SZEMPONT
A Rovatból

„Próbáltam éreztetni vele, hogy én itt vagyok, bennem bízhat, nem hagyom ott” - Ilona hetekig kórházban hagyott babákat vett magához

Volt amelyik nem sírt, mert azt tanulta meg odabenn, hogy felesleges. Egy másikat elválasztottak kiskorú anyukájától, ami hatalmas törést okozott neki. Jenei Ilona, aki négy éve nevelőszülő, mindegyikükön próbált segíteni.


Mintha egy játszótérre jöttem volna, olyan érzésem volt, ahogy beléptem az udvarra. Csúszda, kisautók és megannyi játék mindenhol. A nappaliba lépve egy igazi gyerekbirodalomba csöppentem: dinók, hercegnők, társasok és mesekönyvek között találtam magam. Öt gyermek otthona ez.

Jenei Ilona hét évvel ezelőtt pár hónap különbséggel örökbefogadott két kislányt. Több gyermeket is szeretett volna, de az állam addigra már megnehezítette az örökbe fogadást az egyedülállók számára. Úgy döntött, hogy akkor nevelőszülő lesz. Kislányai háromévesek voltak, amikor az első gyerek megérkezett hozzájuk. Ilona azóta már egy gyermeket hazagondozott a vérszerinti szüleihez, egy pedig örökbefogadó szülőkhöz került. Jelenleg három gyermeket nevel a kislányain kívül. Az elmúlt években többször is előfordult, hogy pár hetes babákat kellett magához vennie, olyan gyerekeket, akik életük addigi részét kórházakban töltötték. Most többek között mesélt arról, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie ezekkel a babákkal kapcsolatban, hogy milyen, amikor el kell válni egy gyermektől, akit hosszú ideig nevelt, de arról is beszélgettünk, hogy a jelenlegi árak mellett, hogyan lehet anyagilag megoldani öt gyermek nevelését.


- Miért döntöttél úgy, hogy nevelőszülő leszel?

- Mindig is szerettem volna gyerekeken segíteni. Két kislányom van, akiket örökbe fogadtam. Az egyikük most novemberben lesz hétéves, a másikuk pedig januárban. Két hónap különbséggel kerültek hozzám. Szerettem volna még több gyereken segíteni, de akkor az állam már megnehezítette az örökbefogadást az egyedülállók számára, én pedig egyedül vágtam ebbe bele. Azt viszont nem éreztem annyira magaménak, hogy bemenjek egy nevelőotthonba pár órára, így jött az ötlet, hogy akkor nevelőszülő leszek.

- Mit kellett tenned azért, hogy nevelőszülő lehess, hogyan zajlik ez a folyamat?

- Négy évvel ezelőtt, áprilisban döntöttem úgy, hogy beadom a jelentkezésem az SOS Gyermekfalvakhoz. Aztán egy novemberi napon egyszer csak megcsörrent a telefon. Első körben egy interjún kellett részt venni, aztán készült egy környezettanulmány és egy pszichológiai vizsgálat is, hogy alkalmas vagyok-e arra, hogy nevelőszülő legyek. Ezeken mind megfeleltem. Nagyon boldog voltam, mert elkezdhettem a tanfolyamot, amin felkészítettek minket, hogy milyen típusú gyerekek érkezhetnek hozzánk, hogyan működik ez a folyamat, mi a gyám a feladatköre, mi a mi feladatkörünk, hol helyezkedünk el a rendszerben, kiktől és hogyan kérhetünk segítséget, tehát elmondanak mindent. Aztán jött a Covid, a tanfolyamot pedig a szigorítások miatt nem tudták elindítani. Őrjítő volt a várakozás, mire végre eljött az enyhítés.

- Hónapok teltek el, mire elvégezted a tanfolyamot. Ezalatt az idő alatt egyszer sem volt olyan, hogy elbizonytalanodtál volna?

- De volt, a tanfolyam első napján. Bementem a terembe, leültem, körbenéztem - nagyon sokan voltunk - és akkor arra gondoltam, hogy “Úristen, biztos, hogy én ezt szeretném csinálni? Itt szeretnék lenni?” Ilyen érzések kavarogtak bennem. Aztán hazajöttem, és még akkor sem voltam biztos benne, hogy másnap vissza fogok menni. Persze mindenki nagy szeretettel fogadott, és minden jó volt, de azért megfordul az ember fejében, hogy egy új dolog vár rá, az újtól pedig általában először félünk. Aztán végül másnap is elmentem.



- A lányaid háromévesek voltak, amikor az első nevelt gyermek hozzád került. Feléjük hogyan kommunikáltad le, hogy érkezik egy gyerek, aki csak egy ideig van veletek, és később elmegy?



- Szerintem nagyon fontos, hogy a saját gyerekeinknek az ő szintjükön kommunikáljuk azt, hogy mi történik körülöttük, mert ők csak azt látják, hogy jön egy gyerek, aki aztán elmegy, emiatt pedig előfordulhat, hogy a saját helyzetüket is bizonytalannak érzik.

Felmerülhet bennük az, hogy anya miért adta oda azt a gyereket valakinek, és akkor ez velem is megtörténhet, engem vajon mikor fog odaadni?

Azért, hogy ezt elkerüljem, van egy bevált történetem, amivel el tudom magyarázni nekik a helyzetet. Ők úgy tudják, hogy annak a gyereknek, aki hozzánk kerül nincs háza, nincs hova mennie, és addig mi vigyázunk rá, amíg az anyukája és az apukája épít neki házat, szobát, és akkor már haza tud menni. A lányaim ezt abszolút megértették.



- Hogyan került hozzád az első gyermek?


- Pár hónapja kaptam meg az engedélyem, amikor felhívtak, hogy lenne egy két és fél éves kislány. Ilyenkor nem rögtön hazaérkezik a gyerkőc a nevelőszülőhöz, hanem elkezdődik egy ismerkedés. Elmentünk a nevelőotthonba, jött velem a tanácsadóm is, találkoztunk az igazgatóval, a pszichológussal és a gyermekorvossal is. Ők mindent elmondanak a gyerekről, és ezután találkozhattam a kislánnyal. A gondozója kihozta őt egy játszószobába, először köszöntünk egymásnak, játszottunk egy picit. Fontos, hogy nem szabad lerohanni a gyereket, hogy én vagyok a nevelőszülőd, pár nap múlva hazaviszlek, hanem szépen lassan ki kell építeni a bizalmat benne. Nekünk nagyon jól ment, hamar megtaláltuk a közös hangot, így pár nap után haza is vihettem. Minden nagyon szépen, könnyedén ment, hamar összecsiszolódott az ő kis napi rutinja a miénkkel. Nyolc hónapig volt velünk, utána pedig hazamehetett a szüleihez.


- Milyen volt, amikor először el kellett válni egy gyerektől? Számomra ez tűnik a legnehezebb dolognak a nevelőszülőségben.


- Abszolút, bárhonnan nézzük, mindig nagyon nehéz elengedni egy gyereket. Két hetünk volt rá, hogy felkészüljünk arra, hogy elmegy. Tudtam, hogy hazamegy, de attól még nehéz volt.

És csak ott motoszkált bennem, hogy vajon tényleg szépen fognak vele bánni? Tényleg megcsinálja neki ugyanazt az anyukája, amit én megcsináltam?

Izgultam érte, de próbáltam nyugtatni magam, hogy jó döntést hoztunk, jó helyen van, biztonságban van, nekünk pedig el kell őt engednünk, és majd jönni fog egy újabb gyerkőc az életünkbe, akinek az útját segíthetjük. Természetesen azért minden gyermek nagy űrt hagy maga után, főleg, ha a későbbiekben már nem tudok róla. Ez mindig a szülők döntése.



- Az utóbbi időben többször is olvashattunk arról a sajtóban, hogy több száz baba van jelenleg is a kórházakban. Ők olyan gyermekek, akiket valamilyen oknál fogva nem vihetnek haza a vérszerinti családjukhoz, viszont mivel a szülők nem mondtak le róluk, örökbe sem adhatóak. Nálad korábban is volt, és jelenleg is vannak olyan gyermekek, akiket pár hetesen te hoztál haza a kórházból.



- Volt egy kisfiú, akit 4 hetesen hoztam haza a kórházból. Őt az édesanyja a körülményei miatt örökbe szerette volna adni. Rögtön el kezdtek neki örökbefogadó szülőket keresni, de ketten is visszautasították. Az egyik pár azért, mert az édesapa roma volt, a másik pedig azért utasította vissza a gyermeket, mert volt egy születési rendellenessége. Az édesanyja hasában rátekeredett a lábára a köldökzsinór, ami elszorította a nagylábujját, amin így nem fejlődött ki köröm, a másik három lábujját pedig összeszorította, ezeknél pedig összenőtt a bőr. Az örökbefogadó szülők úgy gondolták, hogy emiatt mozgássérült lesz a gyerek, hogy nem fog tudni járni, ezért visszautasították.

A kisfiú anyukája ezután nem írta alá, hogy örökbe adja a gyereket, mert azt mondta, hogy ha így leszólták a kisfiát, akkor inkább kerüljön be a rendszerbe, és ő tartja vele a kapcsolatot.

Ekkor kezdtek el nevelőszülőt keresni neki, így került hozzám, de ő akkor már 4 hetes volt.



- Te beleláttál abba, hogy a kórházakban hogyan bánnak az ottmaradt babákkal. Mit tapasztaltál?



- A kórházakban kevés a dolgozó, egyszerűen nincs idejük arra, hogy az ottmaradt babákkal foglalkozzanak. Az alapvető dolgokat természetesen megcsinálják: megetetik őket, pelenkát cserélnek, megfürdetik, de ennyi. Nem szeretgetik, nem babusgatják, hogyha sír, nem tudják felvenni. Azt mondják, hogy még nincs etetési idő. Azzal nem tudnak foglalkozni, hogy most éppenséggel fáj a hasa, nem büfizett rendesen, vagy bármi más baja van.

Az a gyerek ott van egyedül a kórházban és csak sír... majd egyszer csak abbahagyja a sírást, mert megtanulja, hogy felesleges, úgysem veszi fel senki.

De azt is hallottam, hogy a kórházakban igazából nem is merik annyira dajkálni az ottmaradt babákat, még akkor sem, ha van rá idejük, mert nem tudják, hogy mi történik azzal a gyerekkel, miután elviszik onnan. Az is lehetséges, hogy bekerül egy csecsemőotthonba, ahol szintén kevés dolgozó van, és ugyanúgy nem tudnak annyi időt szánni minden gyerekre. És ha a kórházban felveszik, magukhoz szoktatják, de a csecsemőotthonban nem foglalkoznak vele ugyanígy, akkor az a gyermeknek megint egy törés lesz, és aztán már nagyon nehéz lesz újra bíznia az emberekben.



- Azzal a kisfiúval is voltak ilyen tapasztalataid, akit hazahoztál a kórházból? Ő milyen volt?



- Négy hét után hazahoztam a kórházból, és a gyerek nem sírt, mert megtanulta, hogy felesleges. Néztem, hogy idő van, ennünk kellene, pelenkát is cserélhetnénk, de az a kisfiú csak feküdt az ágyon, csendben volt és nézegetett. Nem sírt, nem jelezte, hogy neki valamire szüksége lenne.



- Hogyan tudtál ezen változtatni? Vissza lehet építeni egyáltalán ezt a reflexet egy ilyen pici babánál?



- Nagyon nehéz ebből kihozni a picit, de elkezdtem vele foglalkozni. Sokszor beszéltem hozzá, mondogattam neki, hogy “Szia, itt vagyok!”, “Foglalkozok veled!”, “Nézz rám!”. Többször felvettem, ránéztem, megkérdeztem, hogy minden rendben van-e, nincs e valami baj. Próbáltam belőle reakciókat kiváltani, éreztetni vele, hogy én itt vagyok, bennem bízhat, nem hagyom ott. Nagyon-nagyon nehéz ezt kezelni, de muszáj. 



- Nemcsak ez a kisfiú került hozzád ilyen úton. Minden kórházból elhozott gyermeknél ezt tapasztaltad?



- Nem, egy másik gyerkőcöm például pont ennek a szöges ellentéte volt. Az ő édesanyja kiskorú volt, amikor a pici született, és az sem volt opció, hogy családbafogadással el tudják helyezni. Így ez a baba egy hónapig az édesanyja mellett volt a kórházban. Aztán, amikor eldőlt, hogy hozzám kerül, akkor egyik pillanatról a másikra elválasztották az édesanyjától.

Egészen addig cicizett, de amikor az anya hazament a kórházból, elkezdték cumisüvegből etetni, tápszert kapott, ami már eleve furcsa volt neki. Másnap meg megjelentem én, és magammal vittem. Ő minden pillanatban sírt.

Hogyha letettem a kiságyba, ordított, ha megetettem, ordított, ha cumit adtam a szájába, ordított. Már nem volt ott az anyukája, aki meg tudta nyugtatni, cicire tudta tenni, ha kell. Én ezeket nem tudtam neki biztosítani. Pár hónapos korában észrevettük, hogy a látása nem fejlődik rendesen, és nagyon feszesek voltak az izmai is. Én ezeket is annak tudom be, hogy nagy törés volt számára, amikor egyik pillanatról a másikra el kellett válnia az anyukájától. De ezeken mind dolgozunk.


- Sokszor nemcsak az adminisztráció miatt töltenek sok időt a kórházakban ezek a babák, hanem azért is, mert nem tudják azonnal nevelőszülőhöz helyezni őket, hiszen sok nevelőszülő hiányzik a rendszerből. Szerinted ennek mi az oka?



- Szerintem legfőképp az, hogy “elviszik” tőlük a gyermeket.

Nagyon nehéz feldolgozni, hogy ott van nálad egy gyerkőc, neveled, segíted őt, próbálod a lehető legjobban csinálni, és aztán egyszer csak vissza kell őt adnod a családjának, vagy örökbefogadják.

Erre nem mindenki alkalmas. Amikor jelentkeztem nevelőszülőnek, a pszichológiai vizsgálaton nálam is az az eredmény jött ki, hogy valószínűleg nehezen fogom majd elengedni a gyerekeket. De sikerült ezen dolgoznom, és magamban helyre tenni, hogy én csak egy ideig segítem az ő életüket. Illetve nyilván, ha most mindegyiket örökbefogadnám, akkor már egy egész gyereksereg lenne nálam, holott az ő érdekük nem ez, hanem az, hogy visszakerüljenek a családjukhoz. Nevelőszülőként mi egy átmeneti időszakban vagyunk részesei a gyerekek életének, de ezt magunkban is helyre kell tenni.



- Mi a helyzet az anyagi részével? Te most jelenleg a két kislányodon kívül három gyermeket nevelsz, tehát összesen ötöt. Azért öt gyermeket nevelni anyagilag is emberpróbáló lehet, főleg a jelenlegi árak mellett. Hogyan lehet ezt megoldani, milyen juttatások járnak a nevelt gyerekek után?



- Abban az esetben nehezebb a helyzet, ha pici babát nevel az ember.

Mellette egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset lehet dolgozni, viszont a GYED csak azoknak jár, akik minimum egy éve nevelőszülők.

Nekem szerencsém volt, mert amikor az első gyerek hozzám került, akkor a sajátjaimmal még GYED-en voltam. De ha valaki elsőre egy újszülöttet vesz magához, és mellette van egy 8 órás munkahelye, akkor azt nagyon nehéz megoldani. Nálam jelenleg a legkisebb gyerkőc is bölcsibe jár már, így főállásban tudok dolgozni, ami mellett van egy nevelőszülői munkaviszonyom, ami igazából foglalkoztatási jogviszonynak minősül. A gyerekek után külön ellátmányt kapunk. Ennek az összege a gyermek életkorától is függ, hiszen 0-3 éves kor között szükség van például pelenkára, tápszerre, idősebb gyermeknél írószerekre, lányoknál tisztasági dolgokra. Ugyanakkor

a gyerekek ellátmánya nagyon kevés a mostani árakhoz képest. Ha összeadom azt, amit utánuk kapok, akkor a nettó összeg nem éri el a minimálbért. Sokszor van olyan, hogy na vajon ezt a hónapot hogyan oldom meg?

Az egyik kislány tápszere például havonta 30 ezer forint, és akkor még nem vettem pelenkát, ruhát, beteg sem volt a gyerek. A legkisebb gyerekkel fejlesztésekre járunk, ami heti 10 ezer forint. De van egy szívbeteg kisfiú is nálam, akinek szüksége van egy külön oltásra, ami 40 ezer forint. És abból két hónapon belül kettő kell, tehát összesen 80 ezer. Az oviban is kérik a tisztasági csomagot, fizetni kell a csoportpénzt, a heti gyümölcspénzt, a külön programokat, mint például egy színházi előadás. Ezeket mind több gyerekre. Azt meg már meg sem említem, hogy mi van, ha például tej- vagy gluténérzékeny valamelyik, az megint plusz kiadás. 



- Tulajdonképpen nevelőszülőként is mindent megtesztek azért, hogy a gyerekeknek stabil és élményekkel teli élete legyen.

- Úgy gondolom, hogy minden nevelőszülő a hálózatnál megtesz mindent a gyerekekért. Ugyanúgy lemondunk dolgokról a javukra, átcsoportosítjuk a fizetésünket is, ha éppen arról van szó, hogy mindent meg tudjunk adni a gyerekeknek, hogy ne szenvedjenek hiányt semmiben. Fejlesztésre, különórára visszük őket azért, hogy a legtöbbet kihozzuk belőlük.

Nyilván tisztában kell lennünk azzal, hogy annak a gyereknek van egy múltja, de mindent megteszünk azért, hogy az életre neveljük, hogy a későbbiekben akárhogy is alakul majd az élete, meg tudja állni a helyét, be tudja osztani a kis pénzét, legyen neki legalább egy szakmája, amiből el tudja magát tartani.

Azt ugyanakkor szeretném megjegyezni, hogy mindehhez rengeteg segítséget kapunk az SOS Gyermekfalvaktól, szakemberi és anyagi téren egyaránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Elmeorvosi vizsgálata után nyilvánosságra hozza Zsolti bácsi nevét a Szőlő utcai ügy koronatanúja
Bangó Sándor egy interjúban beszélt arról, hogy július elején elmeorvosi szakértői vizsgálata lesz, ezt követően a TikTok-oldalán fogja megnevezni „Zsolti bácsit.” Tagadta, hogy pénzt kapott volna az üggyel kapcsolatos nyilatkozataiért, és hogy az ő hangja hallható a Pócs János videójában bemutatott felvételen, ezért rágalmazás miatt feljelentést is tesz.


Újra megszólalt a nyilvánosság előtt a Szőlő utcai ügy koronatanúja. Bangó Sándor a Klikk TV-nek adott interjúban cáfolta, hogy pénzt kapott volna a „Zsolti bácsi”-üggyel kapcsolatos nyilatkozataiért. Azt mondta, soha életében nem látott együtt 4 millió forintot, a legnagyobb összeg, amivel valaha dolga volt, 500 ezer forint volt, ami állítása szerint három ember fizetéséből jött össze.

A vádakat, melyek szerint pénzért tette a Fideszre nézve terhelő kijelentéseit, határozottan visszautasította. „Nem kaptam egyáltalán semmiféle pénzt” – jelentette ki.

Pócs János fideszes parlamenti képviselő kedden tett közzé egy videót, amelyben Kiss Márió, a Szőlő utcai intézmény egykori nevelője azt állította, hogy a koronatanú több dologban is hazudott, és hogy 4 millió forintot ígértek neki azért cserébe, hogy felfedi Zsolti bácsi nevét. A videóban egy hangfelvételt is lejátszottak, amin a volt nevelő állítólag Bangó Sándorral beszél a pénzről. Magyar Márton, a Kontroll alapítója kedden tagadta a vádakat és közölte, hogy rágalmazás és becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala miatt feljelentést tesz Pócs Jánossal és Kiss Márióval szemben is.

„Bangó Sándor nem kapott pénzt sem tőlem, sem mástól a kontrollos interjúért cserébe, jómagam nem tudtam arról és ma sincs tudomásom arról, hogy Bangó Sándor hazudott volna az interjúban »Zsolti bácsi« vezetéknevéről”

– olvasható a Kontroll Facebook-oldalán megjelent közleményben. Magyar Márton hozzátette azt is, hogy „szakértő sem szükséges annak megállapításához, hogy a Pócs János által közzétett videóban bejátszott hangfelvételen nem Bangó Sándor hangja hallható”.

Bangó Sándor az interjúban Kiss Márióról azt mondta, nem volt a saját nevelője, csupán a Szőlő utcai intézményben dolgozott. Elmondása szerint a férfi a „büntető csoporttal” foglalkozott, és csak nagyon ritkán, plusz nevelőként fordult meg az ő akkori, befogadó csoportjában.

Részletesen felidézte, hogy 14 évesen hogyan került be az intézetbe: a rendőrség vitte be, két rendész fogadta, majd a Covid-járvány miatt kéthetes karanténba került az egészségügyi részlegen. Hangsúlyozta, hogy a befogadási folyamatban nevelő nem is vehetett részt. „Szó nincs róla, hogy Kiss Márió fogadott volna be ekkori időben” – tette hozzá, ugyanis a volt nevelő ennek ellenkezőjét állította Pócs Jánosnak.

A nyilvánosságra hozott hangfelvételről azt mondta, nem az ő hangja hallható rajta. Szerinte a felvételen egy véletlenszerűen kiválasztott, hasonló hangú ember beszélhet.

„Bocsánat, hogy ezt mondom, egy süket ember is hallja ezt, hogy nem én vagyok a videón” – jelentette ki.

Hozzátette, a saját beszédstílusát különlegesnek tartja, amit nem lehet utánozni. „Én nagyon megciterázom a szavakat, mivel nagyon sok könyvet olvastam, nagyon sok szókincset kaptam a könyvek által” – mondta.

Az ügyvédjével rágalmazásért és becsületsértésért tesznek feljelentést. Szerinte a hamis hangfelvétel nyilvánosságra hozatalának az volt a célja, hogy hiteltelenítsék, mivel szerinte a Zsolti bácsi-ügy egy ideje elcsendesedett. „Megállt egy kis ideig az ügy, ezáltal ő belőtt egy labdát, hogy megpróbálja elhitelteleníteni” – fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy „Zsolti bácsi” nevének bemondása után kétszer is járt az ügyészségen, ahol mindkét alkalommal 9-10 órán keresztül hallgatták ki.

Elmondása szerint a kihallgatások során keresztkérdésekkel próbálták zavarba hozni, és megnézni, hogy ellentmondásba keveredik-e önmagával.

Vállalta a poligráfos vizsgálatot, de az végül meghiúsult. „Kettő olyan papírt is találtak, amik kizárják a poligráfos hazugságvizsgálatot. Ez az egyik az alacsony érzelmi intelligencia, a másik meg nem tudom mi volt” – közölte.

Az ügyben a következő lépés egy elmeorvosi szakértői vizsgálat lesz július 9-én, ami után, mint mondta, a TikTok-oldalán fogja megnevezni „Zsolti bácsit”. „Nem keverek bele semmilyen médiát, senkit nem keverek bele, se politikát, senkit. Ez az én saját döntésem” – szögezte le.

Az őt ért támadásokról nem kívánt részletesen beszélni, mondván, egyetlen áldozat sem beszél szívesen az átélt traumákról. Az online térben kapott bántó kommenteket mind elolvassa, mert érdekli az emberek véleménye, de ezek lelkileg nagyon megviselik.

„Nagyon rosszakat” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mit gondolnak róla az emberek, és hozzátette, nagyon sokan elhiszik, hogy 4 millió forintot kapott.

Elmondta, hogy a nyilvánosság vonzza, mert mindig is híres énekes szeretett volna lenni, de úgy érzi, ez az álma most szertefoszlott. „Mert már nem emiatt leszek én híres. Hogy nézzétek, milyen jó hangja van. Hogy itt ez a gyerek és intézetből jött, és milyen jó hangja van. Hanem azért leszek híres, hogy »nézzetek, akit megerőszakoltak«” – mondta elkeseredetten.

A pénzügyeiről elárulta, hogy létezik egy adománygyűjtő oldal a nevében, de az ott összegyűlt pénzhez csak akkor férhet hozzá, ha bizonyítékot szolgáltat „Zsolti bácsi” személyéről. Cáfolta, hogy Juhász Péter expolitikus-tartalomgyártó gyűjtéséből kapott volna pénzt, tőle állítása szerint csak egy kiváló ügyvédet kapott segítségül. Jelenleg a keresztlányáéknál él, és gyakorlatilag ők tartják el, mivel alig maradt pénze.

Beszélt a mentális állapotáról is.

Elmondta, hogy a bántások hatására régebben többször is kárt tett magában, és öngyilkossági gondolatai is voltak.

Bevallotta, hogy sokszor úgy nyugszik meg, ha vágást ejt magán és látja a vérét kifolyni. Utoljára másfél hónapja volt erre példa.

Azt is elmondta, nehezen teremt kapcsolatot az emberekkel, és hosszabb távon nem bírja elviselni mások társaságát. A szeretetet az alapján méri, hogy ki az, aki képes sírni érte. Öt ilyen embert tudott megnevezni: egykori nevelőjét, a féltestvéreit, a keresztlányát és annak édesanyját. „Szerintem, ha valaki sír érted, és tényleg őszintén szeret, ha nem, inkább így mondom, ha valaki tényleg őszintén szeret, akkor az úgy mutassa ki a szeretetét, hogy tényleg sír, érted” – fejtette ki.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nyolc év, csókolom, lehet tovább haladni" - Így fogadták, hogy Orbán Viktor nem lehet többé kormányfő
A törvény, ami 8 évben korlátozta a minisziszterelnökként eltölthető időt, megosztja az általunk megkérdezett embereket. A támogató véleményektől a nyers elutasításig minden elhangzik videónkban.


Az Országgyűlés kedden elfogadta az Alaptörvény módosítását, amely két ciklusban, vagyis összesen nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki mandátumot. Mivel a szabályozás visszamenőleges hatályú, az 1990-től betöltött ciklusokat is figyelembe veszi, a döntés értelmében Orbán Viktor soha többé nem lehet kormányfő. Magyar Péter miniszterelnök aznapi közösségi médiás összegzésében a nap egyik legfontosabb eredményeként értékelte a lépést.

„Ezt ellenem csinálják” – így reagált Orbán Viktor, aki viccesnek nevezte, hogy valakit jogszabályi úton „tiltanak el a néptől”. A javaslatot benyújtó TISZA Párt szerint ugyanakkor a cél a személyi kultuszok és a túlzott hatalomkoncentráció megakadályozása. Egy friss felmérés szerint a korlátozást a Fidesz szavazóinak egyötöde is támogatja.

„Örülök neki.” „Igazságtalannak tartom.” „I don’t give a fuck. I don’t care.”

– az utca emberét kérdeztük, és úgy tűnik, a válaszolókat megosztotta a döntés. Volt olyan, aki azt mondta, ha Orbán Viktornak szobra lenne, levágnák a fejét és azzal fociznának, más szerint miért ne lehetne valaki 100 évig is miniszterelnök, ha megválasztja a nép.

A teljes riport

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője
Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.


A hvg.hu-nak adott interjúban beszélt a NER-hez köthető luxuskiadások leleplezésében játszott szerepéről Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból is ismert ingatlanbefektető. Az üzletasszony elmondta, a 2022-es választás után döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé tárja a kormányközeli körök vagyonosodásának látható jeleit, mert úgy érezte, a politikai elit tagjai és hozzátartozóik már egyáltalán nem rejtegetik a gazdagságukat.

Elsőként Matolcsy Ádám feleségének akkor még nyilvános Instagram-oldalán közzétett fotói keltették fel a figyelmét. „Például Matolcsy Ádám felesége az akkor még nyilvános Instagram-oldalán különböző színű és méretű Chanel és Hermes táskákkal pózolt, hozzájuk illő cipőkkel, több tízmilliós ékszerekkel” – idézte fel. Tóth Ildikó szerint, bár köztudott volt, hogy a férj és barátai a Magyar Nemzeti Bank felújításából szereztek pénzt, az építőipart ismerve úgy gondolta, abból a tevékenységből nem származhat ekkora vagyon. „Az építőipart ismerve úgy gondoltam, ebben nem lehet annyi pénz, hogy valaki a feleségének tucatnyi Hermes táskát vegyen. Ez őrült vagyonról árulkodott” – jelentette ki.

Ezt követően, 2022 tavaszán kereste meg Hadházy Ákost, és felajánlotta neki, hogy képeket és információkat küld olyan luxusköltésekről, amelyek szerinte sehogy sem illeszthetők össze az ország gazdasági helyzetével és az érintettek hivatalos bevételeivel. Az motiválta, hogy úgy érezte, a tényfeltáró újságírók munkája során feltárt hatalmas, milliárdos összegeket az emberek nem tudják értelmezni. „Nem azért, mert buták, 600 milliárd forintot én sem tudok értelmezni, ezek felfoghatatlan számok” – mondta. Ezzel szemben a kézzelfogható luxustárgyak mindenki számára beszédesek.

„A célom az volt, hogy emberközelivé tegyem a harácsolást: a táskák, cipők, ruhák mindenki számára értelmezhetők” – fogalmazott.

A legmegdöbbentőbb példaként Rogán Barbara egy táskáját említette. „A legdrágább darab, amit találtunk, egy körülbelül 160 millió forintos fekete, krokodilbőr Hermes Kelly táska volt, tele gyémántdíszítéssel – Rogán Barbara viselte” – mondta, hozzátéve, hogy ez bárki számára érthetővé teszi a vagyon mértékét. Szerinte felmerül a kérdés: „Milyen mértékben vehetik ki a pénzt az államháztartásból, ha ez is belefér?”

Tóth Ildikó szerint a NER-hez köthető nők olyan szintű gazdagságot mutattak, ami még a leggazdagabbak körében sem általános. „A NER-hez köthető feleségek, barátnők, lányok, akik a nyilvános oldalaikon pózoltak ezekkel a tárgyakkal, olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – állította.

Példaként hozta fel, hogy sem a francia elnökfeleségek, sem Katalin hercegné nem viselnek ennyire drága és hivalkodó kiegészítőket. A kezdeményezéséhez sok barátja csatlakozott, akik szintén küldtek neki képeket, míg mások közvetlenül Hadházy Ákoshoz fordultak, így egyfajta mozgalom alakult ki. Ennek eredményeként az érintettek kénytelenek voltak a közösségi oldalaikat zártkörűvé tenni, de az információáramlás nem állt le. „A saját baráti körük mentette le az újabb táskákról, ékszerekről készült fotókat, és küldte tovább nekem vagy Hadházynak” – mondta.

A leleplezések hatása megfelelt a várakozásainak. „A táskák és ékszerek piszlicsáré dolgoknak tűnnek a nagy közbeszerzések mellett, mégis erősen hatott a közvéleményre, megszületett például a luxizás kifejezés” – értékelte a történteket. A téma bekerült a sajtóba, podcastokba és YouTube-videókba, így minden társadalmi réteghez eljutott.

A jelenség azonban nem szűnt meg, példaként említette Várkonyi Andreát, akit egy százötvenmilliós Hermes táskával fotóztak le Cannes-ban. Szerinte sokatmondó, hogy egy ilyen értékű tárgyat nem egy kiemelt eseményen, hanem hétköznapi ruhaválogatás közben viselt. „Az az érzésem, hogy ezek az emberek annyira megszokták a luxust, hogy nem tudnak és nem is akarnak leállni a megszokott életformájukról” – vélekedett.

A propagandamédia ellentámadási kísérletét, amikor Magyar Péter mellett sétáló Köböl Anita kormányszóvivő Louis Vuitton táskáját bírálták, sikertelennek tartja, szerinte a sztori érdektelenségbe fulladt.

Ettől függetlenül általános véleménye, hogy „a politikában dolgozóknak nem kell világmárkák logóival operálniuk még akkor sem, ha valaki a nagymamájától kapta a táskáját 1996-ban”.

Ezzel szemben dicséretesnek nevezte, hogy a Tisza Párt politikusnői magyar tervezők ruháiban jelentek meg a parlament alakuló ülésén. Szoboszlai Dominik öltözéke körüli vitát másként látja. Szerinte a focista szettje nagyon trendi volt, csak a magyar társadalom számára szokatlan. „Szoboszlai igazi trendszetterként a legújabb, legmenőbb dolgokat viselte” – mondta, hozzátéve, hogy a sportoló a saját maga által megkeresett pénzt költi, amire akarja.

Befektetési szakértőként a luxustáskákról elmondta, hogy azok csak akkor érnek sokat, ha makulátlan állapotban maradnak. „Ha valaki befektetésnek vesz egy ilyen darabot, azt nem hordhatja éjjel-nappal az utcán” – figyelmeztetett. Egy karcolás is jelentősen csökkentheti az értéküket. Ahhoz, hogy egy táska valóban jó befektetés legyen, „megfelelően kitömve, porzsákban kell tárolnia, és csak nagyon ritkán, igazán jeles alkalmakkor veszi elő”.

Arra a felvetésre, hogy a luxustáskák alkalmasak-e vagyonkimentésre, nemmel válaszolt. Szerinte a másodlagos piacot olyan aukciósházak jelentik, mint a Christie’s vagy a Sotheby’s, amelyek minden dokumentációt bekérnek, és az eladás adóköteles. „Nem lehet a törvényt kijátszva harminc Hermes táskába fektetni a pénzt” – állította.

Végül Magyarország luxuspiaci helyzetét elemezte. Véleménye szerint a magyar GDP nem indokolja, hogy a Chanel vagy a Hermes üzletet nyisson az országban, mert nincs rá fizetőképes kereslet. „Magyarországon olyan alacsonyak a fizetések, hogy semmilyen létjogosultságuk sincs a luxusmárkáknak, nem is tudok arról, hogy bármelyik be akarna jönni az országba” – jelentette ki. Hozzátette, hogy még olyan multibrand luxusüzletek sincsenek, mint Nyugat-Európában, mert sem a hazai, sem a külföldi befektetők nem látnak benne fantáziát. „Magyarország az Európai Unióban a jövedelmi mutatók alapján az egyik legrosszabb helyen áll, tehát nem lenne semmi értelme” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Gyengíti Magyar Péter pozícióját, ha erőt akar felmutatni, majd utána nem cselekszik
Erős elvárás, hogy Magyar Péter lépjen Sulyok Tamással szemben, a választók ugyanakkor egyelőre türelmesek - mondja az elemző. A leginkább az számít majd, milyen vezető fideszes politikusok ellen indul büntetőeljárás, és ezzel elégedettek lesznek-e a szavazók.


Két hét telt el a Magyar Péter által lemondásra megszabott határidő óta, Sulyok Tamás mégis a helyén van, és egyelőre nyoma sincs annak az alkotmánymódosítási javaslatnak, amivel a TISZA elmozdítaná őt vagy a többi közjogi méltóságot. De nemcsak emiatt fogalmazódtak meg kritikák a kormánypárttal szemben. A Transparency International és a Helsinki Bizottság az emberséges Magyarország ígéretét kérte számon, miután hétfőn kiderült, hogy Magyar Péter kormánya sem tartja majd be az Európai Unió új migrációs szabályait, miközben az új médiaszabályozásról úgy folyik parlamenti vita, hogy azt is a társadalmi egyezetést megkerülve, egyéni képviselői indítványként nyújtották be.

Árthatnak-e a TISZA népszerűségének ezek a dolgok, vagy egyelőre a legtöbb választó szemében apróságnak tűnnek a megtett lépésekhez, és a Fidesz látványos parlamenti pofozásához képest? Mi lehet, ami most igazán foglalkoztatja Magyar Péter szavazóit? És mi a helyzet a Fidesszel, amiről a hétvégén kiderült, hogy nem tervez különösebb megújulást, és Orbán Viktorral képzeli el a jövőt? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltán szociológussal.

— A TISZA Párttal szemben hatalmasak az elvárások, de a Political Capital múlt pénteken megjelent tanulmányában azt állítja, már most vannak olyan lépéseik, amelyek a Fideszre emlékeztetnek. Például a kivételes és sürgős eljárások számának ideiglenes megemelése, vagy a fontos törvények egyéni képviselői indítványként való benyújtása, kikerülve a társadalmi vitát.

— Ami szerintem hiányzik, az a TISZA Párt viszonyulása ehhez a tevékenységéhez. Ha azt mondanák, hogy a következő fél évben, amíg fel nem állnak a minisztériumok, át nem tekintettük az előző kormány tevékenységét és be nem laktuk a kormányzást, amíg gyorsan kell fordítani az ország sorsán, addig lesznek ilyen indítványok, utána viszont kerülni fogjuk ezt a megoldást, az egy értelmezhető dolog lenne.

Itt az hiányzik az egészből, hogy miért és meddig fog ez tartani?

Ilyen szempontból teljesen jogos ez a kritika a TISZA-kormánnyal szemben.

— A TISZA Párt 73%-on áll, van miből veszíteni.

— Van miből veszíteni, de sose felejtsük el, hogy a túlhatalom mindig veszélyes, akárkinél is van, és akármit is gondoljunk róla. Emiatt fontosak azok a már most megjelenő kritikai észrevételek, amelyek ellenzéki vagy kontrolláló hangot próbálnak formálni a kormánnyal szemben. Ezek nagyon fontosak a kormányzás legelején, főleg egy olyan helyzetben, amikor a TISZA Pártnak igazából nincs szervezett ellenzéke, mert a Fidesz bénult állapotban van, a Mi Hazánk pedig egyelőre gyenge.

— A TISZA Párt a Fidesz által kinevezett intézményvezetők leváltásával kapcsolatban is hezitálni látszik. Sulyok Tamás köztársasági elnök esetében lejárt az ultimátum, de nem történt semmi, ami bizalomvesztésre adhat okot, és időt ad az ellenfélnek.

— A TISZA óriási teljesítményt mutatott fel a Fidesz legyőzésével, és ehhez komoly erőt kellett felmutatnia. Láthatóan nem voltak annyira felkészülve a kormányzásra, mint azt sokan gondolták róluk. Viszont van egy választói közösség, amely jelenleg megengedő velük szemben. Amíg heti szinten megkapja a parlamentben, hogy Magyar Péter legyalázza az elmúlt 16 évet védeni próbáló képviselőket, addig egy ideig élvezni fogja ezt a szolgáltatást. Lehet, hogy a TISZA ezért sem is akarja olyan gyorsan leváltani az intézményvezetőket. Lehet, hogy ez egy darabig elégséges lesz számára. Egy idő után viszont már nem.

— De mi lesz, ha közben a háttérben belegyaloglunk egy komolyabb alkotmányos válságba?

— Ahol a politikai túlerővel lépnek fel egy közjogi méltósággal szemben, ott kialakulhat egy védekezés a választókban, és lehet, hogy ettől tart Magyar Péter. Nem hiszem, hogy a közjogi megoldásoktól fél, hanem azok politikai hatásaitól.

Az persze gyengíti a pozícióját, ha erőt akar felmutatni, határidőket ad a köztársasági elnöknek a lemondásra, majd kiderül, hogy utána nem cselekszik azonnal.

De ha megoldja ezt a problémát, és ezeket a közjogi méltóságokat el tudja távolítani a pozíciójukból, akkor a választókban hosszú távon nem lesz olyan érzés, hogy a TISZA Pártnak nem volt kellő ereje vagy felkészültsége. Egyelőre azt gondolom, hogy választói szinten ez még nem csapódott le annyira, de valóban van egy nagyon erős elvárás, hogy cselekedjenek és lépjenek. Azt gondolom, a TISZA Párt most ennek a módját keresi: egyszerre keresi a jogi megoldásokat és számol azok politikai hatásaival.

— A legszembetűnőbb ellentmondás a migrációs paktum kérdése. A parlamentben elhangzott, hogy Magyarország nem hajtja végre a paktumot, ami egy az egyben a Fidesz korábbi retorikája. Miért van erre szüksége a 73%-os támogatottságú TISZA Pártnak?

— Azért, mert nem akarja ő maga talpra állítani az árokban fekvő Orbán Viktort. Ha valami egyértelmű volt a kampányban, az az, hogy a TISZA Párt jelezte: ebben a dologban nincs nézeteltérése a Fidesszel. A Fidesz azt sulykolja, hogy a TISZA Párt itt veri át az embereket, az EU-s pénzekért cserébe elfogadja a migrációs paktumot. A TISZA viszont nem fogadja el és az előző kormány által Vitnyédre tervezett tábor ügyében indított ellentámadása is arról szól, hogy ebben a témában hiteltelenítse a Fideszt.

— Veszélyeztetheti ez az európai uniós forrásokat?

— Erre nem tudok egyértelmű választ adni. Az első válasz az, hogy közvetett módon igen, mert bár a befagyasztott források feloldásának nem feltétele a migrációs szabályozás, de jogállamiságot érinti, és menekültügyi szabályok be nem tartás miatt napi büntetést is fizetünk. A másik viszont az, hogy

a nyugati politikában olyan nagy reményt keltett a Magyar Péter-féle győzelem, és annyira fellélegzés volt az Orbán-rendszertől való megszabadulás, hogy nagyon sok tekintetben, nagyon sokáig az Európai Unió többi politikusa megengedő lesz a TISZA Párttal.

Nem érzem, hogy ez annyira súlyos csapás lenne. Súlyosabb kérdés lett volna, ha a TISZA Párt mondjuk Ukrajnával kapcsolatban teljesen ugyanazt a politikát követte volna, mint Orbán Viktor. Azt hiszem, most a fő kérdés az európai politikában az Ukrajnához és Oroszországhoz való viszony.

— A TISZA Párt a másik nagy tabuval, az azonos nemű párok örökbefogadásának kérdésével szembement, és kiállt mellette. A migráció esetében miért nem teszi meg ugyanezt? Mindkettő a Fidesz-politika koronagyémántja volt.

— Igen, de a közvélemény-kutatások szerint a migránskérdésben a magyar társadalom teljesen elutasító. Ezzel szemben a homoszexuálisok házassága és gyermekvállalása kapcsán a magyar társadalom többsége egyetért a megengedő és toleráns állásponttal. Nagyon más a két ügy megítélése a magyar választóknál.

— Ha végignézzük ezeket az ellentmondásokat, azaz a Fideszre hajazó törvényalkotási módszereket, az intézményleváltás körüli hezitálást és a migránskérdés csapdáját, lehet-e ebből őszig olyan elmozdulás, ami nem okoz tartós népszerűségvesztést a TISZA Pártnak?

— A fő kérdés az lesz, hogy milyen vezető fideszes politikusok fognak büntetőjogi intézkedések elé nézni. És hogy ezzel elégedettek lesznek-e a magyar választók. Az, hogy kivel szemben és milyen ügyekben indul meg az igazságszolgáltatás, nyár végéig fog eldőlni. Szeptemberben, ősszel fogjuk látni ezeket az ügyeket.

Ha a választók úgy fogják érezni, hogy na, most tényleg meglesz az igazságszolgáltatás és az igazságtétel, akkor elég sok ideig megengedőek lesznek még a TISZA Párttal, pláne, ha jönnek az uniós pénzek is.

Különösen addig, amíg nincsen igazán megfogalmazható ellenzék Magyarországon.

— Ha komolyan vesszük a jogállamiságot, akkor a TISZA-kormánynak nem lehet ráhatása arra, hogy milyen politikusokat, milyen sorrendben vizsgálnak ki.

— Persze, az államhatalom nem szólhat bele a nyomozás módjába. De vegyük azt a helyzetet, amikor még el sem indul a nyomozás. Kiderül, hogy van mondjuk öt egyenértékű ügy, de a nyomozóhatóság eszköztára csak három felderítésére elegendő. Ott valakinek el kell döntenie, hogy az ötből melyik az a három, amelyik a társadalom számára a legveszélyesebb, és azokban kell kiemelten nyomozni. Ezt nem a nyomozóhatóság szokta eldönteni. Ebben mindig ott vannak más szempontok is, például az aktuális politikai hangulat, a választói elvárások észlelése. Hiszen egy államhatalom alá tartozó ügyészség is a társadalmi igazságosság érdekében dolgozik, tehát észlelnie kell azokat a társadalmi elvárásokat, amiket leginkább a politika szokott közvetíteni. Aztán persze nagyon fontos, hogy maga a vizsgálat a lehető legigazságosabb legyen, és attól mindenféle hatalom tartsa távol magát.

— A Fidesz szombati kongresszusáról a 88-89-es évek, az MSZMP utolsó éve jutott eszembe. Miért van ez a déjà vu érzés?

— Azért, mert a felszínen a megújulásról beszéltek, de a legfőbb embert nem kritizálták. Látszólag megújulnak, de valójában nem. A megújulást annyiszor mondják, hogy az már csak egy üres szólam. És az a legérdekesebb, hogy ez rendszertől és ideológiától függetlenül egyfajta szociológiai mintázatnak tűnik.

— Ez tehát egyfajta rendszerelméleti sajátosság, nem pedig ideológiai kérdés?

— Igen, a tudományban a strukturalisták, a rendszerelmélet hívei azt mondják, hogy a rendszer számít, nem a körülötte lévő ideológia. Most sem történik más, mint ismert mintázatok ismétlődése. Nemcsak a rendszerváltás kori MSZMP-ből demokráciába való átmenet, hanem a Gyurcsány-korszak megoldásai is eszünkbe juthatnak.

Nem véletlenül szoktak a politikusok lemondani egy választási vereség után, mert különben olyan helyzetbe kerülnek, mint most Orbán Viktor.

Egyszerre kellene megújítania a pártját, ezért a megújulásról kell beszélnie, másrészt viszont vele képtelenség a megújulás. A megújulás ugyanis mindig arról szól, hogy jönnie kell valami friss, másfajta erőnek. Orbán Viktor közölte, hogy szerinte a mögöttük álló 16 év sikeres küzdelme ellenére az áprilisi választáson „a többség letette a fegyvert”. Így fogalmazott: „fegyverletétel volt”. Az a politikus, aki a választókat hibáztatja a saját vereségéért, a saját végjátékát mutatja be ezzel.

— Miért foglalkozunk még ennyit egy láthatóan lefelé süllyedő párttal?

— Azért, mert vele szemben szinte forradalmi hangulat volt az utcákon. Azért, mert 16 évig kormányzott, 16 év van mögöttünk, amit a Fidesz vitt, és el kellene számolni ezekkel az évekkel. Nemcsak az elkövetett politikai hibákkal, hanem az ellopott vagyonokkal is. És itt van egy párt, amelyik megígérte a választóknak, hogy meg fog történni a Fidesz elszámoltatása, és most 70%-os népszerűségnek örvend.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk