TECH
A Rovatból

Így homályosíthatod el a házadról készült képet a Google Street View alkalmazásban

Van, akire a Google szolgáltatásán keresztül talált rá erőszakoskodó partnere. Ma már lehetőség van rá, hog bárki pár kattintással megőrizze otthona biztonságát. Mutatjuk, hogyan.


A Google Street View nagyon hasznos szolgáltatás, ha épp szállást keresünk valahol vagy lakásvásárlást fontolgatunk, hiszen anélkül nézhetünk körül az utcában, hogy ténylegesen oda kellene utaznunk.

De mindez új lehetőség a kukkolóknak és zaklatóknak is.

A 2007 indult Google Street View emiatt már korán támadások kereszttüzébe került. 2008-ban North Oaks, egy minnesotai kisváros önkormányzata azzal fenyegette meg a Google-t, hogy beperelik "illetéktelen behatolás" címén, így az ott készült képeket törölték.

Egy évvel később a Privacy International nevű, londoni központú civil szervezet a brit kormány adatvédelmi biztosához nyújtott be hivatalos keresetet a Google ellen, azt kritizálva, hogy a felvételeken véletlenül megjelenő emberek nem tudják felismerhetetlenné tenni magukat, ilyen opció ugyanis akkor még nem volt.

A BBC szerint előfordult, hogy erőszakoskodó partnere úgy talált rá egy nőre, hogy felimerhető volt új háza előtt a Google Street View-n.

Egy másik esetben egy munkahely két dolgozója volt látható félreérhető helyzetben, amelyből kellemetlenségeik támadtak, miután a kollégáik is látták a felvételt.

Azóta a Google automatikusan kitakarja a képeken a feismerhető arcokat, sőt, ma már arra is van lehetőség, hogy saját házunk vagy lakásunk képének elhomályosítását kérük – írja Mashable.

Íme az eljárás:

Felmegyünk a Google Maps-re és belépünk otthoni címünkkel. Belépünk a Street View üzemmódba és a képernyő jobb sarkában lévő sárga, emberalakú ikont ráhúzzuk a házunk előtti térképre. Ha megjelenik a házunk, klikeljünk a képernyő jobb sarkában lévő „probléma jelentése” (Report a problem) feliratra.

Ezután illesszük rá a piros dobozt otthonunkra, majd válasszuk ki a „my home” kategóriát a „homályosítás kérése” (Request blurring) mezőre. Az erre fenntartott mezőbe indokoljuk meg kérésünket. (Például: úgy érezzük, a kép miatt nem vagyunk biztonságban).

A kérés teljesítéséről a Google visszaigazolást küld, de elképzelhető, hogy további pontosítást kér az azonosíthatatlanná váló kép környezetéről. Hogy mindez mennyi időt alatt fut át, az változó, ami biztos, hogy a folyamat végén az otthonunkból csak egy homályos folt látszik majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Halálos támadások után lépett Elon Musk: egy egyszerű korlátozással kapcsolja le az orosz kamikaze drónokat a Starlinkről
A SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be a Starlink-terminálokra, így azok használhatatlanná válnak a gyors orosz drónokon. Kijev szerint a lépés „kézzelfogható eredményeket” hozott az oroszok ellen.


Egy ukrán tisztviselő szerint „kézzelfogható eredményeket hoztak” Elon Musk erőfeszítései, amelyekkel igyekszik megakadályozni, hogy Oroszország a Starlink műholdakat dróntámadásokhoz használja.

A Starlink-technológiát korábban több halálos támadással is összefüggésbe hozták, köztük egy mozgó személyvonat elleni csapással, amelyben hatan haltak meg

– írta a BBC News.

Mihajlo Fedorov védelmi miniszter szerint a SpaceX alapítója gyorsan reagált, amikor értesítették arról, hogy Starlink-kapcsolattal rendelkező orosz drónok működnek az országban.

Musk maga is megerősítette a lépéseket az X-en. „Úgy tűnik, hogy az oroszok Starlink jogosulatlan használatának megállítására tett lépéseink működtek. Szóljanak, ha még többre van szükség” – írta.

Bár a felek nem részletezték a válaszlépéseket, a védelmi minisztérium hivatalos oldala, az ArmiyaInform szerint a SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be az Ukrajna felett mozgó Starlink-terminálokra.

„Az orosz drónok ennél sokkal gyorsabban haladnak, így az ellenséges operátorok nem lesznek képesek valós időben irányítani őket” – közölte a weboldal.

Emellett az ukrán kormány egy fehérlista bevezetését is tervezi, amelyen csak a jóváhagyott Starlink-terminálok szerepelhetnek. A nem regisztrált eszközöket lekapcsolják. „Ezt a SpaceX-szel együttműködésben valósítjuk meg” – mondta Fedorov.

A Háború Tanulmányozásának Intézete január közepén arra figyelmeztetett:

mióta Oroszország elkezdte Starlinkkel felszerelni az olcsó Molniya-2 kamikaze drónokat, azok harctéri hatékonysága „drámaian” megnőtt.

Ezeket a drónokat Fedorov miniszter szerint nehéz lelőni, mivel alacsonyan repülnek, elektronikus hadviseléssel nem lehet elhárítani őket, és az operátorok távolról, valós időben irányítják őket. Orosz háborús bloggerek arra figyelmeztettek, hogy a következmények túlmutathatnak a drónokon, mivel az orosz hadsereg a Starlinket a frontvonal internetellátására is használja.

Egyébként Fedorov – akkor még miniszterelnök-helyettesként – volt az, aki 2022 februárjában, nem sokkal Moszkva teljes körű inváziója után segítséget kért Musktól, aki még aznap engedélyezte a Starlinket Ukrajnában. A kapcsolatuk azonban hamar viharossá vált.

Musk 2022-ben megtagadta az ukrán hadseregtől a Starlink-hozzáférést a Krímben, azzal indokolva a döntést, hogy Ukrajna a szolgáltatást arra használta volna, hogy „elsüllyessze az orosz flotta nagy részét”, amivel a SpaceX „egy súlyos hadicselekmény bűnrészese” lett volna.

Musk azóta többször bírálta a nyugati országokat, amiért finanszírozást és fegyvereket nyújtanak Ukrajnának. „Őrültség továbbra is ennyi pénzt küldeni Ukrajnának elszámoltathatóság és végcél nélkül” – mondta. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „bármennyire is nem értek egyet az Ukrajnával kapcsolatos politikával, a Starlink soha nem fogja kikapcsolni a termináljait”. Márciusban pedig úgy fogalmazott: „A Starlink-rendszerem az ukrán hadsereg gerince. Az egész frontvonaluk összeomlana, ha kikapcsolnám.” A feszültségek ellenére Fedorov a múlt héten ismét méltatta Musk időben meghozott döntését, mondván, a Starlink „kritikusan fontos volt államunk stabilitása szempontjából”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Intő tünetek a romló alvás, az ingerlékenység és a titkolózás: a tudósok riadót fújtak a gyerekek kóros mobilfüggősége miatt
A techcégek azzal védekeznek, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a káros hatásokra. A szakemberek szerint addig is a családi médiaterv és a mobilmentes hálószoba segíthet.


Ha a közösségi média olyan, mint egy biztonsági öv és sebességkorlátozás nélküli autó, akkor miért engedjük, hogy a gyerekeink vezessék?

A vita forr, miután az Egyesült Államok tiszti főorvosa, Vivek H. Murthy júniusban

javasolta, hogy a közösségi platformok kapjanak a dohánytermékekéhez hasonló, drámai figyelmeztető címkéket.

Indoklása szerint a fiatalok számára „a közösségi média használatának biztonságossága nem bizonyított.”

A javaslat egyúttal korlátozná azokat a „ragadós” funkciókat is, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás és a push-értesítések, amelyek a képernyő elé láncolják a felhasználókat.

„A figyelmeztető címkéknek rendszeresen emlékeztetniük kell a szülőket és a tinédzsereket, hogy a közösségi média nem bizonyítottan biztonságos” – mondta Murthy egy interjúban.

Az Egészségügyi Világszervezet európai irodájának szeptemberi jelentése szerint a „problémás közösségimédia-használat” aránya 2018 és 2022 között 7%-ról 11%-ra nőtt a 11–15 éves fiatalok körében.

Míg a globális adatok nem mutatnak egyértelmű összefüggést, a célzott, hosszabb távú vizsgálatok már igen.

Egy több mint kilencezer amerikai gyereket követő kutatás például kimutatta, hogy a magasabb képernyőidő 9–10 éves korban kis mértékben, de mérhetően magasabb depressziós és figyelemzavaros pontszámokkal járt együtt két évvel később.

Ezt támasztja alá az a randomizált vizsgálat is,

amely szerint már egyetlen hét közösségimédia-szünet is érezhetően javította a résztvevők jóllétét, és csökkentette a szorongásos tüneteket.

Kisebb, képalkotó vizsgálatok valóban jeleznek eltéréseket a problémás okostelefon-használók jutalmazó és végrehajtó agyi hálózataiban, de ezek egyelőre csak összefüggések, nem bizonyított ok-okozati láncolatok.

A „dopaminfüggőség” divatos kifejezés, de a valóság ennél bonyolultabb.

A dopamin ráadásul nem egyszerűen „boldogsághormon”, sokkal inkább a motiváció és a várakozás molekulája, amely arra ösztönöz, hogy újra és újra visszatérjünk a gyors jutalmat ígérő tevékenységekhez.

Problémás használatra utal, ha a digitális eszközök használata már az alapvető működés rovására megy:

sérül az alvás, romlanak a jegyek, a gyerek elhanyagolja a barátait vagy a sportot.

További intő jel az ingerlékenység, ha nem elérhető a telefon, a titkolózás a képernyő előtt töltött időről, vagy ha a gyerek sikertelenül próbálja csökkenteni a mobilozást.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia egy „Családi Médiaterv” létrehozását javasolja, amely kijelöli

a képernyőmentes zónákat - például a hálószoba és az étkezőasztal - és időszakokat - lefekvés előtt egy órával, házi feladat írása közben.

A legkisebbeknél, 0–5 éves kor között az Egészségügyi Világszervezet a lehető legkevesebb képernyőidőt javasolja, 2 és 4 éves kor között pedig legfeljebb napi egy órát, azt is lehetőleg a szülővel közösen.

„Az egyik legfontosabb lecke, amit az orvosi egyetemen tanultam, az, hogy vészhelyzetben nincs luxusunk a tökéletes információra várni” – érvel Vivek Murthy.

Ezzel szemben a technológiai cégek az okozati bizonyítékok hiányára hivatkoznak. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg egy interjúban kijelentette, hogy a kutatások többsége szerint nincs ok-okozati kapcsolat a közösségi média és a tinédzserek mentális problémái között.

VIA The Washington Post


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Hadat üzentek a sztárok: Scarlett Johansson vezetésével indult totális háború az AI-cégek ellen
A „Stealing Isn’t Innovation” kampányban Cate Blanchett és az R.E.M. is csatlakozott a tiltakozáshoz. A kezdeményezés célja, hogy licencmegállapodásokra kényszerítse az OpenAI-hoz hasonló techóriásokat.


Amikor Scarlett Johansson meghallotta a demót, megdöbbent, feldühödött és hitetlenkedve fogadta. A hang, amely az OpenAI legújabb chatbotjából szólt, kísértetiesen hasonlított a sajátjára, annak ellenére, hogy hónapokkal korábban visszautasította a cég felkérését.

Az ő esete lett a szimbóluma annak a harcnak, amely mostanra iparági méretűvé duzzadt: január 22-én közel 800 alkotó, köztük Cate Blanchett, az R.E.M. zenekar és Jodi Picoult író, indította útjára a „Stealing Isn’t Innovation” (A lopás nem innováció) kampányt.

A kezdeményezés üzenete egyszerű, de erőteljes: a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek fizetniük kell az általuk felhasznált szellemi termékekért.

A kampányt olyan nagy múltú érdekvédelmi szervezetek támogatják, mint az amerikai színészek szakszervezete, az Amerikai Írószövetség és az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége. A konfliktus egyik legismertebb arca Scarlett Johansson, aki nyilvánosan szembesítette az AI céget.

„Amikor meghallottam a demót, hitetlenkedve fogadtam, hogy Altman úr egy olyan hangot választott, amely ennyire kísértetiesen hasonlít az enyémre, hogy a legközelebbi barátaim és a híroldalak sem tudták megkülönböztetni” – nyilatkozta a színésznő a CNBC-nek.

Az OpenAI válaszul azonnal eltávolította a „Sky” nevű hangot, és közleményben hangsúlyozta, hogy soha nem állt szándékukban a színésznőt utánozni.

A nyilatkozatuk szerint a technológiai vállalatok engedély nélkül, a szerzői jogi törvények figyelmen kívül hagyásával használják fel a művészek munkáit.

Vince Gilligan, a Breaking Bad alkotója korábban az AI-t „a világ legdrágább és legenergiaigényesebb plágiumgépének” nevezte.

Szerintük a megoldást a licencmegállapodások jelentik, amire már több friss példa is akad. Az OpenAI tavaly februárban kötött tartalmi partnerséget a The Guardiannel, decemberben pedig a Disney-vel írt alá egy hároméves megállapodást, amelynek része egy egymilliárd dolláros (mai árfolyamon körülbelül 322,4 milliárd forintos) befektetés is.

A zeneiparban a Warner Music Group és a generatív zenei platform, a Suno közötti novemberi licencszerződés jelentett mérföldkövet.

A technológiai cégek jogi érvelése az amerikai jogban ismert „fair use” (tisztességes felhasználás) elvére épül, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a szerzői joggal védett művek engedély nélküli használatát. „A betanítás 'fair use', de biztosítunk leiratkozási lehetőséget, mert ez a helyes” – reagált az OpenAI a The New York Times által indított perre a CNBC szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Új korszak a kiberbűnözésben: az AI segítségével már nemcsak okosabb, hanem olcsóbb és automatizált a támadás
A kiberbűnözők a zsarolóvírussal már valós időben generálnak támadó kódokat. Ennek is köszönhető, hogy az NFC-alapú fenyegetések száma 87 százalékkal ugrott meg.


A mesterséges intelligencia nemcsak a munkánkat vagy a szórakozásunkat változtatja meg, hanem a bűnözést is:

2025 második felére a kiberbűnözők olcsón és tömegesen vetették be az új technológiát, aminek az eredménye már a statisztikákban is látszik.

Az ESET legújabb, 2025 második félévéről szóló kiberfenyegetettségi jelentése szerint 87 százalékkal ugrott meg az androidos mobilokat érő NFC-alapú támadások száma. Ezzel párhuzamosan a zsarolóvírus-támadások áldozatainak száma már tavaly november végére meghaladta a teljes 2024-es értéket, ami mintegy 40 százalékos éves növekedést jelent – írta a Gondola.hu.

A növekedés mögött a mesterséges intelligencia egyre tudatosabb alkalmazása áll, amely új szintre emelte az adathalászatot és a mobilos csalásokat is.

„A mesterséges intelligencia megjelenése a kiberbűnözésben jelentős fordulópont. Már nem az a legnagyobb veszély, hogy az AI segítségével »okosabb« lett a kártevő, hanem hogy olcsóbbá és automatizálttá váltak a támadások”

– mondta Béres Péter, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. IT-vezetője.

A jelentés szerint az AI-t alkalmazó kártevők már nemcsak elméletben léteznek. Az ESET kutatói azonosították a PromptLock nevű zsarolóvírust, az első ismert ilyen programot, amely képes valós időben, automatikusan rosszindulatú szkripteket generálni. A kártevő egy helyben futó nyelvi modellt használ a támadó kódok létrehozására. Bár a szakértők egyelőre inkább egyfajta technológiai bizonyítéknak tartják, mint széles körben terjedő fenyegetésnek, a megjelenése mégis egy új korszak kezdetét jelzi.

Az AI-trenddel párhuzamosan a mobiltelefonos támadások is látványosan megszaporodtak. Az NFC-alapú fenyegetések 87 százalékos növekedése azt jelzi, hogy a telefonok ma már pontosan ugyanúgy célponttá váltak, mint a laptopok vagy az asztali gépek. A támadók olyan új kártevőket és funkciókat vetnek be, mint például a kontaktlopásra is képes NGate vagy a ritka kombinációnak számító RatOn, amelyek az érintéses fizetés és adatcsere technológiáját használják ki.

A védekezésnek is alkalmazkodnia kell. „Mobilon – különösen az NFC-alapú támadások terjedése miatt – elengedhetetlen a megbízható mobilbiztonsági megoldások, például a végpontvédelem és mobileszköz menedzsment használata” – hangsúlyozta Béres Péter, aki szerint az automatizált támadások korában a felhasználók és a vállalatok számára is kulcsfontosságú a naprakész védelem, a rendszeres frissítések és a gyanús e-mailek tudatos kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk