KULT
A Rovatból

X-Faktor: „Ha már elhazudjuk a dalt, akkor nagyon keményen hazudjuk végig!”

Ezen a héten is két versenyző esett ki az X-Faktorból.


A szombati X-Faktor a mentorok múlt hétről szóló vallomásaival indult, ezt követően Kiss Ramóna vonult be és végül a 4 zsűritag is megérkezett, majd a szokásos kedélyes csevegés is elindult. A beszélgetés során 12 perc 32 másodpercnél el is hangzott valami fontos: ezen az estén is két versenyző távozik majd a műsorból.

Az első fellépő Serena Rigacci volt, akinek kisfilmje nagyon szomorúra sikerült, mert arról szólt, hogy a fiatal lánynak hiányzik a családja és az otthona, és magányosnak érzi magát. Az előadásában ennek nyoma sem volt, a fiatal énekes ügyesen hozta a tőle megszokott, tiszta és stabil hangokat, nem is lehetett volna belekötni. Talán csak az volt egy kicsit zavaró, hogy a mélyeknél megint bizonytalankodott. Olyan érzése volt az embernek, mintha mentorával, vagy a zenei kitudjakivel egyszerűen kevés időt fordítanának arra, hogy a megfelelő hangnemet megtalálják.

A kritikájában később Gáspár Laci is ugyanezt mondta: szerinte fél hanggal feljebb kellett volna tenni a dalt. Radics Gigi úgy érezte, hogy az énekes nagyon jól megoldotta a feladatot, de nem vitte magával a dal. Alex kijelentette, a lánynak ebben a műsorban „nincs ellenfele”, Puskás Peti pedig azt tanácsolta, hogy a tartalmat át kell beszélnie mentorával, és akkor jobban átélné az előadást.

Egy fura, de érdekes átdolgozással elérkezett másodikként Berta Dániel. Tényleg csak egyéni ízlés kérdése, hogy a latin effajta, energikus átértelmezése bejön-e bárkinek.

Szerintem jópofa és külön értékelendő, hogy a versenyző nem akar egy lenni a nyolcvan jóképű amorózó közül a műsor történetében, hanem helyette inkább megőrül, és választ valami egyedi arcot és hangot, amit végül élvezhetően valósít meg.

Alex szerint az egész egyszerűen bohóckodás volt, Gigi is lehúzta, úgyhogy Puskás Peti és a versenyző teljesen egyedül maradtak a tök jó ötlettel.

Gáspár Laci és a London Kids következett, akiknek a kisfilmje a személyes összetűzésekről szólt. Nagyon érdekelne, mi a szerkesztői elképzelés a negatív kisfilmekkel, amikről a nézőnek csakis az jut eszébe, hogy az adott versenyző és csapat nem érett még a feladatra. Ezúttal konkrétan azt jelentette ki a csapat egyik tagja, hogy nem akar az énekessel zenélni. Mi értelme van ezt megmutatni? Értem én, hogy a szavazatokért kell a dráma és a közönség együttérzése, de ezt csinálták már rafkósabban és eredményesebben is a tehetségkutatók történetében, tőlük kellene tanulni tisztelettel.

Az előadás során kiderült: sajnos a csapattagok továbbra sem működnek zenekarként, és egyáltalán nincs kommunikáció, kémia a srácok között, így újra csak egy főszereplőt és persze feszült háttérzenészeket láttunk a színpadon. A pomponlányok szerepeltetése viszont nagyon jó színpadképet hozott, és rengeteg energiát adott előadáshoz, teljesen élvezhetővé téve azt.

Ugyanez a rossz hír is: sajnos csak a csajoktól volt mozgalmas a színpad és jó a bulika, nem a főszereplőktől.

Puskás Peti szerint jó volt az átdolgozás, és mivel a többiek nem hagyták, hogy elmondja, most fordítok: azt akarta mondani, hogy nem volt összhang a csapattagok között, és kábé céltalan aranyhalakként úszkáltak az színpadot jelképező akváriumban.

Az a baj, hogy a mentorok közül néhányan nehezen tudnak nagyvonalúak lenni, és a nyilvánvalóan feszült versenyhelyzetben elismerni a másik zsűritag mentoráltját, akár a sajátjaikkal szemben is. Pedig ez a fajta elegáns szakmaiság a műsor és az egyén hitelességhez egyaránt elengedhetetlen lenne. Puskás Peti és talán Gáspár Laci azok, akiken nem érezhető hasonló, de szerencsésebb lenne mindenkiből kiszorítani ezt a viselkedést, mert így tényleg óvodás szintű lesz a verseny értékelése.

Gáspár Laci azt mondta: értékelendő, hogy Ádám, a frontember hétről-hétre fejlődik, Radics Gigi szerint kellemes és jó produkció volt, ByeAlex szerint az énekes hangjára gyúrni kellene még.

Bereznay Dániel folytatta a showt, akinek a hangja nem rossz, de a kiváló meg nem ilyen. A cuki személyisége a dalokon keresztül is átjön, ám közben valahogy az az érzése az embernek, hogy épp ez az egészséges és barátságos lelkület az, ami az akadályt jelenti abban, hogy Dani valóban képes legyen „meghalni a színpadon”, átélni és átadni olyan jó és rossz érzelmeket, amikkel a való életben még nem volt alkalma találkozni. Nincs itt semmi gond, nem rossz ő, csak pár évvel később kellett volna próbálkoznia a versenyben.

Gáspár Lacinak „kevés volt” a produkció, de Gigi nem hagyta végigmondani és közölte, hogy nagyon sokat fejlődött az énekes. Puskás Peti szerint a „kamaszosságot” le kellene vetkőzni, Alex szerint még időben rá kell jönnie az énekesnek hogy mi az, amit nem tud elénekelni.

Akármi is volt a dal egyébként, az embernek folyamatosan a Sorry seems to be the hardest word ment a fejében alatta.

ByeAlex versenyzője folytatta, Tóth Bettina, a rapperlány, aki ezúttal végre énekelt is. A styling kiváló volt, a produkció többi része számomra továbbra sem értelmezhető egy énekversenyben. Na de nem is kell mindenkinek értenie: Puskás Petinek nagyon tetszett, egyenesen azt mondta, hogy ha valaki miatt érdemes volt elindítani a műsort, akkor az Tóth Bettina. Radics Giginek a hörgés nem tetszett, Gáspár Laci élvezte a produkciót, és még arra sem tudott figyelni, hogy hamisak vagy tiszták a hangok.

Mézes Norbert volt a következő szereplő, aki sajnos túl sokszor bizonytalankodott az ABBA-nóta előadása során. Alex unatkozott közben, és csatlakozott hozzá Puskás Peti is.

Továbbra is egy kicsit idegesítő, hogy a negatív kritikákat Radics Gigi egyszerűen nem hajlandó végighallgatni, hanem közbeszól.

Mézes Norbert nem volt jó. Biztos, hogy cuki meg fura, és néha hangokat is eltalál, és jó számokkal, hangképzéssel talán lehetne belőle egy érdekes, szerethető és piacképes előadó.

Ugyanakkor mondja már meg valaki, hogy a tehetségkutatók első szériáiban mikor jutott volna tovább a poénadásoknál?

Jövő héten választunk egy nagyon jó dalt – zárta a le a vitát Gigi, pozitív gondolkodóként szuggerálva a nézőkbe a szavazást. A dal az jó, a dalválasztás nem volt jó - pontosított Puskás Péter.

Mézes Norbert egyébként tökéletesen és szerény alázattal reagált a kritikákra. Minden tehetségkutatók legszimpatikusabb reakcióját mutatta be, már ezért megérte a versenybe kerülnie.

Gulyás Roland érkezett a folytatásban, aki a kis filmjében most szerencsére nem csajozott, mert nagyon zavaró lett volna, ha minden alkalommal azzal próbálna szavazatokat szerezni. Az előadása egyébként kiváló volt és végre kiderült, hogy nemcsak balladákban állja meg a helyét.

Gáspár Laci az építkezést hiányolta, Radics Gigi a változatosság kedvéért egyszerűen beleszólt, Puskás Péter is azt javasolta, hogy a dal „üresjáratait” töltse meg valamivel Roli.

Ricco és Claudia ugyanolyan jók voltak, mint eddig bármikor. Puskás Peti a következő alkalomra egy kis meglepetést kér a párostól, és Alex is hasonló kritikát fogalmazott meg, de hozzátette, hogy a dal felénél unatkozott. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy senki sem hörgött a színpadon és nem rappelt arany szárnyakkal, pillangónak öltözve.

Mindez szerencsére a produkció értékéből semmit sem volt le, Ricco és Claudia műfaja a profin előadott ballada, és mivel ezt nagyon jól csinálják, nem lenne ésszerű elvárni, hogy egy másik kategóriában is parádézzanak indokolatlanul.

Erdős Viola folytatta a sort lelkesen, magabiztosan és furán, ám a hangok szempontjából bizonytalankodva. Puskás Peti azt mondta, hogy nagyon nagy élmény volt nézni a produkciót, de hallgatni már kevésbé. ByeAlex szerint is „elengedte a dalt” az énekes, de azért úgy gondolja, sokat fejlődik. Alextől szimpatikus volt, hogy nem hazudta azt, hogy jó volt, pedig nyilván örülne, ha az ő embere nyerne.

A „sokat fejlődés” úgy tűnik, hogy olyan tehetségkutatós jokerkifejezéssé vált, mint a zeneiparban „maradjon titok”, csak nem azt jelenti, hogy „fogalmam sincs”, hanem, hogy a „szar voltál, de nem akarlak megbántani”.

Lehet, hogy én reagálom túl, de nekem ilyenkor mindig az van a fejemben, hogy „sokat fejlődni” inkább a műsor előtt kéne éveken, évtizedeken át tartó gyakorlással és nem a mentoroktól, dalválasztástól és néhány hét munkájától várni a csodát.

Ha már elhazudjuk a dalt éneklésben, akkor nagyon keményen hazudjuk végig a dolgot

- jelentette ki Puskás Peti utalva arra, hogy a körítéssel és egyebekkel lehet, lehetne és sokszor kell is javítani a produkció minőségén.

A közönség sajnos mindezt nem hallgathatta végig, mert Radics Gigi a változatosság kedvéért beleszólt Puskás Peti mondatába. Gigi gyönyörű és kiváló, világszínvonalú énekes, de hallgasson már végig mindenkit mindezek ellenére is.

Gáspár Laci azt mondta: szeretné, ha az énekes jó lenne, de sajnos nem tud énekelni, Alex nem értett vele egyet. Sajnos azonban az énektudás továbbra sem egyetértés kérdése.

Végül Abaházi Nagy Lívia következett, akinek ezen a héten nem operát adott mentora, hanem A csitári hegyek alatt című nótát énekelte.

A zsűri háromnegyede állva tapsolt az előadás végén.

Líviával megnyerted a főnyereményt - mondta Péterhez fordulva Radics Gigi. Alex szerint jó volt a dalválasztás, amivel nehéz mellényúlni, Gáspár Laci elérzékenyült, Kiss Ramóna sírt.

A második élő show-ban tíz produkció volt, és az utolsó blokkban természetesen a szavazatokat is összesítették, és végül a London Kids és Mézes Norbert köszönt el ezen a héten.

Kezdődhet a féktelen vasárnapi flexelés és klopfolás, jövő héten találkozunk!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Isztriai tengerparti hangulat a Városmajorban – különleges színházi est vár Budapesten
Igazi horvátországi tengerparti hangulat lesz a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Zentai Magyar Kamaraszínház kiváló színészei jóvoltából!


Nem kell tehát a tomboló hőségben órákat várakozni az autópályán, hogy átéljük az Isztria hangulatát, a városmajori nézők ugyanis lírai-groteszk tengerparti társasutazáson vehetnek részt, hiszen augusztus 25-én Budapestre érkezik a Szedjetek szét!

Közel van a Vajdaság, valahogy sokaknak mégis távol: az, ami az ütemes tempóban megújuló zentai színházzal történik, feltétlenül figyelemre érdemes. A Dévai Zoltán és Mezei Kinga vezette teátrum gyorsan felkerült újra a délvidéki magyar színházak összetéveszthetetlen esztétikája iránt rajongók belső térképére. Kicsi, de erős – talán így lehetne leírni legrövidebben azt, ahogyan és ami itt történik.

Merész vállalásokból nincs hiány, és erről megbizonyosodhat az, aki ellátogat a nagy vajdasági költő, Domonkos István műveiből készült, 2024-ben bemutatott előadásra.

Aminek van előtörténete, többféle is. Egyrészt a hosszú színházi memóriával rendelkezők emlékezhetnek Mezei Kinga korai, nagy visszhangot kiváltott Via Italia-rendezésére, melyet „Domi” szövegei nyomán álmodott színpadra. Néhány éve a Zenta melletti szomszédvárban, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban született meg az első Szedjetek szét, szintén Mezei rendezésében. Az egykori szereplők közül Hajdú Tamás, Mészáros Gábor és Pálfi Ervin az újragondolt változatban is részt vesz, de a színpadon látjuk még többek között a rendezőt magát, vagy a Budapestről Zentára szerződött Vilmányi Benettet is.

Domonkos István költészete alapélmény számtalan vajdasági alkotónak. A Szedjetek szét kiindulópontja A kitömött madár című regény, majd a rá néhány évre, 1971-ben publikált Kormányeltörésben című vers. Ez utóbbi jelentőségéről Keresztury Tibor irodalomtörténész így fogalmaz: „az idegenség, a magány, kitaszítottság, a nyelvvesztés, a hazához fűződő viszony, az elveszített otthon, a sehová sem tartozás... keserű himnusza ez, melynek végetérhetetlen avantgárd sodrását, áradását visszatérő motívumok strukturálják... Élő, működő, aktuális, frissnek ható matéria: éppúgy meggyőződhet erről Domonkos régi híve, ismerője, mint az, aki ezt a verset, ezt a költőt most fedezi magának fel.”

És a felfedezéshez, illetve újraismerkedéshez tökéletes matéria a zentai színház előadása. Az isztriai tengerparton vagyunk a hetvenes években, a zenészek az üdülők szórakoztatására kitartóan húzzák a talpalávalót. Közben pedig a véletlen által egymás mellé sodort, karakteres és emlékezetes figurák élővé és átélhetővé varázsolják a horvát (rém)álmot. Négy monológot hallunk, és mindnek központi témája a menni vagy maradni kérdése – Domonkos szomorú varázslata, hogy a kérdés aktualitása mit sem kopott az elmúlt négy és fél évtizedben ezen a vidéken...

Ahelyett, hogy az apró történéseknél leragadnánk, érdemes egy nagy levegőt venni, és úgy elmerülni ebben a különös világban. Aki nem szakértője a vajdasági kultúrának és gondolkodásnak, annak sem kell aggódnia, hiszen az előadás jófajta humorral mutat görbe tükröt a mindig abszurd világnak. Eljön az a pillanat is, amikor a nevetés megszakad, és minden elsötétül egy pillanatra, de a keserű valóság is szerethetővé nemesül a fináléban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Vecsei H. Miklós az SZFE-s tanáráról: Büszke voltam rá, hogy az én farkamat fogja
A színész az Ördögkatlanon beszélt a színházi közeg visszaéléseiről vagy családja megosztottságáról. Az interjúban arról is beszélt, miért utasított vissza egy állami díjat.


Vecsei H. Miklós az Ördögkatlan fesztiválon beszélgetett Veiszer Alindával, az interjú Veiszer Patreon-oldalán jelent meg, amelyet a Telex szemlézett. A színész-rendező többek között a Nemzeti Színházhoz való szerződéséről, a családja megosztottságáról, az SZFE-s éveiről és egy visszautasított állami díjról is beszélt.

Elmondta, hogy mesterei és szakmabeli barátai közül senki nem beszélte le arról, hogy elfogadja Vidnyánszky Attila ajánlatát. A döntés előtt kikérte Jordán Tamás, Molnár Piroska, ifj. Vidnyánszky Attila és gyimesi nagymamája véleményét is. Hozzátette, hogy közülük csak

nagymamája nevezhető Orbán Viktor „véres szájú hívének”. Vecsei hangsúlyozta: ő a Nemzeti Színházban hisz, nem valamelyik igazgatójában.

A beszélgetésben arról is szó esett, hogy mennyire megosztottnak látja Magyarországot. Vecsei úgy fogalmazott: imádja az országot, de sírnia kell, milyen állapotban van. Példaként említette, hogy

a családja egyik része a Pride-on van, a másik fele pedig a nagymamájánál nézi a csíksomlyói búcsút.

Az interjúban felidézte az SZFE-n töltött éveit is. Azt mondta, hogy öt évig volt ott hallgató, és teljesen természetesnek számított, hogy egy hatvanas férfi tanár fogdosta őt, miközben instruálta. Szavai szerint:

„Sőt, még büszke is voltam rá, hogy az én farkamat fogja, és nem a másokét, mert akkor engem akar instruálni.”

Vecsei arról is beszélt, hogy az SZFE modellváltásával nem értett egyet. Éppen ebben az időszakban kapta volna meg a kormánytól a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjat. Írt egy levelet az akkor még államtitkár Novák Katalinnak, amelyben jelezte: a kitüntetést csak akkor veszi át, ha beszélhet vele az ügyről. „Nem válaszolt nekem Novák Katalin. És nem is fogadott. És akkor én sem fogadtam el ezt a díjat” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Ez a férfi tényleg egy félisten élőben is – megvadult nőstényhordák ellenére is elsöprő volt Jason Momoa koncertje
A hisztérikus követelőzések ellenére sem vetkőzött, viszont felszabadultan zenélt Jason Momoa a bandájával a budapesti Akváriumban. A meglepetés-fellépő a 16 éves fia volt, aki szintén nagyon átélte a teltházas bulit.


Amióta megláttam a Trónok Harcában Khal Drogóként belovagolni Jason Momoát (akiről valljuk be, nők millióinak szintúgy a lovaglás jut eszébe), híresen elfogult lettem. Úgyhogy amikor kiderült, hogy Budapesten koncertezik a nyelvbotlásnak vagy dadaizmusnak is beillő, Öof Tatatá nevű bandájával, fél órán belül öten küldték el nekem a hírt.

2019-ben már voltam olyan koncerten, amelyen ő is ott volt, ugyanis pont a Dűne első részének budapesti forgatása alatt turnézott utoljára a Slayer. De Momoa akkor sajnos nem a küzdőtéren pogózott, mint nemrég Ozzy búcsúbuliján a Pantera riffjeire, hanem a színpad mellől élvezte a show-t.

Jól tettem, hogy fénysebességgel lecsaptam egy jegyre, mert egy nap alatt 80%-ban el is fogytak a jegyek, és utána hamar teltházas lett a buli. Nyilván rengetegen úgy voltak vele – kétségkívül én is –, hogy kit érdekel, Jason milyen zenét játszik, ha az Old McDonalds had a farm dallamára olvassa fel a telefonkönyvet, akkor is izgalmas lesz látni, hogy milyen a kisugárzása ennek a tesztoszteron-hegynek.

Amikor rákerestem a 2024-ben alakult Öof Tatatá-ra, annyit tudtam meg elöljáróban, hogy Mike Hayes énekes-gitáros és Kenny Dale dobos a két zenésztársa, és többek közt Metallica, Black Sabbath, Led Zeppelin és Jimi Hendrix feldolgozásokat adnak elő.

Erre mondjuk nekem, mint rock-metal fanatikusnak extrán fel is csillant a szemem, a műfajt nem kedvelő gruppie-k meg majd elvonatkoztatnak a zenétől, úgysem azért lesznek ott.

A késő esti klubkoncertet illetően arra számítottam, hogy csipketangákat csúzlizó csajok lepik majd el az Akvárium területét, és lesz pár Temu-köpenyes Aquaman, aki így próbál majd a helyszínen csajozni. Sokat nem tévedtem. Két órával a 22.30-ra kiírt koncert előtt már beengedték a sorokban kígyózó keménymagot: valóban volt köztük egy nagydarab kamu-Momoa, számtalan rocker, néhány Momoa-pólós rajongó, szuperhős-fan srácok, és persze zömében állig felnyomott dekoltázsú, kikent-kifent, elszánt lányok, illetve idősebb nők egyaránt. Volt, aki a párjával érkezett, de a többség csapatostul, hiú reményekkel telve portyázott.

Az Akvárium nagytermébe lejutva végtelenítetve vetíteni kezdték – az első sorokat rögtön elfoglaló rajongótábornak – a színész vodkareklámját. Amely elsőre szexinek hatott, ezredszerre már vallatásnak. Az pedig még inkább, hogy ennyi ideig kellett felfokozott hangerővel ovuláló hölgyek locsi-fecsijét hallgatnom, akik már attól önkívületben sikítottak, ha egy road bement letenni egy setilstet a földre.

Amikor végre elkezdődött a koncert, egyébként a kiírt időben, én instant hormonsokkot kaptam a belépő Jason Momoától, mert ez a férfi tényleg egy félisten élőben is. Huncut mosolygások, magabiztos közvetlenség, laza haj- és fenékrázás, gyakori közönséghez dumálás és karizmatikusság (nos, a karizma sem utolsó).

Aki pedig a – nemrég a forgatás miatt történt – szakrális szakálltalanítás miatt izgult, annak jelentem, hogy azóta kellemes borostája nőtt, amely remekül áll neki.

Maga a koncert számomra kifejezetten hangulatos és élvezetes volt, mintha egy blueskocsmában lettem volna, ahol a régi haverok előadják a kedvenc rock-metál slágereiket. Kenny jól dobolt, Mike pedig ugyan nem a legjobb énekes, viszont igazán kiváló gitáros, valamint egy tüneményes és szerethető figura. A trió néha kibővült Nakoa-Wolffal, Momoa 16 éves fiával, aki szintén az apjával együtt forgat nálunk. A srác nem csupán a szülei vonásait örökölte (bár lágyabb kivitelben, puttó angyalkás fürtökkel), hanem az apja zenei tehetségét is, mert már most jól gitározott, és látványosan élvezte a reflektorfényt, szinte fürdőzött a sikerben.

Az apja-fia páros még vokálozott is egyet közös mikrofonba a Rebel Yell alatt. A közönség láthatóan nem tudta értékelni a jammelős blues-részeket és a keményebb metálszekciót sem, csak a populárisabb slágerekre indult be az éneklés, mint amilyen a Red Hot-féle Can’t stop meg a Zombie vagy a Purple Rain.

A buli közben azonban egyre inkább szégyelltem, hogy nő vagyok, annyi lealjasodást láttam és hallottam. Ennyi malacvisítás konkrétan a vágóhídon nincs. Hol hörögve skandálták a családjuktól elszabadult asszonyok, hogy „Shirt off! Shirt off!”, hol magyarul vinnyogták, hogy „Rajtad van a póló, mi van veled?!" vagy "Aquaman gyere ide!". Volt momoás felnőttszínező is valaki kezében (na jó, az nekem is megvan), és egy molinón az első sorban a "Can I have a dickpic?" állt.

A koncert közepén majdnem agyontaposott-rúgott két ittas hölgyemény, hogy egy méterrel közelebb lássák az idoljukat. A (velem is) durván verekedő, megvadult egyedet végül a szekus szedte ki a sorból. Mintha egy nagyszabású lánybúcsún lettem volna – nem csoda, hogy Momoa végül nem vette le a trikóját, becsültem is érte, hiszen nem chippendale műsorral érkezett.

Az éjjel fénypontjaként még a dobverőt is elkaptam a végén, pedig én nem is nyúltam utána, mint száz másik kéz, csak hallottam, hogy a földön koppan, és pont be tudtam slisszolni a lábak közé, hogy felvegyem.

És az a harci helyzet, hogy Momoa és az egész bandája rendkívül szimpatikus és megnyerő volt a műsor alatt. Pedig én tényleg szerettem volna fogást találni ezen a pasin. De nem sikerült - sajnos semmilyen értelemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Tóth Gabi: kimegyek mindjárt, azt kint valakit agyonverek – A Megasztár előzetese szerint bőven lesz feszültség a tehetségkutatóban
Herceg Erika könnyeit törli, Curtis kiakad és káromkodik, Marics Peti pedig kiabálni kezd.


Hamarosan érkezik a Megasztár idei évada. A csatorna egy előzetest is megosztott, melyből kiderül, hogy bőven lesznek megint feszültségek, sértődések, könnyek.

A műsorban új mesterek is érkeznek. A zsűri tagjai: Tóth Gabi, Herceg Erika, Curtis és Marics Peti. Ördög Nóra pedig új társat kap a műsorvezetéshez, Till Attila helyett Szépréthy Roland lesz a partnere.

VIDEÓ: A Megasztár beharangozója


Link másolása
KÖVESS MINKET: