Az Európai Unió szakhatóságainak döntése alapján idén tavasztól végleg el kell törölnie a mobilszolgáltatóknak a nullás díjszabást az alkalmazásaiknál, mint a Messengernél vagy az Instagramnál - írja a Blikk.
A terv szerint 2023. március 31-én lép életbe az a szabály, miszerint az összes hazai mobilszolgáltatónál fizetni kell az olyan alkalmazásokért és szolgáltatásokért, amelyekhez eddig korlátlanul hozzáférhetett a felhasználhó, még akkor is, ha a díjcsomagja internetes keretét már kimerítette.
Ez azt jelenti, hogy nem lesz többé ingyenes a Facebook, a Messenger, a WhatsApp, az Instagram, a Spotify, és a navigációs alkalmazások.
Az unió már régóta változást akar elérni a kérdésben, többször is kifogásolta, hogy egyes díjcsomagokban bizonyos alkalmazásokra egy úgynevezett zero rate konstrukciót alkalmaztak a szolgáltatók. Tehát azért, hogy vonzóbbá tegyék az ajánlatukat, a havi adatkeretbe nem számították be például csetlalkalmazások során felhasznált adatot.
A HWSW azt írja, hogy 2020-ban az Európai Unió Bírósága kimondta azt, hogy a Telenor Magyarország jogellenesen biztosított korlátlan adatkeretet a MyChat és a MyMusic tarifaopcióknál. 2022 júniusában a tagállami szakhatóságokat tömörítő BEREC új iránymutatást adott ki, melynek egyik kulcseleme, hogy a testület a bírói gyakorlat alapján a jövőben semmilyen, egyes platformokat vagy alkalmazástípusokat megkülönböztető zero rate konstrukciót nem tekint alkalmazhatónak.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) őszi határozatában kötelezte a három érintett mobilszolgáltatót (Magyar Telekom, Yettel, Vodafone), hogy az ilyen ajánlatok értékesítését fejezzék be legkésőbb 2022. november 15-ig.
"Azoknál az előfizetőknél, akik már használnak valamilyen zero ratinget tartalmazó csomagot vagy opciót, a szolgáltatóknak 2023. március 31-ig kell gondoskodniuk arról, hogy a szerződéseket módosítsák vagy megszűntessék" - nyilatkozta a lapnak az NMHH. Várhatóan a meglévő szerződéseket módosítják majd.
A Telekom oldalán már olvasható is egy tájékoztató arra vonatkozólag, hogy mekkora adatforgalmat is takarnak az érintett alkalmazások.
Egy percnyi facebookozás körülbelül 2 megabájtot igényel, a videók és képek mennyiségétől függően. Egy perc instagramozás (képfeltöltés nélkül) már 20 megabájtot jelent, a Spotify-on egy percnyi zenehallgatás 5,6 megabájt elhasználását jelenti.
A Messenger ezekhez képest elenyésző: 100 üzenet ér 10 kilobájtot.
Az Európai Unió szakhatóságainak döntése alapján idén tavasztól végleg el kell törölnie a mobilszolgáltatóknak a nullás díjszabást az alkalmazásaiknál, mint a Messengernél vagy az Instagramnál - írja a Blikk.
A terv szerint 2023. március 31-én lép életbe az a szabály, miszerint az összes hazai mobilszolgáltatónál fizetni kell az olyan alkalmazásokért és szolgáltatásokért, amelyekhez eddig korlátlanul hozzáférhetett a felhasználhó, még akkor is, ha a díjcsomagja internetes keretét már kimerítette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Majdnem légikatasztrófát okoztak, világszerte új szabályok jöhetnek a power bankok és más akkumulátorok miatt
Súlyos vészhelyzetet eddig csak ritkán okoztak, de nem szabad kísérteni a sorsot - mondják a légitársaságok, amelyek maguk szigorítják a fedélzetre vitt power bankokra és akkumulátorokra vonatkozó szabályokat.
Nemrég kiderült, hogy azon a dél-koreai utasszállító repülőgépen, ami januárban égett ki egy puszani kifutón, egy utas power bankja okozta a tüzet. Ezért és általában az akkumulátorok tűzveszélyessége miatt most új előírásokat vezetnek be a repülőgépeken. A szabályok olyan hordozható elektronikai cikkekre vonatkoznak, amelyekről az átlag utasok nem is sejtették, hogy komoly kockázatot hordozhatnak. A légiközlekedés legnagyobb szereplői még azelőtt lépnek, hogy súlyos katasztrófa történne.
Hajmeresztő esetek, amelyeket power bankok és akkumulátorok okoztak
Eddig kevesen gondoltuk volna, mekkora veszélyt jelenthetnek a hordozható műszaki cikkeink, pedig a földön számtalan és a levegőben is egyre több eset példázza, hogy a lítium-ion akkumulátorok, sőt, akár egy olyan apróság hibájából is történhet légikatasztrófa, mint egy egyszerű power bank. A legsokkolóbb friss példa erre az az Airbus, ami a dél-koreai Puszan Gimhae Nemzetközi Repülőterén gyulladt ki - szerencsére még felszállás előtt, a kifutón, és nem a levegőben.
A 169 utas megmenekült, viszont hárman sérüléseket szenvedtek és tetemes anyagi kár is keletkezett.
Ennek a januári balesetnek az eredménye egyrészt egy teljes egészében kiégett utasszállító repülőgép, másrészt pedig néhány új szabály, amelyet egyelőre csak ázsiai légitársaságok vezettek be, de nyugodtan számíthatunk rá, hogy lassan az egész világon elterjednek majd.
Kiégett az Airbus
A puszani eset kivizsgálása során a szakértők rátaláltak a tűzfészekre, és benne az egyik utas power bankjára, amiről azt állítják, hogy műszaki hiba miatt túlhevült, majd lángra lobbantotta a poggyászt, és a tűz rövid idő alatt a teljes fedélzetre átterjedt. Az Air Busan repülőgépe viszont csak egy a sokból, ami az utóbbi években veszélyhelyzetbe került hibás akkumulátorok miatt.
A Reuters szerint az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala 2024-ben kéthetente három olyan esetet regisztrált világszerte, amikor egy repülőgépen lítium-ion akkumulátorok túlmelegedtek és zavart, illetve kis híján balesetet okoztak. 2018-ban még kevesebb mint heti egyszer történt hasonló, szóval pár év alatt szignifikáns növekedés történt. És ezt akkor is komolyan kell venni, ha csupán néhány elszigetelt incidensről beszélünk, hiszen, ha több kilométer magasan gyullad ki az utastér, borítékolható a súlyos légikatasztrófa.
Többé nem tehetjük a fedélzetre vitt poggyászba sem
A legtöbb légitársaság és nemzetközi szabályozás szerint már eddig is tilos volt lítium-ion akkumulátort tartalmazó eszközöket vagy külső akkumulátorokat (power bankokat) a feladott poggyászba tenni. Az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) és az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) előírásai szerint a power bankokat és a tartalék akkumulátorokat kizárólag a kézipoggyászban lehet szállítani. És még ebből is lehet baj. Ezt jól demonstrálja ez az eset, amikor a reptéri csomagellenőrzés során lobbant lángra egy külső akkumulátor.
A beépített lítium-ion akkumulátorral rendelkező eszközöket (pl. laptop, tablet, okostelefon, e-cigaretta, elektromos fogkefe stb.) általában szintén a kézipoggyászban kell tartani, de ha a feladott bőröndbe kerülnek, kikapcsolt állapotban kell lenniük, és megfelelő csomagolásokkal vagy tokokkal ki kell védeni, hogy véletlenül bekapcsolódjanak.
Ezen a ponton jegyezzük meg, hogy a szabályok légitársaságonként eltérhetnek, így mindig érdemes ellenőrizni annak az adott cégnek az előírásait, amelynek a repülőjével utazunk! Főleg a közeljövőben, mert az eddigiekhez képest új szabályok léphetnek érvénybe.
A repülésbiztonsággal foglalkozó szakemberek és jogalkotók régóta kockázatként kezelik az akkumulátorokat, és időről-időre szigorítják a szabályokat - főleg balesetekre reagálva. Az utóbbi időben történt incidensek miatt több légitársaság frissítette a lítium-ion akkumulátorok szállítására vonatkozó előírásait, hiszen meghibásodás esetén extrém hőt és füstöt termelhetnek, illetve akár tüzet okozhatnak.
Dél-koreai légitársaságok
A fent írt baleset miatt aligha meglepő, hogy az Air Busan lett az első légitársaság, amely megváltoztatta a szabályzatát: az utasoknak a hordozható akkumulátorokat a „testükön”, magyarán a zsebeikben, kézitáskáikban kell tartaniuk, nem pedig a fej feletti csomagtartóban (ahol a januári baleset során a tűz keletkezett).
Március 1-jétől aztán nemcsak ők szigorították a szabályokat, hanem Dél-Korea kormánya is: immár minden helyi légitársaságnak arra kell köteleznie az utasokat, hogy maguknál tartsák a hordozható akkumulátorokat, illetve az e-cigarettákat. Specifikusan ezeket az eszközöket nem helyezhetik el a csomagtartókban, és nem is tölthetik a fedélzeten.
Hongkongi légitársaságok
Itt is vastagon voltak előzményei a szabályok szigorításának. Március 20-án egy Kínából indult Hong Kong Airlines járatnak kellett kényszerleszállást végrehajtania, mert egy utas kézipoggyászában tűz keletkezett. A helyi polgári légügyi hatóság pár nappal később közölte, hogy „rendkívüli aggodalomra adnak okot az utasok által szállított és használt hordozható akkumulátorokkal kapcsolatos biztonsági incidensek”, majd a légügyi hatóság április 7-i hatállyal megtiltotta, hogy az utasok használják vagy töltsék a hordozható akkumulátorokat a repülőgépen, és azok nem helyezhetők el a fej feletti csomagtárolókban sem.
A szintén hongkongi Cathay Pacific bejelentette, hogy már határidő előtt alkalmazza az új szabályokat - megváltoztatva ezzel korábbi kijelentését, amiben a végrehajtás nehézségei és a nem kívánt következmények miatt még nem akart változtatni az új irányelvein.
AirAsia - A maláj Capital A tulajdonában lévő AirAsia április 1-jétől szintén betiltja a hordozható akkumulátorok használatát és töltését a fedélzeten. Az új előírás szerint az akkumulátorokat kizárólag az ülészsebben vagy az ülés alatti tárolóban lehet elhelyezni, de a fej feletti csomagtartókban nem.
Air Astana - A kazah légitársaság március 13-tól tiltotta meg a power bankok használatát és töltését a fedélzeten, de azt engedélyezi, hogy ezeket az eszközöket a kézipoggyászba, illetve a csomagtartóba helyezzék.
Batik Air - A Lion Air csoporthoz tartozó indonéziai vállalat gépein március 14. óta tilos a hordozható akkumulátorok használata a fedélzeten. Az utasok legfeljebb két hordozható akkumulátort tarthatnak maguknál, de nem helyezhetik azokat a fej feletti csomagtartókba.
Kína - A kínai légügyi hatóság megelőzte a korát - a Reuters szerint az ázsiai ország légitársaságainak már legalább 2014 óta előírják, hogy nem engedélyezhetik az elektronikai cikkek power bankról történő töltését a fedélzeten.
Tajvan - A tajvani China Airlines és EVA Air március 1-től tiltotta meg a hordozható akkumulátorok és tartalék lítium akkumulátorok használatát és töltését a repülőgépen. Előbbi azt javasolja, hogy ezeket senki ne tegye a feje feletti csomagtartóba, míg utóbbi csak az ülésekbe szerelt USB-töltővel engedélyezi az eszközök töltését.
Malaysia Aviation Group - A Malaysia Airlines anyavállalata április 1-től tiltja meg a hordozható akkumulátorok elhelyezését a fej feletti csomagtartókban. Az akkumulátorokat a kézipoggyászban, az ülés alatt vagy az ülészsebben kell tartani, míg a mágneses vezeték nélküli akkumulátorok csak külön tasakban szállíthatók és a használatuk szintén tilos a repülőgépeken.
Singapore Airlines - A légitársaság és diszkont leányvállalata, a Scoot szintén április 1-től tiltja be az utasoknak a hordozható akkumulátorok használatát és töltését a fedélzeten.
Thai Airways - A thaiföldi légitársaság március 15-től tiltotta meg a hordozható akkumulátorok és tartalék elemek használatát, illetve töltését.
VietJet - A vietnami diszkont légitársaság március 24-én jelentette be, hogy az utasok nem tölthetik és nem használhatják a hordozható akkumulátoraikat a fedélzeten. Az eszközöket ki kell venni a kézipoggyászból, és olyan módon kell tárolni, hogy a személyzet bármikor ellenőrizhesse őket.
Mint látható, a legtöbb ázsiai légitársaság hetek alatt képes volt átállni az új szabályokra, és kétség sem fér hozzá, hogy globálisan ugyancsak várhatóak hasonló változások. Addig is az európai és amerikai vállalatok leginkább a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) veszélyes árukra vonatkozó előírásait követik. Ezek szerint a hordozható akkumulátorokat kizárólag a fedélzetre vitt kézipoggyászban lehet elhelyezni, nem a feladott bőröndben.
Az IATA előírásai ezenkívül meghatározzák a szállítható akkumulátorok mennyiségét és teljesítményét is. Bár e szempontok alapján szintén ahány légitársaság, annyi szabály, jó tudni, hogy utasonként legfeljebb két darab, maximum 100-160 Wh-s és 20.000 mAh-s külső akkumulátort szoktak engedélyezni. Érdekesség, hogy a Virgin Australia például csak úgy engedi a fedélzetre ezeket az eszközöket, ha védve vannak rövidzárlat ellen. Kizárólag az eredeti dobozukban vagy olyan csomagolásban lehetnek az utasoknál, ami jól szigeteli az érintkezőket.
A lítium-ion akkumulátorok problémája
A mobiltelefonokat, laptopokat, drónokat, okosórákat, valamint az elektromos kerékpárokat, rollereket és autókat mind-mind lítium-ion akkumulátorok működtetik. Ezek az akkumulátorok túlmelegedhetnek egy „hőmegfutásnak” nevezett jelenség miatt, ami egy tűzhöz vagy robbanáshoz vezető láncreakció.
Így néz ki:
A lítium-ion akkumulátorok, amelyeket például külső akkumulátorokban is használnak, rendkívül reakcióképes és gyúlékony anyagokat tartalmaznak. „A lítium akkumulátorok maguk is lehetnek gyújtóforrások, vagy táplálhatják egy máshol keletkező tüzet. A kockázat különösen nagy, ha az akkumulátorok sérültek, megduzzadtak, gyártási hibát tartalmaznak, túltöltődtek vagy túlmelegedtek” – mondta a CNN-nek Sonya Brown, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem repülőgép-tervezéssel foglalkozó vezető oktatója.
A szakember hozzátette: a véletlen találkozás más akkumulátorokkal „váratlan kisülést okozhat”, így azt javasolja, hogy a külső akkumulátorokat és a tartalék akkumulátorokat utazás előtt érdemes külön becsomagolni vagy leragasztani valamilyen nem vezető anyaggal, hogy biztosan elkerülhető legyen a fémekkel való érintkezés.
Brown azt is tanácsolja az utazóknak, hogy indulás előtt ellenőrizzék a külső akkumulátoraikat, és ha duzzadást vagy külső sérülést észlelnek, semmiképpen se vigyék magukkal a repülőgépre, sőt, az előírásoknak megfelelően inkább szabaduljanak meg tőle, hogy az otthonaikat se veszélyeztesse.
Nemrég kiderült, hogy azon a dél-koreai utasszállító repülőgépen, ami januárban égett ki egy puszani kifutón, egy utas power bankja okozta a tüzet. Ezért és általában az akkumulátorok tűzveszélyessége miatt most új előírásokat vezetnek be a repülőgépeken. A szabályok olyan hordozható elektronikai cikkekre vonatkoznak, amelyekről az átlag utasok nem is sejtették, hogy komoly kockázatot hordozhatnak. A légiközlekedés legnagyobb szereplői még azelőtt lépnek, hogy súlyos katasztrófa történne.
Hajmeresztő esetek, amelyeket power bankok és akkumulátorok okoztak
Eddig kevesen gondoltuk volna, mekkora veszélyt jelenthetnek a hordozható műszaki cikkeink, pedig a földön számtalan és a levegőben is egyre több eset példázza, hogy a lítium-ion akkumulátorok, sőt, akár egy olyan apróság hibájából is történhet légikatasztrófa, mint egy egyszerű power bank. A legsokkolóbb friss példa erre az az Airbus, ami a dél-koreai Puszan Gimhae Nemzetközi Repülőterén gyulladt ki - szerencsére még felszállás előtt, a kifutón, és nem a levegőben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Keményet lépett az EU: betiltották a veszélyes mesterséges intelligenciát, óriási bírságok jöhetnek
Rengeteg MI-rendszert érint a szabályozás, van, amit teljesen be is tiltanak. A tiltott technológiákat alkalmazó vállalatokra hatalmas pénzbírság várhat, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.
Február 2-tól az Európai Unió új szabályai alapján szigorúan fellépnek az olyan mesterséges intelligencia (MI) rendszerek ellen, amelyek túl nagy kockázatot jelentenek. A tiltott technológiákat alkalmazó vállalatokra hatalmas pénzbírság várhat, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.
Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (AI Act) hosszú előkészítés után tavaly márciusban kapta meg a jóváhagyást, és augusztus 1-jén lépett hatályba – részletezi a Tech Crunch. A rendeletben szereplő első határidő most februárban érkezett el: ez az, amikor a legveszélyesebbnek ítélt MI-rendszereket betiltják.
A szabályok célja az MI biztonságos felhasználásának biztosítása különböző területeken, például a fogyasztói alkalmazásokban és a közterületeken.
Az új szabályozás négy kockázati szintet határoz meg:
• A minimális kockázatú rendszerek, például az e-mail spamszűrők, szabályozás nélkül maradnak.
• Az ügyfélszolgálati chatbotokat korlátozott kockázatúként kezelik, így csak enyhe szabályozás vonatkozik rájuk.
• A magas kockázatú rendszerek, például az egészségügyi ajánlásokat adó MI-k, szigorúbb ellenőrzést kapnak.
• Az elfogadhatatlan kockázatú alkalmazások viszont teljes tiltás alá esnek.
Az utóbbi, tiltott kategóriába tartozik például a társadalmi pontozás, amely a személyes viselkedés alapján készít kockázati profilokat. Nem engedélyezett az olyan MI sem, amely észrevétlenül manipulálja az emberek döntéseit, vagy kihasználja az életkor, fogyatékosság vagy társadalmi helyzet miatti sérülékenységet. Tilos olyan technológiát használni, amely külső megjelenés alapján próbálja előre jelezni a bűncselekményeket, vagy biometrikus adatokkal próbál következtetni egy személy tulajdonságaira. Az érzelemfelismerő rendszereket sem lehet munkahelyen vagy iskolában alkalmazni, és tilos arcfelismerő adatbázisokat bővíteni online vagy biztonsági kamerás felvételekből származó képek segítségével.
A szabályokat megszegő cégek akár 35 millió eurós – nagyjából 13 milliárd forintnyi – bírságot is kaphatnak, vagy az előző pénzügyi évük globális árbevételének 7 százalékát kellhet befizetniük, attól függően, melyik összeg a nagyobb.
Tavaly szeptemberben több mint 100 vállalat, köztük az Amazon, a Google és az OpenAI önként csatlakozott az EU AI Paktumhoz, amelyben vállalták, hogy az AI Act előírásait már a hivatalos határidő előtt alkalmazzák. Néhány nagy technológiai vállalat, például a Meta és az Apple, kimaradt a megállapodásból. A francia MI-startup, a Mistral, amely az AI Act egyik legnagyobb kritikusa, szintén nem csatlakozott.
A jogszabály néhány kivételt is tartalmaz. A bűnüldöző szervek bizonyos esetekben biometrikus adatokat gyűjtő rendszereket használhatnak, például emberrablási ügyeknél, vagy közvetlen életveszély elhárítására. Az ilyen esetekben előzetes hatósági engedély szükséges, és a döntéseket nem hozhatják meg kizárólag az MI-rendszerek eredményei alapján. Orvosi, vagy biztonsági indokokkal alkalmazhatóak munkahelyi és iskolai érzelemfelismerő rendszerek is.
Az Európai Bizottság 2025 elejére ígérte a további részleteket tartalmazó iránymutatások közzétételét, de ezek egyelőre nem jelentek meg.
Február 2-tól az Európai Unió új szabályai alapján szigorúan fellépnek az olyan mesterséges intelligencia (MI) rendszerek ellen, amelyek túl nagy kockázatot jelentenek. A tiltott technológiákat alkalmazó vállalatokra hatalmas pénzbírság várhat, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.
Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (AI Act) hosszú előkészítés után tavaly márciusban kapta meg a jóváhagyást, és augusztus 1-jén lépett hatályba – részletezi a Tech Crunch. A rendeletben szereplő első határidő most februárban érkezett el: ez az, amikor a legveszélyesebbnek ítélt MI-rendszereket betiltják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szellemek az AI-képeken? Sokak szerint megőrült a ChatGPT mesterséges intelligenciája
A ChatGPT új képgeneráló funkciója tarol a neten, de sokaknál furcsa alakok tűnnek fel az anime stílusban módosított képeken. A felhasználók egy része paranormális jelenségeket emleget.
Az elmúlt napokban világszerte rengetegen próbálták ki a ChatGPT új képgeneráló funkcióját, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók különféle művészeti stílusok alapján alakítsák át a saját fotóikat.
A legnépszerűbb a Studio Ghibli animációit idéző stílus lett. A közösségi médiát el is árasztották ezek a módosított képek, viszont az internetezők egy része furcsa, hátborzongató részletekre figyelt fel a végeredményen.
Többen arról számoltak be, hogy a Ghibli-stílusban generált képeken olyan alakok is megjelentek, akik az eredeti fotón nem szerepeltek.
Nemcsak a ChatGPT képgeneráló AI-jával akadt hasonló gond. Egy Instagram-felhasználó az Elon Musk cége, az xAI által fejlesztett AI-t használva kapott hasonlóan vérfagyasztó eredményt. A barátnőivel közös fotón eredetileg négyen voltak láthatóak, de a Grok által generált verzión már öten voltak.
Ahogy telnek a napok, egyre több hasonló tapasztalatról, a módosított képeken ismeretlen alakok feltűnéséről számolnak be a felhasználók – vette észre a Hindustan Times.
Aligha véletlen, hogy az AI szellemalakokat szerkeszt a képekre
A tokiói Ghibli Stúdiót 1985-ben alapította Hajao Mijazaki rendező. Első egész estés animációs filmje, a Cagliostro vára 1979-ben jelent meg. A legismertebb munkái közé tartozik a Nauszika – A szél harcosai, a Laputa – Az égi palota, A vadon hercegnője és a Ponyo a tengerparti sziklán. Filmjeit saját elmondása szerint gyerekeknek szánta, ugyanakkor a felnőttek számára is fontos üzeneteket hordoznak. Egyik legismertebb karaktere a Chihiro Szellemországban című népszerű animében feltűnt arc nélküli szellem:
A figura önmagában kísérteties többlettartalommal bír az anime- és mangarajongók számára, így talán nem véletlen, hogy a Ghibli-stílusban átalakított képekre a generatív mesterséges intelligenciák szellemalakokat szerkesztenek.
Az elmúlt napokban világszerte rengetegen próbálták ki a ChatGPT új képgeneráló funkcióját, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók különféle művészeti stílusok alapján alakítsák át a saját fotóikat.
A legnépszerűbb a Studio Ghibli animációit idéző stílus lett. A közösségi médiát el is árasztották ezek a módosított képek, viszont az internetezők egy része furcsa, hátborzongató részletekre figyelt fel a végeredményen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ne dőlj be! Nem igaz, hogy a fordított PIN-kód segélyhívást indít – ezt teheted helyette
Ugyan a városi legenda teljes blődség, de tény, hogy veszélybe kerülhetünk a bankautomatáknál, és szerencsére az is igaz, hogy vannak hatékony megoldások is.
Évek óta terjed az a tévhit, hogy ha valaki vészhelyzetben a PIN-kódját fordított sorrendben adja meg a bankautomatánál, a készülék nemcsak pénzt ad ki, hanem titokban riasztja a rendőrséget is. A bankok és a biztonsági szakértők szerint azonban ez nem igaz, a módszer egyáltalán nem működik.
Az ATM-ek kizárólag a helyesen beírt PIN-kódot fogadják el. Ha valaki fordított sorrendben próbálja megadni a kódját, azt a rendszer hibás próbálkozásként értékeli. Három sikertelen próbálkozás után akár zárolhatja is a kártyát – írja a cseh poznatsvet.cz portál nyomán a Blikk.
Ha valakit erőszakkal kényszerítenek arra, hogy pénzt vegyen fel, a szakértők szerint a legbiztonságosabb megoldás az együttműködés. Egy sikertelen trükk vagy ellenállás csak tovább ronthat a helyzeten.
Bár a fordított PIN-kódos riasztás csupán legenda, a bankautomatáknál valódi veszélyek is leselkednek az emberekre. Egyre többen próbálnak visszaélni azzal a módszerrel, hogy banki dolgozónak adják ki magukat. A csalók azt állítják, hogy biztonsági ellenőrzést végeznek, és arra kérik az áldozatot, hogy generáljon egy aktivációs kódot az ATM-nél. Később ezt felhasználva hozzáférhetnek az illető bankszámlájához.
A cseh portál szerint az alábbi óvintézkedésekkel csökkenthetjük a kockázatot:
Mindig takarjuk el a billentyűzetet a PIN-kód beírásakor.
Rendszeresen ellenőrizzük a bankszámlánkat, és ha gyanús tranzakciót észlelünk, azonnal értesítsük a bankot.
Soha ne adjuk meg a PIN-kódunkat, belépési adatainkat telefonon, e-mailben vagy SMS-ben, mert a bankok ilyen információt nem kérnek.
Ha gyanús hívást vagy üzenetet kapunk, ne válaszoljunk, hanem közvetlenül a bank hivatalos ügyfélszolgálatát hívjuk fel.
Évek óta terjed az a tévhit, hogy ha valaki vészhelyzetben a PIN-kódját fordított sorrendben adja meg a bankautomatánál, a készülék nemcsak pénzt ad ki, hanem titokban riasztja a rendőrséget is. A bankok és a biztonsági szakértők szerint azonban ez nem igaz, a módszer egyáltalán nem működik.
Az ATM-ek kizárólag a helyesen beírt PIN-kódot fogadják el. Ha valaki fordított sorrendben próbálja megadni a kódját, azt a rendszer hibás próbálkozásként értékeli. Három sikertelen próbálkozás után akár zárolhatja is a kártyát – írja a cseh poznatsvet.cz portál nyomán a Blikk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
