TECH

Kiiktatja a jelszavakat az életünkből az Apple

Olyan rendszert vezetnek be, amelyben elég az ujjlenyomatunkkal vagy az arcunkkal azonosítani magunkat ahhoz, hogy bármelyik weboldalra vagy applikációba bejussunk.


Napjainkban a jelszavak jelentik a világhálón a legnagyobb biztonsági problémát. A „gyenge” jelszavak között évek óta listavezető az „123456789”, és a „jelszó”. De legalább ilyen kockázatos, ha valaki ugyanazt a jelszót használja minden internetes belépéséhez.

Az Apple most egycsapásra véget vetne a jelszavak korának – olvasható a Wired.com-on.

Bevezet egy új funkciót, ami saját fejlesztésű Touch ID és Face ID megoldásain alapul, vagyis ezentúl ujjlenyomatunkkal vagy arcunkkal azonosíthatjuk majd magunkat, ha belépünk egy oldalra.

A biometrikus azonosítókhoz digitális belépési kulcsok tartoznak, amelyeket már tartalmaz a szeptember 12-én bevezetett iOS 16 és az októberben megjelenő macOS Ventura.

A belépési kulcsok megszületését a legnagyobb technológiai cégek által létrehozott FIDO Alliance és a World Wide Web Consortium (WC3) több éves munkája előzte meg. Az Apple ezeket a sztenderdeket használja, ami azt jelenti, hogy ezek valószínűleg működnek majd a Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon rendszereivel is.

Az Apple által használt passkey egy titkosírásos kulcspárból áll, és az iCloud Keychainjén keresztül szinkronizálódik. Az Apple eszközein a hagyományos jelszókockákba építették be, amelyet a weboldalak és az alkalmazások használnak. Egyedi digitális kulcsként működik, amit létre lehet hozni minden általunk használt applikációhoz és oldalhoz.

Ha új helyre akarunk belépni, megvan a lehetőség arra, hogy kezdettől fogva passkey-t használjunk jelszó helyett. Ahol azonban már felhasználók vagyunk, előbb be kell lépni a meglévő jelszavunkkal és azután hozhatjuk létre a passkey-t.

Az Apple bemutatóiból kiderül, hogy ilyenkor a szóban forgó eszköz rákérdez: akarunk-e passkey-t menteni, majd azt kéri, hogy arc- vagy érintési azonosítót, esetleg más autentikációs módszert társítsunk a belépési kulcshoz.

Az Apple szerint a megoldása biztonságos, amit az garantál, hogy csak a kettős kulcs egyike tárolódik az Apple szerverein, a másik az eszközünkön van. A cég azt állítja, a szerver soha nem tudja meg, hogy mi a titkos magánkulcsunk.

Más technológiai cégeknél is dolgoznak a saját passkey-en. A Google-nél 2022 végére tervezik a bevezetését. Ők azt várják , hogy a belépési kulcs csökkenteni fogja az internetes csalások kockázatát, és a hackerek is kevésbé tudják megcélozni. Mivel a rendszer nem használ jelszavakat, azok ellopása is lehetetlenné válik.

A belépő kulcsok alkalmazásának azért vannak buktatói. Mindenekelőtt frissíteni kell eszközeinket az új operációs rendszerrel. Ezen kívül az alkalmazásoknak és a weboldalaknak támogatniuk kell a passkey használatát. Egyelőre nem világos, hogy melyek azok, akik máris készen állnak erre, annak ellenére, hogy az Apple már a fejlesztők 2021-es konferenciáján beharangozta az új technológiát.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Itt vannak az iPhone 16 magyar árai – mélyen a zsebébe kell nyúlnia, aki fullextrás telefont szeretne
Ha a legkomolyabb csúcsmodellt akarjuk választani, 800 ezer forintot kell kicsengetni. Ugyanakkor az árak nem változtak tavalyhoz képest.


Az Apple magyar idő szerint hétfőn késő este bemutatta az iPhone legújabb, 16-os szériáját, amit szokás szerint jókora várakozás előzött meg. Ezután a cég weboldala, a szokásokhoz híven, frissítette a hivatalos árakat, közölve többek között a magyarországi értékeket is.

Ezek a következőképp alakultak:

  • iPhone 16 (128 GB): 399 990 Ft
  • iPhone 16 (256 GB): 449 990 Ft
  • iPhone 16 (512 GB): 549 990 Ft
  • iPhone 16 Plus (128 GB): 449 990 Ft
  • iPhone 16 Plus (256 GB): 499 990 Ft
  • iPhone 16 Plus (512 GB): 599 990 Ft
  • iPhone 16 Pro (128 GB): 499 990 Ft
  • iPhone 16 Pro (256 GB): 549 990 Ft
  • iPhone 16 Pro (512 GB): 649 990 Ft
  • iPhone 16 Pro (1 TB): 749 990 Ft
  • iPhone 16 Pro Max (256 GB): 599 990 Ft
  • iPhone 16 Pro Max (512 GB): 699 990 Ft
  • iPhone 16 Pro Max (1 TB): 799 990 Ft.

A 24.hu megjegyzi, hogy

az árak nem változtak tavalyhoz képest,

az új széria egyes modelljeit pont annyiért lehet megvásárolni, amennyiért egy évvel ezelőtt az iPhone 15 variánsokat.

Az új iPhone 16


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Véget érhet az érintőképernyők kora az autókban – visszahozná egy rendelet a fizikai gombokat
Arra jutottak, hogy túlságosan veszélyes, ha vezetés közben egyszerre kell(ene) figyelni az utat és a képernyőt is.


Mindenki tapogatni akar, de mi van, ha épp nem kéne? Az új autókban manapság gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy ne legyen érintőképernyő, de ez nem feltétlenül a sofőrök boldogságára történik. Sokkal inkább arról szól a dolog, hogy a gyártók spóroljanak a fizikai gombokon, mert az érintős megoldások olcsóbbak. Amíg állsz a dugóban, persze jónak tűnhet kattintgatni (valójában akkor sem az), de menet közben már kevésbé praktikus, amikor három almenüben kell kotorászni azért, hogy feltekerd a fűtést.

Egy tanulmány rá is világít, hogy az emberek kezdik unni az érintőképernyős cunamit. A központi kijelzőt még csak-csak szeretik, de olyan funkciókat, mint a sebességváltó, hátramenet, tükrök állítása vagy a klíma szabályozása a kijelzőről kezelni? Ezek csak arra jók, hogy jól eltereljék a figyelmet vezetés közben. Az Autószektor cikke megjegyzi, hogy ez a digitális interfész arra kényszerít, hogy fixírozd a kijelzőt, és a végén még egy felesleges baleset is összejöhet, ha nem sikerül kinyomni a megfelelő ikont a harmadik almenüben.

És itt jön képbe az Euro NCAP, akik figyelmeztetnek: ha nem tudsz vakon nyomkodni egy gombot vezetés közben, az bizony probléma.

Így aztán 2026-ra új szabályokat akarnak bevezetni, amik előírják, hogy bizonyos funkciókhoz – mint az index, vészvillogó, duda, ablaktörlő vagy a segélyhívó – kötelező legyen fizikai gombokat használni.

Persze a gyártók mondhatják azt, hogy nekik nem kell a dolog, viszont ezzel annyit érnek el, hogy lejjebb csúsznak a biztonsági teszteken elért pontszámokban.

Ez a szabályozás nem lesz egyszerű falat a dizájnereknek, akiknek mostantól úgy kell kitalálni az autó belsejét, hogy az egyesítse a digitális csilli-villit a régi, jól bevált gombok biztonságával és kényelmével.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
Bejelentették: megvan, ki viszi fel a második magyar űrhajóst
Kapu Tibor 14 napot lesz a Nemzetközi Űrállomáson. Az már megvan, hogyan jut ki, de a pontos időpontot még nem jelentették be.


Végleges a megállapodás az Axiom Space-szel, a második magyar űrhajóst az amerikai cég soron következő Ax-4-es küldetésén viszik fel az űrbe – jelentette be Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa.

Kapu Tibor 14 napot tölt majd a Nemzetközi Űrállomáson

– mondta Ferencz. Részleteket nem árult el arról, hogy ott mit csinál majd a magyar űrhajós, de állította: Kapu ez alatt a két hét alatt nemzetközi szinten is versenyképes pozícióba juttatja Magyarországot az űrbizniszben.

A pontos indulási időpontot egyelőre nem lehet tudni, azt az Axiom Space és a NASA közösen fogja meghatározni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
Leállt a WhatsApp és a Telegram, fennáll annak a lehetősége, hogy a hatóságok blokkolni kezdték Oroszországban
Ezzel egyidejűleg más online szolgáltatások, köztük a Wikipedia, a Skype és a Discord használói is problémákat tapasztaltak az országban.


Széleskörű üzemzavarokat tapasztaltak a Telegram és a WhatsApp üzenetküldő alkalmazások használatában az Oroszországban élő felhasználók, amit a Downradar és más jelentések is megerősítettek, írja a Meduza.

A felhasználók arról számoltak be, hogy Moszkvában csak VPN-en keresztül lehet elérni a Telegramot, miközben a WhatsApp asztali verziója is elérhetetlenné vált. A probléma más országokra, például Kazahsztánra és Üzbegisztánra is kiterjedt, de a legtöbb helyen zavartalanul működnek a szolgáltatások.

Mikhail Klimarev, egy orosz digitális jogokkal foglalkozó csoport vezetője szerint fennáll annak a lehetősége, hogy a hatóságok blokkolni kezdték a Telegramot és a WhatsAppot Oroszországban. Ezzel egyidejűleg más online szolgáltatások, köztük a Wikipedia, a Skype és a Discord használói is problémákat tapasztaltak az országban.

A Meduza megjegyzi, hogy az is állhat a szolgáltatások akadozásának hátterében, hogy a hatóságok szándékosan lassítják vagy blokkolják a hozzáférést bizonyos digitális platformokhoz, ahogy az a közelmúltban a YouTube esetében is történt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Pavel Durov, a Telegram alapítója állítólag találkozót kért Vlagyimir Putyintól, de az orosz elnök elutasította azt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk