági károkkal is járhat, és a globális felmelegedés folyamatát is gyorsíthatja.
Legutóbb a 2015/2016-os szezonban volt példa nagyon erős El Niñóra, ami összefüggésbe hozható volt a Csendes-óceán északi részének rekorderős hurrikánszezonjával, Puerto Rico vízhiányával és Etiópia aszályával is.
A mostani helyzetet a Copernicus Klímaváltozási Szolgálatának adatai is alátámasztják. Carlo Buontempo, a szolgálat igazgatója szerint a márciusi adatok kijózanító képet festenek.
A szakember szerint „a globális hőmérséklet 1,48 fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, az arktiszi tengeri jég kiterjedése rekordalacsony volt, a tengerfelszín hőmérséklete pedig ismét a történelmi csúcsok közelébe emelkedett”.
További előjel, hogy a Csendes-óceán felszín alatti vizeinek hőmérséklete már most elérte az átlagosnál 6 Celsius-fokkal magasabb szintet.
A jelenség egyik konkrét hatása, hogy befolyásolja az atlanti hurrikánszezont. A Colorado Állami Egyetem tudósai az átlagosnál gyengébb szezont jósoltak, mivel az El Niño fokozza a szélnyírást az Atlanti-óceán felett, ami visszafogja a viharok intenzitását.
Magyarországra és Közép-Európára az El Niño közvetlen hatása gyengébb, de statisztikailag enyhébb, csapadékosabb telet hozhat, és növelheti a szélsőséges időjárási események, például a súlyos aszályok és a nagyobb áradások kockázatát.
Rekordközeli, 20,97 Celsius-fokos átlaghőmérsékletet mértek a világ tengerein márciusban, miközben az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) már 25 százalék esélyt ad arra, hogy az év végére egy különösen erős jelenség alakuljon ki.
Ezt a köznyelvben szuper El Niñónak nevezik, bár a meteorológusok hivatalosan a „nagyon erős” kategóriát használják, ha a Csendes-óceán középső és keleti részén a víz felszíni hőmérséklete legalább 2 Celsius-fokkal meghaladja az átlagot – írta az Időkép.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Áttörés a porckopás kezelésében! Eljöhet a kor, amikor nem lesz szükség térdprotézisre?
A Science folyóiratban publikált tanulmány szerint egy új szer megállította az osteoarthritist állatkísérletekben. A 15-PGDH-gátló hatására a sérült térdízületekben nem alakult ki a várható porckopás.
Egyetlen, életkorral felhalmozódó fehérje gátlása idős egerekben visszafordította a kopást, és a saját porctermelő sejtek „fiatalosabb” üzemmódra váltottak – a kutatók szerint ezzel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy egyszer valóban elkerülhető legyen a csípő- és térdprotézis.
Az osteoarthritis, vagyis az ízületi porckopás milliók életét keseríti meg fájdalommal és a mozgás korlátozásával, miközben a jelenlegi terápiák leginkább csak a tüneteket enyhítik.
A betegség kialakulásában ismert szerepet játszik az elhízás, a cukorbetegséghez hasonló anyagcserezavarok és a krónikus gyulladás, de a porc tényleges helyreállítására eddig nem volt megoldás.
A kutatók figyelme egy 15-PGDH nevű fehérjére irányult, amelynek szintje az életkorral emelkedik a szervezetben, és gátolja a szövetek javító mechanizmusait, valamint a gyulladáscsökkentő folyamatokat. A Stanford Egyetem tudósai arra voltak kíváncsiak, hogy ennek a fehérjének a blokkolása hatással lehet-e a porckopásra.
Az állatkísérletek eredményei minden várakozást felülmúltak. Idős egerek elvékonyodott térdporca a 15-PGDH-gátló kezelés hatására újra megvastagodott. Amikor pedig fiatal, sérült egereken végezték el a tesztet, a szer megvédte őket a sérülés okozta porckopás tipikus jeleinek kialakulásától. Egy másik kísérletben, ahol az elülső keresztszalag-sérülést modellezték, a kezelt állatoknál nem fejlődött ki a normálisan várható osteoarthritis, sőt, a járásuk is egyenletesebbé vált, és jobban terhelték a sérült lábukat, ami a fájdalom csökkenésére utal. A felfedezésről a kutatók a Science folyóiratban számoltak be.
A legizgalmasabb, hogy
a hatás nem őssejteken múlott, hanem a már meglévő, saját porcsejtek (chondrocyták) programozódtak újra egy egészségesebb, funkcionálisabb állapotba.
A módszer hatékonyságát emberi szöveteken is igazolták: térdprotézis-műtétből származó porcminták a kezelés hatására merevebbé váltak és a gyulladás jelei is csökkentek bennük. Helen Blau, a Stanford Egyetem mikrobiológusa szerint a felfedezés teljesen új utat nyithat a szövetregenerációban. „Ez a felnőtt szövetek regenerálásának egy új módja, és jelentős klinikai ígérettel bír az öregedés vagy sérülés okozta ízületi gyulladás kezelésében” – mondta a kutató. Hozzátette, eredetileg őssejteket kerestek a folyamat mögött.
„Őssejteket kerestünk, de egyértelmű, hogy nem vesznek részt benne. Ez nagyon izgalmas.”
Nidhi Bhutani ortopédkutató szerint a mechanizmus valóban átformálta a gondolkodásukat a szövetek helyreállításáról. „Világos, hogy a porcban már meglévő sejtek nagy csoportjának génkifejeződési mintázata változik meg. Ezen sejtek regenerációjának célzásával lehetőségünk nyílhat arra, hogy klinikailag nagyobb hatást érjünk el” – magyarázta.
A klinikai alkalmazás felé vezető utat meggyorsíthatja, hogy egy másik, izomgyengeséget célzó vizsgálatban egy 15-PGDH-gátlót már teszteltek embereken, és nem merültek fel komoly biztonsági aggályok. Helen Blau rendkívül bizakodó.
„Nagyon izgatottak vagyunk a lehetséges áttörés miatt. Képzeljük el, hogy a meglévő porcot növesztjük újra, és elkerüljük az ízületi protézist.”
Eközben egy teljesen más irányból is biztató hírek érkeztek. Egy kínai–amerikai kutatócsoport kimutatta, hogy a fogyasztószerként ismert semaglutid a súlyvesztéstől függetlenül is védi az ízületeket. A szer átprogramozza a porcsejtek anyagcseréjét, így azok több energiát tudnak termelni.
A kísérletekben a semaglutiddal kezelt, elhízott és ízületi kopásban szenvedő egereknek és embereknek is csökkent a fájdalma és a porckárosodása.
A hatás akkor is megmaradt, amikor egy kontrollcsoport pontosan ugyanannyit evett, mint a kezelt állatok, ami bizonyítja, hogy a javulás nem csupán a kisebb testsúly miatti tehermentesítésnek köszönhető.
Egy harmadik, szintén ígéretes megközelítés a Coloradói Egyetem mérnökeitől származik, akik egy lassan felszabaduló, ízületbe fecskendezhető gyógyszer-beviteli rendszert fejlesztenek. Állatkísérletekben ez az „egyszeri injekció” heteken belül képes volt helyreállítani a sérült porcot és csontot. Stephanie Bryant vegyész- és biológiai mérnök szerint a céljuk nem kevesebb, mint a betegség felszámolása.
„Két év alatt jutottunk el egy merész ötlettől addig, hogy bemutassuk, ezek a terápiák visszafordítják az osteoarthritist állatokban”
– mondta Bryant. „A célunk nem csupán a fájdalom kezelése és a progresszió megállítása, hanem a betegség megszüntetése.” A csapat reményei szerint 18 hónapon belül elindulhatnak a klinikai vizsgálatok.
Bár ezek a fejlesztések még kísérleti fázisban vannak, és időbe telik, mire elérhetővé válnak a betegek számára, a tudomány több, egymástól független úton halad afelé, hogy az ízületi kopás ne egy visszafordíthatatlan állapot, hanem egy gyógyítható betegség legyen.
Egyetlen, életkorral felhalmozódó fehérje gátlása idős egerekben visszafordította a kopást, és a saját porctermelő sejtek „fiatalosabb” üzemmódra váltottak – a kutatók szerint ezzel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy egyszer valóban elkerülhető legyen a csípő- és térdprotézis.
Az osteoarthritis, vagyis az ízületi porckopás milliók életét keseríti meg fájdalommal és a mozgás korlátozásával, miközben a jelenlegi terápiák leginkább csak a tüneteket enyhítik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar kutatók vizsgáltak egy egyiptomi múmiát, meglepő dologra bukkantak
A Semmelweis Egyetem legmodernebb CT-jével vizsgálták a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum egyiptomi leleteit. Egy korábban madárnak hitt leletről kiderült, hogy valójában egy emberi lábfej.
Kórházi csúcstechnológiával, roncsolás nélkül vizsgálják Budapesten az ókori egyiptomi múmiákat: a felvételek egy korábban madárnak hitt leletről kimutatták, hogy valójában egy felnőtt ember lába, egy másik leleten pedig csontritkulás jelei látszanak.
A Semmelweis Egyetem legújabb, fotonszámlálós CT-jével készítettek részletes felvételeket több, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban őrzött egyiptomi maradvány belső szerkezetéről. A vizsgálatról a ScienceAlert számolt be a Semmelweis Egyetem közleménye alapján.
A korszerű berendezés a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjához tartozó múzeum leleteit világította át, lehetővé téve, hogy a kutatók a pólyák megbontása nélkül jussanak új adatokhoz.
„A vizsgálatok célja, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk a maradványok belső szerkezetéről, esetleges rendellenességeiről és az alkalmazott konzerválási technikákról” – mondta Dudás Ibolyka, az egyetem klinikai főorvosa és radiológusa.
Bár a múzeum leleteit korábban is vizsgálták, a mostani technológia teljesen új lehetőségeket nyit meg. Scheffer Krisztina, a gyűjtemény kurátora szerint „a mostani felvételek minden eddiginél részletesebb képet nyújtanak, és várhatóan új, tudományosan megalapozott eredményeket hoznak az évtizedek óta őrzött maradványokról.”
Az első eredmények máris igazolták a várakozásokat. Egyik legérdekesebb lelet egy bepólyált köteg volt, melynek tartalmát eddig csak találgatták.
A CT-felvételek azonban egyértelművé tették, hogy a csomag egy felnőtt ember lábfejét tartalmazza.
Egy másik, mumifikált lábról készült felvétel arra utal, hogy az egykori tulajdonosa csontritkulásban szenvedett.
A múzeum a vizsgált maradványokhoz az 1965-ös alapítása idején jutott hozzá. Hat leletet vetettek alá radiokarbonos kormeghatározásnak, de csak három esetben kaptak megbízható eredményt. Ezek közül a legrégebbi maradvány Krisztus előtt 401 és 259 között élt emberé volt.
„Az eddigi eredmények alapján nyilvánvaló, hogy a modern képalkotó technológia új távlatokat nyit a múmiakutatásban” – mondta Scheffer Krisztina.
A kutatók a további elemzésektől azt várják, hogy még többet elárulnak majd az egyének életéről és a testüket megőrző eljárásokról. A kurátor szerint a módszer „képes olyan információkat feltárni több ezer éves leletekben, amelyek anélkül válnak láthatóvá, hogy kárt tennénk bennük.”
Kórházi csúcstechnológiával, roncsolás nélkül vizsgálják Budapesten az ókori egyiptomi múmiákat: a felvételek egy korábban madárnak hitt leletről kimutatták, hogy valójában egy felnőtt ember lába, egy másik leleten pedig csontritkulás jelei látszanak.
A Semmelweis Egyetem legújabb, fotonszámlálós CT-jével készítettek részletes felvételeket több, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban őrzött egyiptomi maradvány belső szerkezetéről. A vizsgálatról a ScienceAlert számolt be a Semmelweis Egyetem közleménye alapján.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
