SZEMPONT
A Rovatból

„Senki sem érezheti magát biztonságban” – rettegés uralkodik Pekingben, mióta Hszi Csin-ping a legfőbb tábornokát is félreállította

Csang Ju-hszia tábornok a legmagasabb rangú katonai vezető és Hszi legközelebbi szövetségese volt, akinek apja ráadásul tábornokként Hszi apja mellett szolgált. Elemzők szerint a harci veterán bukása növelheti egy Tajvan elleni katonai akció kockázatát.


Gyakorlatilag lefejezték a kínai hadsereg vezetését január 24-én. Egyszerre buktatták meg Csang Ju-hsziát, a Központi Katonai Bizottság rangidős alelnökét, és Liu Csen-li vezérkari főnököt. A hadsereg lapja, a Liberation Army Daily vezércikke korrupcióra és – ami ennél is súlyosabb – Hszi Csin-pinggel szembeni hűtlenségre utalt.

Bár a Központi Katonai Bizottság és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg felső vezetésében már 2023 közepe óta kiterjedt tisztogatás zajlik, ami a rakétaerőket és a beszerzési láncokat is érintette, a mostani fejlemény példátlan.

A két tábornok eltávolítása után a korábban hét tagú Központi Katonai Bizottság, a hadsereg legfőbb döntéshozó testülete mindössze két tagra zsugorodott: magára Hszi Csin-ping elnökre és Zhang Shengmin alelnökre, aki a tisztogatásokat felügyeli. Zhang azonban egész pályáját politikai komisszárként töltötte, és alig rendelkezik műveleti parancsnoki tapasztalattal. Ezzel nyugati elemzők szerint a legmagasabb szintű honvédelmi döntéshozó szerv gyakorlatilag működésképtelenné vált.

A Kína-szakértőket megdöbbentette a 75 éves Csang Ju-hsziának a villámgyors bukása. Őt tartották Hszi Csin-ping legmegbízhatóbb szövetségesének, és ő volt az elnök utáni második ember a hadsereg irányításában.

Csang Hszi Csin-pinggel együtt az úgynevezett „hercegecskék” közé tartozott, a Mao Ce-tung alatt szolgáló forradalmárok fiainak nemzedékébe. Apja maga is tábornok volt, aki Hszi apja mellett szolgált.

Csang a mai kínai tábornokok között ritka kivételnek számított, mivel valódi harci tapasztalattal rendelkezett: részt vett az 1979-es kínai–vietnámi háborúban, majd az 1984-es határkonfliktusokban is. „Először a torkánál kell megragadnunk az ellenséget, hogy ne tudjon elmenekülni, előrenyomulni vagy mozogni, és csak utána csapunk le” – mondta egy fiatal tisztnek egy 1989-es visszaemlékezés szerint.

Hszi 2012-es hatalomra kerülése után Csangot bízta meg a hadsereg nagyszabású reformjának vezetésével. 2012 és 2017 között a fegyverzeti beszerzésekért felelős hivatalt vezette, 2017-ben a Központi Katonai Bizottság alelnöke, 2022-től pedig első számú alelnöke lett.

Jake Sullivan, az Egyesült Államok volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint eltávolítása példátlan. „Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy szeizmikus esemény” – mondta Sullivan  a New York Times-nak, hozzátéve:

„az, hogy Hszi elmozdít valakit, akihez ilyen régóta kötődik, megdöbbentő és sok kérdést vet fel.”

Neil Thomas, az Asia Society elemzője pedig arról beszélt a Guardiannek, „ez lehet a legjelentősebb tisztogatás a Népi Felszabadító Hadseregben a poszt-Mao korszakban. Olyasmi, mintha az USA vezérkari főnökét tartóztatnák le korrupció miatt”.

A Liberation Army Daily című kínai lap vezércikke szerint Csang és a vele együtt megbuktatott Liu Csen-li tábornok aláásták Hszi tekintélyét, és „súlyosan aláásták a párt abszolút vezetését a hadsereg felett”.

„Ez inkább arra utal, hogy valóban kihívást intéztek Hszi Csin-pinggel szemben, hogy ez egy személyes árulás volt” – mondta Shanshan Mei, a RAND kutatóintézet politológusa. „A korrupciót megemlítik, de számomra a vádak lényege nagyon is politikai: Hszi elárulása.”

Hasonlóan gondolja Dennis Wilder, a Georgetown Egyetem professzora és a CIA korábbi Kína-elemzője is. „Nem a korrupcióról vagy titkok kiszivárogtatásáról van szó, hanem egy tábornokról, aki túl erőssé vált”.

A The Wall Street Journal névtelen forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Csangot azzal vádolják, pénzért cserébe befolyásolt katonai előléptetéseket, valamint nukleáris titkokat szivárogtatott ki az Egyesült Államoknak. Utóbbinak azonban nem sok alapja lehet.

Csang 2024-ben Sullivannel valóban tárgyalt nukleáris kérdésekről Pekingben, de ezen 20 másik kínai katonatiszt is részt vett, és mindenről csak általánosságban esett szó. „Ez nem tartozott a megbeszélés fő témái közé” – szögezte le Sulliven.

A tábornok bukása sokkolta a pekingi elitet. „Még Csang Ju-hszia személyes kapcsolata Hszi Csin-pinggel sem volt garancia a biztonságára, így senki sem érezheti magát biztonságban”

– mondta Deng Yuwen, egy kínai pártlap korábbi, ma már az Egyesült Államokban élő szerkesztője.

A Diplomat című lap szerint a kínai hadsereg vezetésének instabilitása olyan szintet ért el, amilyenre a Kulturális Forradalom fénykora óta nem volt példa. A januári események vízválasztónak számítanak a hadsereg történetében, mivel a Központi Katonai Bizottság csak névleg maradt kollektív döntéshozó szerv, a vezérkari főnöki poszt pedig a kaotikus időszak óta először maradt betöltetlen.

Drew Thompson, a Pentagon egykori tisztviselője szerint Csang kiesése nagy veszteség a Nyugat számára is. Ő ugyanis magabiztos és kíváncsi volt. „Nem félt külföldiekkel beszélni, ellentétben más magas rangú tisztekkel, akik gyakran féltek vagy képtelenek voltak erre.”

A Reuters arra emlékeztet, hogy a tábornok leváltása egy kulcsfontosságú amerikai válságkezelő csatornát is elvág. Ő volt ugyanis az egyik legmagasabb szintű, működő  kapcsolat Peking felé, miután Kína 17 hónapra gyakorlatilag minden katonai kommunikációt megszakított Nancy Pelosi 2022-es tajvani látogatása után.

Thompson szerint a harci veterán tábornok bukása aggodalomra ad okot a Tajvannal kapcsolatos feszültségek miatt is.

„Azt hiszem, objektíven fel tudta mérni az amerikai és tajvani katonai képességeket, és el tudta magyarázni Hszi Csin-pingnek, hogy egy Tajvan elfoglalására irányuló hadműveletnek mekkora katonai kockázatai és költségei lennének. Aggódom a következmények miatt, ha Csang Ju-hszián kívül valaki más ad katonai tanácsot Hszi Csin-pingnek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lili visszaszólt Magyar Péternek: Akkor is ilyen hangosnak kellett volna lennie, amikor diákokat gumibotoztak és járattak le
Magyar Péter számonkérte a vele egyeztetést kérő iskolaigazgatókat, hogy az elmúlt négy évben miért nem voltak ilyen hangosak. Pankotai Lili erre reagálva felidézte, hogy Magyar sem volt hangos, amikor a tüntető diákokat és tanárokat támadások érték, és annak is örült volna, ha a Tisza Párt elnöke négy éve nem a Fidesszel ünnepli a Fidesz-kétharmadot.
M.M. / Fotó: SZMO - szmo.hu
2026. április 20.



Pankotai Lili a Facebookon reagált Magyar Péternek arra a kijelentésére, amelyet a 17 iskolaigazgató kérésére tett.

A poszt írója idézi Magyar Pétert, aki azt mondta az igazgatókról, hogy „Örültem volna, ha az elmúlt négy évben is ilyen hangosak, de spongyát rá.”

Pankotai Lili erre a következőket fűzte hozzá:

„Én is örültem volna, ha négy éve Magyar Péter még nem a Fidesszel ünnepelte volna a kétharmados Fidesz-győzelmet, és akkor is ilyen hangos lett volna, amikor a hangos diákok és tanárok sorra kaptak irdatlan lejárató kampányt a propagandától, gumibotot, könnygázt és sorra rúgták ki őket – köztük engem is, akkori éppenhogy 18 éves diákként –, amiért hangosan egy jobb oktatási rendszerért próbáltunk küzdeni.”

Posztját azzal a gondolattal zárja, hogy mivel Magyar Péter nyitott a párbeszédre az intézményvezetőkkel, ezért ő is azt üzeni: „spongyát rá.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Ne konzultáljon a miniszter személyéről a tanárokkal” – Jámbor András is beszállt a Pankotai–Magyar-csörtébe
Jámbor András egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a leendő oktatási miniszter kiválasztásáról. Szerinte a politikai végrehajtók személyéről nem, csak a programról kell egyeztetni a szakmával.


Jámbor András arra reagált a Facebookon, hogy Pankotai Lili kifogásolta Magyar Péter számonkérését a 17 elitgimnázium igazgatójával szemben, akik korábban nem álltak ki a tüntetők mellett.

Jámbor úgy véli, Magyar Pétert lehet és kell is bírálni, de szerinte érdemes figyelembe venni, mekkora utat tett meg az elmúlt két évben, mekkora szolgálatot tett az országnak, és hogy a kormány még meg sem alakult, miközben az említett igazgatók egy része valóban nem állt ki a tanárok és diákok mellett.

A politikus finoman megkérdőjelezi az általa tisztelt Pankotai Lili kiállásának időszerűségét.

Az oktatás témájára rátérve Jámbor egy radikálisnak tűnő kéréssel fordul Magyar Péterhez: „Én arra kérem Magyar Pétert, ne konzultáljon a miniszter személyéről a tanárokkal.”

A tételmondatot kifejti, hogy ha mégis konzultálna, akkor azt ne csak a tanárokkal, hanem a szülőkkel és a gyerekekkel is tegye meg. Ezzel szemben a programról, a tervekről és a jogszabályokról már szükségesnek tartja az egyeztetést mindhárom csoporttal. Álláspontja szerint a minisztert a politikai közösség bizalma alapján kell kinevezni.

„Politikai végrehajtónak, miniszternek pedig nevezze ki azt, akiben a soha nem látott felhatalmazással megválasztott politikai közössége a legjobban megbízik.”

Jámbor szerint az oktatásban és az egészségügyben is sok konfliktus várható, mert lesznek olyan reformok, amelyek sérthetik az ott dolgozók érdekeit, de a gyerekeknek, a betegeknek vagy a jövő nemzedékének kedveznek.

Úgy látja, ezek az ágazatok már 2010 előtt is romlásnak indultak, és a rendszert működtetők számára kényelmes, de rosszul funkcionáló, évtizedes berögződéseket kell átírni. Megjegyzi, hogy bár tiszteli az oktatásban és egészségügyben dolgozók munkáját, neki sem volt mindig jó tapasztalata velük.

Véleménye szerint a rosszul működő rendszert a politikai felhatalmazás és a nép érdeke írhatja át, akár a szakmával szemben is.

Állítja, Orbán Viktor azért nem nyúlt ezekhez a szektorokhoz, mert félt a konfliktusoktól, és a hatalma fontosabb volt neki, mint a haza sorsa. Jámbor ezért megismétli kérését: „ne, kedves Magyar Péter, a program végrehajtójáról nem kell konzultálni a szakma szervezeteivel.”

Szerinte a programról kell egyeztetni, és azt végig kell vinni, a szakmai és politikai vita csak ezután következhet. Hozzáteszi, baloldaliként biztosan lesznek majd kritikái, de sok sikert kíván a munkához, mert az oktatási rendszer megjavítása közös érdek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Feró a Fidesz vereségéről: Lefőtt a kávé, nekünk annyi!
Nagy Feró az ATV-nek nyilatkozva ismerte el a Fidesz választási vereségét. Az énekes szerint a pártot Orbán Viktor nélkül el sem lehet képzelni, és a bukás után nincs helye magyarázkodásnak.


„Magyarázkodni nem kell, lefőtt a kávé, nekünk annyi” – mondta Nagy Feró, aki szerint a Fidesz elképzelhetetlen Orbán Viktor nélkül. Az énekes hozzátette, bár a párt vezetését szerinte „át tudná venni Lázár, Szijjáró, Semjén, de elveszne az illúziónk, hogy Orbán Viktor a főnök” – írta a HVG az ATV Híradójára hivatkozva.

Dopeman, azaz Pityinger László szintén a csatornának nyilatkozva értékelte a választási kudarcot. A Századvég elemzője, Kiszelly Zoltán is a változás szükségességét hangsúlyozta, mivel szerinte a választók erre szavaztak.

Dopeman szerint „egyszerű trendváltás történt, a Fidesz nem tudott divatos lenni”.

A kormányoldalhoz köthető szereplők reakciói az április 12-i országgyűlési választás eredményére érkeztek, ahol a Fidesz alulmaradt a Tisza Párttal szemben. A végleges adatok szerint a Tisza Párt nemcsak országosan, de az összes megyében megnyerte a listás versenyt.

A nyilvános útkeresést a párton belüli feszült bűnbakkeresés előzte meg.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy nagy vihart kavart írásban „sunyi, pénzéhes potyautasokról” beszélt, akik szerinte belső ellenségként ártottak a kormánypártoknak.

Kocsis Máté szavai heves reakciókat váltottak ki. Wáberer György üzletember azzal vágott vissza, hogy éppen a korrupció elleni fellépése miatt utálták meg a Fideszben. Az ugyancsak árulónak nevezett Balogh Levente élő vitára hívta a frakcióvezetőt.

Majka pedig a közpénzekből finanszírozott luxuséletet és a korrupciót nevezte a vereség valódi okának.

Jámbor András ellenzéki politikus szerint Kocsis írása pontosan megmutatta, miért vesztett a párt: a saját felelősség elismerésének hiánya miatt.

Miközben a Fideszben a belső árulókat keresték, mások eltérő magyarázatokkal álltak elő. A Political Capital elemzése arra figyelmeztetett, hogy a párt a DK sorsára juthat, ha a megújulást továbbra is kizárólag Orbán Viktor személyére építik. Molnár Áron színész-aktivista arról írt, hogy a Fidesz háborús propagandája miatt idős emberek lettek öngyilkosok; állítását független források nem erősítették meg. Jeszenszky Zsolt pedig egy egészen meglepő elmélettel magyarázta a bukást: szerinte Orbán Viktor egy évvel korábbi indiai útja negatív szellemi energiákat szabadított fel.

„Eddig ő mondta meg, hogy mi, hogy, merre, meddig, és amiket mondott, azok bejöttek. Kivéve ez a választás, ez nem jött be” – foglalta össze a helyzetet Nagy Feró.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Kapu Tibor megtámadása szektás vakság” - mondja Ferencz Orsolya, aki szerint fogy az idő, a Fidesz-vereség okozóinak el kell tűnniük
A fideszes miniszteri biztos szerint a tragikusan rossz kampány csak a következménye volt az elmúlt évek hibáinak. Ha a felelősök nem vonják le a következtetéseket, le kell vonni helyettük. Amennyiben a szekta-vaksággal nem számolnak le, a jobboldal a saját sírját ássa meg.


A Fidesz vereségének okairól, a kampányról és az elmúlt napok eseményeiről beszélgetett a Patriota Extra Ferencz Orsolya miniszteri biztossal. A politikus szerint a vereséghez nagyon sok minden vezetett, de alapvetően nem a kampány volt a történet lényege. Úgy látja, az, hogy a kampány tragikus és rossz lett, már csak a következménye volt annak a hibaláncolatnak és hibahalmozódásnak, ami a Fideszben és a kormányzó oldalon az elmúlt években feltorlódott.

Ferencz Orsolya példaként említette, hogy a kommunikációnak nemcsak felülről lefelé, hanem alulról felfelé is működnie kell.

„Tehát amikor nem tudunk visszajelezni, amikor nem lehet valamit elmondani úgy, hogy azt fent is hallják az irányítótoronyban, akkor az probléma” – fogalmazott.

A vereség mértékének érzékeltetésére számokat is idézett, kiemelve, hogy a TISZA Pártra belföldön leadott 3,34 millió listás szavazattal szemben a Fideszre csak 2,175 millió érkezett. „Ezt az elején kell tisztázni, mert ezt érteni kell. Tehát itt ez egy óriási különbség, ez közel 1,2 millió szavazatkülönbség” – hangsúlyozta.

Hozzátette, megítélése szerint a TISZA Pártra szavazók között akár 800 ezer olyan ember is lehetett, aki nem teljes meggyőződésből, hanem jobb híján, a kormányzás hibáit és bűneit súlyosabbnak tartva tette le a voksát.

A politikus megerősítette korábbi, karcos véleményét, miszerint a jobboldal megújulásához elengedhetetlen a felelősök távozása, akik a vereséget okozták, azoknak el kell tűnniük a jobboldalról. „Ki kell vágnunk a nemzeti oldal testéből azt a beteg részt, amelyiknek a következtében előállt ez a helyzet.”

Most azt is hozzátette, hogy ha ezt a problémát csak „kenegetik” és nem néznek vele szembe, az akár életveszélyes helyzetet is jelenthet. Ferencz Orsolya szerint van névsora is, de méltányosságból egyelőre vár, hogy az érintettek levonják a következtetéseket.

„Ha nem vonják le, akkor nyilván le kell majd vonni helyettük. Meg annál nehezebb, minél több idő telik el, ugye valahol volt egy ilyen mondás, hogy fogy az idő, fogy a becsület” – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy Orbán Viktor az első pillanattól magára vállalta a teljes felelősséget, de ő ezzel nem ért egyet. „Én azt gondolom, hogy ez egy ennél sokkal szofisztikáltabb, sokkal komplexebb kérdés, és nem egy ember felelős” – mondta, etikátlannak nevezve a többi felelős hallgatását.

A vereség okai között említette a luxizást, a korrupciós vádakat és a Matolcsy család körüli ügyeket. Állítása szerint a felelősség komplex, abban politikusok, gazdasági körök, a választói várakozásokat félrevezető közvélemény-kutatók és a média is érintett.

Ferencz Orsolya a Fidesz 16 éves kormányzását komoly nemzetépítő programnak nevezte, elvitathatatlan eredményekkel, ugyanakkor sok hibával. Szerinte a jobboldali szavazók azért nem fogalmaztak meg élesebb kritikát, mert a baloldali pártokat annyira vállalhatatlannak tartották, hogy féltek a kormányzóképesség elvesztésétől. „A Fidesz KDNP-t támogató több millió ember folyamatosan úgy érezte, hogy óriási veszély rejlik abban, ha bírálatokkal elkezdik gyengíteni a keresztény-konzervatív patrióta jobboldalt.”

Úgy véli, el kellene hagyni a „nemzeti oldal” kifejezést, mert „a nemzet, a magyar nemzet, az 15 millió emberből áll.”

Hozzátette, a másik oldalon is „rengeteg tiszta szívű, jó szándékú, tehetséges és jó ember van, akiknek fontos ennek a hazának a sorsa. Ez az egyik olyan árok vagy törésvonal, amin egyszer végre át kell lépni.”

Szerinte a 16 év alatt a hatalom és a pénz vonzereje miatt egyre több karrierista, opportunista telepedett rá a jobboldalra. „És nekem ez egy fájó problémám volt, hogy lecsúszunk-e úgy közösségileg a morális alapvetésekről” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az újraépítés egyik legfontosabb feladata a morális talapzat megerősítése lesz.

A fiatalok megszólításával kapcsolatban a hitelesség hiányát nevezte meg fő problémának. „Nem lehet Jézus Krisztusról és a kereszténységről beszélni, úgy, hogy az ember a saját közösségében ezeket nem kéri számon, ezeket az elveket. Gyümölcseiről ismeritek meg a fát” – jelentette ki.

Az interjúban szóba került Kapu Tibor űrhajós esete is, aki a választás éjszakáján arról posztolt, hogy a „demokratikus Magyarország győzött”. Ferencz Orsolya egyetértett a kijelentéssel, mondván, Gulyás Gergely is ugyanezt mondta, a közel 80 százalékos részvétel pedig a demokrácia győzelme.

A saját oldaláról érkező, Kapu Tibort támadó reakciókat „szekta-vakságnak” és „durva verbális agressziónak” nevezte.

„Ez a fajta szektás vakság az, amit hogy ha nem tudunk befejezni, akkor megástuk saját magunk sírját” – mondta, mérhetetlenül igazságtalannak tartva, hogy egy nemzeti hőst olyasmiért büntetnek, ami szerinte nem is politikai állásfoglalás volt.

A jövővel kapcsolatban úgy fogalmazott, a történelem nem ért véget. „Fukuyamának ebben se volt igaza, a történelemnek nincs vége” – állította.

Szerinte a vereség egy nagyszerű lehetőség arra, hogy valamit sokkal jobban csináljanak. Idézte a miniszterelnök gondolatát, miszerint „a győzelem sohasem végleges, és a veresség pedig sohasem végletes”. A jobboldal újraépítéséhez szerinte fel kell használni a meglévő elveket, eredményeket és embereket, de újakat is be kell vonni. „Kicsit hátradőltünk a 16 év alatt, hogy a mű forog, az alkotó pihen. Hát most a mű egy picit megállt, úgyhogy most az alkotó szedje össze magát és kezdje el egy picit dolgozni.”

Az új, TISZA-kormány felé a legfontosabb elvárásának a méltányosságot nevezte. Szerinte el kell ismerniük a jobboldal történelmi vereségét és a saját győzelmüket. „Azt kérem a túloldaltól, hogy vigyázzanak a közös hazánkra és vigyázzanak a közös nemzetünkre” – mondta. Arra kérte őket, legyenek mértéktartóak és józanok, és fegyelmezzék meg a „militáns szélsőbaloldali hangorkánt”.

„Azok, akik felelősek és bűnösek, vagy bármilyen valódi vád megáll, ott természetesen a jog eszközével kell élni, hogy ezek az ügyek legyenek tisztázva, de akik ártatlanok, azokat ne hurcolják meg”

– kérte, hozzátéve: a többmilliós jobboldali tábor él és élni is fog, és azt kéri, hogy ha ez a tábor újjászerveződik, hallgassák meg a hangját.

A teljes interjú


Link másolása
KÖVESS MINKET: