ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Százból tizenegyen a gyermekvállalást is újragondolják a klímaszorongás miatt

Ez is egy beszédes adat a közelmúltban a Mastercarddal közösen készített felmérésünkből.


Ami néhány évvel ezelőtt még furának tűnt volna, ma már természetes: sok üzletben nem adnak automatikusan nylonzacskót a vásárlásodhoz, ha mégis kérsz, pénzért vehetsz papírtáskát; műanyagszívószálakat már ne is keress a bárokban, éttermekben; és ha teljesen lemondanál a csomagólanyagokról, megteheted, mert vásárolhatsz már csomagolásmentes boltokban. Zöldnek lenni ma már nem valami egzotikus csodabogárság, sokkal inkább alapelvárás.

De hogy vagyunk a környezetünk védelmével mi, egyének? Mit teszünk meg a fenntarthatóságért?

A Mastercarddal közös kérdőívünkben arra voltunk kíváncsiak, ki mennyire tette magáévá a környezetbarát életmódot, a zöld gondolkodást, változott-e tekintetben bármi is a pandémia hatására, vagy éppen miről lenne képes lemondani egy fenntarthatóbb jövő érdekében. Összesen 1057-en válaszoltak kérdéseinkre - amit ezúton is köszönünk a közreműködőknek. A felmérésünk ugyan nem reprezentatív, de számos tanulsággal szolgál.

A közepesnél némileg magasabb mértékben tartják magukat környezettudatosnak a válaszadók – 10-es skálán 7.21-es átlagot adtak a válaszok. A 18-35 év közöttiek lentebb pozícionálták magukat (6,87), A diplomások fentebb (7,27) pozícionálták magukat, míg a 18-35 év közöttiek lentebb (6,87) - utóbbi azért is érdekes, mert épp a fiatalabb korosztály körében tapasztalható általánosságban, hogy sokkal komolyabban veszik a bolygó jövőjét érintő problémákat, hiszen jó eséllyel az ő életüket is befolyásolják majd ezek a dolgok. Talán épp a nagyobb aggodalom miatt érzik úgy, hogy nem tesznek eleget, lehetne még többet.

Tudjuk, hogy az autózás nem jó a bolygónak, de aki autóvezető, kevésbé váltana más járműre

A zöld gondolkodás egyik kulcskérdése, hogy terheljük-e a környezetünket szennyező anyagokkal - például a benzines autók használatával. A válaszadók leggyakrabban saját autójukkal közlekednek (28,23%) – ami nem a legzöldebb megoldás. De csaknem egynegyedük (23,95%) amikor csak teheti, gyalog jár, míg 25,95% tömegközlekedik. A tömegközlekedők aránya még sokkal magasabb a budapestiek körében (48,73%) - ami érthető, mivel a fővárosban jóval kiterjedtebb a tömegközlekedési hálózat, mint vidéken.

Amikor azt kérdeztük, hogy miről mondanának le a válaszadók annak érdekében, hogy kevésbé terheljék a Földet, minden negyedik kitöltő megjelölte az autóhasználatot – a budapestiek még magasabb arányban lennének hajlandók lemondani az autózásról, csaknem egyharmaduk (32%).

Igaz, hogy a korábbi kérdésnél magukat saját autóval közlekedőknek vallókat figyeljük, akkor már nem ilyen rózsás a kép: 100-ból mindössze 3-an mondanák azt, hogy a bolygó érdekében autó nélkül is meglennének, ha kell.

Amit leginkább elhagynának a nemes cél érdekében a válaszadók: a csomagolóanyagok használata vásárlásnál (75%) – 18-35 évesek körében ez az arány 84% - , a gyakori ruhavásárlás (70,98%), és a repülővel utazás (54,41%). De még a húsevést is megjelölte minden ötödik válaszadó (22%).

Na de egyelőre még nem vásárolunk teljesen csomagolásmentesen, bár vannak már erre specializálódott boltok. Ha például házhoz rendelünk valamit, garantáltan felhalmozódik némi csomagolóanyag - hát még ha kajarendelésről van szó. De mit kezdünk ezekkel a műanyagdobozokkal? A legtöbben (35,62%) elmossák és a szelektív gyűjtőbe teszik őket – a 18-35 évesek között (39,45%) és a budapestiek körében (41,82%) még nagyobb ez az arány. Az elmosás után újrahasznosítók aránya is magas: 28,76%. 100-ból csak 6-an dobják ki a kukába a háztartási szemétbe a dobozokat saját bevallásuk szerint, míg minden ötödik válaszadó inkább nem rendel olyan helyről, amelyik műanyag dobozban szállít ki.

100-ból 11-en a klímaszorongás hatására a gyermekvállalási terveiket is újragondolják

A klímaszorongás fogalmát minden 3. válaszadó abszolút átérzi, sőt, maga is aggódik, milyen jövő vár ránk. A 18-35 éveseknél és a diplomásoknál ez az arány magasabb, egyaránt 38%-os.

A többség (48%) ugyanakkor úgy véli, hogy bár tudja, hogy van sok gond a klímaváltozás miatt, de attól, hogy szorong, nem lesz jobb. 100-ból heten nem tudják pontosan, mit is jelent a kifejezés.

A klímaszorongást sokan annyira komolyan veszik, hogy gyermekvállalási terveiket is újragondolják. 11,53% mondta azt, hogy ilyen világra inkább nem szeretne utódot – a 18-35 éveseknél még többen: 16,88%. Tegyük hozzá, az idősebb válaszolóink nagy része azt az opciót választotta, hogy számára nem aktuális ez a kérdés. A válaszolók több mint egynegyedét elgondolkodtatta ugyan ez a dilemma, de azért nem tenne le arról, hogy legyen gyereke. És ha már utódok: a válaszadók döntő többsége (84,72%) úgy gondolja, hogy a gyermekeink életére már egészen biztosan hatással lesz a klímaváltozás.

Hogy konkrétan milyen hatással kell számolnunk, arról is vannak konkrét elképzelések. Leginkább attól tartanak a válaszadók, hogy Magyarországot vízhiány és szárazság fenyegeti majd (58,67%). A rendkívüli időjárási körülményektől csak minden ötödik tart, a hőmérséklet-növekedéstől pedig 7%.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a covid-járvány zöldebbé tett-e minket, vagy épp ellenkezőleg, inkább akadályozta a környezettudatosságot. Valamivel többen vannak az utóbbi nézetet osztók – 28,19%. De 27,62% úgy gondolja, hogy a pandémia ebben a kérdésben nem hozott változást.

A covid-járványnak köszönhetünk azért olyan új szokásokat, amelyek a környezetünkre is jó hatással vannak. A legnagyobb arányban az otthoni munkavégzést jelölték meg a válaszadók – több opciót is választhattak – 54,69%.

A kevesebb utazás (49,62%) és a kevesebb ruhavásárlás (40,42%) fért még fel a dobogóra. A diplomások és a 18-35 évesek körében még nagyobb arányban (63 ill. 64%) vezet az otthoni munkavégzés.

Faültetésért lelkesedünk, de a 1,5 fokos felmelegedés megakadályozására nem látunk esélyt

Természeti kincseink védelme ugyanúgy a felelős, zöld gondolkodás része. Márpedig itt gondok mutatkoznak: a válaszadók több mint fele (51,76%) érzékelte azt, hogy az elmúlt időkben nőtt az erdők szennyezése. Pedig a nagy többség tisztában van azzal, mennyire fontosak számunkra az erdők. A fák hasznos tulajdonságai közül a legtöbben azt ismerték, hogy képesek megkötni a szén-dioxidot (89,34%), hogy élőhelyet biztosítanak más élőlényeknek (88,58%), és hogy árnyékot adva csökkentik a hőérzetet (83,06%).

A válaszadók 28%-a vett már részt faültetési akcióban, további 15%-a pedig támogatott ilyen kezdeményezést. 47% pedig a jövőben lenne támogatója faültetésnek - ha csak a lelkesedésen múlna, biztosra vehetjük, hogy szaporodnak majd a fák és erdők körülöttünk.

A válaszadók számára egyre meghatározóbb, hogy egy adott márka valóban környezettudatos legyen – 10-es skálán 6,49-es értéket jelöltek meg a kérdésre, hogy mennyire fontos ez számukra. A diplomások körében ez az érték valamivel magasabb: 6,61. Ugyanakkor 16,86% egyértelműen 10-es értéket jelölt meg a skálán, tehát ebben a kérdésben minden hatodik nem ismer kompromisszumot.

Azt illetően, hogy képes lesz-e az emberiség megakadályozni a 1,5 foknál nagyobb mértékű felmelegedést, elég pesszimista a hangulat: 65,49% úgy gondolja, hogy erre nincs esély.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Felejtsd el, amit eddig a csíkos ruhákról hittél: egy új kutatás szerint pont nem az karcsúsít, amire mindenki gondolt
A 241 résztvevős vizsgálat eredménye egy régóta fennálló divattévhitnek mond ellent.


Aki eddig a függőleges csíkokra esküdött a karcsúsítás érdekében, mostantól elfelejtheti a régi divatszabályt: egy friss kutatás szerint ugyanis

éppen a vízszintes ceruzacsíkok teszik a legjobb szolgálatot, ha valaki optikailag nyújtani szeretné az alakját.

A tajvani National Yunlin University of Science and Technology kutatói arra jutottak, hogy a karcsúsító illúziót három tényező együttese határozza meg: a csíkok iránya, típusa és a köztük lévő távolság. A vizsgálatukról – írta a New York Post – 241 egyetemista bevonásával készítettek tanulmányt, amelyben egy női modellről készült fotókat értékeltek, aki különböző mintázatú ruhákat viselt.

A kísérlet során kiderült, hogy a legelőnyösebb hatást általában azok a vízszintes ceruzacsíkok keltették, ahol a csíkok közötti távolság nagyobb, mint maguk a csíkok. A tanulmány szerzői szerint a megállapítás egyértelmű volt.

„A ceruzacsíkos stílus, amelyet vízszintes csíkok jellemeznek, karcsúbbnak láttatja az alakot”

– fogalmaztak. Azonban a hatás nem minden esetben érvényesül. „Ahogy nő a csíkok közötti távolság, a vízszintes csíkok vizuálisan szétszóródnak… és a karcsúsító hatás csökken” – tették hozzá a kutatók, jelezve, hogy a túl ritka mintázat már nem működik.

A kutatás egyúttal azt a tévhitet is eloszlatta, hogy a függőleges csíkokat teljesen el kellene felejteni. Bizonyos esetekben ugyanis ezek is előnyösek lehetnek, különösen, ha sűrű, egyenlő távolságú mintáról van szó.

„Az egyenlő távolságú, függőleges csíkokkal készült minta szintén karcsúbbnak láttatja az alakot”

- áll a tanulmányban. A ruhák és a testkép kapcsolata régóta foglalkoztatja az embereket, sokan tudatosan alakítják öltözködésüket a koruk vagy a testalkatuk szerint, hogy a legelőnyösebb oldalukat mutassák. A mostani kutatás gyakorlati tanácsokkal is szolgál: ha valaki karcsúsító hatású ruhadarabot keres, érdemes a sűrű, vízszintes ceruzacsíkokat előnyben részesítenie, de nem kell automatikusan kizárnia a sűrű függőleges mintákat sem.

A téma aktualitását az is adja, hogy a divatvilágban a csíkos minták ismét reneszánszukat élik.

A csíkok optikai hatásának kérdése egyébként nem új, már 1867-ben a német tudós, Hermann von Helmholtz is leírta

az úgynevezett Helmholtz-illúziót, amely a minták észlelt méretre gyakorolt hatásával foglalkozott. Az elmúlt évtizedekben több, egymásnak ellentmondó kutatás is született, de a mostani tajvani vizsgálat az eddigieknél pontosabban határozta meg, milyen feltételek mellett működik a karcsúsító optikai csalódás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Elfelejthetjük az orrspray-t? Új terápiás eszközök jönnek a szénanátha ellen
Új orvostechnikai eszközök célozzák az allergiás nátha helyi kezelését, kiegészítve a gyógyszeres terápiákat. A fototerápiás és idegi stimulációs módszerek a gyulladást csökkentik.


A tavaszi szél nemcsak vizet áraszt, hanem egy láthatatlan pollentengert is, ami milliók számára változtatja a megkönnyebbülést hozó jó időt egy hetekig tartó, tüsszögéssel, orrdugulással és viszketéssel teli küzdelemmé. Az allergiás nátha, vagy közismertebb nevén a szénanátha egy olyan civilizációs teher, amelyre a gyógyszeripar milliárdokat költ, a betegek pedig évről évre keresik a hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó megoldásokat. A standard terápia – az orrspray-k és antihisztaminok – sokakon segít, de egyre többen vannak, akiknél a tünetek makacsul fennmaradnak, vagy egyszerűen csak csökkenteni szeretnék a gyógyszerek terhelését. Ebben a helyzetben

egy új technológiai hullám van felemelkedőben, amely nem tablettákkal vagy folyadékokkal, hanem célzott fizikai behatásokkal, fénnyel, hővel és mikrostimulációval igyekszik megzabolázni az orrnyálkahártya túlpörgött immunválaszát.

Az alapötlet az, hogy ha a probléma helyben, az orrban keletkezik, akkor a megoldást is ott kell keresni. Amikor az ártalmatlan pollen, poratka vagy állati szőr bejut az orrüregbe, az immunsejtek téves riadót fújnak, és hisztamint, valamint más gyulladáskeltő anyagokat szabadítanak fel. Ez okozza a jól ismert tünetegyüttest: a sorozatos tüsszögést, az eldugult vagy éppen csorgó orrot és a kínzó viszketést. Az új orvostechnikai eszközök pontosan ebbe a folyamatba avatkoznak be. Ahelyett, hogy az egész szervezetet érintő gyógyszert juttatnának a rendszerbe, lokálisan, közvetlenül a nyálkahártyán fejtik ki hatásukat, hogy lenyugtassák az immunsejteket és csökkentsék a gyulladást. A paletta meglepően széles, a napi néhány perces otthoni kezelésektől az egyszeri, rendelői beavatkozásokig terjed.

Az egyik leginkább kutatott terület az intranazális fototerápia, vagyis a fényterápia.

Ennek létezik otthoni, alacsony energiájú vörös és infravörös LED-fényt használó változata, amely napi kétszer-háromszor néhány perces használatot igényel, és létezik rendelői, kúraszerűen alkalmazott, kevert ultraibolya és látható fényt használó kezelés is. A tudományos bizonyítékok egyre gyűlnek: egy friss szisztematikus áttekintő tanulmány és metaanalízis, amely a témában elérhető kutatásokat összegezte, arra jutott, hogy

a fényterápia szignifikánsan csökkentheti az allergiás nátha összes fő tünetét, beleértve az orrfolyást, a dugulást, a viszketést és a tüsszögést is.

Bár a vizsgálatok módszertana még nem teljesen egységes, az irány egyértelműen ígéretes.

Egy másik,

ennél jóval invazívabb, de hosszabb távú megoldást kínáló irány a krónikus orrfolyásért és dugulásért felelős idegek célzott kezelése. Az orrban található hátsó orrideg (posterior nasal nerve) túlműködése jelentősen hozzájárul a tünetekhez. Ezt az idegi aktivitást ma már képesek csillapítani temperált rádiófrekvenciás kezeléssel, krioablációval (fagyasztással), vagy a legújabb, többpontos rádiófrekvenciás rendszerekkel.

Ezeket az eljárásokat helyi érzéstelenítésben, rendelői körülmények között végzik, és a céljuk az, hogy egyetlen beavatkozással hónapokra, sőt, évekre enyhítsék a panaszokat.

A RhinAer nevű rádiófrekvenciás eljárás klinikai vizsgálatai például hároméves utánkövetés során is tartós tünetcsökkenést és életminőség-javulást mutattak ki súlyos mellékhatások nélkül.

„Több, következetes, hároméves eredményeket bemutató tanulmánnyal a hátunk mögött a RhinAer továbbra is mércét állít a tartós, végleges és átfogó krónikus rhinitis eljárások terén”

– nyilatkozta Matt Brokaw, az eljárást fejlesztő Aerin Medical elnök-vezérigazgatója egy céges közleményben. Hasonlóan jó eredményekről számolnak be a ClariFix nevű fagyasztásos technológiával is, amely egy kontrollcsoportos vizsgálatban bizonyította hatékonyságát.

A legújabb generációt

a NEUROMARK rendszer képviseli, amely egy ülésben, precízen képes kezelni az ideg több ágát. „Épp most zártunk egy rendkívül sikeres kereskedelmi validációs fázist, amellyel a NEUROMARK rendszert a krónikus rhinitis ellátásának élvonalába pozícionáltuk” – mondta Brian Shields, a Neurent Medical vezérigazgatója a BioSpace portálnak. Ezek mellett léteznek kevésbé invazív, mechanikai elven működő eszközök is, mint például az akusztikus rezgést és a kilégzés közbeni pozitív nyomást kombináló készülékek. Kisebb vizsgálatokban ezek is javították az orri légáramlást és a tüneti pontszámokat, de a széles körű alkalmazásukhoz még további, nagy esetszámú kutatásokra van szükség.

Fontos hangsúlyozni, hogy a szakmai irányelvek szerint ezek az eszközök jelenleg nem helyettesítik, hanem kiegészítik a hagyományos kezeléseket.

Elsősorban azoknak a betegeknek jelenthetnek alternatívát, akiknek a panaszai a standard gyógyszerek mellett is fennállnak, akik a mellékhatások miatt szeretnének kevesebb gyógyszert szedni, vagy egyszerűen nyitottak a nem gyógyszeres megoldásokra. A biztonsági profiljuk általában kedvező: a fényterápiánál leggyakrabban enyhe orrszárazságot, az idegi beavatkozásoknál pedig átmeneti fájdalmat vagy diszkomfortérzést jelentettek.

A gyakorlati megvalósítás és a költségek terén jelentős a szórás.

Egy otthoni, LED-fényes fototerápiás eszköz ára 87 euró, vagyis körülbelül 33 ezer forint körül mozog, cserébe napi szintű, percekben mérhető elköteleződést igényel.

Ezzel szemben az egyszeri, rendelőben végzett idegmodulációs eljárások ára külföldön akár a több ezer dollárt is elérheti; egy friss betegbeszámoló 3000 dolláros, azaz nagyjából 1 millió forintos önköltségről számolt be. Bár a bizonyítékok egyre erősebbek, a technológia jövőjét a hosszú távú, nagy esetszámú vizsgálatok fogják eldönteni, amelyek tisztázzák, hogy a betegek mely alcsoportjai profitálhatnak a legtöbbet ezekből az innovatív, célzott kezelésekből.

Via Karger/PMC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
„A rendrakás nem veleszületett képesség” – íme a tuti módszer, hogy a gyerek rendet tegyen maga után
A szakértők szerint a szülőknek kell megtanítaniuk a rend fogalmát, amihez a legfontosabb eszköz a türelem és a következetesség. A kudarc oka gyakran az, hogy a felnőttek azonnali tökéletességet várnak el, pedig a szokás kialakítása apró lépésekben történik.


A „Rakj végre rendet!” felszólítás helyett léteznek sokkal hatékonyabb módszerek, amelyekkel a szülők rávehetik a gyerekeiket a pakolásra. A gyermekpszichológusok szerint a kiabálás és a büntetés helyett több egyszerű, a mindennapokban is alkalmazható módszerrel könnyebb lehet kezelni a rendetlenséget, és a gyerekek akár élvezhetik is a feladatot.

A rendrakás nem veleszületett képesség, hanem tanult viselkedés írja a Blikk.

A legtöbb család számára ismerős a helyzet: a játékok szanaszét hevernek, a ruhák kupacokban állnak, a rendrakás pedig állandó konfliktusforrás. A pszichológusok szerint a megoldás kulcsa a szülői példamutatásban rejlik: ha a gyerek azt látja, hogy a felnőttek természetes napi tevékenységként kezelik a rendrakást, nagyobb eséllyel sajátítja el ő is ezt a szokást.

A szakértők szerint a rendrakás a gyerekek számára gyakran unalmas, ezért érdemes játékosan kezelni. Például rendezhetünk egy versenyt, hogy ki tudja gyorsabban elpakolni a játékokat, vagy kitalálhatunk egy történetet, amelyben a gyerek a „szuperhős”, aki megmenti a szobát a káosztól.

A játékosság mellett a környezet kialakítása is fontos. A színes tárolók és dobozok segítenek abban, hogy minden tárgynak meglegyen a maga helye, így a gyerekek könnyebben megtanulják, hova kell visszatenni a dolgaikat.

A pozitív megerősítés sokkal hatásosabb, mint a büntetés. A dicséret akkor a leghatékonyabb, ha konkrét és őszinte. Egy általános elismerés helyett érdemes kiemelni a részleteket.

„Nagyon tetszik, hogy a könyveidet szépen sorba rendezted a polcon!”

A következetesség az egyik legfontosabb tényező. Ha a szülők egyszer elvárják a rendrakást, máskor viszont nem, a gyerek összezavarodhat.

Érdemes világos szabályokat bevezetni, például: „Minden este lefekvés előtt elpakoljuk a játékokat.”

A rendrakás akkor működik a legjobban, ha rutinná válik, például ha a nap végén mindig szánnak 5-10 percet a közös pakolásra.

Fontos, hogy a szülők ne várjanak azonnali tökéletességet. A túlzott elvárások frusztrációhoz vezetnek, és elvehetik a gyerek kedvét. A cél nem a hibátlan szoba, hanem egy olyan szokás kialakítása, amely hosszú távon megkönnyíti a gyerek életét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ha laposabb hasat szeretnél, nem csak oda kell gyúrnod ész nélkül, máshol rejlik a titok nyitja
A célzott hasizomgyakorlatok ugyan erősítik a törzset és javítják a tartást, de önmagukban nem elegendőek a zsírpárnák eltüntetéséhez.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 30.



Ha lapos hasat akarsz, valószínűleg eddig rossz helyen keresed a megoldást.

A titok ugyanis nem a hasprések számában, hanem a tested legnagyobb izomcsoportjaiban keresendő.

A célzott hasizomgyakorlatok ugyan valóban erősítik a törzset és javítják a tartást, de önmagukban nem elegendőek a hasi zsírpárnák eltüntetéséhez.

Mi kell hát a laposabb hashoz?

Az, hogy ne feledkezz meg a lábadról és a farizmodról se.

A test ugyanis egyetlen energiarendszerként működik, és a zsírvesztéshez kalóriadeficitre van szükség, vagyis több energiát kell elégetni, mint amennyit beviszünk. Egy 2011-es kutatás is megerősítette, hogy hat hét, kizárólag hasizomra fókuszáló edzés nem csökkentette érdemben a hasi zsírt vagy a derékkörfogatot a résztvevőknél.

A szakértők szerint a guggolások, kitörések és egyéb alsótest-gyakorlatok azért hatékonyabbak a fogyás szempontjából, mert jelentősen megnövelik a kalóriafelhasználást.

A kulcsot a nagy izomcsoportok jelentik, mivel ezek edzése sokkal több energiát igényel, mint egy-egy kisebb izom izolált mozgatása. Az izomtömeg növelése ráadásul a nyugalmi anyagcserét is kismértékben gyorsítja, ami hosszú távon szintén segítheti a súlykontrollt.

A hivatalos ajánlások szerint a felnőtteknek hetente legalább 150 perc közepes intenzitású mozgásra és legalább két izomerősítő edzésnapra van szükségük, amelyek minden nagy izomcsoportot – köztük a lábakat, a csípőt, a hátat, a hasat, a mellet, a vállakat és a karokat – érintenek. A mozgás mellett az étrend is kulcsfontosságú: a mérsékelt kalóriadeficit, a megfelelő fehérjebevitel, a pihentető alvás és a stressz kezelése mind elengedhetetlenek a sikerhez.

Fontos azonban reális elvárásokat támasztani, a közösségi oldalakon látott ideálok ugyanis gyakran csalókák.

Gyakori jelenség, hogy fitneszedzők és influenszerek mutatják be, hogy a tökéletesnek tűnő fotókat csupán a megfelelő testtartás, a behúzott has és az ideális fényviszonyok teszik makulátlanná, a valóságban még egy sportolónak sincs a nap 24 órájában kockahasa.

A motivációt érdemesebb a teljes testi átalakulásból meríteni, hiszen egy jelentős súlyvesztés után látványosan megváltozhat az arcunk is.

A lényeg tehát a következetesség és a teljes testet érintő szemlélet. A hasi zsír csökkentése nem egyetlen gyakorlattól vagy csodamódszertől függ, hanem a rendszeres, nagy izomcsoportokat is megdolgoztató mozgás és a kiegyensúlyozott étrend kombinációjától.


Link másolása
KÖVESS MINKET: