Tudott az orosz kibertámadásokról a magyar külügy, mindezt belső dokumentumok bizonyítják
2022 márciusában a külügy még kampányhazugságnak nevezte a Direkt36 információit. Most a 444 olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról és arról, hogy a külügy tudott a támadásokról.
A Direkt36 írta meg még két évvel ezelőtt, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen.
A 444 ezúttal olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról, sőt azt is bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott a támadásokról,
ugyanis az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének leveléből kiderül, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők.
A külügy tehát tudott arról, hogy nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a minisztérium gépeiről.
2022 márciusában a külügy kampányhazugságnak nevezte az oknyomozó újság által feltártakat, amely kiderítette többek között azt is, hogy a minisztérium mellett több fideszes politikus is egyértelműen tagadta, hiába fedte fel háttérbeszélgetések segítségével részletesen az újság a magyar diplomácia ellen elkövetett orosz titkosszolgálati műveleteket.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) az összes többi titkosszolgálat technikai igényeinek kiszolgálását végzi. Az akkori főigazgató, Szabó Hedvig altábornagy 2021 szeptemberének végén jelentést adott a külügy informatikai hálózatának helyzetéről. A jelentésben aggasztó tényeket közölt a főigazgató. A 444 birtokába jutott jelentés címzettje Vargha Tamás, aki korábban akkor a polgári hírszerzésért felelős államtitkár volt a külügyminisztériumban.
„A KKM rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat. A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”
– olvasható a jelentésben, melynek alapján kiderült, hogy a hekkerek láthatták a leveleket, fájlokat, a külügy munkatársainak személyes adatait és még rengeteg más érzékeny információt is, azonban a jelentésből kiderül az is, hogy kik voltak a támadók:
„Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetőek.”
A 444 tájékoztatása szerint az APT az angol advanced persistent threat kifejezésre utal, így jelölik a jellemzően állami vagy államok által finanszírozott hekkercsoportokat. A GRU az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség rövidítése (azaz a katonai hírszerző szolgálaté). Az FSB (FSZB) az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot jelöli, Oroszország legkiterjedtebb belföldi titkosszolgálatát, az SVR (SZVR) pedig Oroszország külföldi hírszerző szolgálata.
2024. május 13-án - pár napra rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Telexnek azt nyilatkozta, Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere Európában - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lakossági fórumot tartott a Pilisben.
A 444 megkérdezte a külügyminisztert, hogy ha igaz, amint a kormányfő mond, hogy fordulhatott elő, hogy orosz hekkerek bejutottak a minisztérium rendszerébe.
A miniszter azt válaszolta:
„Tehát amikor adott esetben történik egy ilyen, akkor a kormánynak vannak olyan intézményei, amelyek ennek az elhárításáért felelősek… Vannak olyan intézményei a kormánynak, amelyek ilyenkor elvégzik a szükséges munkát, műszakilag detektálnak, ellenlépéseket tesznek.”
Miután a 444 megmutatta neki az NBSZ főigazgatójának levelét, azt állította a behatolásokról, hogy „az erre hatáskörrel és képességgel rendelkező szervezetek” megtették a szükséges lépéseket a veszély elhárításához. Mellette megkérdőjelezte, hogy jogszerűen vannak-e az újságnál a dokumentumok; Szijjártó azt feltételezi, hogy külső titkosszolgálat segítségével jutottak hozzá az információkhoz.
„Óvatosak legyenek szerintem”, mondta a beszélgetés során Szijjártó.
A lap forrásai szerint az orosz támadások ténye annyira ismert volt, hogy egy időben a nagykövetségeken diplomatafedésben külszolgálatot teljesítő hírszerzők nem használhatták a külügyes levelezésüket.
A Direkt36 írta meg még két évvel ezelőtt, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen.
A 444 ezúttal olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról, sőt azt is bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott a támadásokról,
ugyanis az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének leveléből kiderül, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők.
A külügy tehát tudott arról, hogy nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a minisztérium gépeiről.
2022 márciusában a külügy kampányhazugságnak nevezte az oknyomozó újság által feltártakat, amely kiderítette többek között azt is, hogy a minisztérium mellett több fideszes politikus is egyértelműen tagadta, hiába fedte fel háttérbeszélgetések segítségével részletesen az újság a magyar diplomácia ellen elkövetett orosz titkosszolgálati műveleteket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotógaléria – Egy nappal az alakuló ülés előtt vette át megbízólevelét Szijjártó és Lázár
A hétfői parlamenti ünnepségről távol maradó politikusok a Nemzeti Választási Irodában vették át a dokumentumot. Az átvevők között volt Kocsis Máté és az új KDNP-frakcióvezető, Rétvári Bence is.
Közvetlenül a szombati alakuló ülés előtt, péntek délelőtt a Nemzeti Választási Irodában is átvették megbízólevelüket azok a listáról bejutott politikusok, akik nem vettek részt a hétfői, országházi ünnepségen. A távolmaradók között volt többek között Szijjártó Péter, Lázár János és Kocsis Máté is. Ezzel az országos listáról bejutott, hétfőn távol maradt politikusok közül többen is átvették a megbízólevelüket a szombati alakuló ülés előtt.
A pénteki átadón több ismert politikus is megjelent, akik az új, ellenzéki szerepben készülő Fidesz–KDNP-frakciókban kapnak feladatot.
Szijjártó Péter mellett ott volt Lázár János, aki még korábban jelezte, egy évre vállalja a parlamenti munkát, valamint Kocsis Máté, aki a frakcióvezetői poszt után frakcióvezető-helyettesként folytatja.
Mellettük Tuzson Bence, Hankó Balázs, Pócs János és Németh Balázs is pénteken kapta meg a képviselői munkához szükséges dokumentumot. Az átvevők között volt Rétvári Bence, aki a KDNP frakcióvezetője lesz, Vitályos Eszter, az Országgyűlés leendő fideszes alelnöke, valamint Latorcai Csaba, a KDNP alelnökjelöltje is. A Mi Hazánk Mozgalom részéről Szabadi István vette át megbízólevelét – írta az Index.hu.
Az új Országgyűlés szombaton 10 órakor tartja alakuló ülését,
ahol a képviselők eskütétele után megválasztják a Ház tisztségviselőit, és hivatalosan is megalakulnak a frakciók. Az Országgyűlés Hivatalának napirendi javaslata szerint az ülésen dél körül következik a házelnökválasztás és az alelnökök megválasztása, majd délután a miniszterelnök megválasztása.
Sasvári Róbert László, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a dokumentumok jelentőségéről beszélt: „A megbízólevél szimbolizálja a felhatalmazást arra, hogy a nemzet szolgálatába álljanak”.
Közvetlenül a szombati alakuló ülés előtt, péntek délelőtt a Nemzeti Választási Irodában is átvették megbízólevelüket azok a listáról bejutott politikusok, akik nem vettek részt a hétfői, országházi ünnepségen. A távolmaradók között volt többek között Szijjártó Péter, Lázár János és Kocsis Máté is. Ezzel az országos listáról bejutott, hétfőn távol maradt politikusok közül többen is átvették a megbízólevelüket a szombati alakuló ülés előtt.
A pénteki átadón több ismert politikus is megjelent, akik az új, ellenzéki szerepben készülő Fidesz–KDNP-frakciókban kapnak feladatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Távozik a Tisza Párt sajtófőnöki posztjáról Tárkányi Zsolt
Azt egyelőre nem tudni, ki veszi át a helyét, de a Tisza parlamenti frakciójának sajtókommunikációs struktúrája rövidesen véglegessé válik. Tárkányi üzent a sajtó munkatársainak is.
Megszűnik Tárkányi Zsolt sajtófőnöki megbízása a Tisza Pártnál, miután a debreceni központú Hajdú-Bihar 01-es körzetből országgyűlési képviselői mandátumot szerzett. A politikus pénteken maga jelentette be a váltást.
„Országgyűlési képviselői megbízásommal a Tisza Pártnál betöltött munkaviszonyom és a sajtókapcsolati vezetői megbízásom a mai nappal megszűnik”
Azt egyelőre nem tudni, ki veszi át a helyét, de jelezte, hogy a Tisza parlamenti frakciójának sajtókommunikációs struktúrája rövidesen véglegessé válik.
Tárkányi üzent a sajtó munkatársainak is, és képviselői munkájának egyik céljaként a sajtószabadság helyreállítását jelölte meg.
„Jó munkát kívánok minden magyar szerkesztőségnek! Azon fogok dolgozni, hogy ez a munka sokkal szabadabb lehessen, mint az elmúlt években volt”
– zárta bejelentését.
A politikus 2025 júliusában lett a Tisza Párt sajtófőnöke, miután otthagyta az RTL Híradót, ahol politikai riporterként dolgozott. A váltásról akkor azt mondta, döntése egy hosszabb folyamat eredménye volt. Egy interjúban úgy fogalmazott”: „Nem az RTL-t hagytam ott, hanem az újságírást”.
Képviselőjelöltként aktívan foglalkozott a debreceni CATL akkumulátorgyár körüli ügyekkel.
Megszűnik Tárkányi Zsolt sajtófőnöki megbízása a Tisza Pártnál, miután a debreceni központú Hajdú-Bihar 01-es körzetből országgyűlési képviselői mandátumot szerzett. A politikus pénteken maga jelentette be a váltást.
„Országgyűlési képviselői megbízásommal a Tisza Pártnál betöltött munkaviszonyom és a sajtókapcsolati vezetői megbízásom a mai nappal megszűnik”
Kert Attila megpályázná a közmédia elnöki posztját
Az Euronews magyar irodájának vezetője egy podcastben jelezte, hogy nyitott a közmédia vezetésére. Azt is elmondta, hogy egyelőre senki nem kereste meg őt ezzel kapcsolatban.
Ha korrektnek tűnik a pályázat, versenybe száll a közmédia vezetéséért Kert Attila – erről ő maga beszélt egy podcastben, amit a Média1 vett észre.
Az Euronews magyar irodájának vezetője hozzátette, hogy őt senki nem kereste meg a feladattal.
Szerinte nincs is kinek megkeresnie, mivel az uniós szabályozás átlátható, nyílt és diszkriminációmentes eljárást ír elő a közmédia vezetőjének kiválasztására. Azt is elmondta, hogy a mostani munkáját akkor is szívesen végzi, ha végül nem kerül az állami médiumhoz.
Kert Attila korábban úgy nyilatkozott: „senkivel, semmiféle állásról nem egyeztettem a Tiszánál, sőt úgy hallottam, a pártnál azt az elvet követik, hogy nem osztogatnak pozíciókat, hanem a feladathoz keresnek embert”.
A szakember neve már korábban is felmerült az állami médium lehetséges új vezetőjeként. Kert 2006 és 2009 között a Magyar Televízió hírigazgatója volt.
Már februárban értékelte a Tisza Párt közmédiával kapcsolatos terveit. Akkor arról beszélt, hogy a közmédia „teljes, érdemi átalakítása csak kétharmados többséggel lehetséges, a sima többség ehhez kevés”. A hírszolgáltatás azonnali felfüggesztését pedig olyan politikai ígéretnek nevezte, amelyet szakmailag nehéz gyorsan kivitelezni.
A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a választási győzelem után többször is megerősítette, hogy kormányalakításukat követően felfüggesztenék a közmédia hírszolgáltatását, mert álláspontja szerint az intézmény propagandát folytat.
Az Európai Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Médiaszabadság Rendelet és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv több pontja miatt,
beleértve a közszolgálati médiával kapcsolatos követelmények megsértését is. A Bizottság felszólító levelet küldött, amelyre Magyarországnak két hónapja volt válaszolni; elégtelen válasz esetén a következő lépés egy indokolással ellátott vélemény lehet. A bírósági szakasz és az esetleges pénzbírság csak ezután következhet.
Ha korrektnek tűnik a pályázat, versenybe száll a közmédia vezetéséért Kert Attila – erről ő maga beszélt egy podcastben, amit a Média1 vett észre.
Az Euronews magyar irodájának vezetője hozzátette, hogy őt senki nem kereste meg a feladattal.
Szerinte nincs is kinek megkeresnie, mivel az uniós szabályozás átlátható, nyílt és diszkriminációmentes eljárást ír elő a közmédia vezetőjének kiválasztására. Azt is elmondta, hogy a mostani munkáját akkor is szívesen végzi, ha végül nem kerül az állami médiumhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sopronban is kimutatták az azbesztet a kőzúzalékban
A Greenpeace megbízásából egy laboratórium két soproni helyszínen is kimutatta a tremolit típusú azbesztet. A szervezet szerint a probléma egész Nyugat-Magyarországot érinti, korábban Szombathelyen és Zalaegerszegen is találtak szennyezett kőzetet.
Az MAir-Scope azbesztvizsgáló laboratóriuma két soproni mintában is kimutatta a rákkeltő azbeszt jelenlétét – közölte a Greenpeace Magyarország pénteken. A szervezet szerint a Nyugat-Magyarországon található településeket érintő azbesztszennyezettség lényegesen nagyobb mértékű, mint amit korábban bárki feltételezett, ezért azonnali kormányzati intézkedéseket és egy egyeztető fórum létrehozását sürgetik.
A vizsgálatok tremolit típusú azbesztet mutattak ki a kőzúzalékban Sopronban.
Az egyik érintett terület egy forgalmas útkereszteződés a Pozsonyi úton, lakóházak és egy temető közelében, a másik pedig az új építésű Egeredi-domb lakópark egyik utcája, ahol egy társasház építése zajlik.
Sopron városvezetése korábban igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. Dr. Farkas Ciprián polgármester egy videóban arról beszélt, hogy az ő adataik alapján nincs probléma, ugyanakkor elismerte, hogy a magánberuházásokkal kapcsolatban nem állnak rendelkezésükre információk. A Greenpeace egy helyi önkormányzati képviselővel, Jakál Adriennel együttműködve éppen ilyen területekről vett mintákat, amelyek beigazolták a gyanút.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint egy egyeztető fórumra van szükség, „amelyen a helyzet rövid és hosszútávú megoldásairól is dönthetnek”.
A Greenpeace szerint a kármentesítést azonnal meg kell kezdeni állami forrásból, a későbbiekben pedig olyan kártérítési mechanizmusokra lesz szükség, amelyek fedezik a mentesítés és a védekezés költségeit.
A szervezet állítja, a szennyezett kőzúzalék ausztriai bányákból származik, és bizonyítékaik vannak arra, hogy az osztrák hatóságok évek óta tudtak a problémáról.
A Greenpeace Ausztria feljelentést is tett, miután kiderült, hogy a pilgersdorfi bányában még 2025 őszén is katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak, több száz résztvevővel, köztük diákokkal. Burgenland tartomány vitatja a vádakat, szerintük a gyakorlat idején a bánya rendelkezett a szükséges engedélyekkel.
Az MAir-Scope azbesztvizsgáló laboratóriuma két soproni mintában is kimutatta a rákkeltő azbeszt jelenlétét – közölte a Greenpeace Magyarország pénteken. A szervezet szerint a Nyugat-Magyarországon található településeket érintő azbesztszennyezettség lényegesen nagyobb mértékű, mint amit korábban bárki feltételezett, ezért azonnali kormányzati intézkedéseket és egy egyeztető fórum létrehozását sürgetik.
A vizsgálatok tremolit típusú azbesztet mutattak ki a kőzúzalékban Sopronban.
Az egyik érintett terület egy forgalmas útkereszteződés a Pozsonyi úton, lakóházak és egy temető közelében, a másik pedig az új építésű Egeredi-domb lakópark egyik utcája, ahol egy társasház építése zajlik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
