TUDOMÁNY
A Rovatból

2028-ra feltámadhatnak a gyapjas mamutok, és később több más kihalt faj is visszatérhet

Az őssejtkutatás új eredményei alapján a szakemberek bíznak abban, hogy akár a dodót vagy a tasmán tigriseket is sikerülhet újra életre kelteni.

Link másolása

Hamarosan feltámaszthatják a gyapjas mamutokat - állítja egy amerikai startup, amely a közelmúltban komoly eredményeket ért el az átprogramozott elefánt-őssejtek létrehozásában. A Business Insider cikke idézi Ben Lamm-et, a Colossal Biosciences társalapítóját és vezérigazgatóját, aki szerint az új eredmény számos kutatási terület előtt nyithat utat. Bíznak benne, hogy ennek segítségével több kihalt fajt is újra visszahozhatnak. Úgy vélik, hogy ezzel segitenek a kipusztulás szélén álló fajoknak és kedveznek a biológiai sokféleségnek is.

Terveik között szerepel a dodók és a tasmán tigriseket feltámasztása is. „Minden egyes lépés közelebb visz minket hosszú távú céljainkhoz, hogy visszahozzuk ezeket az ikonikus fajokat” – mondta Lamm.

A cég szerint 2028-ra mesterséges megtermékenyítés segítségével létrehozhatnak majd egy mamutszerű, génszerkesztett élőlényt.

Az őssejtekkel kísérleteznek, mert azok szinte bármilyen sejttípussá képesek átalakulni. Mára pedig már azt is tudják, hogyan lehet visszaalakítani ezeket. Az újfakta "keverék" komoly biológiai áttörés, és több fajnál, például az emeberknél is hatékony. De eddig az elefántoknál nem működött. Most azonban ez is sikerült, és ennek segítségével próbálják kideríteni, hogyan lehet mamutot is létrehozni.

„Leginkább azt várjuk, hogy az általunk kifejlesztett sejteket arra használjuk, hogy elefánt ivarsejteket növesszünk edényben” – mondta Evan Appleton, a csapat vezetője, aki bízik benne, hogy ezzel megnyílna az út a mesterséges megtermékenyítés előtt.

Forrás: 24.hu.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Geomágneses viharra figyelmeztetnek a szakértők, szombaton lesz a legintenzívebb
A csütörtöki napkitörés szele szombaton éri el a Földet. Ha még napkelte előtt ideér, akkor akár szabad szemmel is látható lesz a sarki fény.

Link másolása

A csütörtök reggeli X2.2-es intenzitású napkitörés az előzetes várakozásoknál hevesebb turbulenciákat okozhat majd a Föld mágneses terében. A NOAA űridőjárással foglalkozó osztálya, az SWPC friss előrejelzésében extrém, 8,33-as Kp indexet vár a szombat reggeli órákra – írja az idokep.hu.

G4-es erősségű geomágneses viharra adtak ki figyelmeztetést, amire legutóbb 2005-ben volt példa.

Hazánkból általában 5-6-os Kp index esetén hosszú expozíciós fényképezőgépekkel már látható a sarki fény, ennél magasabb érték esetén nem kizárt, hogy akár szabad szemmel is látható legyen a jelenség.

A legintenzívebb időszak szombaton reggel 8 és 11 óra között várható, de már az azt megelőző három órás időablakban is 7-es értéket várnak a szakemberek. A jelenség megfigyelésében így a korai napkelte lesz a legnagyobb akadály.

Ugyanis holnap Budapesten 5:12-kor kel a Nap, viszont körülbelül már másfél órával korábban világosodni kezd. Az égboltot ráadásul szórványos felhőzet is takarhatja.

Az ideális megfigyelőhely Amerikában lesz, de kis szerencsével már az éjjeli órákban látható lesz a jelenség hazánkból is.

A Nap péntek reggel újabb, X3.98-as kitörést produkált, így további turbulenciák várhatók a következő napokban a Föld mágneses terében.

A kitörésről látványos grafikát készített a HUXt napszél-modellje, amelyet itt lehet megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Napfényből cseppfolyós üzemanyagot állítanak elő szegedi tudósok, a Mol is együttműködik velük
Először áramot termelnek, azzal részeire bontják a vizet, majd szén-dioxidot adnak hozzá – így lesz belőle nyers benzin vagy kerozin. Az olajcég már együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel.

Link másolása

Napfényből állítanak elő cseppfolyós üzemanyagot a Szegedi Egyetem energetikai tesztállomásán, amit a napokban adtak át. Először áramot termelnek, azzal részeire bontják a vizet, majd szén-dioxidot adnak hozzá – így lesz belőle nyers benzin vagy kerozin. A Mol már felfigyelt a kísérleteikre, az olajcég együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Rejtélyes föld alatti építményre találtak a gízai piramisok mellett régészek egy földradarral
A kutatók szerint – bár a radaradatok alapján nem lehet biztosat mondani – feltehetőleg egy sírkamrát rejt a piramisok mellett a föld mélye.

Link másolása

Egyiptomban, a gízai piramisok környékékén a régészek egy L alakú építmény jelenlétét mutatták ki földradarral – írja a Heritage Daily. A kutatók úgy hiszik, hogy a föld alatti építmény megközelítőleg két méter mélyen helyezkedik el, és valószínűleg homokkal van tele.

Az L alakú struktúra csupán egy bejárat lehet – gondolják a kutatók –, amely egy sokkal mélyebbre vezetítő építményhez vezethet. Ezt bizonyítja az is, hogy a kutatók által használt földradar a L alakú struktúra alatt 3,5-11 méter mélyen anomáliákat észlelt.

Ugyanakkor a mérési eredmények szerint nem lehet biztosat mondani, ám a régészek úgy hiszik, hogy a piramisok mellett fekvő föld alatti építmény meglehet, hogy egy mészkőből épült sírkamra lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megvizsgálták Beethoven hajtincseit, és kiderült, hogy miért süketülhetett meg
A tanulmány szerzői a német zeneszerző két hajtincsének vizsgálatát végeztek el. Az ólom mellett az arzén és a higany is toxikus mennyiségben volt jelen.

Link másolása

Nagy mennyiségben mutattak ki nehézfémeket Ludwig van Beethoven hajszálaiban, kutatók szerint mérgezés okozhatta a zeneszerző süketségét és más betegségeit is – írja a Telex a Clinical Chemistryben közölt tanulmányra hivatkozva.

A tanulmány szerzői a német zeneszerző két hajtincsének vizsgálatát végeztek el, és felfedezték, hogy veszélyesen magas volt

a hajszálaiban az ólomkoncentráció, de emellett az arzén és a higany is toxikus mennyiségben volt jelen.

Az egyik tincsben 380, a másikban 258 mikrogramm per gramm ólmot mutattak ki, miközben ma a 4 mikrogramm vagy kevesebb a határérték. Az arzén a mai normál értékek tizenháromszorosát, a higany a négyszeresét mutatta.

„Ezek a legmagasabb értékek a hajban, amelyeket valaha láttam. A világ minden tájáról kapunk mintákat, és ezek az értékek egy nagyságrenddel magasabbak”

– mondta a New York Timesnak Paul Jannetto, a tanulmány társszerzője, a Mayo Klinika patológusa.

A kutatók úgy hiszik, hogy a zeneszerző szervezetében jelenlévő mérgező fémek magyarázhatják azt, hogy a művész miért szenvedett több betegségben. A hallását a húszas éveiben kezdte elveszíteni, és bő két évtized alatt teljesen megsüketült. Emellett emésztőrendszeri problémái voltak, kétszer sárgaságot kapott, ami a májbetegség egyik tünete.

Az ólom dokumentáltan okozhat gyomor-bélrendszeri és májbetegségeket, és a csökkent halláshoz is hozzájárulhat. Vélemények szerint Beethovennél az ólomszint nem volt annyira magas, hogy önmagában az okozza a zeneszerző halálát.

Az ólommérgezéses elmélete nem új keletű, ugyanis egy korábbi tanulmány is ezt valószínűsítette, azonban ott kiderült, hogy a vizsgált hajminták egy zsidó nőé voltak. A mostani kutatás esetében viszont biztosan Beethoven hajszálaival dolgoztak a kutatók. A kezükre játszott, hogy a korszak szokásaihoz tartozott az, hogy a szerelmesek egymásnak tincseket küldözgettek, és a hírességek fürtjeit a rajongók is gyűjtötték.

Korábbi hajvizsgálatok azt mutatták ki, hogy Ludwig van Beethovennek valószínűleg örökletes hajlama volt a májbetegségekre, hónapokkal a halála előtt pedig hepatitis B fertőző májgyulladásban szenvedett.

Számos feltételezés övezi a zeneszerző halálának okát. Az egyik szerint Beethoven nagyon szerette a bort, gyakorta megivott egy palackkal naponta. A mértékletesség problémája mellett nagyobb gondot jelenthetett az az ólom-acetát, amelyet abban az időben a bor tartósítására és édesítésére használtak. Magából az üvegpalackból is kioldódhatott ólom, mert annak a gyártásához is használták a fémet.

Az arzén és a higany feltételezések szerint a Dunából kifogott halakból kerülhetett Beethoven szervezetébe, hiszen Bécsben a különböző gyárak a folyóba eresztették a mérgező melléktermékeiket.

Az 1827-ben elhunyt Beethoven süketségének okát nemcsak hajtincsek segítségével próbálták megfejteni, hanem koponyájának megmaradt darabjaiból is próbálnak rájönni, mi okozhatta betegségét.

Link másolása
KÖVESS MINKET: