prcikk: Okosgyárak, önvezető autók, holografikus kommunikáció – máris közel az 5G-nél százszor gyorsabb internet, a 6G forradalma | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Okosgyárak, önvezető autók, holografikus kommunikáció – máris közel az 5G-nél százszor gyorsabb internet, a 6G forradalma

Egy új technológia képes megduplázni a kommunikációs kapacitást egy sávszélességen belül, ennek köszönhetően hamarabb valósággá válhat a 6G, mint gondolnánk. Az ultragyors mobilinternet megváltoztat szinte minden ma ismert digitális technológiát.


Bár az 5G sebességű mobilinternetre váltás folyamata minden volt, csak egyszerű nem, és a mára hétköznapinak számító technológia iránt sokan még mindig bizalmatlanok, hamarosan érkezik a mobilhálózatok következő, hatodik generációja.

A 6G várhatóan sokkal nagyobb evolúciós ugrás lesz, mint amit a 2-3-4 és 5G között átéltünk, pedig anno azok is rengeteg változást hoztak.

Az új éra, amit egy friss terahertz technológia még közelebb csalogatott, már olyan vívmányok széleskörű elterjedésének ágyaz meg, mint a minden eddiginél nagyobb adatigényű képalkotó rendszerek, az egyre részletesebb felbontású videóstreamingek, a szuperérzékeny radarok, a mind több eszközt csatlakoztató dolgok internete (IoT), a kiterjesztett valóság és persze a mesterséges intelligencia, amelynek a műveleteit jórészt ma is az interneten keresztül, távoli szervereken hajtjuk végre.

Hogyan jutottunk el az 5G-ig és mit várhatunk a hatodik generációtól?

A mobilhálózatok fejlődése nagyon nagy utat járt be az elmúlt bő 30-40 évben. Az 1980-as években megjelent, csak hangalapú 1G hálózatokat fokozatosan leváltó második generációs (2G) mobilkommunikáció 1990-es években lezajlott bevezetésével megjelentek a digitális hívások, a kódolt beszélgetések, a jobb hangminőség és az SMS-küldés, ami forradalmasította a kommunikációt.

A 3G közel tíz évvel később, a 2000-es évek elején kezdte hódító útját. Ez is jelentős mérföldkőnek bizonyult, hiszen gyorsabb adatátvitelt, ezáltal újabb kommunikációs szolgáltatásokat tett elérhetővé, köztük olyan multimédiás tartalmakét, mint a videóhívás vagy a mobil adatátvitel. A harmadik generáció hozta el a mobilinternet robbanásszerű terjedését, hiszen azáltal, hogy gyorsabb volt, egyre nőtt a kereslet a 3G-képes, kamerás készülékek iránt, amelyekből aztán kinőtt az okostelefon.

A 2009 körül megjelent, aztán évek alatt fokozatosan elterjedt 4G még gyorsabb adatátvitelt hozott, ami nem csak a jobb böngészés élményét teremtette meg, hiszen konkrétan ez lett a HD minőségű videostreamelés és a felhőalapú szolgáltatások zökkenőmentes használatának feltétele.

A ma használatban lévő ötödik generációs technológia kereskedelmi megjelenése 2019 áprilisára tehető, amikor Dél-Korea felkapcsolta az első, rendkívül alacsony késleltetést és megnövelt kapacitást biztosító 5G mobilhálózatot, ami lehetővé tette az IoT eszközök, a fejlett navigáció, valamint a valós idejű adatfeldolgozás és kommunikáció széles körű elterjedését.

Ha összehasonlítjuk ezeket a generációs ugrásokat, akkor nem meglepő, hogy a potenciálisan néhány éven belül beköszönő 6G ismét új megoldások elterjedését vetíti előre, csakhogy ez a változás minden korábbinál jobban felforgathatja azt, amilyennek ma látjuk a digitális technológiákat.

Várhatóan százszor gyorsabb lesz, mint az 5G: 10 Gbps helyett akár 1 Tbps sebességű lehet,

így képes támogatni az extrém alacsony késleltetést, ami a valós idejű alkalmazások, például a virtuális valóság és az IoT eszközök működését fogja forradalmasítani.

Hogyan alakítja át az ipart és a mindennapokat?

A 6G technológia az internet sebességének és kapacitásának új dimenzióit nyitja meg, átalakítva mind az ipari szektort, mind pedig a lakossági felhasználói szokásokat. Az 5G már komoly lépést jelentett a mobilhálózatok fejlődésében, de a 6G ennél is tovább megy, lehetővé téve a gigabites sebességeket, az extrém alacsony késleltetést és a még nagyobb sávszélességet. A 6G-ben rejlő lehetőségek számos ipari alkalmazást nyitnak meg, míg a hétköznapi felhasználók számára szintén jelentős újításokat hoz.

Az ipari szektorban a 6G egyik legnagyobb előnye a nagy sebességű és megbízható adatátvitel lesz, mivel lehetővé teszi a valós idejű adatfeldolgozást és a teljesen automatizált rendszerek széleskörű bevezetését. Amint elterjed, őrületes tempóban indulnak fejlődésnek az ipar 4.0 alkalmazások és

megjelennek a teljesen automatizált okosgyárak, amelyekben IoT eszközök milliói kommunikálnak majd egymással.

Ez egy időben a gyártósori munkaerőigény megszűnik létezni, hiszen az ultraalacsony késleltetésnek köszönhetően a gyártási folyamatokat valós időben lehet irányítani és optimalizálni, miközben az adatelemzés szinte azonnal megtörténik.

A bányászatban, az olajiparban vagy akár a mezőgazdaságban a 6G új lehetőséget nyit arra, hogy távolról vezérelt robotok és drónok végezzék a veszélyes vagy nehezen hozzáférhető területeken végzett munkát.

A nagy sávszélességű, valós idejű adatkapcsolatok révén az ipari műveletek hatékonyabbá és biztonságosabbá válnak. És nem utolsósorban: a 6G elősegíti az önvezető autók széles körű elterjedését, mivel ezek az eszközök hatalmas adatmennyiségeket képesek valós időben feldolgozni, ezáltal tényleg biztonságossá tehető a környezettel és egymással valós időben kommunikáló, sofőr nélküli járművek közlekedése.

A lakossági szektorban a 6G még jobban átjárja majd a mindennapok alkalmazásait, olyan területeken hozva eddig sosem látott fejlesztéseket, mint a szórakoztatás, az egészségügy és a kommunikáció. Az extrém sebesség és az alacsony késleltetés új szolgáltatások tömeges elterjedését eredményezi, például a kiterjesztett és virtuális valóság (XR / VR) területén. A felhasználók valós idejű interakciókban vehetnek részt, például távoli üzleti találkozók, szimulációs tréningek vagy VR-játékok révén, de óriási potenciált jelent majd a távoktatás és az orvosi szimulációk szegmensében is.

A 6G elhozza a nagyfelbontású streaming és multimédia új korszakát, például a ma még felfoghatatlan 16K vagy annál is nagyobb videók zökkenőmentes streamelését. A streaming szolgáltatások nemcsak gyorsabbá válnak, hanem az adatvesztést is elkerülik, így a felhasználók kiváló vizuális élményekhez juthatnak.

A legnagyobb ugrás ugyanakkor a holografikus kommunikáció megjelenése lesz: a távoli beszélgetések a jelenlegi videóhívásoknál jóval természetesebb és valósághűbb formában zajlanak majd, hiszen az adott térben, egymás otthonában vagy irodájában jelenhetnek meg a beszélgetőtársak,

ami nagyban megváltoztatja a távmunka és a személyes kapcsolatok digitális ápolásának módját.

A Meta kiterjesztett valóság koncepciója

Egy új technológia megnyitotta az utat a 6G kommunikáció felé

A terahertzes frekvenciákon alapuló kommunikáció forradalmasíthatja a vezeték nélküli adatátvitelt, a jelenlegi rendszereket messze meghaladó sebességekkel – mutatott rá egy nemrég publikált tanulmány, ami az ausztrál Adelaide-i Egyetem kutatását írja le.

„Az általunk javasolt polarizációs multiplexer lehetővé teszi, hogy egyszerre több adatfolyamot továbbítsunk ugyanabban frekvenciasávban, így gyakorlatilag megduplázva az adatkapacitást. Ez a szélessávú jellemző rekordnak számít az integrált multiplexerek között bármely frekvenciatartományban. Ha ezt a technológiát az optikai kommunikációs sávokra skáláznánk, az lefedhetné az összes ilyen sávot” – magyarázta a projektet vezető Withawat Withayachumnankul.

A terahertzes technológiák egyik legnagyobb kihívása eddig az elérhető spektrum hatékony kihasználása és kezelése volt. Ezt a problémát oldotta meg a tudóscsoport, amikor a 6G és az azon túli kommunikációhoz kifejlesztette az első, ún. ultraszélessávú terahertzes polarizációs (de)multiplexert. Ez az eszköz lehetővé teszi, hogy több bemeneti jel egyetlen eszközt vagy erőforrást használjon: például

több telefonhívás adatai is továbbíthatóak legyenek ugyanazon a vezetéken.

Az új eszköz – ami nem mellesleg szabványos, költséghatékony gyártási folyamatokkal készült, így a nagy volumenű gyártása akár azonnal lehetséges – képes megduplázni a kommunikációs kapacitást egyazon sávszélességen belül, és teszi ezt jóval kisebb adatvesztéssel, mint a jelenlegi eszközök.

6G – közelebb, mint gondolnánk

„Ez az innováció nemcsak a terahertzes kommunikációs rendszerek hatékonyságát növeli, hanem utat nyit a megbízhatóbb, nagy sebességű vezeték nélküli hálózatok előtt is” – mondta a kutatásban szintén résztvevő Dr. Weijie Gao, a japán Oszakai Egyetem munkatársa. „A polarizációs multiplexer kulcsfontosságú eszköze a terahertzes kommunikáció teljes potenciáljának kiaknázásában, és olyan területeken hozhat előrelépést, mint a nagyfelbontású videóstreamelés, a kiterjesztett valóság és a következő generációs mobilhálózatok, például a 6G.”

Masayuki Fujita professzor, a tanulmány társszerzője hozzátette: „A legnagyobb technikai akadályok leküzdésével ez az innováció felgyorsíthatja a terület iránti érdeklődést és a kutatási tevékenységeket. Úgy véljük, hogy az elkövetkező években a tudósok új alkalmazásokat fedeznek fel, és tovább finomítják a technológiát.”

A kutatók a következő 3-5 évre jelentős előrelépéseket várnak a nagy sebességű kommunikáció terén, ami kereskedelmi prototípusokhoz és korai szakaszú termékekhez vezethet,

míg a terahertzes technológiák tíz éven belül terjednek el a különböző iparágakban, „forradalmasítva a telekommunikációt, a képalkotást, a radarokat és az IoT-t” – sorolta Withayachumnankul.

Elindult a 6G szabványok kidolgozása

Az Európai Távközlési Szabványosítási Intézet (ETSI) az ipari és tudományos élet 87 neves képviselőjének részvételével már tavaly felállított egy ipari specifikációs munkacsoportot, hogy kezdje meg a következő generációs 6G sebességű alkalmazások szenzortechnológiáinak vizsgálatát, és vázolja fel a 6G fejlesztésének, illetve szabványosításának műszaki alapjait.

A csapat célja az, hogy összehangolja a 6G szabványt megelőző kutatási erőfeszítéseket, különösen az európai és nemzeti finanszírozású együttműködési projektekben, így kikövezve az utat a 6G érzékelés szabványosítása előtt. Ebben az összefüggésben az érzékelés a rádiójelek felhasználására utal. Az érzékelésnek a kommunikációs hálózatba történő integrálásával a hálózat – a radarhoz hasonló módon – a saját rádiójeleit használja annak a fizikai világnak az érzékelésére és megértésére, amelyben működik.

Ez lehetővé teszi, hogy a hálózat adatokat gyűjtsön a tárgyak és eszközök távolságáról, sebességéről, helyzetéről, tájolásáról, méretéről, alakjáról, képéről vagy anyagáról.

Az integrált érzékelés és kommunikáció az ETSI szerint új képességelemmel bővíti a vezeték nélküli hálózatot, miközben innovatív felhasználási eseteket tesz lehetővé a közlekedésben, városi környezetekben, az otthonokban vagy a gyárakban. Ez nélkülözhetetlen lesz „a kritikus infrastruktúrákat körülvevő, előre meghatározott, biztonságos területeken lévő tárgyak és betolakodók észlelésére, az esésérzékelésre vagy akár a csapadék és a szennyezés megfigyelésére is” – sorolta az előnyöket a munkacsoport egyik vezetője, Dr. Alain Mourad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: