Vitézy Dávid tilosban parkoló autóst fotózott a Madách téren: „a pofátlanságnak is van határa”
A volt közlekedési államtitkár elsőre azt hitte, hogy a parkoló autó valami köztéri installáció, de nem: a sofőr valóban ott kapott kerékbilincset, ahol.
A BKK volt vezérigazgatója egy pofátlanul tilosban parkoló autóst szúrt ki Budapest belvárosában, a Madách téren.
"Elsőre azt hittem, ez valami köztéri installáció, de nem: valóban ide állt és itt kapott kerékbilincset. Ezek szerint a pofátlanságnak is van határa - ezzel a társadalmi üzenettel akár már köztéri műalkotás is lehetne."
A BKK volt vezérigazgatója egy pofátlanul tilosban parkoló autóst szúrt ki Budapest belvárosában, a Madách téren.
"Elsőre azt hittem, ez valami köztéri installáció, de nem: valóban ide állt és itt kapott kerékbilincset. Ezek szerint a pofátlanságnak is van határa - ezzel a társadalmi üzenettel akár már köztéri műalkotás is lehetne."
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban arról írt, hogy az Orbán-kormány terveket dolgozott ki a budapesti főpályaudvarok körüli állami tulajdonú ingatlanok értékesítésére az április 12-i választásokat megelőző hetekben. Állítása szerint erről két, az előkészületekről értesült forrás osztott meg vele részleteket.
A VSquare újságírója azt írja, az erőfeszítéseket Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériuma (ÉKM) koordinálja, „amely utasította a MÁV-ot és az állami vagyonkezelőt, hogy gyorsított eljárásban szabaduljanak meg a főváros négy főpályaudvara – a Keleti, a Nyugati, a Déli és a Kelenföld – körüli kihasználatlan, elhanyagolt és fejlesztetlen telkektől és jórészt elhagyott, nem használt épületektől.” Panyi Szabolcs hozzáteszi, hogy az értékesítést szervező Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már elkezdte házon belül köröztetni a pályázati kiírás tervezetét.
a kormány eladná például Kelenföldön az Indóházat és környékét, a Volánbusz-pályaudvar körüli részt, a Déli mindkét oldalán lévő állami területeket, a Nyugatinál pedig a Podmaniczky utca menti sáv nagy részét, de a lista nem teljes.
„Az ingatlanok együttesen sok tízmilliárd forintot érhetnek, de akár százmilliárd forint feletti is lehet a piaci érték. Olyan központi területekről van szó, melyekkel az elmúlt évtizedekben még hatalmas tervei voltak a kormánynak (pl. kormányzati negyed) – ezek szerint viszont már nincsenek” – állítja az újságíró.
Panyi megjegyzi, hogy a budapesti állami ingatlanok értékesítése nem újkeletű, és évek óta zajlik. Példaként említi a meghiúsult mini-Dubaj projektet és a Belügyminisztérium belvárosi épületének eladását. Ami a jelenlegi tervet szerinte megkülönbözteti a korábbiaktól, az az időzítés.
„Forrásaim szerint a kormány a jelenlegi tervek szerint április 10-ig – ez ugyebár két nappal a parlamenti választás előtt van – kíván szerződést kötni a leendő vevőkkel, akik a hírek szerint a hatalomhoz közel álló cégek és üzletemberek lehetnek. A siettségre nincs igazán hivatalos indoklás.”
A sietős időzítés egyik lehetséges magyarázatának azt tartja, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások és egy általa ismertetett nem nyilvános belső felmérés szerint a kormány vesztésre áll az ellenzékkel szemben. Az újságíró leírja, hogy több kérdést is elküldött az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, többek között az időzítés indokairól, az érintett ingatlanok pontos listájáról, Lázár János személyes szerepéről, valamint arról, hogy egyeztettek-e előzetesen potenciális vevőkkel.
A minisztérium egyelőre nem reagált a megkeresésére.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban arról írt, hogy az Orbán-kormány terveket dolgozott ki a budapesti főpályaudvarok körüli állami tulajdonú ingatlanok értékesítésére az április 12-i választásokat megelőző hetekben. Állítása szerint erről két, az előkészületekről értesült forrás osztott meg vele részleteket.
A VSquare újságírója azt írja, az erőfeszítéseket Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériuma (ÉKM) koordinálja, „amely utasította a MÁV-ot és az állami vagyonkezelőt, hogy gyorsított eljárásban szabaduljanak meg a főváros négy főpályaudvara – a Keleti, a Nyugati, a Déli és a Kelenföld – körüli kihasználatlan, elhanyagolt és fejlesztetlen telkektől és jórészt elhagyott, nem használt épületektől.” Panyi Szabolcs hozzáteszi, hogy az értékesítést szervező Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már elkezdte házon belül köröztetni a pályázati kiírás tervezetét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jön a hóvihar – 30 centis hó és 75 km/órás szél csaphat le a Dunántúlra
A piros fokozat sem kizárt. A HungaroMet péntekre adott ki riasztást a Dunántúlon egy mediterrán ciklon okozta havazás és viharos szél miatt. A hófúvás nagyobb hótorlaszokat emelhet, ami jelentősen nehezíti a közlekedést.
A HungaroMet több különböző időjárási jelenség miatt is riasztást adott ki az ország-egy-egy részére. Az ország legnyugatibb részein az erős szél és hófúvás várható.
Szinte az egész Dunántúlra citromsárga figyelmeztetés van érvényben hófúvás miatt, de Borsod-Abaúj-Zemplénben és Hevesben is hasonló okból adtak ki riasztást. Veszprém, Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron esetében azonban már narancssárga a fokozat.
A meteorológusok ónos esőre is figyelmeztetnek Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.
Pénteken egy mediterrán ciklon kiterjedt csapadékzónája éri el az országot, ami többfelé okoz esőt, nyugaton azonban már havazást. A hideg levegő beáramlásával a havazás határa a nap folyamán egyre keletebbre tolódik.
Délelőtt a Dunántúlon, délután a középső országrészben, estére pedig már az Alföld nyugati és délnyugati tájain is a hó lesz a jellemző. Északnyugat felől a nap második felében a csapadék fokozatosan megszűnik.
Péntek késő estig a Dunántúlon – az északkeleti részt kivéve – és az Alföld nyugati, délnyugati peremén nagy területen alakulhat ki számottevő, általában 5-15 centiméteres hóréteg.
A Nyugat-Dunántúlon és a hegyekben ennél vastagabb, 20 centimétert is meghaladó hó hullhat, a nyugati határvidéken pedig a 30 centiméter körüli mennyiség sem kizárt. A csapadék kezdeti időszakában 5-15 centiméternyi tapadó hóra lehet számítani, ami később porhóvá válik.
A helyzetet tovább bonyolítja a viharos, 60-75 km/órás lökésekkel kísért északi, északkeleti szél, ami péntek estig főként a nyugati országrészben okozhat gondot. A szél miatt nyugaton tartós, erős hófúvás alakulhat ki, ami nagyobb hótorlaszokat emelhet. A HungaroMet előrejelzése szerint északnyugaton a piros fokozatú riasztás kiadása sem zárható ki. A Dunántúl többi részén és északkeleten is lehet számítani kisebb hóátfúvásokra. Estére a szél veszít erejéből, így a hófúvás is gyengül.
Este a Tiszántúl nyugati részén és a Tisza vonalában átmenetileg ónos eső és fagyott eső is előfordulhat. Itt jellemzően 1 milliméternél kevesebb csapadék várható, de lokálisan ennél több sem kizárt.
A HungaroMet több különböző időjárási jelenség miatt is riasztást adott ki az ország-egy-egy részére. Az ország legnyugatibb részein az erős szél és hófúvás várható.
Szinte az egész Dunántúlra citromsárga figyelmeztetés van érvényben hófúvás miatt, de Borsod-Abaúj-Zemplénben és Hevesben is hasonló okból adtak ki riasztást. Veszprém, Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron esetében azonban már narancssárga a fokozat.
A meteorológusok ónos esőre is figyelmeztetnek Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csézy: Remélem, 52 nap múlva olyan világ jön, hogy egy ember életének munkáját nem lehet tollvonással semmissé tenni
Az énekesnő nem hagyta szó nélkül a durva vádakat férjével szemben, akit a kormánymédia és fideszes politikusok kuruzslónak neveztek. Pontokba szedte, milyen elismert tudós valójában a kislánya édesapja.
Csézy a kormánymédia támadásaira válaszul egy fotót tett közzé férjével Instagram oldalán, melyben azt írta, a tisztánlátás végett szeretné bemutatni azt az embert, aki a férje és a kislánya édesapja. Az énekesnő állítása szerint a férje öt diplomát szerzett.
„Ezen a fotón éppen a Molekuláris Epidemiológia Doktora címet vette át a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán. Az elmúlt 25 évet a daganatellenes kutatásnak szentelte, 23 nemzetközi tudományos publikációja jelent meg”
– idézte fel posztjában Csézy, aki szerint a világ számos országában használják a férje által fejlesztett termékeket, amellyel az elmúlt években több ezer embernek segített.
Az énekesnő bejegyzését azzal zárta, hogy nagyon reméli, 52 nap múlva eljön egy olyan világ, ahol egy ember élete munkáját nem lehet egy tollvonással semmissé tenni.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke néhány héttel ezelőtt jelentette be, hogy Csézy Erzsébet lesz a párt képviselőjelöltje a mezőkövesdi központú Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es választókerületben. A körzet fideszes országgyűlési képviselője, Tállai András egy videóban „árulónak” nevezte az énekesnőt, amiért a Tisza Párt színeiben indul. A Tisza Párt országjárása február 16-án éppen Mezőkövesden indult, ahol a helyi jelöltként Csézy is beszédet mondott.
A kormánypárti sajtótermékek az énekesnő férjét, Szabó Lászlót is támadni kezdték. A Hír TV az Ellenpontra hivatkozva azt közölte a rákkutatóról, hogy „csalásért többszörösen büntetett kuruzsló”. Míg a kormánypárti felületek korábbi hatósági eljárásokat és bírságokat emlegetnek vele kapcsolatban, addig a Tisza Párt hivatalos jelöltoldalán Szabó Lászlót „Dr.” előtaggal, „epigenetikus rákkutatóként” mutatják be.
Csézy a kormánymédia támadásaira válaszul egy fotót tett közzé férjével Instagram oldalán, melyben azt írta, a tisztánlátás végett szeretné bemutatni azt az embert, aki a férje és a kislánya édesapja. Az énekesnő állítása szerint a férje öt diplomát szerzett.
„Ezen a fotón éppen a Molekuláris Epidemiológia Doktora címet vette át a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán. Az elmúlt 25 évet a daganatellenes kutatásnak szentelte, 23 nemzetközi tudományos publikációja jelent meg”
– idézte fel posztjában Csézy, aki szerint a világ számos országában használják a férje által fejlesztett termékeket, amellyel az elmúlt években több ezer embernek segített.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Horvátország nem engedi az orosz olaj szállítását, hiába rendelt a magyar kormány
A Barátság-vezeték január 27-i leállása miatt a MOL tengeri úton, szintén orosz forrásból pótolná a kiesést, egy olyan infrastruktúrán keresztül, amiről korábban a kormány azt állította, hogy alkalmatlan az ország ellátására. A horvát kormány azonban egyértelmű feltételeket szabott.
„Segítünk, de orosz olajat nem adunk” – ezzel az üzenettel fordult Zágráb Budapesthez, miközben a magyar olajellátás a Barátság-vezeték leállása miatt került veszélybe – írja a horvát Index.
A Barátság kőolajvezetéken január 27-én állt le az orosz nyersolaj szállítása Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán fél egy orosz légicsapással magyarázza a kárt, a magyar kormány szerint viszont Kijev politikai okokból nem indítja újra a tranzitot.
A kiesés pótlására Magyarország a horvát Adria-vezetéken keresztül, tengeri úton szerezne be kőolajat, a horvát kormány azonban egyértelmű feltételeket szabott.
Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter a lapnak egyértelművé tette álláspontját: „Horvátország nem engedi, hogy Közép-Európa üzemanyag-ellátása veszélybe kerüljön”, de hozzátette:
„Készen állunk segíteni az akut zavar kezelésében, az uniós joggal és az OFAC-szabályokkal összhangban… A Janaf kapacitásai megfelelőek, többé nincs mentség az orosz nyersolaj további importjára.”
Itt kontextusként érdemes tudni, hogy a magyar kormány azért nem volt hajlandó eddig Horvátországon keresztül beszerezni nem orosz olajat, mert álláspontja szerint a Janaf horvát energiavállalat nem tudná megbízhatóan leszállítani azt. A Janaf folyamatosan arról próbálja meggyőzni a MOL-t, hogy megbízható partner, de eddig nem sikerült nekik.
Azonban, mivel Szijjártó Péter külügyminiszter gyakorlatilag saját maga állította, hogy a kormány korábbi fenntartásai nem igazak, amikor azt mondta, hogy a horvátok felőli szállítással is biztonságban lesz az energiaellátás, ezért Magyarországnak semmilyen logikus oka, mentsége nincs arra, hogy a továbbiakban is Moszkvától vásároljon Susnjar szerint.
Csakhogy a bökkenő, hogy a magyar kormány már lépett, Szijjártó bejelentette, hogy orosz olajat rendeltek tengeri úton. „Biztosított az ellátás. A MOL megrendelte a tengeri szállítmányokat, amelyek március elejéig megérkeznek a horvát kikötőbe, ahonnan 5–10 nap alatt Magyarországra hozhatók” – mondta a külügyminiszter.
A magyar álláspont szerint az energiaellátás nem lehet ideológiai kérdés, és Horvátországtól az uniós szabályok betartását kérik. A horvát kormány jelezte, hogy nem segít a Kreml üzletében, de az uniós kivétel miatt valószínűleg muszáj lesz leszállítani az olajat.
Az ellátás biztosítására a MOL 250 ezer hordónyi (közel 40 millió liter) stratégiai készlet felszabadítását kérte. Erre addig van szükség, amíg az első, tengeri úton érkező szállítmányok március elején befutnak a krk-szigeti Omišalj kikötőjébe, ahonnan a finomítókba való eljuttatásuk további 5-12 napot vehet igénybe. Legalábbis akkor, ha a horvátok átengedik.
„Segítünk, de orosz olajat nem adunk” – ezzel az üzenettel fordult Zágráb Budapesthez, miközben a magyar olajellátás a Barátság-vezeték leállása miatt került veszélybe – írja a horvát Index.
A Barátság kőolajvezetéken január 27-én állt le az orosz nyersolaj szállítása Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán fél egy orosz légicsapással magyarázza a kárt, a magyar kormány szerint viszont Kijev politikai okokból nem indítja újra a tranzitot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
