2026 fordulópont lehet az űrkutatásban: visszatér az ember a Holdhoz, miközben átalakul az űrgazdaság
Több mint fél évszázad telt el azóta, hogy ember utoljára a Hold sötét egén látta felkelni a törékeny, kék Földet. Ez a látvány, amely egykor egy egész generáció képzeletét ragadta meg, januárban közelebb van, mint bármikor az Apollo-korszak vége óta.
miközben a Föld körüli pályán egy teljesen új, magánkézben lévő gazdaság alapjait rakják le. Mindezt intézményi és politikai átrendeződés kíséri: a NASA új adminisztrátorral, feszesebb ütemtervekkel és minden eddiginél erősebb kereskedelmi partnerségekkel vág neki az évnek, miközben a költségvetési viták és a technikai kihívások árnyéka minden lépésüket végigkíséri.
A figyelem középpontjában a NASA Artemis II küldetése áll, amelynek indítását legkorábban áprilisra tervezik. A négyfős legénység – Reid Wiseman parancsnok, Victor Glover pilóta, valamint Christina Koch és Jeremy Hansen küldetésspecialisták – egy tíz napos útra indul, megkerüli a Holdat, majd visszatér a Földre. Ez a misszió a legfontosabb főpróba a felszíni visszatérés előtt.
amely nélkül nincs biztonságos landolás a Holdon. A tavaly év végi átfogó indítási szimulációk és a hőpajzs vizsgálatainak lezárása után a felkészítés a végső fázisba lépett. „Akkor fogunk indulni, amikor ez a jármű készen áll, amikor ez a csapat készen áll, és a tőlünk telhető legjobban fogjuk végrehajtani ezt a küldetést” – szögezte le Reid Wiseman parancsnok. Victor Glover pilóta pedig a misszió súlyát hangsúlyozta: „Meg kell mozdítanunk a tűt.”
A küldetés emberi dimenzióját Christina Koch fogalmazta meg a legérzékletesebben: „Oda megyünk… és ez az, ami igazán mélyen megérint.” A NASA hivatalos ütemterve szerint a tényleges holdraszállás, az Artemis III, 2027 közepén következhet, de független kormányzati felügyeleti szervek már jelezték, hogy a leszállóegység és a holdruhák fejlesztésének összetettsége miatt a csúszás kockázata jelentős.
Miközben az Egyesült Államok a Holdhoz való visszatérésre összpontosít, Kína egy párhuzamos, rendkívül ambiciózus programot hajt végre. Még ebben az évben elindíthatják a Csang’e–7 küldetést, amely a Hold déli sarkvidékén keres majd vízjég nyomait. A misszió egy leszállóegységet, egy rovert és egy „ugráló” miniszondát is visz magával,
Ezzel egy időben a tavaly májusban indított Tienven–2 űrszonda idén nyáron éri el a 469219 Kamoʻoalewa kisbolygót, hogy felszíni mintát gyűjtsön, amit 2027 végén hozna vissza a Földre. Peking hosszú távú céljai egyértelműek. „2030-ra a kínai nép egészen biztosan képes lesz a Holdra lépni” – jelentette ki magabiztosan Vu Vej-zsen, a kínai holdprogram vezető tervezője.
Eközben Föld körüli pályán folytatják a Tiangong űrállomás folyamatos üzemeltetését, a Hszüntien űrtávcső indítását pedig az év végére halasztották.
A nemzetek közötti verseny mellett egy harmadik, talán még nagyobb átalakulást hozó front is megnyílt: a magánszektor forradalma. 2026 lehet az az év, amikor elindul az első, teljesen kereskedelmi alapon működő űrállomás. A Vast vállalat Haven–1 nevű állomásának startját legkorábban májusra, az első, négyfős, harmincnapos küldetését pedig június végére időzítik. Az állomás adatkapcsolatát a SpaceX Starlink lézeres rendszere biztosítja majd.
– mondta Max Haot, a Vast vezérigazgatója.
Egy másik kulcsszereplő, az Axiom Space idén csatlakoztatja első modulját a Nemzetközi Űrállomáshoz. Tervük szerint több elemet is felküldenek a következő években, hogy 2028-ra leválhassanak, és önálló kereskedelmi állomásként működjenek tovább. A NASA aktívan támogatja ezeket a fejlesztéseket, miközben már a Nemzetközi Űrállomás korszakának lezárását készíti elő. A SpaceX-szel kötött 843 millió dolláros (körülbelül 276 milliárd forintos) szerződés értelmében
„Egy amerikai lesüllyesztő jármű kiválasztása segít biztosítani a biztonságos és felelősségteljes átmenetet alacsony Föld körüli pályán” – nyilatkozta Ken Bowersox, a NASA egyik vezetője.
Ezt a pezsgést új, nagy teljesítményű hordozóeszközök és űreszközök belépése teszi lehetővé. A Blue Origin tavaly novemberben sikeresen indította első New Glenn rakétáját, amely a NASA ESCAPADE Mars-szondáit vitte az űrbe, majd a hordozórakéta első fokozata sikeresen leszállt. „Ma teljes küldetési sikert értünk el” – közölte Dave Limp, a cég vezérigazgatója. Ezzel a SpaceX mellett egy új, nagy teherbírású, részben újrahasznosítható amerikai rakéta lépett a piacra.
A Sierra Space szintén az év végére tervezi Dream Chaser űrrepülőgépének első, immár szabad repülési demonstrációját.
A tudományos kutatás sem marad le: az Európai Űrügynökség Hera szondája idén ősszel érkezik a Didymos–Dimorphos aszteroidarendszerhez, hogy a DART-misszió becsapódásának hatásait vizsgálja, a NASA pedig legkésőbb jövő májusig útnak indítja a Nancy Grace Roman űrtávcsövet, amely a sötét energiát és az exobolygókat kutatja majd.
A háttérben a politikai játszmák is élesednek.
miközben a kínai kihívásra is választ kell adni. Peking eközben aktívan építi saját nemzetközi partnerségi hálóját a holdbázis-tervéhez, és nyíltan bírálja az Egyesült Államokat, amiért szerinte akadályozza Kína nemzetközi űregyüttműködéseit.
