TUDOMÁNY
A Rovatból

2026 fordulópont lehet az űrkutatásban: visszatér az ember a Holdhoz, miközben átalakul az űrgazdaság

A NASA Artemis II küldetése már a célegyenesben van, de a kínaiak is a sarkukban lihegnek. Eközben milliárdos cégek építik az új űrbázisokat, hogy leváltsák a kiöregedett ISS-t.


Több mint fél évszázad telt el azóta, hogy ember utoljára a Hold sötét egén látta felkelni a törékeny, kék Földet. Ez a látvány, amely egykor egy egész generáció képzeletét ragadta meg, januárban közelebb van, mint bármikor az Apollo-korszak vége óta.

2026 nem csupán egy újabb év a naptárban; ez az a fordulópont, amikor az emberiség újra komolyan a Hold felé veszi az irányt,

miközben a Föld körüli pályán egy teljesen új, magánkézben lévő gazdaság alapjait rakják le. Mindezt intézményi és politikai átrendeződés kíséri: a NASA új adminisztrátorral, feszesebb ütemtervekkel és minden eddiginél erősebb kereskedelmi partnerségekkel vág neki az évnek, miközben a költségvetési viták és a technikai kihívások árnyéka minden lépésüket végigkíséri.

A figyelem középpontjában a NASA Artemis II küldetése áll, amelynek indítását legkorábban áprilisra tervezik. A négyfős legénység – Reid Wiseman parancsnok, Victor Glover pilóta, valamint Christina Koch és Jeremy Hansen küldetésspecialisták – egy tíz napos útra indul, megkerüli a Holdat, majd visszatér a Földre. Ez a misszió a legfontosabb főpróba a felszíni visszatérés előtt.

Nem a leszállás a cél, hanem az Orion űrhajó életfenntartó és visszatérési rendszereinek éles, emberes tesztje,

amely nélkül nincs biztonságos landolás a Holdon. A tavaly év végi átfogó indítási szimulációk és a hőpajzs vizsgálatainak lezárása után a felkészítés a végső fázisba lépett. „Akkor fogunk indulni, amikor ez a jármű készen áll, amikor ez a csapat készen áll, és a tőlünk telhető legjobban fogjuk végrehajtani ezt a küldetést” – szögezte le Reid Wiseman parancsnok. Victor Glover pilóta pedig a misszió súlyát hangsúlyozta: „Meg kell mozdítanunk a tűt.”

A küldetés emberi dimenzióját Christina Koch fogalmazta meg a legérzékletesebben: „Oda megyünk… és ez az, ami igazán mélyen megérint.” A NASA hivatalos ütemterve szerint a tényleges holdraszállás, az Artemis III, 2027 közepén következhet, de független kormányzati felügyeleti szervek már jelezték, hogy a leszállóegység és a holdruhák fejlesztésének összetettsége miatt a csúszás kockázata jelentős.

Miközben az Egyesült Államok a Holdhoz való visszatérésre összpontosít, Kína egy párhuzamos, rendkívül ambiciózus programot hajt végre. Még ebben az évben elindíthatják a Csang’e–7 küldetést, amely a Hold déli sarkvidékén keres majd vízjég nyomait. A misszió egy leszállóegységet, egy rovert és egy „ugráló” miniszondát is visz magával,

fedélzetén több nemzetközi – egyiptomi, bahreini, olasz, orosz, svájci és thaiföldi – tudományos műszerrel.

Ezzel egy időben a tavaly májusban indított Tienven–2 űrszonda idén nyáron éri el a 469219 Kamoʻoalewa kisbolygót, hogy felszíni mintát gyűjtsön, amit 2027 végén hozna vissza a Földre. Peking hosszú távú céljai egyértelműek. „2030-ra a kínai nép egészen biztosan képes lesz a Holdra lépni” – jelentette ki magabiztosan Vu Vej-zsen, a kínai holdprogram vezető tervezője.

A tervük egy 2035-re felépülő Nemzetközi Holdkutató Állomás létrehozása, amelyet akár nukleáris energiaforrással is ellátnának.

Eközben Föld körüli pályán folytatják a Tiangong űrállomás folyamatos üzemeltetését, a Hszüntien űrtávcső indítását pedig az év végére halasztották.

A nemzetek közötti verseny mellett egy harmadik, talán még nagyobb átalakulást hozó front is megnyílt: a magánszektor forradalma. 2026 lehet az az év, amikor elindul az első, teljesen kereskedelmi alapon működő űrállomás. A Vast vállalat Haven–1 nevű állomásának startját legkorábban májusra, az első, négyfős, harmincnapos küldetését pedig június végére időzítik. Az állomás adatkapcsolatát a SpaceX Starlink lézeres rendszere biztosítja majd.

„Ha nagy sebességű, alacsony késleltetésű, folyamatos internetkapcsolatra van szükséged egy űrállomáson… a Starlink az egyetlen lehetőség”

– mondta Max Haot, a Vast vezérigazgatója.

Egy másik kulcsszereplő, az Axiom Space idén csatlakoztatja első modulját a Nemzetközi Űrállomáshoz. Tervük szerint több elemet is felküldenek a következő években, hogy 2028-ra leválhassanak, és önálló kereskedelmi állomásként működjenek tovább. A NASA aktívan támogatja ezeket a fejlesztéseket, miközben már a Nemzetközi Űrállomás korszakának lezárását készíti elő. A SpaceX-szel kötött 843 millió dolláros (körülbelül 276 milliárd forintos) szerződés értelmében

a cég egy speciális járművet fejleszt, amely 2030 körül irányítottan a Csendes-óceánba süllyeszti a kiöregedett űrbázist.

„Egy amerikai lesüllyesztő jármű kiválasztása segít biztosítani a biztonságos és felelősségteljes átmenetet alacsony Föld körüli pályán” – nyilatkozta Ken Bowersox, a NASA egyik vezetője.

Ezt a pezsgést új, nagy teljesítményű hordozóeszközök és űreszközök belépése teszi lehetővé. A Blue Origin tavaly novemberben sikeresen indította első New Glenn rakétáját, amely a NASA ESCAPADE Mars-szondáit vitte az űrbe, majd a hordozórakéta első fokozata sikeresen leszállt. „Ma teljes küldetési sikert értünk el” – közölte Dave Limp, a cég vezérigazgatója. Ezzel a SpaceX mellett egy új, nagy teherbírású, részben újrahasznosítható amerikai rakéta lépett a piacra.

A Sierra Space szintén az év végére tervezi Dream Chaser űrrepülőgépének első, immár szabad repülési demonstrációját.

A tudományos kutatás sem marad le: az Európai Űrügynökség Hera szondája idén ősszel érkezik a Didymos–Dimorphos aszteroidarendszerhez, hogy a DART-misszió becsapódásának hatásait vizsgálja, a NASA pedig legkésőbb jövő májusig útnak indítja a Nancy Grace Roman űrtávcsövet, amely a sötét energiát és az exobolygókat kutatja majd.

A háttérben a politikai játszmák is élesednek.

Az Egyesült Államokban tavaly decemberben beiktatták az új NASA-adminisztrátort, Jared Isaacmant, akinek mandátuma egyértelmű: felgyorsítani az Artemis-programot és menedzselni a kereskedelmi átállást,

miközben a kínai kihívásra is választ kell adni. Peking eközben aktívan építi saját nemzetközi partnerségi hálóját a holdbázis-tervéhez, és nyíltan bírálja az Egyesült Államokat, amiért szerinte akadályozza Kína nemzetközi űregyüttműködéseit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Drámai evakuáció a Nemzetközi Űrállomásról: kiderült, mivel vizsgálták meg a beteg űrhajóst
A Crew–11 legénysége január 15-én landolt Kalifornia partjainál egy orvosi vészhelyzet miatt. A 167 napos küldetés megszakítása az ISS történetének első ilyen esete volt.


A történelem során először kellett orvosi vészhelyzet miatt kimenekíteni a Nemzetközi Űrállomás legénységét. A Crew–11 négyfős csapata január 15-én, a SpaceX kapszulájával szállt vízre Kalifornia partjainál, miután a NASA idő előtt hazahozta őket.

Személyiségi jogokra hivatkozva a NASA nem árulta el, hogy pontosan mi történt, és a legénység melyik tagja miatt kellett megszakítani a küldetést. Annyit közöltek, hogy a bajba került űrhajós állapota stabil.

Az érintettek azóta megszólaltak, és elárulták, hogy egy hordozható ultrahangkészülék kulcsszerepet játszott a vészhelyzet kezelésében

írta a Science Alert. Mike Fincke, a Crew–11 pilótája elmondta:

a készüléket január 7-én vetették be, miután egy nappal a tervezett űrséta előtt kiderült, hogy egyik társuknak egészségügyi problémái adódtak.

A NASA ezt követően elhalasztotta az űrsétát, majd a küldetés idő előtti befejezéséről döntött.

A legénység már a vészhelyzet előtt is rutinszerűen használta a készüléket a testük változásainak ellenőrzésére a súlytalanságban, „így amikor ez a vészhelyzet történt, a készülék nagyon hasznos volt” – mondta Fincke. A szakember szerint az eszköz annyira bevált, hogy a jövőben minden küldetés alapfelszerelésévé kellene tenni, mivel más, nagyobb orvosi diagnosztikai berendezés nem állt rendelkezésükre.

Zena Cardman, a küldetés parancsnoka szerint az űrállomás a lehető legjobban fel van készítve orvosi vészhelyzetekre, és a NASA helyesen döntött az űrséta elnapolásával.

A japán Kimiya Yui hozzátette: számára meglepő volt, milyen hasznosnak bizonyult a kiképzésen szerzett tudás, és úgy vélte, a mostani esetből sokat tanulhatnak a jövőbeni küldetések tervezésénél.

A Crew–11 legénységét Zena Cardman és Mike Fincke amerikai, Kimiya Yui japán és Oleg Platonov orosz űrhajós alkotta. A csapat tavaly augusztusban indult a Kennedy Űrközpontból, és a vészhelyzetig 167 napot töltött a világűrben. A NASA a tervek szerint február közepén indítja útnak az őket váltó új legénységet, a Crew–12-t.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Fordulat az endometriózis diagnózisában: 200 ezer magyar nő életét változtathatja meg a Semmelweis Egyetem fejlesztése
A GE HealthCare és a Semmelweis Egyetem közös kutatás-fejlesztési programot indít egy MI-alapú, ultrahangba integrált alkalmazásra. A cél a diagnosztikai idő lerövidítése és a kezelés korábbi megkezdése.


Magyar kutatók és mérnökök fogtak össze, hogy mesterséges intelligencia segítségével forradalmasítsák egy, itthon több mint 200 ezer nőt érintő betegség, az endometriózis diagnosztikáját. A GE HealthCare és a Semmelweis Egyetem tegnap bejelentett, négyéves közös programja egy ultrahangkészülékbe integrált alkalmazással segítené az endometriózis és a gyakran ahhoz társuló adenomiózis korai felismerését, ezzel évekkel rövidítheti le a nők kálváriáját a pontos diagnózisig.

A fejlesztés célja, hogy

az MI-alapú megoldás gyorsítsa a megfelelő terápia megkezdését, csökkentse a krónikus fájdalmat és a szövődmények esélyét, miközben támogatja a családalapítási terveket is.

Az endometriózis a fogamzóképes korú nők 5–15 százalékát érinti világszerte, és a meddőség miatt kivizsgált páciensek felénél ez a betegség áll a háttérben. Az adenomiózis, amely során a méhnyálkahártya a méhizomzatba terjed, ultrahangos vizsgálatok alapján a reproduktív korú nők akár 20–34 százalékánál is kimutatható.

A partnerségben a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája végzi a klinikai feladatokat: a betegút-tervezést, az adatgyűjtést és a későbbi validációt. A mesterséges intelligencia fejlesztését, amely a különböző tapasztalati szinttel rendelkező orvosok munkáját is egységesítheti, a GE HealthCare magyarországi szoftverfejlesztő és adattudományi csapatai végzik. „Az endometriózis és az adenomiózis diagnosztikája nagy kihívást jelent, hiszen a tünetek változatosak, súlyosságuk nem feltétlenül tükrözi a betegség előrehaladottságát” – nyilatkozta az IoT Magazinnak Ferenczi Lehel, a GE HealthCare adat és analitikai igazgatója.

A projekt összköltsége 2,3292 milliárd forint, amelyből 1,51398 milliárd forintot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal biztosít vissza nem térítendő támogatásként a „Nagyvállalati Fókuszterületi Innovációs Program” keretében.

A korai felismerés azért is kulcsfontosságú, mert a diagnózisig vezető út sokszor évekig tart, ami komoly lelki terhet ró az érintettekre.

„A végén már napi szinten jelentkeztek fájdalmak, kutyasétáltatás közben összeestem, annyira rosszul voltam”

– mondta korábban a Diagnózis Podcastban Eszter, aki maga is endometriózissal él.

A Semmelweis Egyetem már most is a legkomplexebb esetek ellátására specializálódott, ahol a legsúlyosabb, bél- vagy húgyúti érintettséggel járó endometriózist robotasszisztált műtétekkel kezelik. Ezek a beavatkozások milliméteres pontosságot tesznek lehetővé. „Tíz és félszeres nagyításban mindent három dimenzióban látunk” – magyarázta a technológia előnyeit dr. Szabó István, a klinika docense.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
24 évesen halt meg a legfiatalabb brit demenciás beteg, akinek az agya olyan volt, mint egy 70 évesé
A kegyetlen betegség alig két év alatt tette tönkre a fiatal férfi életét. Családja tehetetlenül nézte, ahogy elveszíti a beszédkészségét és magatehetetlenné válik.
Marton Máté - szmo.hu
2026. január 27.



Huszonnégy évesen elhunyt Andre Yarham, akit sokan Nagy-Britannia legfiatalabb demenciás betegének tartottak. Családja a tragédia után úgy döntött, a férfi agyát kutatási célokra adományozza, hogy másoknak reményt adjon.

A norfolki Andre Yarhamnál 22 évesen diagnosztizálták a betegséget, miután 2022-ben megjelentek nála az első tünetek: a feledékenység és az időnkénti üres tekintet.

A Science Alert cikke szerint a férfinál a demencia egy ritka formáját, a frontotemporális demenciát állapították meg, amely az Alzheimer-kórral ellentétben nem a memóriát, hanem a személyiségért, a viselkedésért és a nyelvért felelős agyterületeket támadja meg.

A betegség lefolyása rendkívül gyors volt. Élete végére Andre elvesztette beszédkészségét, nem tudta ellátni magát, kerekesszékbe kényszerült.

Az MRI-vizsgálatok döbbenetes eredményt mutattak: a 24 éves férfi agya egy hetvenes éveiben járó idős ember agyához hasonlított.

A szakértők hangsúlyozzák, ez nem az agy gyorsabb öregedését jelenti, hanem arról, hogy a betegség rövid idő alatt hatalmas mennyiségű idegsejtet pusztított el.

A tudósok szerint a frontotemporális demencia hátterében gyakran erős genetikai hajlam áll, ami megzavarja az idegsejtek fehérje-anyagcseréjét. A kórosan felhalmozódó fehérjék az idegsejtek pusztulásához, majd az agyszövet zsugorodásához vezetnek. A betegségre jelenleg nincs gyógymód.

A család agyadományozása azért kiemelten fontos, mert a nagyon korai demenciával érintett agyak rendkívül ritkák, vizsgálatuk pedig elengedhetetlen az új kezelések kifejlesztéséhez.

Agyát a Cambridge-i Addenbrooke’s Hospital kutatóinak adományozták, akik a felajánlást kulcsfontosságúnak nevezték a betegség megértésében. A cikket jegyző idegtudós kiemeli: „gyakran megkérdezik tőlem, hogyan történhet ilyesmi valakivel ilyen fiatalon”, amire csak annyit tud válaszolni, hogy a tudomány még csak most kezdi megérteni, mi tesz egyes agyakat már a kezdetektől fogva sérülékennyé. A tragikusan fiatalon elhunyt Andre agya nagy segítség lehet a megértésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Ez a szer lehet az első, ami tényleg lekapcsolja a függőségért felelős agyi pályákat
Az agy csendje: hogyan változtatja meg a GLP–1 az éhséget, a szorongást és az addikciót?


A GLP–1 típusú gyógyszerek eredetileg diabéteszre és elhízásra készültek. Most viszont úgy tűnik, sokkal többről van szó. A szerek hatása messze túlnyúlik a kilókon – az idegrendszert, a vágyainkat, sőt, az egész viselkedésünket is újrarendezhetik.

A fejben zúgó kajazaj

A fejben zajló, szinte megszakíthatatlan belső monológ – az evés körüli kényszeres gondolatok – sokak számára ismerősek. Enni akarok. Ennem kéne. Nem kéne ennem. Már ettem. Miért akarok még többet? Ez őrület. Utálom ezt. Szégyellem ezt. Biztos én tehetek róla. De ha tényleg én tehetek róla, miért nem tudom kikapcsolni?

Az evés körüli állandó gondolkodást – amit mostanában „food noise”-ként, azaz „ételzajként” emlegetnek – a GLP–1 gyógyszerek hatására sokan szinte azonnal elveszítik.

A kifejezés új, de a jelenség régi. Az evés utáni sóvárgás, a kényszeres falás, a szüntelen ételhez való viszonyulás évtizedek óta megoldhatatlannak tűnt – mígnem ez a gyógyszercsalád be nem lépett a képbe.

Nem csak kilókban mérhető változás

A GLP–1 típusú gyógyszerek – köztük a semaglutid (Wegovy, Ozempic) és a tirzepatid (Mounjaro, Zepbound) – eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére készültek, majd hivatalosan elhízásra is engedélyezték őket. A felhasználók közül sokan beszámoltak jelentős testsúlycsökkenésről és javuló egészségi mutatókról, de ennél is meglepőbb volt, milyen hatással vannak ezek a szerek a mentális egészségre.

Depresszió tüneteinek gyors enyhülése, a szorongás csökkenése, a kényszeres gondolatok elhalványulása, az étel utáni sóvárgás megszűnése

– ezek a hatások olyan hirtelen jelentkeznek sokaknál, hogy még az orvosok is értetlenül állnak a jelenség előtt.

A háttérben egy idegrendszeri újrahuzalozás sejlik fel: a GLP–1 gyógyszerek nemcsak a vércukorszintet, hanem a jutalmazásért, függőségért és motivációért felelős agyi területeket is befolyásolják.

Új utak a mentális zavarok kezelésében

Kutatók és terapeuták egyre több példát látnak arra, hogy ezek a szerek nemcsak az evési zavarokkal, de alkohol- és drogfüggőséggel, impulzuskontroll-problémákkal, ADHD-val, sőt, a digitális média túlhasználatával szemben is hatékonyak lehetnek.

Egyre többen számolnak be arról, hogy nemcsak az étel utáni vágy csökken, hanem az alkohol, az online vásárlás, sőt a közösségi média is kevésbé vonzóvá válik. Van, aki hirtelen abbahagyja a körömrágást, mások nyugodtabbnak érzik magukat, jobban tudnak koncentrálni, kevésbé hajlamosak a kényszeres viselkedésre.

A mentális egészségügy évtizedek óta várt egy valóban hatékony új eszközre. Sokan úgy érzik: megérkezett.

A mechanizmus még nem tisztázott – de működik

A GLP–1 hormon a bélrendszerből és a hasnyálmirigyből szabadul fel, étkezés közben. A gyógyszerek ezt a természetes hormont utánozzák, és megnövelik a mennyiségét, amivel többféle agyi területre és gyulladásos folyamatra is hatást gyakorolnak.

Az agyban ugyan találhatók GLP–1 receptorok, de a hormon nem jut át közvetlenül a vér-agy gáton.

Ennek ellenére a jelek szerint mégis hat a központi idegrendszerre, különösen a dopaminrendszerre, amely a vágy, a jutalom és a függőség fő központja.

Az ételzaj, a sóvárgás, a túlfogyasztás, az önkontroll hiánya mind összekapcsolódik ezzel az agyi pályával. Ha ezt a láncot sikerül megszakítani, az étellel kapcsolatos kényszerek is elhalványulnak.

Az antidepresszánsok korát váltják le?

A klinikai tapasztalatok alapján nem ritka, hogy a GLP–1-t szedők elhagyják vagy csökkentik a pszichiátriai gyógyszereiket. Számos beteg nyilatkozott úgy: évtizedek óta először érzik magukat kiegyensúlyozottnak, harmonikusnak – és nem feltétlenül azért, mert lefogytak.

A kutatások is ezt erősítik. Egy vizsgálatban az alkoholfüggő betegek jelentős csökkenést mutattak alkohol utáni vágyban és fogyasztásban. Egy másik metaelemzés kimutatta: a GLP–1-t szedők alacsonyabb depressziós pontszámokat értek el.

A változás tehát nemcsak szubjektív élmény, hanem mérhető is.

A kezelések gyorsasága és hatékonysága olyan mértékű, hogy szakértők már a pszichiátriai kezelés jövőjét látják bennük.

Lehetséges, hogy az anorexián is segít?

Bár elsőre ellentmondásosnak tűnhet, a GLP–1 esetleges hatékonysága a restriktív evészavarok, például az anorexia nervosa vagy az orthorexia esetén is felmerült.

Nem minden esetben a kalóriahiány a fő probléma

– sokszor az étellel kapcsolatos megszállott gondolatok jelentik a valódi szenvedést.

A GLP–1 itt is működhet: nem fokozza az étvágyat, de csökkenti a kényszert, az ételek körüli agyi túlaktiváltságot. Természetesen ez csak szoros orvosi felügyelet mellett képzelhető el.

A függőségek és a modern agy

A GLP–1 gyógyszerek mentén zajló változások újra felvetik az örök kérdést: miért válnak egyes emberek kényszeres fogyasztóvá, míg mások könnyedén megállnak?

Az evolúció szűkös körülményeihez igazított agyunk nem készült fel a bőség korára. A jutalmazási rendszerünk még mindig úgy működik, mintha holnap nem lenne étel. Csakhogy ma már minden gombnyomásra elérhető – étel, alkohol, élmény, dopamin. A test nem változott, a környezet viszont radikálisan más lett.

Ez a szakadék okozza a modern világ függőségeit, legyen szó ételről, szerencsejátékról vagy Instagramról.

A GLP–1 lehet az első gyógyszer, amely képes áthidalni ezt az evolúciós konfliktust.

A kutatás még csak most indul

Bár a klinikai tapasztalatok meggyőzőek, a kutatások még az elején járnak. Több vizsgálat is indult – köztük az alkohol-, opioid- és depressziókezelés lehetőségeit térképező klinikai tesztek. A tudósok azt remélik, néhány éven belül sokkal pontosabban fogjuk érteni, hogyan is hat a GLP–1 az agyra.

Mindez azonban már most is elég ahhoz, hogy emberek milliói érezzék úgy: végre nem ők a hibásak. A GLP–1 nem csodaszer. De lehet, hogy épp az az eszköz, amelynek segítségével végre elkezdhetünk tisztábban látni.

Via Woman's Health


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk