KULT
A Rovatból

Zack Snyder a lánya halála miatt hagyta ott Az Igazság Ligáját, most neki készítette el újra a filmet

A mozi újraálmodását a rendező öngyilkos lánya inspirálta.


2017-ben kétórás filmként került a mozikba Az Igazság Ligája. Már akkor rányomta a bélyegét a rajongói várakozásokra, hogy lehetett tudni, nem az eredeti rendező fejezte be a filmet. Zack Snyder rendező 20 éves lánya, Autumn ugyanis a forgatás alatt lett öngyilkos.

Csoda is lett volna, ha megy tovább az élet és a rendező vidáman dolgozott volna tovább. Egy ilyen méretű csapás után persze valószínűleg munkával lehet a legjobban elnyomni a fájdalmat, de a rendezőnek és feleségének, aki a film egyik producere volt, ez egy próbálkozás után mégsem ment. Otthagyták a munkálatokat.

Érthetően, hiszen a világon a legnagyobb fájdalom, ha az ember saját gyermeke hal meg, olyannyira ellentétes az élettel. Feldogozni pedig valószínűleg képtelenség egy ilyen sebet, főleg, ha öngyilkosság az ok. A szülő saját magában keresi a hibát, hogy mit csinálhatott rosszul.

A filmet végül Joss Whedon fejezte be, akiről nem mondhatjuk, hogy ne értene ehhez a műfajhoz, hiszen a Bosszúállókat ő írta és rendezte, amit a közönség nagyon is a hátára vett. Whedon a gyengébbre sikerült második rész után le is lépett a Marveltől. Snyder eredetileg három órás filmet tervezett, de a producerek kiadták az új rendezőnek, hogy két órába bele kell férnie a filmnek.

Talán ez volt a végső késszúrás az alkotás számára, hiszen pont az építkezését, a karakterek megrajzolását csapták össze. A film állt a lábán, de erősen lehetett érezni, hogy megerőszakolták. És a közönség is érezte. Ugyan nem lett hatalmas bukás, mert anyagilag vissza tudta termelni a befektetést, de a nézők és a kritikusok együtt fanyalogtak.

Eltelt néhány év, Snyder képtelen volt új filmet készíteni, az idejét teljesen másra áldozta: az öngyilkosság megelőzésére próbálta felhívni a figyelmet, szorosan együttműködött az AFSP-vel, az Amerikai Öngyílkosság-megelőzési Alapítvánnyal.

A rajongók pedig egyre hevesebben kezdték követelni, hogy mutassák be valamilyen formában a Snyder-féle változatát a filmnek.

A Covid-időszak segítette ezt a folyamatot: lehetőség nyílt egy nagyszabású streaming-bemutatóra, ahol nem számítanak a mozis keretek, például az időkeret sem. Ez adott lehetőséget, hogy a rendező visszakanyarodjon oda, ahol abbahagyta. A családjával történteket használta inspirációnak, így egyenesen Autumnnak dedikálta az alkotást, és a lánnyal történtek keltette érzéseket is beledogozta a filmbe, sokkal személyesebbé téve az egészet. Arra használta ezt az alkotást, hogy tovább tudjon lépni, és fel tudja dolgozni Autumn halálát. És néha azt mondjuk, nem érdekel, hogy fájt a rendező feje a forgatáson, de ez egy elég kivételes filmen kívüli szempont, amiről érdemes tudni. Főleg, ha azt is hozzávesszük, hogy Snyder nem kért fizetést az új változatért.

 

Autumn egyébként szülei elmondása szerint ígéretes írói tehetség volt, de sajnos komoly depresszióval küzdött, halálát is antidepresszáns és antihisztamin túladagolás okozta.

Ugyanakkor a lány nem ment el anélkül, hogy ne hagyott volna valamit maga és a tehetsége után. Édesanyjának mutatta meg először sci-fi regényét, amit a szülők kiadni terveznek. A lány Snyderék szerint saját univerzumát írta bele minden korábbi munkájába is: novelláiban is gyakran olyan alak volt a főhős, aki kívülálló, és nem tud beilleszkedni. Ez utólag különösen szomorúvá teszi Autumn és a család történetét. Snyder a film végére a lány temetésén elénekelt Leonard Cohen Hallelujah-számának feldolgozását vágta a képek alá, ezzel is egyértelműen saját gyászának adva teret.

A filmnek jót tett, hogy az eredeti alkotó eredeti koncepciójának mentén vágták újra. Így azt a ritmust kapta a film, ahogy eredetileg forgatták. Például most van idő a lassú építkezésre, a karakterek alaposabb bemutatására, s ez teljesen más ritmust ad az egész történetnek. Komorabb is lett a sztori, ami szintén jót tett neki. Ha még Snyder a CGI-it is máshogy használná - ugyanis valamiért szereti túl meseien, túl láthatóan alkalmazni - , akkor még egységesebb lehetne a végeredmény. De mindenképpen sokat emelt a film minőségén, hogy az eredeti alkotó vízióját láthatjuk, kompromisszumok nélkül. Pedig ugyanazt a történetet és ugyanazokat a jeleneteket láthatjuk, mégis koherensebb lett így a végeredmény. A rajongók elégedettek lehetnek, s ezt az IMDb-n is kifejezték a pontozással. A film két egész ponttal többet kapott eddig a közönségtől, mint a előző változat.  


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk