HÍREK
A Rovatból

Varga Judit kemény kérdéseket kapott a BBC HARDtalk című műsorában

Az igazságügyminisztert többször is figyelmeztette a műsorvezető, hogy nem a feltett kérdésre válaszol.


A sajtószabadságról, az Indexről és a CEU-ról is kérdezték az igazságügyi minisztert a BBC HARDtalk című műsorában - írja a hvg.hu, ami szemlézte Varga Judit interjúját.

Az itthon főleg a kormánypárti médiának nyilatkozó miniszterasszonyt egy veteránnak számító újságíró, Stephen Sackur kérdezte a műsorban, és a címhez méltóan olykor kemény témákat vetett fel. Felütésnek rögtön azzal kezdte, hogy miért van az, hogy Magyarország bár csatlakozott egy európai klubhoz, annak bíróságát, szabályait és értékrendjét mégsem hajlandó elfogadni. Varga Judit válaszában kifejtette, hogy mikor csatlakoztunk a klubhoz, annak a mottója az volt, ami ma is: egység a sokféleségben. „De ma azt látjuk, hogy a szerződéses keret, melyhez 16 évvel ezelőtt csatlakoztunk, nagy változásokon megy keresztül, és egyre több próbálkozás történik egy olyan föderalista unió megteremtésére, melyet mi sosem akartunk” - tette hozzá a miniszter.

A jogállamiságot firtató kérdésekre ugyanazt válaszolta, amit itthon szoktak felvetni kormánypárti politikusok: a jogállamiság nem köthető konkrét objektív dolgokhoz, szerinte a jogbiztonsághoz tisztában kell ahhoz lenni, mi számít bűnnek, mielőtt elítélnek érte valakit.

„Ha nem állsz be a sorba, és nem illeszkedsz ideológiailag a fősodorba, akkor megbüntetnek”

- mondta el az unió működéséről, hozzátéve, hogy a "klubtól" jövő támadások a kommunista időkre emlékeztetik, a hetes cikk szerinti eljárással pedig szerinte az Európai Parlament „olyan határozatot fogadott el, amely sérti saját szabályait”.

Stephen Sackur rákérdezett arra is, hogy Magyarország mit fog tenni az Európai Bíróság Magyarországot elmarasztaló legutóbbi ítéletei után. Varga Judit kifejtette, hogy Magyarország mindig tiszteletben tartotta az Európai Bíróság ítéleteit, és hozzátette, hogy minden országnak vannak kötelezettségszegési eljárásai. A CEU elüldözését elmarasztaló határozatról pedig azt mondta: az ítélet a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos, ezért már megkezdték a párbeszédet a Bizottsággal, és teljes mértékben összhangba fogják hozni azt az uniós jogszabályokkal.

„Jelenleg más tagállamok felsőoktatással kapcsolatos eljárásait és jogszabályait vizsgáljuk, mivel azt gondoljuk, hogy a nemzeti szuverenitásnak minimálisan a része, hogy meghatározzuk az egyetemek, illetve felsőoktatási intézmények struktúráját”

- mondta el a CEU-ról a miniszterasszony. A magyar gógyiról is némi ízelítőt kaphattak a BBC nézői, amikor Varga sejtelmesen úgy fogalmazott: „Az ítéletet sokféleképpen végre lehet hajtani”.

A riporter rákérdezett Orbán Viktor megszállott harcára Soros Györggyel szemben, és ennek egyik leágazására, a külföldi civil szervezetek regisztrációs kötelezettségére, amit szintén jogellenesnek mondott ki az Európai bíróság. Varga Judit szerint „a finanszírozás, illetve annak mértéke és volumene miatt bizonyos civil szervezetek igenis képesek lehetnek a közvélemény befolyásolására, és ez egy legitim ok arra, hogy nagyobb átláthatóságot követeljünk meg ebben az esetben”.

Sackur rákérdezett az Index, és ezen a vonalon maradva az egész magyar szólás- és sajtószabadság kérdésére. A miniszter azzal vágott vissza, hogy nem szólhat bele az ügybe, mert az olyan volna, mintha „a brit igazságügyi miniszter felvenné a telefont, hogy beavatkozzon, amikor a tulajdonos elbocsátja a The Guardian főszerkesztőjét”. A kormányhoz közeli médiumok szinte teljes egészét magába foglaló KESMÁ-ról azt mondta, „a konglomerátum az üzleti észszerűség érdekében csak követi az európai normákat”. A sajtószabadságról egészében pedig a kormánypárti politikusok szokásosan használt sablonját mondta el:

„Nyissa meg az online médiát: 80 százalék kormánykritikus, és a liberális orgánumok főleg az online szektorban dominálnak, és mindannyian tudjuk, hogy az emberek éjjel-nappal az internetet nézik, tehát nem értem a kérdést és a gyanút bármivel kapcsolatban”

- zárta rövidre a kérdést.

„Magyarország valójában soha nem árult semmiféle zsákbamacskát, azt mondtuk, hogy soha nem fogunk engedni ennek az ideológiai zsarolásnak, amelynek valójában a jogállamiság az ürügye, amely ebben a koncepcióban megvalósul. Azoknak kell megoldaniuk ezt a problémát, akik így alakították ezt a helyzetet, hogy Európa ebben a patthelyzetben van” - válaszolta arra a kérdésre, hogy Magyarország végül enged-e Brüsszelnek a fontos kérdésekben.

A teljes interjút Varga Judit a Facebook-oldalán is megosztotta, saját kommentárjai kíséretében. A videó magyar felirattal tekinthető meg:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, ki a tulajdonosa annak a luxus Mercedesnek, amit Lázár János használ
A kisbusz üzemeltetése márciustól október közepéig 4,88 millió forintba került, ami nagyjából havi 600 ezer forint.


Kiderült, ki biztosítja Lázár János felsőkategóriás Mercedes V-osztályú kisbuszát: a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (JNFA). Ezt a miniszter az egyik Lázárinfón mondta el hvg.hu-nak.

A tárca korábban csak annyit közölt a 2025-ben forgalomba helyezett autóról, hogy nem az állam adja, az üzembentartó a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF). A HVG kérdésére elárulták,

a négykerékhajtású, 237 lóerős kisbusz üzemeltetése márciustól október közepéig 4,88 millió forintba került, ami nagyjából havi 600 ezer forint.

A kocsi – amely olykor Lázár fiát is szállítja – a megszokott minisztériumi flottából is kilóg értékét tekintve, ugyanis a 24.hu korábban azt írta,

ennek a Mercedesnek az ára 38 millió forintról indul.

A Jövő Nemzedék Földje Alapítványt 2021-ben hozta létre a magyar állam, célja a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. működtetése és fejlesztése, valamint a magyar mezőgazdaság modernizációjának elősegítése. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Lázár János, aki korábban kormánybiztosként felügyelte a Ménesbirtok állami feladatainak koordinálását.

A mezőhegyesi ménesbirtok mellé 2022-ben az alapítvány megkapott 8,5 ezer hektár termőföldet és 15 milliárd forintot, a tavalyi beszámoló szerint 2024-ben ebből 450 millió forintot szabadítottak fel az alapítvány céljaira.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára a Szőlő utcai ügyről: Kizárt, hogy egy egyszerű osztályvezető-helyettes döntése miatt feljelentések tömege tűnik el valahol egy papírkosárban
Dobrev Klára a TISZA Párttal való viszonyáról és a Zsolti bácsi-ügyről is nyilatkozott. Röviden válaszolt arra is, hogy köze volt-e Magyar Péter politikai felemelkedésének Gyurcsány Ferenc visszavonulásához.


Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke a Blikknek adott interjújában fejtette ki véleményét az aktuális politikai helyzetről, amelyben kitért a TISZA Párthoz fűződő viszonyára, a Szőlő utcai botrányra és volt férje, Gyurcsány Ferenc visszavonulására is. Az ellenzéki politikus szerint pártja nem változtat az irányvonalán, de nyitott az együttműködésre, még ha más pártoktól erre egyelőre nem is lát fogadókészséget.

Az ellenzéki térfél legaktuálisabb kérdése az új szereplővel, Magyar Péterrel való viszonya volt. Dobrev szerint a TISZA Pártra és annak vezetőjére is szükség van a kormányváltáshoz, és ő maga nyitott lenne a közös munkára.

„Én mindenkivel együttműködök, aki Orbán rendszerét akarja leváltani, és demokrata, azaz elismeri, hogy nem egypárti teljhatalmat szeretnénk” – hangsúlyozta. Hozzátette viszont: úgy érzi, a TISZA Párt részéről ez az ajtó egyelőre zárva van, mégis, ő „örök optimista” a kérdésben.

Kiemelte, hogy létezik egy jelentős szavazói réteg, amely elutasítja a jelenlegi kormányt, de különböző okokból nem tud a TISZA-ra szavazni, és őket is képviselni kell.

A DK által napirenden tartott Szőlő utcai üggyel kapcsolatban Dobrev Klára továbbra is kitart amellett, hogy a botrányban magas rangú politikai érintettség sejthető. Meggyőződését egyszerű logikai érvvel támasztotta alá.

„Józan paraszti ésszel kizárt, hogy egy egyszerű osztályvezető-helyettes döntése miatt feljelentések tömege tűnik el valahol egy papírkosárban”. Szerinte az ellenzék feladata, hogy ne hagyja annyiban az ügyet, amíg a kormány „sunnyog”, és nem ad érdemi válaszokat.

Az interjúban szóba került volt férje, Gyurcsány Ferenc lemondása is a DK elnöki pozíciójáról, és felmerült a kérdés, hogy ehhez köze volt-e Magyar Péter politikai felemelkedésének. Dobrev Klára erre röviden, de egyértelműen válaszolt.

„Ez Gyurcsány Ferenc döntése volt. A politika közrejátszott, az biztos, de ez az ő döntése volt, úgyhogy tiszteletben kell tartani azt.”

A volt kormányfő 2025 májusában jelentette be, hogy lemond a Demokratikus Koalíció elnöki tisztségéről, frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, és visszavonul a közélettől. Ezzel egyidejűleg Dobrev Klára közölte, hogy hosszú éveken át tartó házasságuk is véget ért. A sajtóban ezután felmerültek híresztelések Gyurcsány Ferenc állítólagos viszonyáról, mire Dobrev személyes hangvételű bejegyzésében csalódottságát fejezte ki a sajtó hozzáállása miatt, és hangsúlyozta, hogy politikusként hozzászokott a támadásokhoz, de a családját érintő ügyek különösen érzékenyen érintik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Csak az 5 éves fiát védte a bántalmazó apától: most halálra ítélték a 25 éves Golit
Az írástudatlan nővel ügyvéd nélkül, nyomás alatt íratták alá a vallomását. Az áldozat családja a „szemet szemért” elv alapján most pénzt vagy a halálát követeli.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2025. november 03.



Drámai küzdelem zajlik egy fiatal iráni anya életéért. A 25 éves Goli Kouhkant kivégzés fenyegeti, miután 18 éves korában halálra ítélték bántalmazó férje meggyilkolásában való részvételért. A nőnek csupán decemberig van ideje, hogy összegyűjtsön 35 millió forintnyi vérdíjat, különben végrehajtják rajta az ítéletet. Az áldozat családja ugyanis az iszlám törvények szerint dönthetett: a halál helyett elfogadják a pénzt is.

Goli az észak-iráni Gorgan börtönében már hét éve várja a sorsát - írta a Guardian. Az élete maga volt a pokol. A beludzs kisebbséghez tartozó lányt, akinek még személyi igazolványa sem volt, 12 évesen adták feleségül az unokatestvéréhez, 13 évesen pedig már meg is szülte a fiát. Éveken át kellett elviselnie a fizikai és érzelmi bántalmazást. Amikor egyszer megpróbált hazaszökni, a saját apja küldte vissza a legkegyetlenebb szavakkal.

„Fehér ruhában adtam oda a lányomat, csak ugyanígy (halotti lepelben) térhetsz vissza” – mondta neki az apja.

A végzetes napon Goli rajtakapta a férjét, amint éppen az akkor ötéves kisfiukat verte. A kétségbeesett anya segítségért hívta az unokatestvérét. A két férfi összeverekedett, a dulakodás pedig a bántalmazó férj halálával végződött. Goli maga hívott mentőt, és mindent elmondott a hatóságoknak, mégis letartóztatták. A kihallgatáson az írástudatlan nőt nyomás alatt, ügyvéd nélkül kényszerítették egy vallomás aláírására.

Egy norvégiai emberi jogi szervezet szerint Goli esete tökéletesen megmutatja a nők és a kisebbségek helyzetét Iránban. „Kouhkan egy etnikai kisebbséghez tartozik, nő és szegény. Valószínűleg ő a leggyengébb az iráni társadalomban” – nyilatkozta a képviselőjük. A börtön végül alkut kötött az áldozat családjával: ha Goli kifizeti a 35 millió forintot és elhagyja a várost, életben maradhat.

2024-ben 31 nőt végeztek ki Iránban, ami 2008 óta a legmagasabb szám. Az Iran Human Rights nevű civil szervezet adatai szerint 2010 és 2024 között legalább 241 nőt végeztek ki, 114-et emberölés, 107-et pedig kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt.

Via: Telex.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Elszakadt a cérna Lázár Jánosnál, törvénymódosítással vágna vissza a Strabagnak a megsüllyedt autópálya miatt
A miniszter megelégelte, hogy a cég nem javítja ki a több mint 50 milliárdért épült, de megsüllyedt autópálya-szakaszt. A jövőben mindenkit kizárna, aki megkárosítja az adófizetőket.


Egy használhatatlan autópálya-szakasz miatt forrnak az indulatok Borsodban, és az ügyben most Lázár János építési és közlekedési miniszter is lépéseket sürget. A tárcavezető hétfői Facebook-posztjában kijelentette: olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely alapjaiban változtathatja meg a jövőbeli állami építkezések szabályait.

A vita középpontjában az M30-as autópálya Miskolc és Szikszó közötti, több mint 50 milliárd forintból épült 10 kilométeres szakasza áll. Az út a miniszter posztja szerint „az átadást követően rövid időn belül megsüllyedt, használhatatlanná és életveszélyessé vált”.

A kivitelező Strabag 10 hónapot kért a javításra, de a határidő lejárt, a munka nem készült el, és az út azóta is használhatatlan.

Lázár megelégelte a helyzetet, és a közbeszerzési törvény módosításával zárná ki a jövőben azokat a cégeket az állami megbízásokból, amelyek a rosszul elvégzett munkájukkal megkárosítják a magyar adófizetőket, illetve „hátráltatták a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlásához fűződő alapvető jogainkat”. A miniszter a Facebookon azt írja, „a folyamatban lévő eljárásokat is felülvizsgáljuk”.

„Az osztrák cég ahelyett, hogy bocsánatot kérne azoktól a borsodiaktól, akiknek lassan egy éve keseríti meg az életét nap mint nap az általa okozott közlekedési káosszal, a sajtóban vitatkozik a Kormánnyal, miközben arra az egyszerű kérdésre sem tud választ adni, hogy mikor készülhet el végre az út” - fogalmazott a tárcavezető.

A 444.hu emlékeztet: a Lázár–Strabag konfliktus nem állt meg a hibás útnál, hiszen a miniszter korábban politikai síkra is terelte az ügyet. Azt állította, hogy az osztrák cég „pénzzel és közvélemény-kutatások megrendelésével” támogatta a TISZA Pártot, ezzel pedig „beszállt a magyarországi választási kampányba”.

Az osztrák építőipari cég közleményben tagadta a vádakat. „Leszögezzük, hogy vállalatunk nem finanszíroz semmilyen politikai pártot Magyarországon, nem készít és nem támogat semmilyen közvélemény-kutatást, valamint nem áll semmilyen kapcsolatban a Tisza Párttal” – írták közleményben. Azt is hozzátették, hogy Lázár politikai véleményét nem kommentálják, de továbbra is közösen keresik a megoldást a minisztériummal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk